Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-01 / 50. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com Dilemmák sorozata: a háború elleni kiállásuk miatt sokat dicsért délvidéki magyarok is fizetnének a többi között a boszniai szerbeknek A világ legfurább pere zajlik Hágában Zágráb peren kívül rendezné Belgrad. Szerb lapértesülés szerint Zágráb kész peren kívül rendezni jogi vitáját Belgráddal, és bizonyos feltételek mellett visszavonná a hágai Nemzetközi Bírósághoz népirtás címén benyújtott háborús kártérítési keresetét Szerbia-Montenegró ellen. Belgrádnak ehhez el kell ismernie a véghezvitt pusztítást, és részt kell vennie a kárt szenvedett térségek felújításában. Horvátország 1999. július 2-án nyújtotta be népirtás címén háborús kártérítési keresetét Szerbia ellen, (m) Kétnapos orosz államfői vizit Magyarországon - tizennégy évi szünet után Tovább folytatódik a felekezetközi erőszak Rendeződtek a zilált kapcsolatok Újabb merényletsorozat ÖSSZEFOGLALÓ Putyin és Cyurcsány a parlamentben a koronaékszerek előtt (Reuters-felvétel) Kártérítés egy bebörtönzött egyiptominak Fizet a Bush-kormány MTl-HÍR vüág egyetlen olyan országa, amelyet népirtás címén ítéltek el az ENSZ legfelsőbb bíróságán. Jogászok szerint a boszniai fél az 1995- ben történt, nyolcezer bosnyák halálát követelő srebrenicai mészárlásra fog összpontosítani, holott a tragédia csak a kereset benyújtása után két évvel történt. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűntények ügyében ítélkező, ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Törvényszék (NT) Radisz- lav Krstic perében már népirtásnak minősítette a srebrenicai tömegmészárlást. Dusko Tadic perében pedig azt is kimondta, hogy a boszniai háború nemzetközi konfliktus volt, amelynek Szerbia is részese volt. A Nemzetközi Bíróság döntéseire az NT ítéletei és indoklásai jogilag nem lehetnek hatással, de gondolati kapcsolat nyilvánvalóan lesz a bírák fejében. A peres eljárás május 9-ig tart. Néhány napig a szarajevói jogász- csapat fejti ki vádjait, majd a belgrádiak válaszolnak rá, ezután pedig a tanúk meghallgatása következik. robbanás volt-e. A halálos áldozatok számát a hírügynökségek 30- 40 körülire tették, míg a sebesültek száma valószínűleg meghaladja a százat. Pokolgép robbant hajnalban Tikrítben annál a kisebb mécseméi is, amelyet Szaddám Húszéin volt iraki elnök emeltetett apja sírja fölé. Egy tegnap délutáni összesítés szerint a síiták és szunniták között a múlt héten kirobbant összetűzésekben eddig 379- en haltak meg. (MTI, TASR) zott. 2001. október 1-jétől 2002. augusztusáig tartották fogva, de nem emeltek vádat ellene terrorizmus címén. Elkülönítve, magánzárkában őrizték, és nem engedték, hogy ez ellen panaszt nyújtson be. Keresete szerint a börtönben gyakran ütlegelték, leterroristázták, sértegették, meztelenre vetkőztetve megmotozták és megalázták. El-Magrabi ügyvédei a kártérítési megállapodást nagy jelentőségű fejleménynek minősítették: első ízben mutatta meg, hogy a kormány igenis felelősségre vonható az Abu Graib börtönben vagy a guantánamói rabtelepen történt visszaélésekért. RÖVIDEN Madárkor elleni oltás Párizs. Az EU múlt heti hozzájárulásával Franciaország megkezdte 700 ezer, elsősorban májáért tenyésztett vízi szárnyas madárinfluenza elleni beoltását. A kacsák és libák beoltása a dél-nyugati Landes megye azon 148 telepén kezdődött, amelyek leginkább ki vannak téve a vonuló madarak által hordozott madárinfluenza veszélyének. Ezen a vidéken ugyanis nem tudták megoldani a szárnyasok elzárását. (MTI) Nem tárgyal a státusról Bécs. Koszovó miniszterelnöke ellenzi, hogy a tartományjövendő államjogi státusának a kérdése szerepeljen a Bécsben megkezdődött közvetlen koszovói albán-szerb tárgyalások napirendjén. Baj- ram Kosumi az osztrák Der Standardban fejtette ki, hogy Pristina erről a kérdésről a nemzetközi közösség képviselőivel, valamint az ENSZ BT- vel fog tárgyalni. Szerinte Szerbiának semmiféle valós érdeke sem kötődik ahhoz, hogy a koszovói albánok hogyan fognak élni a következő 50-100 évben, így nem kell ezt a kérdést Belgráddal megvitatni. (MTI) Abramov lemondott Moszkva. Benyújtotta tegnap lemondását Csecsenföld Kreml-párti miniszterelnöke. Szergej Abramov súlyos autóbalesetet szenvedett tavaly novemberben Moszkva külterületén. A karambol után egyesek éltek a gyanúperrel, hogy nem baleset történt, hanem megpróbálták eltenni őt láb alól, amit hivatalos helyről cáfoltak. Abramov januárban még azt mondta, miután felépül, visszatér dolgozni, de Alu Alhanov elnök tegnap bejelentette: Abramov állapota nem teszi lehetővé számára, hogy ellássa hivatali kötelezettségeit. Az orosz sajtóban megjelent feltételezések szerint Ramzan Kadirov első miniszterelnök-helyettes, Csecsenföld erős embere követi Abramovot a poszton. (MTI) Szergej Abramov (ČTK-AP) Kína népessége 1,3 milliárd fő Peking. Kína népessége 7,68 millióval nőtt tavaly, és 1 milliárd 307 millió 560 ezer főt ért el - közölte az országos statisztikai hivatal. A kínaiak 43 százaléka - 562,12 millió fő - tartozik a városlakók kategóriájába, 745,44 milliós a falusi lakosság. (MTI) Hága. Megkezdődött Szarajevó és Belgrad peres vitájának érdemi része a hágai Nemzetközi Bíróságon. Szarajevó az 1992-95-ös boszniai háború idején elkövetett népirtással és agresszióval vádolja Belgrádot. Az ügynek bizarr mellékvonulatai vannak, amelyek távolról sem kizárólag a perlekedőket érintik. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bosznia-Hercegovinában még javában dúlt a háború, amikor 1993 márciusában Alija Izetbe- govics bosnyák elnök irányítása alatt a boszniai muzulmán vezetés benyújtotta az akkori milosevicsi Jugoszlávia elleni keresetét. Történt ez egy évvel azután, hogy a nemzetközi közösség elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét, miután a szerbek bojkottja mellett a lakosság 99 százaléka MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Kedvezőnek értékelte a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit - különösen gazdasági és kereskedelmi téren - az orosz és a magyar államfő. Vlagyimir Putyin és Sólyom László erről a Sándor-palotában folytatott tárgyalások után beszélt a sajtónak. Putyin kijelentette, rendhagyónak tekinti vizitjét, amit az tett lehetővé, hogy az utóbbi négy év alatt gyökeresen megváltozott az orosz-magyar kapcsolatok minősége. A múltban sok probléma volt a két ország között, most az a feladat, hogy a jövőbe tekintsünk, nem feledve a múltat - mondta az orosz elnök az 1956-os forradalom kapcsán. Vlagyimir Putyin tegnap kora délután érkezett kétnapos látogatásra Budapestre. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben találkozott az orosz delegációval. A szűk körű, majd a plenáris tárgyalások után a két fél képviselői számos kétoldalú megállapodást írtak alá, köztük a középtávú gazdasági együttműködés fő irányait kijelölő memorandumot. Polgár Viktor külügyi szóvivő tájékoztatása szerint az orosz elnök úgy gondolta, a magyar parlamentben nem egy, hanem négy párt van, ezért ezek vezetőivel kíván találkozni, méghozzá a rendelkezésre álló időkereten belül: Polgár a Magyar Nemzetben megMT1-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Berlin. Az amerikai védelmi minisztériumnak nincsenek bizonyítékai arra, hogy helytálló lenne az a The New York Times (NYT) internetes kiadásában megjelent állítás, miszerint német ügynökök Bagdad védelmi tervének a megszerzésével segítették az Irak elleni amerikai háborús készülődést. „Nem tudjuk, miről beszél” - mondta a NYT cikkírójára utalva Jim Krohne, az amerikai hadsereg azon részlegének szóvivője, amelyiktől a cikkben információforrásként megjelölt titkos tanulmány származik. népszavazáson az önállósodás mellett voksolt. A kereset benyújtása után két évvel a daytoni egyezmény pontot tett a háború végére, Bosznia-Hercegovina a nemzetközi jog alanya lett. Az ország területének közel a felén a boszniai Szerb Köztársaság terül el (fővárosa Banja Luka), amelyet 95 százalékban szerbek laknak. A szereposztás ma úgy néz ki, hogy a felperes oldalon a két boszniai entitáshoz tartozó nemzetek, a muzulmánok és horvátok, illetve az ellenük egykoron harcoló szer- bek állnak. Banja Luka ellenkezésének dacára együtt perük a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság jogutódját, Szerbia-Montenegrót, amely a kereset értelmében a boszniai szerbeket támogatva, velük szorosan együttműködve követte el a keresetben szereplő bűntényeket. A felperes oldalon tehát a többi között boszniai szerbek is helyet foglalnak, az alperes pedig a velük szövetséges anyaországuk. Ez az egyik dilemma, amely képtelen helyzetet teremtene, ha a bíróság jelentek kapcsán nyilatkozott. A lap szerint „a magyar miniszterelnök környezetéből - a külügyminisztériumon keresztül - folyamatosan nyomást gyakoroltak az orosz félre, hogy álljon el a kétoldalú megbeszéléstől Orbán Viktorral”, a Fidesz elnökével. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban a magyar közjogi méltóságok és az orosz államfő jelenlétében Hans-Christian Ströbele, a német ellenzéki Zöldek frakcióvezető-helyettese szerint nyilvánvaló, hogy a NYT publikációja esetében katonai és titkosszolgálati körök célzott kiszivárogtatásáról van szó. A politikus követeli a berlini kormánytól annak feltárását, hogy 2003 tavaszán a német hírszerzésnek (BND) pontosan hány embere volt Bagdadban. A NYT értesülése, amelyet a német kormány tegnap rögtön cáfolt, nagy feltűnést keltett Berlinben. A kormányzat ugyanis épp a minap próbálta egy jelentéssel lezárni annak feszegetését, vajon a szociáldemokrata-zöld elmarasztalná és háborús kártérítésre kötelezné Belgrádot. Szarajevó a keresetben nem pontosította a háborús kártérítés összegét, az eddigi nyilatkozatokból ítélve 50-300 milliárd dolláros perértékről lenne szó. Az ötvenmilliárd dollár is körülbelül duplája a délszláv unió tavalyi nemzeti össztermékének, vagyis legjobb esetben is akkora összegről van szó, amelyet évtizedeken és több nemzedéken át fizetnének Szerbia-Montenegró polgárai, beleértve a szandzsáki muzulmánokat, a vajdasági magyarokat és elvileg a koszovói albánokat is. A háború elleni kiállásuk megnyílik a sárospataki református kollégiumnak az Oroszországtól visszakapott 136 kötetét bemutató kiállítás. A látogatás azzal zárul, hogy Gyurcsány Ferenc otthonában látja ebédre vendégül Pu- tyint, aki Budapestről Prágába utazik tovább. Legutóbb 1992 novemberében járt Budapesten orosz államfő, Borisz Jelcin személyében. kormány idején Bagdadban hagyott hírszerzők mennyiben segítették az amerikaiakat. A végkövetkeztetés az volt, hogy a háború alakulására, a katonai műveletekre nézve döntő információval nem. Ha az amerikai lapban megjelent állítások megfelelnek a valóságnak, az azt jelentené, hogy a német felderítés sokkal nagyobb segítséget nyújtott az amerikaiaknak, mint amennyit a német kormányzat elismer. A BND-nek az iraki háborúban játszott szerepe, az erről szóló információk megkérdőjelezik a Schröder-kormány háborúellenes alapállásának a hitelességét. miatt sokat dicsért délvidéki magyarok is tízemének a többi között a boszniai szerbeknek. Szarajevó szerint a „szomszédos” Jugoszlávia - amely mellesleg a kereset benyújtásának idején még nem kiáltotta ki önnön függetlenségét - közvetlenül beavatkozott a boszniai háborúba, ezzel agressziót követett el és a népirtás bűntettét is. Be kell bizonyítani, hogy a belgrádi vezetésnek konkrétan az volt a szándéka, hogy részben vagy teljesen elpusztítsa a bosnyák népet; a szándék bizonyítása „szükséges feltétel”. Ha ez sikerül, akkor Szerbia-Montenegró lesz a Bagdad. Újabb halálos áldozatokat követelő robbantásos merényleteket követtek el tegnap, egy nappal a kijárási tilalom feloldása után Bagdadban és a dél-iraki Amárában. A fővárosban csaknem egy időben elkövetett merényletek körülményeiről; az áldozatok számáról ellentmondásos jelentések láttak napvilágot. Az sem egyértelmű, három vagy négy Washington. Az amerikai kormány 300 ezer dollár kártérítést fizet egy egyiptomi férfinak, akit közel egy évig tartottak fogva a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után egy brooklyni börtönben. Ehab El-Magrabi az első külföldi, aki kártérítést kap meg- hurcolása miatt. Az amerikai kormányt egy Dzsavaid Ikbal nevű pakisztáni férfival együtt perelte. Ikbal kártérítési pere még nem zárult le. A 38 éves egyiptomi férfit nem sokkal a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után tartóztatták le Manhattan- ben, ahol egy étteremben dolgoBelgrád. Megosztotta a montenegrói szakadár (a Szerbiától elszakadni kívánó) kormányoldalt az EU szigorú népszavazási kritériuma. A belgrádi média szerint a nagyobbik kormánypárt, a Milo Djukanovics kormányfő vezette Szocialisták Demokratikus Pártja (DPS) elfogadta a brüsszeli ajánlást, amely a népszavazáson résztvevők 55 százalékának „igen” szavazatához köti a köztársaság jogállásának megváltoztathatóságát. A kisebbik kormányzó párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) vezető testületé elutasította ugyan a brüsszetí kritériumot, de nem zárkózott el attól, hogy ilyen feltételek mellett a párt részt vegyen a referendumon, és felszólította a polgárokat, vegyenek részt Montenegró államiságának megújításában. A DPS szóvivője, Predrag Seku- lics közölte, „a gyakorlatban nem ismert és nem szokványos” a brüsszeli kritérium, de a párt a fenntartások ellenére elfogadja. Meggyőződése szerint Montenegró a kemény uniós feltételek mellett is megújítja államiságát. Mivel az ellenzéki pártok már beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a brüsszeli útmutatások alapján rendezendő referendumon, ezzel gyakorlatilag révbe jutott a nép- szavazási folyamat. Az EU-előírás nem kedvez a szakadároknak, mivel a javasolt 55 százalékos többség eléréséhez olyan előnyre kell szert tenniük, amilyet eddig a legsikeresebb parlamenti választáson sem értek el. Megkérdőjelezik a Schröder-kormány háborúellenes alapállásának a hitelességét A Pentagonban mindent tagadnak Megosztotta a szakadárokat a brüsszeli javaslat Éles viták Montenegróban MTl-HÍR
