Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-25 / 71. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Bartók Nemzeti Hangversenyterem Budapest. Bartók Béla nevét viseli tegnaptól a Nemzeti Hang- versenyterem a budapesti Művészetek Palotájában - jelentette be a jubileumi programsorozat hivatalos nyitánya előtt a kezdemé­nyező, Bozóki András kulturális miniszter. A „Cantata Profana” mottóval meghirdetett jubileumi év nyitóhangversenyét tegnap este, a világhírű zeneszerző, zongoraművész, népdalgyűjtő szüle­tésének 125. évfordulója előtti napon tartották. (MTI) Dömötör Ede színházi plakátjai Komárom. A színházi világnap alkalmából Dömötör Ede szín­házi plakátjaiból és fotóiból nyílik kiállítás hétfőn 15 órakor a Li­mes Kórusgalériában. Az április 18-áig látható tárlatot Tóth Tibor, a Jókai Színház igazgatója nyitja meg. (vkm) Húsz nap alatt 25 ezer látogató Budapest. Huszonötezren látták a sárospataki könyveket a meg­nyitó óta eltelt húsz nap alatt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A mú­zeum munkatársai egy könyvtár hangulatát felidézve készítették el a kiállítást; a köteteket a kupolateremben tizenhárom tárlóban helyez­ték el. Központi helyre kerültek azok az üvegtárlók, amelyekben a legértékesebb könyvritkaságok láthatók. A sárospataki könyveket jú­nius közepéig ingyen tekinthetik meg az érdeklődők. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Bolha a fülbe sz. 19 Chioggiai csetepaté vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Igazgatók sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A szabin nők elrablása sz. 19 POZSONY MLADOST: Sziriana (amerikai) sz., v. 18 Casanova (amerikai) sz., v. 20.15 AUPARK - PALACE: A rózsaszín párduc (amerikai) sz., v. 15.30,17.20,19.10,21 Hogyan szelídítsünk krokodilokat? (cseh) sz., v. 15.50, 18.10, 20.30 Végső állomás 3. (amerikai) sz., v. 16, 17, 18.20,19.20, 20.50 Raftingolók (cseh) sz., v. 14.30,15,16.40,17.50, 18.50, 20.10 Egy befejezetlen élet (amerikai) sz., v. 14 A tigris és a hó (olasz) sz., v. 16.20,19 Motel (amerikai) sz., v. 21.20 Sziriana (ame­rikai) sz., v. 15.20,18,20.40 Narnia Krónikái - Az oroszlán, a boszor­kány és a ruhásszekrény (amerikai-új-zélandi) sz., v. 16.50 München (amerikai) sz., v. 19.40 Szűz fiú mit sem ér (cseh) sz., v. 14.40 PiROSSZka - A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi (amerikai) sz., v. 14.20,16.30,18.30 Kisiklottak (amerikai) sz., v. 20.20 A nyughatat­lan (amerikai) sz., v. 14.10 Bőrnyakúak (amerikai) sz., v. 17.10,19.50 Azt beszélik (amerikai) sz., v. 15.40 Casanova (amerikai) sz., v. 17.40, 20 PÓLUS - ISTROPOLIS CINEMA CENTER: A rózsaszín pár­duc (amerikai) sz., v. 15.30,17.20,19.10,21 Raftingolók (cseh) sz., v. 16,18.05, 20.10 A tigris és a hó (olasz) sz., v. 14.40,17.10, 21.15 Egy befejezetlen élet (amerikai) sz., v. 14.20,16.20 Motel (amerikai) sz., v. 19.30, 21.20 A Holtak földje (amerikai) sz., v. 15.50 Kisiklottak (amerikai) sz., v. 18.25, 20.30 Hülyülésig (cseh) sz., v. 18.50, 21.05 Szűz fiú mit sem ér (cseh) sz., v. 14.50, 16.50 Casanova (amerikai) sz., v. 19 Bőrnyakúak (amerikai) sz., v. 17.40 München (amerikai) sz., v. 19.55 PiROSSZka - A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi (ameri­kai) sz., v. 15.15, 17, 18.40, 20.20 Narnia Krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (amerikai-új-zélandi) sz., v. 16.10 KASSA DRUZBA: Tartsd a szád és lőj le! (cseh) sz., v. 19 CAPITOL: A ró­zsaszín párduc (amerikai) sz., v. 16, 17.45, 19.45 ÚSMEV: Raftingolók (cseh) sz., v. 16,17,45,19.45 IMPULZ: Dancing at the blue iguana (amerikai) sz., v. 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁK1A SZENC - MIER: Rejtett (francia-osztrák) v. 18 GALÁNTA - VMK: A rózsaszín párduc (amerikai) sz., v. 19 DUNASZERDAHELY - LUX: A rózsaszín párduc (amerikai) sz. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Dick és Jane trükkjei (amerikai) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Hogyan szelídítsünk krokodilokat? (cseh) sz., v. 17,19.30 VÁGSELLYE - VMK: Hülyülésig (cseh) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DA­NUBIUS: A rózsaszín párduc (amerikai) sz„ v. 19 LÉVA - JUNIOR: Tartsd a szád és lőj le! (cseh) sz., v. 17 A rózsaszín párduc (ameri­kai) sz., v. 15,19 GYŐR PLAZA: Bambi 2 - Bambi és az erdő hercege (amerikai) sz., v. 14.30.16.30 A belső ember (amerikai) sz., v. 15,17.15,19.45 Casa­nova (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 Csajozós film (amerikai) sz., v. 16.15, 18.15, 20.15 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (magyar) sz., v. 15.30 Egy gésa emlékiratai (amerikai) sz., v. 14.15, 17, 19.45 Fegyvernepper (amerikai) sz., v. 17.15, 19.45 Fehér tenyér (magyar) sz., v. 17.45 Gagyi mami 2. (amerikai) sz., v. 16, 18, 20 Kútfejek (magyar) sz., v. 19.45 Motel (amerikai) sz., v. 18.30, 20.30 Nanny McPhee - A varázsdada (angol) sz., v. 15.15 PiROSSZka - A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi (amerikai) sz., v. 14.45, 16.30, 18.15, 20 Sziriana (amerikai) sz., v. 15.15 Tibor va­gyok, de hódítani akarok (magyar) sz., v. 17.45,19.45 „Ne csak csodáljátok, hanem szeressétek is, és hajön hozzátok muzsikájával, nyissátok ki előtte lelketeket" Csak tiszta forrásból! (Képarchívum) Két évforduló... az egyik 250, a másik 125... az egyik a zeneirodalom géniusza, a másik a huszadik század óriása... az egyik 35 évet élt és több mint 600 művet komponált, a másik 64 éve­sen távozott, miközben több ezer népdalt gyűjtött, melyek stílusvilága másfél­száz művében lelt vissz­hangra... az egyik Mozart, a másik Bartók. Mindkettő örök értékű. VARGA JÓZSEF Bartók Béla 1881. március 25- én született a Torontál megyei Nagyszentmiklóson, és hatéves korában kezd édesanyjától zongo­rázni tanulni. Atyjában pedig, aki egy gazdászati iskola igazgatója volt, meglehetősen magas fokú ze­nei tehetség lakozott. Nyolcéves voltam mikor meghalt, írja önélet­rajzában. Halála után anyjára há­rult a gond, hogy mint népiskolai tanítónő mindennapi kenyerüket megkeresse. Nehéz bolygó évek következtek, melyek csak itt, Po­zsonyban jutottak nyugvópontra. Itt a Klarissza utcai gimnázium­ban tölt hét évet, és még azután is gyakran jön vissza édesanyjához, barátaihoz, majd pedig a hangver­senytermek dobogójára, hogy a klasszikusok mellett saját műveit is előadja és apostolként terjessze. Pozsonyban formálódik zenei mű­veltsége, itt alapozódik meg Erkel László vezetésével zongoraművé­szi karrierje, és itt ötvöződik egy életre szóló barátsága pozsonyi művésztársaival. Gimnáziumi éveinek és ennek a barátsági láncolatnak egyik epi­zódját és időrendi sorrendjét néhai Albrecht Sándor - városunk halha­tatlan „Sanyi bácsija” így írja le: „A vasárnapi diákmisén mindig orgo­náit valaki. Bartók Béla volt az egyik orgonista, elődje Dohnányi Ernő, utódja pedig én, s az én utó­dom pedig Németh Pista.” Négy név, melyre ugyancsak büszke le­het minden pozsonyi! Pozsony után a budapesti Zene- akadémián folytatódnak a művész­érés évei. Aztán koncertezés Euró­pa különböző pódiumain, majd az Akadémia tanáraként a budapesti letelepedés. De közben bűvkörébe ejti a magyar parasztzene, melynek kutatásához partnerként Kodály Zoltán csatlakozik. És ezzel teljessé válik Bartók működésének hármas területe - zongoraművész, zene­szerző, népdalgyűjtő. Ez a látszó­lag három külön ágazat rövidesen összemosódik, mert a dallamkuta­tó eredményeit kamatoztatja a ze­neszerző, hogy aztán a dobogón a zongoraművész autentikusan tol­mácsolja őket. Ennek a kornak érett alkotásai a színpadi művek, nevezetesen A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin, továbbá itt kezdődik a vonósnégyesek és a zongoraverse­nyek láncolata is. Bartók stílusa - a nép- és műzene szintézise azon­ban nem egyszerű, nem könnyen emészthető melódiaáramlat, ha­nem egy zseniálisan új hangzásvi­lág, melyet bizony nem könnyen tud a hallgatóság magáévá tenni. És ez a meg nem értés bizonyos visszautasításba torkollik, mely - legyünk őszinték, még ma sem ol­dódott fel maradéktalanul. Pedig művei milyen csodálatosak, s itt csupán egyetlen példát említek, Kékszakállú vára ötödik ajtajának feltárulását, amikor beomlik a fény a csodálatos C-dúr hangzatok özönében! Bartókért meg kell dol­Bartók Béla 1881-1945 gozni, de az eredmény mindenért kárpótol! Élete egyik fő műve a Cantata profana, a kilenc csodaszarvasról szóló hatalmas kórusmű, melynek szövege népballada a szarvasokká vált kilenc fiúról, „akiknek szája nem iszik többé üvegpohárból, csak tiszta forrásból”, s ez lett gon­dolkodásmódjának hitvallásszerű- en megfogalmazott vezéreszméje. Ebben az időben tartja meg szék­foglalóját a Magyar Tudományos Akadémián „Liszt-problémák” cí­mű hatalmas tanulmányával. És ezzel szinte párhuzamosan fogadja el a bázeli kamarazenekar karna­gyának, Paul Sachernek a megbí­zását, melynek egyenesen három mű, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre, va­lamint a vonószenekari Diverti­mento köszönheti születését. És lassan a sok mellőzés, vissza­utasítás eredményeként megérik benne a gondolat, hogy búcsút mond a kontinensnek. 1940. októ­ber nyolcadika a fájdalmas búcsú napja, mikor feleségével, Pásztory Dittával játszik a Zeneakadémia pódiumán. És ekkor még nem tud­ja, hogy ezen az estén játszik utoljá­ra otthoni közönség előtt, és azt sem, hogy vérében már ott tanyáz­nak a gyilkos kór csírái. Új, utolsó és nagyon szomorú fejezete ez éle­tének. Honvágy, egzisztenciális gondok és betegség a fő témái en­nek az utolsó felvonásnak. Éveken keresztül csak a tudós dolgozik, de aztán zenészbarátai, Kusszevickij karmester és Yehudi Menuhin hegedűművész ösztön­zésére és anyagi támogatásával fellángol a szunnyadó alkotóvágy és -erő, hogy megszülje új stílus­ban, új színben pompázó utolsó műveit, a Concertót, a Szonátát szóló hegedűre és hattyúdalát, fe­leségének szánt ajándékát, a Har­madik zongoraversenyt. Addigra azonban a gyilkos kór is alapos munkát végez, állapota rohamosan válságosra fordul, és 1945 nyarának végén kórházba, a West Side Hospitalbe kerül, ahol injekciózó orvosának szomorúan mondja: „Csak azt sajnálom, hogy tele poggyásszal kell elmennem”, és ahol szeptember 26-án reggel élettől sugárzó gesztenyebarna szemét tényleg örökre lezárja a halál. 1988-ban földi maradványait hazahozzák a tengerentúlról, és a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra. Valahányszor ebben a temetőbe járok, fejet haj­tok előtte, s mindenkor eszembe jut Sanyi bácsi mindent összefog­laló mondása: „Beethoven azt írta a Missa Solemnis partitúrájára: szívből jött, hatoljon is a szívekbe. Azt mondom én mindnyájatok­nak Béla barátom emlékéről: ne csak csodáljátok őt, hanem sze­ressétek is, és ha jön hozzátok muzsikájával, nyissátok ki előtte lelketeket.” Feleségével, Pásztoty Dittával (Képarchívum)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom