Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-17 / 64. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 17. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ ROMÁN SAJTÓ Markó Béla radikálisabb volt mint Szász Jenő, „szél­sőségesebb mint a radikális székelyek”, miközben az „ud­varhelyi köztársaság” egyelőre szünetel, különben is, Sžéke- lyudvarhellyel kapcsolatban „csak papíron létezett konflik­tusveszély” - üyen megállapí­tásokkal összegezte a román sajtó március 15-e erdélyi ün­neplését. A lapok, a korábban „vészharangkongatásra” vál­lalkozó Ziua is, kénytelen volt tárgyszerűen megállapítani, hogy az erdélyi magyarság, s annak részeként a székelység is incidensek nélkül, békés lég­körben és méltósággal ülte meg a vüág magyarságának nemzeti ünnepét.- Az öregapám arizált, az apám privatizált, én meg csak odáig vittem, hogy néha a zsebembe nyomnak némi csúszópénzt... (Peter Gossónyi rajza) A térségbeli országok sokszor úgy érezték, Németország a fejük felett tárgyal Oroszországgal Berlin, Párizs és Kelet-Európa Újabb francia-német kor­mányülést tartottak Berlin­ben - az ilyen közös kor­mányülések a két ország különleges viszonyát hiva­tottak demonstrálni. A né­met-francia partnerség több ország számára is pél­daértékű, hatására mások is elkezdtek közös kor­mányüléseket szervezni, lásd például a magyar-ro­mán találkozót. ONDREJCSÁK RÓBERT Senki nem vitathatja, hogy ha Franciaország és Németország ve­zetői találkoznak, annak jelentősé­ge európai szintű és az egész közös­séget érinti. A két ország együtt­működése - műit azt már annyian leírták - központi eleme volt a má­sodik világháborút követő európai rendszernek. Az együttműködést sok esetben a két ország vezetőinek kiváló személyes kapcsolata is erősítette. Emlékezzünk csak Ade­nauer és De Gaulle, Kohl és Mitte- rand, vagy legutóbb Schröder és Chirac viszonyára. Évtizedeken át érvényes volt, hogy csak azt lehet keresztülvinni az unióban, amit Pá­rizs és Bonn (az egyesítés után Ber­lin) is akar. Az elmúlt évtizedben azonban a francia-német partner­ség súlya csökkent. Ez nem azt je­lenti, hogy már nem a legje­lentősebb, ellenkezőleg: ma sem „mehet át” semmilyen kezdemé­nyezés uniós szinten, ha a két or­szág valamelyikének ellenállásába ütközik. Több tényező viszont gyengítette a partnerséget, az egyik az Európai Unió keleti bővíté­se. Az új közép-európai tagállamok stratégiai orientációja inkább az Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia felé hajlik, mint az európai biz­tonságpolitikai opciót preferáló Pá­rizs felé. Mérsékelhette volna eze­ket a tendenciákat, ha Németor­szág továbbra is vállalja a közép­európai országok ügyvédjének sze­repét. Schröder kancellár azonban sokkal inkább a francia-német, és sok esetben a német-orosz külön­leges kapcsolatokra épített. Közép- Európa különösen az utóbbi miatt érezte úgy, hogy Berlin a feje felett cselekszik és kihagyja a térséget is érintő konzultációkból. A követ­kező fontos tényező, amely a fran­cia-német kettős összeurópai sú­lyát csökkentette, az az elmúlt más­fél évtized európai gazdasági fejlő­dése. A szakértők többsége szerint éppen az EU két legnagyobb gaz­daságának rugalmadansága és ala­csony növekedési üteme eredmé­nyezi az európai gazdaság alacsony dinamizmusát. Ráadásul egyik or­szágban sem látszik annak jele, hogy elszánta volna magát a mé­lyebb gazdasági reformokra, a- melyek újra beindíthatnák a maga­sabb arányú gazdasági növekedést. Hozzá kell azért termi, hogy a fran­cia jobboldali kormányoknak volt néhány pozitív lépésük a gazdaság modernizációja terén, de sorra be­lebuktak. Németország számára az új kormány jelentheti a reményt. A következő tényező, hogy mindkét európai nagyhatalom sok­kal