Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 74. szám, csütörtök

10 Vásároljon velünk - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 29. www.ujszo.com A szlovákiai szakhatóságok ellenőrei fokozottan ellenőrzik az üzletekben, áruházláncokban árusított, főként külföldi eredetű húsokat és -készítményeket Sertéshússonka pulykahúsból és szójából? Bár a húsvét még odébb van és a háziasszonyok egy ré­szének még eszébe se jutott az ilyenkor elmaradhatatlan húsvéti sonka vagy csokinyu­szi megvásárlása, az élelmi­szerbiztonsági szakhatósá­gok ellenőrei már jó egy hó­napja húsvéti lázban égnek. A szokásos élelmiszerbizton­sági ellenőrzéseket ez alka­lommal kiteijesztették a ter­mékek minőségi összetételé­nek vizsgálatára is. ÚJ SZÓ-JELENTÉS A hazai jobban ellenőrizhető Fogyasztóvédelmi rovatunkban már többször írtunk arról, hogy a hazai élelmiszerszabványok sok tekintetben lényegesen szigorúb­bak más országokéihoz képest. Hogy a hazai élelmiszerek vásárlá­sa, fogyasztása - azon túlmenően, hogy ezzel a hazai mezőgazdasá­got és feldolgozóipart támogatjuk - biztonságosabb is. Ugyanis ezek útját a hatóságok képesek figye­lemmel kísérni kezdve a termő­földtől egészen addig, amíg az asztalra kerül, viszont a külföldi élelmiszeripari termékek előállít á­sának ellenőrzést a külföldi ható­ságok végzik az adott országok szabványai alapján. Az importált áru esetében nálunk már csak a forgalmazásra vonatkozó előírá­sok betartását (termékmegjelölés, frissesség, tárolási mód stb.) lehet számon kérni. Kifogásolták is ezt a hazai gyártók, hiszen a rájuk néz­ve kötelező élelmiszernormák mi­att termékeiket drágábban állítják elő, viszont a jobbára külföldi kéz­ben lévő áruházláncok arra köte­lezik őket, hogy portékáikat az im­portált, sok esetben silányabb cik­kek árszintjén adják, ellenkező esetben azokat nem árusítják. Mindent a vevőért? A kereskedők magatartása vala­hol érthető is. Mivel nálunk nincs korlátozva az üzletláncsűrűség, a marketeknek nap mint nap ádáz harcot kell vívniuk a vásárlóért, pontosabban pénztárcájáért. Akis­boltokat, főleg a városokban, már a hangzatos árleszorító akcióknak, meghosszabbított és hétvégi nyit­va tartásoknak stb. köszönhetően sikerül „leszerelniük”, maradtak viszont a konkurens hálózatok, amelyek azonban hasonló ve­vőcsalogató módszereket alkal­maznak. A verseny további éle­ződését idézi elő az is, hogy a kon­kurens cégek markeljei főleg a fővárosban és a vidéki nagyváro­sokban alig egy-két utcasaroknyira találhatók egymástól. Sok helyen a verseny, sajnos, már odáig fajult, hogy a „mindent a vevőért” már rég nem cél, csak szlogen. Büdös hús, rothadt zöldség a pulton Az élelmiszerbiztonsági szakha­tóságok havonta összegzik a bol­tokban és a gyártóknál végzett el­lenőrzéseket. Sajnos, a jelentések­ben hónapról hónapra ismédődnek a mulasztások, törvénysértések, durva vevőkárosító magatartásról Vizsgáljuk meg alaposan, ha kell nagyítóval is, a termék címkéjét Döntse el a fogyasztó, hogy húsos vagy szójás virslit akar enni, venni- például lejárt szavatosságú tejter­mékek, büdös húsok, rothadt zöld­ségfélék vagy gyümölcsök árusítá­sáról - szóló bejegyzések. S ami még szomorúbb, a hazai piacon immár domináns részesedéssel bí­ró cégek sem kivételek e praktikák alól, amelyeket a szakhatóságok az élelmiszerbiztonsági szabályok durva megsértésének tartanak. S bár üyen esetekben rendre közigaz­gatási eljárást indítanak ellenük, az ügy bírságbeszedésig, üzletbezárá­(Képarchívum) sig csak ritkán jut el. Simon Zsolt földművelésügyi miniszter is a na­pokban újságírók előtt kénytelen volt beismerni, hogy a jelenlegi jog­szabályok, sajnos, meglehetősen szűkös mozgásteret biztosítanak a törvény felügyelőinek, a legdur­vább törvénysértéseket elkövető cégeknek pedig felettébb ,jó ügy­védjeik vannak”. Ezért is indítvá­nyozta Simon Zsolt a hatályos jog­szabály radikális szigorítását, amit viszont a politikai ellenfelek - nyil­ván a parlamenti választások kö­zelsége miatt - kampányfogásként, pontvadászatként fogtak fel. A par­lamenti képviselők azonban meg­feledkeztek a fogyasztókról. Azok ugyanis sajnos továbbra is ki van­nak téve annak a veszélynek, hogy - ha nem vizsgálják meg alaposan (időnként nagyítóval) a termék címkéjét -, büdös, hetek, sőt hóna­pok óta lejárt szavatosságú húsokat vesznek. Simon közelmúlti, nagy visszhangot kiváltott bevásárlása egy forgalmas fővárosi hipermar­ketben a bizonyíték arra, hogy ez a jelenség sajnos a legnagyobb és legforgalmasabb áruházakban is előfordulhat. Amíg a parlament átértékeli döntését, addig a leghatékonyabb fegyver a nyilvánosság marad. Az­az a szakhatóságok havi rendsze­rességgel nyilvánosságra hozzák a törvénysértő cégek nevét, és a vásárló majd eldönti, megbocsát- ja-e a vevőkárosító, esetleg a biz­tonságát veszélyeztető tevékeny­ségért, vagy visszatér a sarki fűszereshez, mészároshoz. A minőséget is ellenőrzik majd Az élelmiszerbiztonsági szakha­tóságok felügyelői - a hazai hús­üzemek sugallatára - új jelenségre is felfigyeltek. Éspedig arra, hogy egyes, főleg alacsonyabb árfek­vésű külföldi termékek esetében, a címke nem a valóságnak megfe­lelő termékösszetételt tartalmaz­za. Kiderült például, hogy kará­csony előtt olyan lengyel sertés­hússonka jelent meg a hazai bol­tokban, amelyet pulyából készítet­tek és disznóhúst nem is látott. Az élelmiszerbiztonsági szakfelügye­let napokban közzétett jelentése szerint pedig egyes cseh, lengyel (Képarchívum) és osztrák gyártók „elfelejtették feltüntetni” termékük címkéjén, hogy a bécsi virsliben, pikáns sza­lámiban stb. a húst szójával pótol­ták, esetleg az értékes húsfehéijét mócsinggal és zsírral egészítették ki. Az ilyen élelmiszer ugyan köz­vetlenül nem veszélyezteti a lakos­ság egészségét, ám a vásárlónak jogában áll pénzéért azt kapni, amit tényleg venni akar - mutatott rá Simon. De az sem mellékes, hogy hiányos terméktájékoztató esetén a fogyasztó nem tudja ma­gát tartani a helyes táplálkozási szabályokhoz. Az üzletláncok egyre élesedő ár­csatájának még egy vetülete van. Éspedig az, hogy a mind alacso­nyabb árakra törekvő boltokból lassan, de biztosan eltűnnek a minőségi termékek, s maradnak az olcsóbb, ám ugyanakkor silányabb minőségűek. Korántsem biztos, hogy ez jó a fogyasztóknak, (gyor) Ön is hívhatja az ellenőröket Ha hiányosságokat észlel a bolttal, az ott árult, tárolt élelmiszer minőségével, tárolásával, megjelölésével stb. kapcsolatban, akkor hívja az élelmiszerbiztonsági szakfelügyelet telefonját. Simon Zsolt ígérete szerint az összes telefonhívást kiértékelik, kivizsgálják. Feb­ruárban 104 bejelentés érkezett a 02/6542-6320-as telefonszámra. Ebből 33 indokoltnak bizonyult, 22-ről pedig már nem lehetett megállapítani, hogy a panasz jogos volt-e. (gy) A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke Konzervatív alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon A kezelési költség* A hozamráta aktuális értéke Progresszív alap A nettó vagyon A kezelési költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,0370 Sk 29 395 106,49 Sk 0,00% 1,0499 Sk 171 490 925,31 Sk 0,00% 1,0500 Sk 390 931 550,02 Sk 0,00% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár** 1,0342 Sk 194 132 760,83 Sk 0,07% 1,0407 Sk 1 185 066 869,63 Sk 0,07% 1,0448 Sk 2 378 635 086,94 Sk 0,07% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,0290 Sk 23 486 434,19 Sk 0,00% 1,0462 Sk 219 015 020,13 Sk 0,07% 1,0473 Sk 465 308 210,25 Sk 0,07% ING Magánnyugdíjpénztár*** 1,0334 Sk 48 594 082,34 Sk 0,08% 1,0351 Sk 436 933 647,08 Sk 0,08% 1,0387 Sk 989 589 774,89 Sk 0,08% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,0331 Sk 111 142 628,86 Sk 0,08% 1,0414 Sk 780 210 448,29 Sk 0,08% 1,0449 Sk 1 181 952 809,29 Sk 0,08% Winterthur Magánnyugdíjpénztár* * * * 1,0350 Sk 124 151 626,46 Sk 0,08% 1,0417 Sk 973 070 082,07 Sk 0,08% 1,0459 Sk 2 489 517 687,99 Sk 0,08% * az alap nettó havi vagyonából számítva, ** az Első Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár, *** a Sympatia-Pohoda Magánnyugdíjpénztárat felvásárolta az ING Magánnyugdíjpénztár, **** a Credit Suisse Life & Pensions Magánnyugdíjpénztár neve januártól Winterthur Magánnyugdíjpénztár forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2006. március 24-i adató/ A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0239 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0032 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom