Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-18 / 65. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 18. Családikor 13 Száz házasság közül tíz boldog, húsz határozottan boldogtalan és hetven közönyös vagy még rosszabb Összeillő párok és a jó házasságok A világ úgy van berendezve, hogy az életben minden, ami jó és kellemes - kivétel. Az emberek közül csak kevesen gazdagok, csak nagyon kevesen jók, még kevesebben okosak és (a nőket kivéve) csak kevesen szépek. Az elégedett emberek száma elenyésző az elégedetlenkedéshez képest: teljesen egészséges ember, akiben semmi betegség sem bujkál, alig van. És - az egy- ügyűeket kivéve - boldog ember is alig van, ellenben a boldogtalanok száma óriási. AAARKÓ EMIL Ha ezekkel a tényekkel számot vetünk, bele kell nyugodnunk abba is, hogy a szó legkomolyabb értelmében boldog házasság is kivételes jelenség. Ahogy én az életet szemlélem, száz házasság közül tíz boldog, húsz határozottan boldogtalan és hetven közönyös. De amikor ezeket a számokat említem, inkább optimista vagyok, mint pesszimista. Azokról a házasságokról, melyekben a felek ki nem állhatják egymást és szabadulni szeremének egymástól, most ne beszéljünk. És nem akarok egy szót se szólni azokról a házasságokról sem, amelyekben a felek szerelem nélkül, vagy érdekből, vagy megszokásból, vagy a társadalmi rend tiszteletben tartása miatt maradnak együtt - hiszen ezek is eléggé sajnálatra méltóak. Most csupán a boldog házasságokról kívánok szót ejteni, tehát a házasságok közül minden tizedikről. Ezeket alkotják, ahogy azt mondani szokás, az összeülő párok. Igen, de a házasodó felek néha olyan esetekbe is egymáshoz ülő- eknek tartják magukat, amely esetekben hosszabb-rövidebb idő múlva kiderül, hogy tévedtek. Mindenesetre nagyon fontos dolog volna bizonyosan tudni, hogy egy pár, mely házasságot szándékozik kötni, valóban összeillik-e vagy sem? Jómagam e tekintetben a közmondások bölcsességére nem adok, mert gyakran bizony azok is félrevezetőek lehetnek. Ellentétek vonzása Például azt mondják, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Lehet, hogy ebben van is valamennyi igazság - más vonatkozásban. De hogy egy igen magas férfi igen picinyke nőt szeressen meg - az ritka eset. Mint ahogy a szép küllemű is ritkán bolondul bele kimondottan csúnyába (bár erre is akadhat példa), a fiatal fiúk sem szoktak beleszeretni vénkisasszonyokba. Még nem találkoztam azzal sem, hogy egy házasulandó gazdag úr tűvé tette volna a várost egy ritka szegény leány után. A közmondással éppen ellenkező az igazság: amikor az ember házastársat keres, rendszerint gondol arra, hogy közte és választottja között minél több hasonlatosságot találjon. Annyi azonban igaz, hogy a feltűnő szépség és a nagy boldogság ritkán fér össze. Tudvalevő, hogy a nők nagyon hiúk: kevésbé tudvalevő, hogy a férfiak még százszor hiúbbak, különösen az ún. szemreva- ló emberek. Mind a nők, mind a férfiak között elég nagy számban vannak tapasztalt hódítók, akik tudják, hogy a kiszemelt férfi vagy nő figyelmét és érdeklődését hogyan kell megnyerni. Éppen azért, mert a szépekkel szemben a kísértések veszélye igen nagy, a szép párok békéje, nyugalma és boldogsága ritkán tartós. A rokonszenv Azt gondolnám, hogy nem az ellentétek, hanem az egyformaságok vonzzák egymást. Ha egyik fél sem nagyon gazdag, és egyik fél sem koldusszegény, ha egyik fél sem túlságosan szép, sem túlságosan csúnya, ha kor, műveltség, ízlés, erkölcs és társadalmi felfogás tekintetében egyeznek a felek, akkor megvan a lehetősége annak, hogy megértsék egymást, és hogy érzelmeiknek összhangját észrevegyék. Nem hiszem ugyanis, hogy egy embernek az érzelemvüága egy másüt ember érzelemvüágához hozzá tudjon idomulni. Egy kevésbé művelt egyén nevelhető annyira, hogy ugyanolyan művelt legyen, mint egy másüt; de hogy valakinek az érzelemvüága úgy meg tudjon változni, hogy olyan legyen, mint a másik emberé, azt lehetetlenségnek tartom. Az érzelem, az emberi lélek szuverén - a szív nem nevelhető és nem tanítható. Az eüenben igen fontos, hogy két ember, aki házasságot szándékozik kötni, egymás érzelemvüágának összhangját fel tudja ismerni. Ehhez nagy őszinteség és nyütság szükséges - két olyan jellemvonás, mely már biztosítja a rokonszenvet, a rokonszenv pedig a szeretetnek legalább ötven, a szerelemnek pedig huszonöt százaléka. Egy lélek két testben A boldog párok lelkületben egyek. Ki van zárva, hogy valaki, aki minden vagyonát szét tudná osztani a szegényeknek, beleszeressen egy fösvény emberbe. Ki van zárva, hogy egy vallásos lelkű ember bele tudjon szeretni egy istentelen lénybe. Lehetetlen, hogy egy tisztességes lélek megszeressen valakit, akiben nincsen semmi becsületérzés. Az összeülő párokat meg lehet figyelni nemcsak erényeikben, hanem hibáikban is, mert még ezekben is nagyon hasonlítanak egymáshoz. Vagy mind a ketten túlságos gonddal öltözködnek, vagy mindketten hanyagok egy kissé; a gondatlanság, a szórakozottság, a vüágtól való túlzott visszahúzódás vagy a társaság keresése mindkét félben megvan, s ugyanaz a kedélyhullámzás tapasztalható náluk, esetleg ugyanaz a féltékenység vagy a vüágnak ugyanaz a semmibevevése. Egymásért élnek-halnak, mindennek egyformán örülnek, s ha az egyiket baj éri, a másik azt mondja: „Ne búsulj, pajtás - megleszünk mi így is, vesszen minden, csak te maradj meg nekem!” Frázis az üyen mondat, vagy valóság? E tekintetben szerintem kétség sohasem lehet, mert az ajkak hazudhatnak, de a szem soha! Az összeülő pár - egy lélek két testben. Régi elméletem, hogy műiden férfi félember és minden nő félember. Isten félembereket teremt; ezek amikor felnőnek, elkezdik keresni a másik felüket, a kiegészítő felüket. A legtöbbször nem találnak rá; mikor azt hiszik, már- már megvan, akkor tíz esetben kilencből kiderül, hogy mégsem az igazi. Téves a kapcsolás. Am amikor az ember, aki természeténél fogva félembernek születik, rátalál a maga igazi kiegészítő felére - olyankor a vak is látja, hogy ez az igazi összeillő pár! Alem az ellentétek, hanem az egyformaságok vonzzák egymást OTLET-TAR Varrásminta keretben- hímezte az iskolában. Mert akkoriban még üyesmire is megtanították a kislányokat. Iskolába kerülve már el tudta olvasni a hímzést. Legfelül a nagy ábécé A-tól Z-ig, aztán a számok következnek 1-től 0-ig, majd a kis ábécé, a cirádás monogram ábécé, s végül a hímzés készítőjének monogramja, V. I. és az évszám: 1922. Nagynénje tizenegy éves volt, amikor ezt készítette. Egy másik sokkal díszesebb hímzést is talált - üyen mintákat ma már talán nem is ismernek. Hogy ki készítette, nem tudni - a monogramot szétrágta a moly, de az évszámot - 1889 - megkímélte. Olvasónknak tervei voltak a hímzéssel. Szépen kimosta, kivasalta, vett egy darab zsákvásznat, felvarrta rá a hímzést és bekereteztette. A különös kézimunkaképet mindenki megcsodálja, (köp) Az 1922-es hímzés zsákvászonra erősítve, keretben (Képek: Vári) TIPPEK Ez a hímzésminta 1889-ben ké szült, restaurálásra szorul Pincetakarításkor találta olvasónk a kincseket. Egy kopott kis kofferben lapultak a számára oly kedves emlékeket idéző tárgyak (másoknak tán csak kacatok). A bábszínház tagjai sajnos elpusztultak (édesanyja varrta a kézre húzható bábokat), megette őket a moly. Talált egy pici gyerekcipőt - csak egyet -, ebben tanult járni. A kincsek nagy része a kukában végezte, de két szép darabot megtartott. Gyerekkori emlékei fűződtek hozzájuk. Kislány korában örökké a nagymama rongyos zsákját kutatta, babaruhának való anyagot keresett. Egyszer talált két hímzett anyagot, valami különös jelekkel. Olvasni még nem tudott. Nagymamája elmesélte, hogy a középső kislánya, az Ilcsi - olvasónk nagynénje SZ0 MlSZ0 Késedelmeskedő tavasz TÓTH FERENC Az idén valahogy késik a tavasz. Elmúlt március idusa, s ha napközben csordul is az eresz, éjszaka keményen fagy. A medve? Persze, kijött, vagy úgy egy hónapja, mikor éppen mínusz húsz fok volt árnyékban. Mesélik, hogy csak ásított egy nagyot, visszaállította az ébresztőóráját egy hónappal, és visszacsoszogott a barlangjába. Szavahihető szemtanúk szerint - üyenek mindig vannak - a váüa fölött még hátraszólt: - Nyugi. Még nincs itt az ideje. Hogyhogy nincs itt az ideje? A fenébe is, tavaly üyenkor már virágzott a..., az a kis izé, olyan kis sárga, tudják. De ez évben? Kérem, itt jégvirágon kívül még semmi sem nyüt. Igaz, abból viszont bő volt a termés. Na de hol vannak az igazi virágok? Virágot akarunk! Ibolyát, üyesmit. Persze, nem alulról szagolni, azt azért nem. De március közepén minimum hóvirágot igénylünk! Sőt követelünk! Ki szerez érvényt jogos virágköveteléseinknek? Nem. Szóvirágokkal nem étjük be! (Azokkal már amúgy sem.) Újabb szavahihető tanúk - nem azok, akik a medvével beszélgettek, hanem egész mások - szerint egy hóvirág már ki is bújt Kelet- Szlovákiában - tudják, az a terra incognita Kassa után -, de amikor megcsapta az éjszakai mínusz tizenöt, esze nélkül ugrott fejest nyomban vissza az avarba, és rémülten annyit mondott csak: - Huuú! - Igaz, aztán még hozzátette szomszédjához, az ibolyához fordulva: - Nem kéne azért mégiscsak készülődni? - Mire az ibolya megvetően nőtt egy tized millimétert, majd továbbra is némaságával tüntetett. Magában, persze, azt gondolta: Mit merészel ez a pimasz sápadtar- cú? Tény és való, hogy az ibolyának kék a vére, ezen kár is volna vitatkozni, nyilván azért üyen rátarti. Tessék? Hogy az ibolya szerény? Ugyan kérem, ne üljenek föl műiden szóbeszédnek! Túdnánk mesélni az üyen szerénynek nevezett ibolyákról! Késik a tavasz, valahogy késik a tavasz. Tavaly üyenkor mán tán rózsa is volt, én mondom. Nem, nem a zuhanyrózsa virított ki. Nem, nem is az influenzajárványt kísérő lázrózsák. És nem is a rózsám, tu- bicám szökkent szárba. Valahogy ezek a madarak se igen jönnek. Reggel kinyitom az ablakot, hát egy nagy varjú telepszik a diófára, erősen a szemembe néz, és tömören csak annyit mond: - Kár. - Na jó, a varjú az egy született pesszimista. De hol vannak a többiek? Például a gólyamadár. Kapd össze magad, dominó színű édes egykomám, mert ha késel, idén megint nem áll meg nemzetségünk vészes fogyása! Szavahihető tanúk persze tudják, mi az ábra. A gólyamadár ott áll a Nüus partján, térdig békában, közömbösen tisztogatja a csőrét, és közben hallgatja az északi híreket. Ezek persze nem olyan széüelbé- leltek, mint az emberek hírei. Ha csak annyira lennének igazak, a gólyamadár már régen híres kövület lehetne, a gyerekutánpótlásról meg valami egész más állat gondoskodna. Talán a vadnyúl. Ki tudja, lehet, hogy más lenne úgy az élet. A gólya évente egyszer, a maximum kettő-három gyerekével, a vadnyúl meg azért... Lehet ám, hogy úgy elszaporodnánk... Na szóval, a gólya hallgatja az északi híreket, klappint egyet a piros csőrével, ami nagyjából azt jelenti: - A naptár az csak naptár. Pont olyan gyarló emberi találmány, műit a többi. Sokkal biztosabb dolgok vannak a vüágon, még ha láthatadanok is. Én meg nem megyek sehova, mert a Kárpát-medencében ott fagynánk rakásra. Különben is, lehet, hogy éppen véget ért a Kis Éghajlati Optimum, és ez már a soron következő jégkor első fuvallata. Több dolgok vannak földön s égen, mintsem bölcselmetek felfogni képes. Ennyit mond csak a gólya, mert nem kenyere a szószaporítás. Szavahihető tanúk vannak rá, mert azok mindig mindenre vannak. A tavasz meg csak késik és késik, és nem jön és késik. Már a tavasz se a régi, én mondom. A szabadidő érdekes és értelmes kihasználásáról Ne csellengjenek céltalanul PÉTERFl SZONYA Az utóbbi években a szakértők egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szabadidő értelemes kihasználásának fontosságára. Mivel a kor, a családok megnövekedett igényei és a szükséges anyagiak megteremtésére kényszeríti a szülőket, sok kiskorú magányosan tölti délutánjait. Ha a szülők nem szervezik meg számukra a különórák menetét, a fiatalok csoportokba verődve a bevásárlóközpontokban, utcákon- zömmel értelmedenül, olykor ki- sebb-nagyobb kihágásokat is elkövetve - múlatják az időt. Tavaly a Jednota Coop és a Henkel társaság Ne cseüengjenek elnevezésű tervezete anyagi segítséget fürdetett a gyermekek szabadidejét szervező iskoláknak, központoknak, társulásoknak. A zsűri 654 tervezetet bírált el, a háromfordulós megmérettetésnek 13 nyertese lett, majd 1,5 millió koronán osztoztak.- Kellemesen meglepett, hogy a fiatalokkal foglalkozók nagy hozzáértéssel rejtett tartalékaik felfedezésére és kiaknázására motiválják őket. Azok a pályaművek voltak a legjobbak, amelyek nem csupán megcélozták a gyerekeket, hanem ahol az érintettek, vagyis a fiatalok voltak a tervezetek társszerzői. A megvalósítás során előfordult, hogy a tapasztalt szakmai vezetőket fiatal önkéntesek segítették, ami kedvezően befolyásolta és ösztönözte a foglalkozások résztvevőit- mondott véleményt Dagmar Kopčanová, a fővárosi Gyermekpszichológiai Kutatóintézet pszichológusa. A díjnyertes tervezetek célkitűzése a gyerekek kézügyessége, ének- és tánckézségének fejlesztése meüett az olvasás vagy akár a népi hagyományok, a természetvédelem iránti érdeklődés felkeltése. A Ne cseüengjenek tervezet kedvező fogadtatása arra késztette megalkotóit, hogy további pályázóknak is - a Henkel társaság 700 ezer koronát ajánlott fel erre a célra - anyagi támogatást nyújtsanak.- Ha a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy szabad idejüket értelmesen és érdekesen töltsék, könnyebben eüen tudnak állni az életüket, jövőjüket veszélyeztető káros csábításoknak - mondott véleményt a tervezet kapcsán Juraj Lackovič, a támogató társaság szlovákiai elnöke.
