Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-07 / 55. szám, kedd
12 Agrárkörkép - hirdetés ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 7. www.ujszo.com Nemzetközi szakmai konferencia Lakszakállason Sok újdonság a silózásról UJ SZO-TAJEKOZTATO Az ökológiai tényezők hatása a gyomirtó szerek hatékonyságára és hatástartósságára A csapadék hatása a készítményre A silótakarmányok tartósításának technológiai kérdéseit vitatták meg nemrégiben Lakszakállason a nagymegyeri Agritechnika Kft. szervezésében megtartott szakmai rendezvényen, ahol a takarmányok betakarítására, tárolására és konzerválására alkalmas gépek berendezések és technológiák kerültek bemutatásra. Balázs László, az Agritechnika vezetője a takarmányok begyűjtéséhez, raktározásához és tárolásához alkalmazható modern technológiák, gépek és berendezések kínálatával ismertette meg a több mint félszáz résztvevőt. Mint ismeretes, az Agritechnika a hazai piacon főleg erre a területre összpontosít, s ismert termékei a Jeantü gépek,valamint a Murska roppantásos konzerválási technológia mellett az idei szezonban az osztrák Pöttinger gépek kínálatával szólítja meg a hazai agrárvállalatokat, és -vállalkozókat. Ebben a szálas takarmányok betakarítására alkalmas modem kaszálógépek, rendforgatók és rendrakók játsszák a főszerepet. Az unió által megkövetelt helyes mezőgazdasági gyakorlat elveinek megfelelően a trágyáié kezelési és kijuttatási technológiájához korszerű tartálykocsik és applikátorok is mestalálhatók a Jeantil cég kínálatában. A Biomax GP nevű, lucerna és füves takarmányok konzerválásához felhasználható új készítményről a dán Christian Hansen cég képviselője, David Seale tartott ismertetőt, amelyben hangsúlyozta, hogy a készítményt több nemzetközi hírű intézményben is tesztelték. A vizsgálati eredmények is igazolták, hogy a silótakarmány emészthetőségének és karotén-tartalmának növekedése mellett a tejtermelési eredmények is jelentős javulást mutattak az alkalmazásának eredményeként. František Mikyska, a csehországi Agrokonzulta Kft. képviselője a kukorica és a gabonafélék roppantásos tartósítási technológiájának elemeit és az alkalmazás feltételeit elemezte a legújabb ismeretek tükrében. Amint elmondta, fontos, hogy az említett technológiához megfelelő fajtákat, optimális betakarítási feltételeket válasszanak a termelők, s így biztosítsák a kiváló minőségű tartósított takarmányt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tartósított takarmány penészesedé- se ellen folyamatos ellenőrzéssel és megfelelő vegyi készítmények alkalmazásával kell védekezni. Dr. Peter Doležal, a brünni mező- gazdsági egyetem tanára a silók etetésével kapcsolatos táplálkozási kockázatokra és ezek következményeire hívta fel a jelenlevők figyelmét. Drahoslav Tomeček a Bioferm Kft. által az idei szezonra kidolgozott termék- és szolgáltatási kínálatról tájékoztatta a szakmai rendezvény résztvevőit, (sz) A herbicidek alkalmazása során rendkívül fontos szerep jut a csapadéknak. Az alkalmazott készítmény hatékonysága a lehullott csapadék mennyiségétől és a gyomirtó szer tulajdonságától is függ. Racskó József és Budai Lejla a Debreceni Egyetem munkatársainak elemzése ezt a témakört világítja meg. írásukat rövidítve ismertetjük. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A talajra permetezett gyomirtó szerek csak abban az esetben képesek hatni, ha a csírázó gyomok zónájában hatékony koncentrációban vannak jelen. Ezt segíti elő a talajfelületre permetezett szereknél a permetezés után 1-2 héten belül lehulló, 20-25 mm csapadék. A talajban egyenletesen lemosódó gyomirtó szereknél, különösen száraz időben, kifogástalan talajszerkezet mellett sekély, 1-2 cm-es permetezés utáni bedolgozás bizonyos mértékig ellensúlyozza a csapadékhiányt. A szükségesnél kevesebb csapadék gyengébb herbicíd hatást eredményezhet, a hirtelen lezúduló intenzív eső viszont túlzott bemosódást idézhet elő, ami különféle negatív hatásokat válthat ki a kultúrnövényeken. A csapadék nemcsak a herbicíd hatásra van befolyással, hanem a talajéletre is, ami a gyomirtó szerek elbomlásá- ban játszik szerepet. Nedvességhiány esetén ez a tevékenység lelassul, és a kipermetezett gyomirtó szer hatását a vártnál tovább megtartja, ami a főnövényt követő kultúrában érzékenység esetén kellemetlen utóhatást idézhet slő. Azokon a területeken, ahol a vegetáció során a csapadék lényegesen kevesebb volt a normálisnál, tanácsos megvizsgálni a talajt, és megállapítani, hogy a kipermetezett gyomirtó szer a kívánt mértékben lebom- lott-e. A napsugárzás hatása a szerek hatóanyagára A napsugárzás hatékonyságot csökkentő tulajdonsága a fotokémiai lebomlás. Számos herbicíd esetében a napfény hatására molekuláris átalakulás történik, ami hatásvesztést idéz elő. Ezt elsősorban a napfény 40 és 4000 nm közötti hullámhossz-tartománya, azaz az ultraibolya (UV) sugárzás okozza. Ezen belül a herbicidek adszorpci- ós spektruma a 200-400 nm közé esik. Szántóföldi viszonyok között ezért a fényérzékeny herbicideket kijuttatás után azonnal be kell dolgozni a talajba. Az ultraibolya sugarak hatására azonban előbb- utóbb minden herbicíd elbomlik, felszakadnak a szén-szén, szén- hidrogén, hidrogén-oxigén és oxigén-oxigén kötések is. A fotolízis nagy jelentősége, hogy hozzájárul a herbicid-felhalmozódás elkerüléséhez. A párolgás hatására bekövetkező veszteség Elméletileg még a nem illékony herbicideket is érheti némi párolgási veszteség, bár tulajdonképpen a kimosódásból és az adszorpcióból származó veszteség a jelentősebb. Az illékony herbicidek vízoldhatósága általában nagyon rossz. Pree- mergens felületi alkalmazásuknak ez önmagában is határt szabna, hiszen többségük hatékony koncentrációja jóval a vízoldhatósági szint fölött van, vagyis ha nem párolognának, akkor nem lennének hatékony gyomirtók. A kijuttatási bedolgozás ugyanis jelentősen csökkenti a párolgást. A trifluralinnal végzett kísérletek során a felületre juttatott herbicíd 90%-a elpárolgott 7 napon belül, 2,5 cm-re bedolgozva azonban a veszteség csak 22% volt 120 nap alatt. Ugyancsak csökkenthető a párolgási veszteség, ha az alkalmazott herbicíd granulátum formájú. Nedves talajra kijuttatva nagyobb a herbicíd párolgása, mivel a herbicíd és a víz között versengés jöhet létre a talajkolloidokért. A hőmérséklet emelkedése általában növeli a párolgást, de ha a hőmérséklet emelkedése jelentős vízvesztéssel jár, akkor a felszabaduló ad- szorpciós felületek elősegítik a hatóanyag megkötődését. Es mivel a párolgás a hőmérséklet függvényében exponenciálisan nő, meleg időjárásban különösen lényeges az illékony gyomirtó szerek mielőbbi bedolgozása a talajba. Ahogy a talaj felszínéről elpárolgó víz a mélyebb rétegekből pótlódik, magával húz oldatokat, amelyek a vízzel együtt a felszínről elpárolognak. Minél szárazabb a talaj, az illékony herbicidek általában annál jobban kötődnek bizonyos hőmérsékleti határok között a talajkolloidokhoz, és minél nedvesebb a talaj, annál inkább kiszorulhatnak a kötődés helyéről, sőt, rossz vízoldé- konyságuk miatt a hézagtérfogat víztartalmának növekedésével, a nem szüárd fázis vízzel telítésével a talajhoz nem adszorbeált herbicíd molekulák a talajból részben ki is szorulnak. Előzőkkel magyarázható, hogy az illékony herbicidek erősen csapadékos években gyengébb hatást produkálnak. Az illékony herbici- dektől ugyanakkor szárazabb viszonyok között jó hatékonyságot várhatunk, megfelelő bedolgozás és jó talajszerkezet esetén. Éppen ez a magyarázata annak, hogy Magyarországon az üyen gyomirtó szerek igen elteijedtek. Kémiai degradáció a talajban A kipermetezett gyomirtó szerek jelentős része a talajon keresztül fejti ki hatását. Ennek következtében a talaj, mint közvetítő elősegítheti vagy ronthatja a herbicíd hatékonyságát. A talaj élő és élettelen részeivel komplexen hat a herbicidre, egyes alkotó elemei, amelyek a talaj karakterét meghatározzák, fokozattan érvényesítik tulajdonságaikat. A herbicidek inaktiválódása pusztán a kedvezőtlen talajadottságok következtében is végbemehet. Elsősorban a szélsőséges kémhatású talajokban csökken számottevően a gyomirtó szerek hatástartóssága. Ilyenek a túlságosan savanyú (pH 4,0-4,5 alatti) és a túlságosan lúgos (pH 8,5 feletti) körülmények között lejátszódó folyamatok eredményeképpen alakulnak ki. A beinduló kémiai folyamatok többnyire ki nem számítható negatív következményeket hordozhatnak. Például a triazinok gyomirtó hatása már pH 5,5 alatt csökkenésnek indul, hiszen a savanyú talajokon e hatóanyagok dekompozíciója felgyorsul. A hatás tartósságának növelésére eredményesen alkalmazható a meszezés, amely nemcsak a növények élettevékenységéhez szükséges harmonikus tápelemfel- vételt biztosítja, hanem a herbicidek hatékonyságát is észrevehetően növeli. Az adszorpdós folyamatok a herbicidek inaktiválásában A herbicidek adszorpciója a talajban megfordítható (reverzibüis) vagy megfordíthatatlan (irreverzibilis) folyamat. Előző esetben a talajhoz kötődő herbicíd a növény számára hozzáférhető, második esetben hozzáférhetetlen. Irreverzibilis adszorpció esetén a herbicíd olyan erősen megkötődik, hogy hatása nem érvényesülhet. A gyakorlatban mindkettővel számolni kell, de arányuk készítményenként eltérő. Az arány ismerete fontos, hiszen egy olyan herbicidet, amely kizárólag irreverzibilisen adszorbe- álódik, értelmetlen lenne talajon keresztül alkalmazni. A herbicidek többségére hatnak azok a talajtényezők, amelyek az irreverzibilis adszorpció folytán csökkentik a hatékonyságot. Ezeket a hatáscsökkentő tényezőket veszik figyelembe a használati utasításokban előírt „tól-ig“ dózisok. Az eltérés túladagolás esetében fitotoxikus hatáshoz, ellenkező esetben hatáscsökkenéshez vezethet. A talaj szüárd alkotóelemei közül az agyag- és a humuszkolloidoknak van fokozott jelentőségük. Hatásukat a herbicíd megkötési képesség alapján fejtik ki. Az agyagkolloidok megkötő képessége nem olyan nagy, mint a humuszé. Az agyagkolloidok jelentősége az erősen kötött, humuszban szegény talajokon van. A humuszkolloidok - az agyagkolloidokhoz képest - a herbicidek 3-4-szeresét képesek megkötni. A herbicidek területi mennyiségeinek meghatározásakor a talajban található valamennyi szerves anyag tartalmát figyelembe kell venni. A gyomirtó szerek mellett megadott hektáronkénti dózisok általában 1-5% szerves- anyag-tartalmú talajra vonatkoznak. Az 5%-nál magasabb szerves- anyag-tartalmú talajokat külön kategóriának kell tekinteni, mivel ezek herbicid-megkötő képessége igen nagy, és nem biztos, hogy a talaj herbicidek megfelelő hatékonyságot fejtenek ki. Mikrobiális úton történő lebomlás a talajban Ma már számos olyan mikroorganizmust ismerünk, amely aerob vagy anaerob úton képes a talajba juttatott herbicidmolekulák teljes vagy részleges lebontására, s ezzel inaktiválására. A folyamatban résztvevő élő szervezetek az algák (pl. Chlamydomonas spp., Oscüla- toria spp., Vaucheria spp.), a baktériumok (pl. Achromobacter spp., Flavobacterium spp., Sporocytop- haga spp.), a gombák (pl. Aspergillus spp., Geotrichum spp., Toru- lopsis spp.) és a sugárgombák (pl. Micoplana spp., Nocardia spp., Streptomyces spp.) törzséből kerülnek ki. Tevékenységük eredményeképpen többnyire a herbicidmole- kula nem teljes degradációja, hanem annak csak bizonyos mértékű átalakítása következik be. Az átalakítással egy időben a hatóanyag molekula biológiai hatása megszűnik vagy új, az előbbitől lényegesen eltérő biológiai hatás jön létre. A degradáció felgyorsulhat a herbicidek ismételt alkalmazása következtében. Tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy-egy mikroorganizmus faj általában csak egyféle gyomirtószer-molekula elbontására specializálódik. Előfordulhatnak azonban olyan mikroorganizmusok is, amelyek több, egymástól szerkezetileg különböző növényvé- dőszer-hatóanyag inaktiválásában is részt vésznek. Nagy a valószínűsége annak is, hogy egyes peszti- cideket több mikroorganizmus faj szinergista módon képes lebontani. Igen gyakran alkalmazzák kukorica gyomirtására a tiolkarbamá- tokat (EPTC). Kísérletek bizonyítják, hogy rendszeres használatuk során, főként monokultúrás kukoricatermesztésnél számottevően csökkenhet hatékonyságuk. így pl. az első évi kezelés 3-3,5 hónapig gyommentesíti az állományt, míg a 3-4. évben - folyamatos alkalmazás mellett - már kevesebb mint 1 hónap lesz a szer hatástartalma, hiszen üyen esetben a mikrobák herbicidbontó biotípusai (rasszai) felszaporodnak, és ezután „ráállnák” a növényvédő szer teljes lebontására. A degradációs folyamatok visszaszorítására (azaz a talajban élő mikrobák herbicidlebontó tevékenységének korlátozására) manapság a növényvédő szer gyártó cégek speciális adalékanyagokkal - ún. extenderekkel - egészítik ki a herbicíd hatóanyagokat. Ilyen pl. a Tadam segédanyag is, amely a tiolkarbamátok talajbeh degradációját késlelteti, a gyomirtó szer hatástartalmát meghosszabbítja, (w) Aurora „Kalapács" a ragadós galajra és az egyéb nehezen irtható gyomokra a gabonafélékben W M I Kiváló partner a kombinációkba - MCPA, szulfonilammóniák stb. ! Erősíti és gyorsítja a hatást - a gyomok 5 napon belül elhalnak I Már alacsony hőmérsékleten (5°C körül) is hat. Az eső 1 órával az alkalmazás után már nem csökkenti a hatását Ajánlott kombinációk: Dicopur M 750 0,7 - 1 l/ha - kiváló ár „csomagban“l Dicoherb M 750 0,7 - 1 l/ha Lentipur 500 FW 1,5-3 l/ha - kiváló ár „csomagban"! Granstar 75 WG 20 g/ha Es számtalan továbbLíehetőség Kérjék a forgalmazóktól. R&zletos tájékoztatást területi képviselőink nyújtanak. V* v-------------AN T I agro Tel: 02/43 Nagyszombati és Pc Nyitrai kerület Besztercebányai ken Eperjesi kerület t Eperjesi kerület F&N Agro s.r.o. Slovensko Rožňavská 34í 821 04 Bratislava 99=03,Tax: 02/43 42 99 36, Kollár Rastislav Šimončič Jozef Marcinek Štefan Černický Ivan Vdovjak Jozef :// www.fnagro.sk kollar@fnagro.sk jsimoncic@stonline.sk marcinek@fnagro.sk ticky@fnagro.sk vdovjok@ston line.sk *-6-10343 (Illusztrációs felvételek) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
