Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-02 / 51. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Karikatúrák és illusztrációk Nagykapos/Nagyfödémes. Zene görbe tükörben címmel látható a V4-es országok karikaturistáinak kiállítása a Nagykaposi Művelődési Központban. A magyarországi kiállító művészek: Békési Joe, Bacsa Gergely, Tóth Antal-Tónió, Rák Béla, Marabu, Bene Erzsébet, Dluhopolszky László, Herman János, Lehoczki Károly, Fábry János és Bodola György. A Nagyfödémesi Kultúrközpontban ma 16 órakor nyitják meg a Kortárs magyar illusztrátorok című vándorkiállítást, amely válogatást kínál a Magyar Illusztrátorok Társaságának munkáiból, (ú) A Spiró-darab az 56-os forradalom témáját érinti Ma: Kvartett a Tháliában Goda Krisztina szellemes komédiája a szakma és a közönség körében egyaránt hatalmas siker Csak szex, de nagyon nívós Schell Judit első nagy filmszerepét játssza Dobó Kata színésznővé érett KOZSÁR ZSUZSANNA Alig néhány hete ültünk a Gyertyafény keringő sajtótájékoztatóján, és most ismét új darabbal rukkol elő a kassai Thália Színház társulata. Igaz, ez a mű csak négy színészt vesz igénybe, ráadásul egyikük vendég. A két vígjátéknak titulált mű, a Gyertyafény keringő és a Kvartett gyors egymásutánisága pedig külső kényszerítő körülményeknek köszönhető, hiszen az előző bemutató csúszással jutott a néző elé. A Kvartett viszont időben jött, több szempontból is. Ez a Spiró-darab ugyanis az 56- os forradalom témáját érinti, ám a rendszerváltás idején játszódik. A forradalmi események 50. évfordulója kapcsán is aktuális, ugyanakkor a közelmúltnak alig teltint- hető 1990 a cselekmény tényleges ideje. A panellakás konyhája, ahová bekukkanthatunk, minden közép-európai „panellakó” számára ismerős. A szegény kelet és a gazdag nyugat találkozása szintén sokak megélt élménye. A cselekményből kedvcsinálónak csupán annyit árulhatunk el, amennyit a vendégrendező Ko- rognai Károly: Egy fiatalembert orosz elnök, valamint Solyom László köztársasági elnök és Gyur- csány Ferenc miniszterelnök jelenlétében tegnap megnyitották a sárospataki könyveket bemutató kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Magyar Nemzeti Múzeumban egy könyvtár hangulatát felidézve készítették el az Oroszországból több mint hatvan év után hazakerült könyveket bemutató tárlatot. A kormány és a tulajdonos református egyház képviselői múlt csütörtökön nyitották fel az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) a köteteket tartalmazó hét ládát; a felbecsülhetetlen kultúrtörténeti értékű ősnyomtatványok és könyvek előző nap érkeztek Budapestre. A Magyar Nemzeti Múzeumba a 1957-ben riasztott egy megrögzött kommunista, menekülésre késztetve őt ezzel. A disszidens aztán 1990-ben visszatér, hogy meghálálja a régmúltat... A viszonylag szűk helyen játszódó cselekményt a négy szereplő viszonyulásai, emóciói motiválják, a látogató, az idős házaspár és az ő 35 éves lányuk közötti kapcsolatrendszer változásai groteszk színezetűvé teszik a darabot. A rendező szerint „a történelmi üzenetet nem kell különösebben megfogalmazni, de a pengeélen táncoló humort át kell adni a közönségnek.” A Spiró-mű szereplőit a színházigazgató Kolár Péter javaslatára válogatta ki a rendező, aki nem gondolkodott típusokban, és az sem befolyásolta őt a szerepek leosztásában, hogy Miskolcon ezt a darabot már rendezte. Érdekessége a kassai szereposztásnak, hogy a külföldről visszatérő férfit egri vendégszínész, Kelemen Csaba alakítja. A panellakó család tagjait Pólós Árpád, Cs. Tóth Erzsébet és Kollárik Lucia kelti életre. Hogy mennyire érzik majd magukat otthon a panelkonyhában a szereplők (és a nézők is), kiderül a ma esti premieren. hét végén átszállított 136 kötetet az intézmény kupola termében tizenhárom tárlóban helyezték el; a tárlók közül kettő a legkorábbi vitrinekből származó úgynevezett nyilas-szekrény, a többi a kiegyezés körüli években használt asztali tárló. A kupola terem központi helyére kerültek azok az üvegtárlók, amelyekben a legértékesebb könyvritkaságok láthatóak; ilyen például Hartmann Schedel 1493-as vüág- krónikája, a Cronicarum Ubri. A kötetek bizonyos értelemben visszakerültek a múzeumba; 1938- ban, amikor az értékes sárospataki gyűjtemény egy részét Budapestre szállították, a ritkaságokat egy ideig a Magyar Nemzeti Múzeumban őrizték. Onnan kerültek két bank széfjébe, ahonnan - magyar kutatók szerint - szovjet csapatok különleges egységei vitték el 1945 februáijában. Egy színházi love story és más semmi Goda Krisztina első játékfilmje, de az utóbbi évek, vagy inkább évtizedek egyik legeredetibb, legszellemesebb és legbájo- sabb magyar vígjátéka. SZABÓ G. LÁSZLÓ A szerelmi történet persze az utolsó perceket is átforrósítja. Addig viszont kuncogunk és kacagunk, nevetünk és hahotázunk, olykor-olykor még röhögünk is nagyokat. Előbb azokon, akik a vásznon omlanak és bomlanak, aztán - a legváradanabb pillanatokban - önmagunkon, hiszen az ilyen és ehhez hasonló helyzetek mindannyiunknak ismerősek, és ha nem csal az emlékezetem, így vagy majdnem ugyanígy érkezünk és távozunk, szeretünk és szenvedünk, röpdösünk és vergődünk mi is, mint a huszonéves, „latin-szakos” szívtipró (Csányi Sándor) és a nem kevésbé vonzó, de legalább annyira belevaló színházi dramaturg (Schell Judit). Tehát adott egy színházi társulat. Rendezővel, asszisztenssel, dramaturggal és súgóval, jó néhány színésszel. A rendező egy öntelt hólyag. Bizonyos helyzetekben könnyen befolyásolható, máskor meg makacs, mint az öszvér. A színészek is áttetsző karakterek. A férfiak csak látszólag kemények, a nők nem mindig olvadékonyak. A jó szerepért azonban ölre mennek. Rendezői ölre, ahol csordul is, csöppen is. Mint minden társulatnak, ennek is van „nagy étvágyú” sztárja, csípőből tüzelő (vörös) démona (Dobó Kata), mellette pedig a vészhelyzetben azonnal tettre (és szerepre) kész ifjú komika, aki hol zabálnivalóan tündi-bündi, hol megejtően csúnyácska. Az amo- rozó született nőfaló. Igazi trendi csávó. A szövegtanulással ugyan hadilábon áll, de ha az ágyékába szalad a vér, nem téveszt. Tüdja, mit kell mondania. Még arra is hatással van, aki sokáig csak frodizza. De ne szaladjunk ennyire előre. Először ismerjük meg Dórát, a dramaturgot. Harminchárom éves. Irgalmatlanul csinos, de nem kérkedik vele. Értelmiségi, de nem kékharisnya. A színház már őt is megfertőzte: érzéki vonalon rutinosjátékos. A film elején olyan csábos mozdulatokkal hódít szerelme (vőlegénye) irodájában, akár egy újkori Salome. Aztán kiderül: minden hiába. Ez a pasi (Rátóti Zoltán) sem egy tiszta képlet. Felesége és gyereke van. De még mielőtt az asszonyka berontana, Dóra az ablakon, illetve az erkélyen távozik. Egy szál bugyiban. Frankó kis nő. Nem az a szédülős fajta. Bátor, mint egy hegymászó. A másik erkélyen a „mámorozó”. Illemtudóan a kezét nyújtja, átemeli, beengedi, ingjét adja neki. Közben jóízűen somolyog. Sejti, mi történt. Ennyit Dóra entrée-járól. A pasikról pedig csak annyit, hogy egy (rövid) időre elege lesz belőlük. Nem kell már vőlegény, lemond a házasságról, és szeretőre sem vágyik. Legalábbis azt hiszi. Egyvalamiről azonban továbbra sem tud lemondani. Gyereket akar. Csak nem hagyományos úton. Donortól. Megy is a spermabankba, mert komolyan gondolja. A felhozatal azonban egyszerűen hervasztó. Legjobb barátnője, a dögös vörös tanácsára hirdetést ad fel: „Szexistennő negatív AIDS teszttel rendelkező szexpartnert keres. Jelige: Csak szex és más semmi.” Vagyis elég egy termékeny éjszaka. Folytatás kizárva. De valahogy egy sem igazi. Dóra már az új darabon dolgozik. ír és értelmez, húz, beír és magyaráz. A legtöbbet Tamásnak, aki nemrég „segítő kezet” nyújtott neki az erkély-jelenetben, és most szerződött a társulathoz. Tehetségéről még nem derült ki semmi, meztelen testét azonban már a fél ország ismeri. Reklámfilmben játszott. Plakátarc lett. Magabiztos sztáije- lölt. Szexuális teljesítőképességéről híres ifjú titán. Tamás Valmont szerepére készül. A viszonyok egyre veszedelmesebbek. Zsófi, a társulat „több száz voltos” vampja pihe-puha ágyakban dorombol, s ha elhúzódik a „szeánsz”, kihagyja a próbát. De ott a tettre kész komika (Jordán Adél), aki a beugrás reményében a rendező ölébe is képes beugrani. „Ujjgyakorlatokból” talán jeles, a színpadon csapnivaló. Tamással is akad egy-két baj. Utálja a szöveget, nem találja kellően mainak. A rendező instrukciói sem olyanok, mint amilyeneket elvárna, ráadásul épp a színház bejárata előtt a plakátja egy óriási hirdetőoszlopon. A pénz jól jött a reklámért, a végeredmény azonban feszélyezi egy kicsit, elvégre nagy reményű drámai színész. Dórának azonban megakad a szeme rajta. Ha hosszú távon nem is, egyéjszakás kalandra - donornak - megfelel. Vagy inkább Péter (Seress Zoltán), az előadás zeneszerzője, aki figyelmes és sikeres, de főképp: agglegény. Aztán ott van Ali, a kedves török szakács, aki lehengerlőén dürrög és burrog, s mint tudjuk: „török fiú szeretni mádzsárlány”. Dórának már csak döntenie kell. Tamás, Péter vagy Ali? Az óra ketyeg, és nagyon kell a gyerek. Nagyon kell az ilyen flottul megírt, a sorok közt keserédes, végeredményben azonban egyértelműen víg játék is. Hibádan darab. Minden komponense tökéletes. Remek a forgatókönyv, hitelesek a karakterek, friss a humora, pergő a ritmusa, nagyszerű a képi vüága (operatőr Gulyás Buda). Goda Krisztina Londonban tanult film- rendezést, Los Angelesben forgatókönyvírást, ez az első játékfilmje. A másodikat, egy 56-os történetet, most, a közeli hetekben kezdi el forgatni. De nemcsak írni és rendezni tud: szerepeket is kiválóan oszt. Schell Judit szikrázóan és érzékien játszik, minden rezzenése hiteles. S bár feltűnt már párszor a mozivásznon, nagy alakításra most kapott először lehetőséget. Ki is használta. Annyira jó a filmben, hogy nem sokkal az idei Magyar Filmszemle előtt a legjobb női alakítás díját kapta a filmkritikusoktól. A szemlén újabb elismeréseket gyűjtött a film. Goda Krisztina, Heller Gábor és Divinyi Réka forga- tókönyvírói-díjat kaptak, Csányi Sándor pedig, aki vonzereje mellett finom humorát is kamatoztatni tudta, a legjobb férfialakítás díját nyerte el. (Nem a Rokonokkal és nem Az igazi Mikulással, noha Szabó István és Gárdos Péter alkotásában is pontosan építkezik és húsvér figurát játszik.) Nagyjelenete a filmnek, ahogy szökési útvonalat biztosítva a szemét legelted és a nyálát csorgatja Schell testi bájain. Vagy amikor azt hiszi, csak donorként kellett a nőnek. Férfias büszkeségében érzi megalázva magát, hiúsága nehezen viseli az efféle „merényleted’. Dobó Kata túl az Óperencián színésznővé érett. A miniszter félrelép című kasszasikerben vagy a csúfosan megbukott Európa expresszben inkább csak attraktív szépségét vihette vásárra, itt és most: teljes értékű alakítást nyújt. Érzéki és érzékeny. A kiszá- míthatatian színésznő szerepében a félretett vagy eldobott cicababa kínjait is árnyaltan megrajzolja. Czapkó Antal a kebabos Ali szerepében, Jordán Adél a tettre és szexre, de főleg cuppanós szextettre kész butácska naiva alakjában brillíroz. Rég szórakoztam ilyen felszabadultan, ennyire könnyű szívvel magyar filmen, mint most Goda Krisztina színjelesén. A Csak szex és más semmi iskolapéldája lehet a nívós komédiázásnak. Kedves, hiteles, szeretni való emberi történet. Na, és a vége, a legvége! Szívszo- rítóan gyönyörű pillanat, amikor... már majdnem, de aztán mégsem! Csányi Sándor és Coda Krisztina a Magyar Filmszemlén (Oláh Csaba felvételei) Panelkonyha, panelidill (Kelemen Csaba, Cs. Tóth Erzsébet, Kollárik Lucia, Pólós Árpád) (Gabriel Bodnár felvétele) Kiállítás nyílt a sárospataki könyvekből Vissza a múzeumba MTl-TUDÓSÍTÁS Budapest. Vlagyimir Putyin