inkább belső problémáival volt elfoglalva, mint az „európai” gon­dokkal. Nem volt tehát olyan erő, amely maga után húzza a közössé­get. Középtávon azonban mindez változhat. Ha Franciaország komo­lyan gondolja - márpedig komo­lyan gondolja - hogy vezető szerep­re törekszik Európában, sokkal aktívabbnak kell lennie. A francia dinamizmus valószínűleg csak az elnökválasztás után lesz érzékel­hető, de akár Nicholas Sarkozy, akár Dominique de Vülepin, akár a szocialisták valamelyik jelöltje lesz a következő elnök, mindenképp több energiát fog Európába fektet­ni. A németek számára kulcsfon­tosságú, hogy Schröder viszonylag egyoldalú külpolitikáját multivek- torális külpolitika váltsa. Ennek egyes elemei már megjelentek. Bár az új berlini kormány számára még mindig Párizs a legfontosabb part­ner, de a francia-német viszony már nem az egyetlen fontos külpo­litikai kapcsolatrendszer. Németor­szág külpolitikája lényeges változá­sokon ment keresztül és már nem lesz olyan pro-adantista mint tíz, tizenöt éve. Ugyanakkor Berlin megpróbálja helyreállítani mediá- tori pozícióját Párizs és London, ü- letve Európa és Amerika között. Túlbecsülnénk a német lehetősége­ket, ha azt gondolnánk, hogy erre olyan mértékben lesz képes, mint a másfél évtizede, hiszen azóta ren­geteget változott a vüág és egyes nagyhatalmak stratégiai jelentősé­ge és súlya is. Kulcskérdés lesz - elsősorban európai szinten - hogy Berlin mennyire lesz képes Közép- Európa felé fordulni, illetve a fran­cia-német partnerséget is térsé­günk felé fordítani. Ha a két or­szág dinamizálni tudja gazdasá­gát, nyit Közép-Európa feléjavítja az Egyesült Államokhoz fűződő vi­szonyát és végül, de nem utolsó sorban ismét megtölti tartalom­mal saját, illetve partnerségük „európai szerepéd’, újra beszélhe­tünk majd francia-német motor­ról Európában. A geopolitikai fo­lyamatok következtében már nem lesz olyan kizárólagos jelentősége, mint akár egy évtizede, de még mindig a legfontosabb marad Eu­rópában, amely képes inspirálni akár az egész közösséget. A törvénymódosítás világviszonylatban is kuriózumnak számít, mégsem látni tisztábban a helyzetet Képviselői kihágás: ittasan nem józanon szabad SZENTGÁLl ANIKÓ Noha a rendőrök ettől a héttől már megbüntethetik a részegen vezető parlamenti képviselőket, azok jobbnak látták az alkotmány­ba foglalni, hogy ittasan nem ve­zethetnek. A tegnap elfogadott ja­vaslat a (józanul elkövetett) gyors­hajtásra és egyéb kihágásokra nem vonatkozik. Ä módosítás vüágvi- szonylatban is kuriózumnak szá­mít, Bárdos Gyula, az MKP frakció- vezetője szerint viszont nem volt más megoldás. Legutóbb Ján Cuper (HZDS) vezetett ittasan, s a kamerák előtt is bevallotta, hogy ivott. Egyébként nem nagyon tagadhatta volna. Ez­után a kormánypártok ügy döntöt­tek, módosítják az alkotmányt, hogy a mentelmi jog a kihágások­ra ne vonatkozzon. Alkotmányjo­gászok, az igazságügyi miniszter és a főügyész tiltakozott, mond­ván: elég a kihágási normát ponto­sítani, sőt talán csak vissza kell von­ni azt a 2002. március 2-án kiadott 5/2002-es számú belső rendőrségi rendeletet, mely a parlamenti kép­viselőknek menteimet biztosít köz­lekedési kihágás elkövetésekor. A főügyész felszólítására az országos rendőrfőkapitány ezt a héten meg is tette, vagyis a járőrök azóta bün­tethetik a politikusokat is. Ezáltal az időközben előteijesztett tör­vénymódosítások látszólag okafo- gyottá váltak, a képviselők azon­ban nem merték megkockáztatni, hogy ne fogadják el azokat. Köze­lednek a választások. Dagmar Bol- lová (KSS) szerint a javaslat felet­tébb sértő a honatyákra nézve. Sze­rinte egyetlen törvény sem engedi meg senkinek, hogy gyorsan vagy ittasan vezessen, ennek ellenére senki sem meri megtenni, hogy emiatt elutasítsa a tervezetet, mert a közhangulat olyan, hogy meg kell szavazni. „Csakhogy ezután részeg bandának tűnhetünk, amelyet csak alkotmánytörvénnyel lehet erköl­csösségre szoktatni?!” - jegyezte meg felháborodva. Ladislav Orosz alkotmányjogász is óvott az értel­meden és nevetséges módosítástól, hiszen alaptörvényünk idáig sem biztosított kihágási immunitást, csak a büntető eljárás lefolytatását említette, magyarázta lapunknak. A tegnap elfogadott tervezet szlo­vákiai specialitás. A képviselők sze­rint azonban szükség volt rá, mert bár az alkotmány a kihágási eljá­rást nem tiltotta, de kimondva nem is engedélyezte. Ezért a félreérté­sek elkerülése végett a 78. cikkely ezentúl leszögezi: kihágási eljárás folytatható a honatyák ellen, s ezt külön törvény szabályozza. Ez pe­dig a kihágási norma, mely a kö­vetkezőkkel egészült ki: lefolytat­ható a kihágási eljárás olyan parla­menti képviselő ellen, aki megsér­tette a gépjárművezetésre vonat­kozó alkoholfogyasztási tilalmat, vagy egyéb kábítószert fogyasz­tott, s ezzel veszélyeztette mások életét, vagyonát. „Sajnos, nem volt elég visszavonni a rendőrségi ren­deletet, ugyanis a mai napig hatá­lyos a 372/1990-es és a 45/1989- es számú törvény” - magyarázta Bárdos. Az előbbi a kihágási tör­vény, melyet most módosítottak. Az utóbbi a parlamenti képvi­selőkről szól, s annak 19. cikkelye kimondja: a honatyák mentelmi jogot élveznek, az alkotmány védi őket. Kérdéses, miért nem csak ezt módosították, s miért nyúltak az alkotmányhoz. Ján Drgonec, az al­kotmányjogi bizottság elnöke azt mondta, az eddiginél is kaotiku­sabb helyzet alakult ki: tegnap ép­pen azzal vezették be az idáig nem létező kihágási immunitás fogal­mát, hogy alkotmányba foglalták, s ezzel akaratlanul (?) máris bővült a mentelmi jog. „Ezt a prob­lémát a következő parlamentnek kell orvosolnia, ám a mostani meg­oldás mindenképpen előrelépés” - tette hozzá Bárdos, a módosítás egyik előterjesztője. A parlamentben volt még egy ja­vaslat, amelyik szerint a mentelmi jog csak a parlamentben elhang­zott kijelentésekre vonatkozott vol­na. A képviselők ezt a programpon­tok közé se vették fel. JEGYZET Magyar térerő BUCHLOV1CS PÉTER ...az van, egyre hangosabb, a légüres tér ereje, khm, meg tüntetésspo'rt, etnobiznisz, tartozzámáhozzánk, ne, in­kább hozzánk tartozzá’, mer’ ha nem, akkor nem vagy igaz magyar embör. Hé te, szerinted a nemzet a test és a köztársaság a ruha, avagy fordítva, mit hiszel a homousiont-é, vagy a homoiu- siont, ez itt a kérdés, mit kér­dés, nemzet- és sorsfordító dilemma! Az áprilisi választá­sokig el kell döntened, jobban élsz most alattuk, vagy alat­tunk éltél-e jobban, naná, hogy most élsz jobban, elvi­selhetetlenül jobban, persze, alattatok, alattuk... kacsa meg lavór. Vezér, tábornok eladó, most akciós áron, csak itt, csak most, csak neked. Ház­hoz jön... De mi, felnőttek ezt nem vesz- szük be, mert mi felnőttek va­gyunk, UGYE? S aki így érzi, az máris jelentkezhet gyerek­nek. Ha annak se, akkor meg nem számít, az se, ha csak annyit mond: nincs alattatok, alattuk, alattunk, nem vagyok a tiétek, a tulajdonotok, a bir­tokotok, a bilitek, az ágytála­tok. Hadd döntsem el én, mit Röplap a mi kontónkra PÉTERFl SZONYA Ismerősök, olvasók már napok óta dühösen mondják, hogy egy takaros borítékban posta­ládájukba kapták a négy egészségügyi reformtörvény szövegét. Mivel igazán nem lélegzetállítóan izgalmas ol­vasmány, egy emberként kér­dezik: nem felesleges pénzki­dobásról van szó?! Én is megkaptam a négy kis brosúrát, s nyomban a kiadóra voltam kíváncsi, hiszen ez számára jó üzlet lehetett. Ám a borítékon feltüntetett www.novezdravotnictvo-n kí­vül utalás sem volt arra, ki rej­lik a kiadvány mögött. Persze, érthető Rudolf Zajac egészségügyi miniszter kapko­dása. Ugyanis bármennyire is győzögetett bennünket arról, hogy hamarosan ötmillió elé­gedett lakos élvezi az egész­ségügyi reform áldásos hatá­sát, valahogy elmaradt a taps­vihar. A tárcavezető kénytelen volt beismerni, hogy hibák csúsztak a reformtörvények­be, ezért folyamatosan módo­sításra szorultak. Mivel úgy véli, az emberek csak azért elégedetlenek, mert nem is­merik eléggé a jogszabályo­kat, ezt orvosolandó a posta­ládánkba dobatja az informá­ciókat. Tartok tőle, hogy ez sem segít. Annál is inkább, mert a reformokról betegek­nek, orvosoknak egyaránt megvan a véleményük. A la­kosok saját bőrükön és pénz­tárcájukon érzik: nemcsak hogy nem javul az ellátás minősége, hanem egyre drá­gul is. Köztudott, hogy a minisztéri­um a reform népszerűsítésére - mivel szegény az eklézsia - világbanki hitelt vett fel, több mint 120 millió koronát. és miképp, kinek és mire adok megbízást, nehogy már a budi húzza le a nagymamát, ne li­hegjetek a pofámba, ha már, akkor három lépés távolság­ból, de előtte mossátok ki... Ne a régi szennyest, mert mártír Agnes asszonyokból férfiszerepben untig doszt. Ne hitet követeljetek tőlem - zálogba! Még hányszor? Március van, nyálkás ígéret­lajtorjákat döntöget a szél, ezeken kapaszkodunk a fes­tett mennyországba, cafrangokban lóg a molinó odafenn, csüngünk ajkatokon, a döbbenettől szótlanul, mint töppedt szilva a fán, az uborkafán, kapaszkodjon elvtárs, világ kapaszkodói, egyesüljetek! Meg: fogjunk össze, egységes a nemzet, de csak, ha az én végemen lógsz, mert az én vé­gemet magasabban himbálja a szél, innen jobban látni az egységet, felülről, riszálom úgyis, úgyis... Dübörög a térerő, visszhango- sítjuk a Kárpát-medencét, munkásőrcsillagok koccannak össze euróért, dollárért ve­hető díszszékelyplecsnikkel, munkaérdemrendek nagy- és kiskeresztekkel, rohadt nagy csörömpölés, csattanás, sza­kadnak a revült rongyok, az­tán már csak a szél süvít, ott, belül, s becsapódáskor felis­merjük a magunk arcát: szür­ke, rücskös beton. Zuhanás közben. Ugyan kisebb botrány keletke­zett abból, hogy pályáztatás nélkül egy (miniszterbarát) PR-ügynökséget bíztak meg a munkával, továbbá akadtak, akik megkérdőjelezték a hitel ésszerű felhasználását is, ám a téma nem vert nagy hullámo­kat. Mintha nem tudatosítot­tuk volna, hogy a tekintélyes pénzintézmény nem haveri alapon, felebaráti szeretetből ajándékozza az országnak a milliókat, hanem visszatérí­tendő kölcsönként! Amit mi perkálunk vissza. Gondolom, sokunknak volna jobbnál jobb ötlete a bele­egyezésünk nélkül felvett anyagiak célszerűbb elkölté­sére. A minap a szlovákiai Lions klub ismertette, hogy Szlová­kia 60 újszülött osztálya közül jelenleg csak tízben vizsgál­hatják a csecsemők halláská­rosodását, mert a többi inté­zetnek nincs 150 ezer(!) koro­nája a korszerű műszer meg­vásárlására. Holott a későn di­agnosztizált károsodás súlyos­bítja a bajt, lassítja a baba ér­telmi fejlődését. Ä statisztikák szerint minden ezerötszázadik újszülött hallási zavarral szü­letik, ám ezerből harminc azok közül, akiknek édesanyja a terhesség ideje alatt kényte­len volt gyógyszereket szedni. A Lions klub célja: a külföldön működő klubok anyagi segít­ségével három éven belül fel­szerelni az összes hazai újszü­lött osztályt az említett műszerrel. Mivel a napokban a kormány kifogásolta a reformok nép­szerűsítésének és kedvező fo­gadtatásának hiányát, a mi­niszternek gyorsan intézked­nie kellett. A tájékoztatást ily módon gyorsan letudta. Ha mások nem, a borítékokat némi pénzért széthordó fiatalok hasznát látják az ésszerűtlenül elköltött hitel­nek. De ettől még ők sem tap­solják meg a reformot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom