Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-07 / 55. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 7. www.ujszo.com RÖVIDÍN Filter - új beszélgetés-sorozat Kassa. Teára és pogácsára invitálja az érdeklődőket a márciusi télben a Kikelet Kassai Ifjúsági Közösség és a Rovás Új Értékrend holnap délután a Thália Színház stúdiószínpadának kávézójába. A hangsúly persze nem a harapnivalón lesz, hanem azon a beszélgetésen, amelyen Duncsák Attila kassai festőművész válaszol a házigazda, Szabó Ottó grafikusművész kérdéseire. Mivel képzőművészetről beszélgetni meglehetősen nehéz dolog, Duncsák Attila műveit kivetítőn tekintheti meg a közönség. A szervezők a jövőben rendszeressé szeretnék tenni ezeket a kávéházi beszélgetéseket, a sorozat a Filter címet kapta, és minden alkalommal egy-egy Kassához kötődő művészre fókuszálnak majd. A kezdés időpontja 16 óra, a zenei aláfestésről Harcsár Tamás gondoskodik, a belépés ingyenes, (juk) Koncz Zsuzsa ma hatvanéves Hűen az értékhez JUBILEUM Megmaradt komolynak. Komoly tartásának. Nem tudta őt megváltoztatni a globalizált médiapiac. Nem lett bóvli és bulvárcsemege. De nem is gondoltuk, hogy esetleg lehetne. Nem volt ő soha könnyűipar. Koncz Zsuzsa volt, a korhangulat érzékeny dalmondója. Az a Koncz Zsuzsa, aki valamikor a hatvanas években állt a kikötött Mahart-hajón, s a ko- mor-borongós hangulatú tájban messze hangzón elénekelte a Rohan az idő című örökzöldjét. Ebben a korabeli fekete-fehér klipben, ahogy ujjatlan garbóban, lezser daccal énekelte: jöjj el hát, mert ha válni kell, vissza nem jő ez az idő, és nem pótolhatod sohase már”, benne volt a kor ízig- vérig. Benne volt egy korszak életérzése, egy korszak különösen pulzáló atmoszférája. S benne a pótolhatatlan lehetőség elvesztésének melankóliája. Benne a jelbeszéd - amellyel mindvégig mondta a dolgait. Azt, hogy „ha én zászló volnék (...) nem lennék játéka mindenféle szélnek”. Meg hogy „azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa, azt hiszed, hogy (Képarchívum) hallgatunk a hazug szóra...” és hogy „miért hagytuk, hogy így legyen” meg, hogy „a királyé nem leszek, nem leszek, akkor inkább elmegyek, elmegyek”. Majd azt, hogy „fordul a világ”. Mondta kortárs szerzők és régi költők igazával. Lassan, hogy megtörténjen... s megtörtént: fordult a világ. De Koncz Zsuzsa nem. Megmaradt komolynak. Komoly tartásúnak. Nem csalta meg a rá figyelő nemzedékek sorát. Hű maradt az értékhez. (tébé) KÖNYVAJÁNLÓ Elias Canetti: Káprázat Fordította: SárközyElga Európa Könyvkiadó A két vüágháború közti német nyelvű irodalom bővelkedik olyan művekben, melyek jelentőségét csak megjelenésük után két-három évtizeddel ismerték fel. Franz Kafka, Hermann Broch, Robert Musü alkotásai mellett az 1905-ben született és 1994-ben elhunyt Elias Canetti fő műve, a Káprázat című regény is ezek közé tartozik. 1932- ben keletkezett, és 1935-ben jelent meg először, de csak az ötvenes években figyeltek fel rá vüágszerte. A regény főhőse, Kien professzor, a világhírű sinológus - hogy munkáját zavartalanabbul végezhesse, és pótolhatatlan könyveinek, kéziratainak őrzését, gondozását hatékonyabban biztosítsa - feleségül veszi házvezetőnőjét. Számítása azonban balul üt ki: a feleséggé előléptetett házvezetőnő jogot formál a családi életre, érzelmekben, pénzben és ágyban egyaránt. S mivel nem kapja meg, amire igényt tart, bosszúból kiszorítja a professzort otthonából, könyvei közül, munkájából, létformájából. A talaját vesztett sinológus rabjául esik az alvilágnak, de megérkezik Párizsból testvére, a divatos pszichiáter, hogy megszabadítsa bátyját feleségétől és alvilági barátaitól, és visszahelyezi könyvei birodalmába. Elutazása után azonban az események váradan és vérfagyasztó fordulatot vesznek. A félelmetes és groteszk cselekmény egy jellegzetes, különösen a két világháború közötti Közép-Európára jellemző értelmiségi magatartás tragikus csődjének foglalata. A szakterületére, a cáfolhatatian- nak hitt tények világába visszavonuló, a minden hazugságtól irtózó és a tudomány tisztaságába zárkózó entellektüel éppen azt adja fel, éppen azt árulja el, ami az igazi tudomány lényege, értelme: az ember szolgálatát. Ezzel az árulással nemcsak tudományát, hanem önmagát is kiszolgáltatja: védtelenné válik azokkal az erőkkel szemben, amelyek az emberi értéket megalázva az alja, állati ösztönök, az erőszak orgiáját készítik elő. Canetti regénye ennek a magatartásnak és következményeinek kitűnő látlelete. Szigorú racionalitás, tárgyiasító fegyelem szervezi egységes, bizarr látomássá Kien professzor lidércnyomásos történetét. Elias Canetti 1981-ben irodalmi munkásságáért Nobel-díjat kapott. Nem teljes mértékben váltak valóra az Oscar-gála eseményeivel kapcsolatos előrejelzések Díj nélkül maradtak a cowboyok Ilyen előszele, mint idén, ritkán van Oscar-gálának. Ilyen lázat, mint idén, évekre visszamenően nem gerjesztett Oscar-díját- adás. Legutóbb a New York-i ikertornyok elleni, szeptember 11-ei merényletet követő évfolyam volt hasonlóan hangos, amikor veszélyben forgott a világ filmművészetének legnagyobb ünnepe: a gála elmaradásával riogattak. TALLÓSl BÉLA Most nem ilyen veszély miatt figyeltünk igen erősen már hetek óta a Oscar-hírekre, s lestük az előrejelzéseket. Egyes filmek témája borzolta a kedélyeket. A jelölt alkotások közül néhány - állítólag - igencsak irritálta az akadémia több tagját. Mindenekelőtt Ang Lee Túl a barátságon (Bro- keback Mountain) című opusa, amely két meleg cowboy tragikus románcát meséli el. Olyan pletykák keringtek, hogy egyes akadémiai tagok nem is nézték meg Ang Lee rendezését. És nem ez volt az egyetlen homoszexuális témájú film a jelöltek között, a másságát nyíltan vállaló Truman Capote író életének egy szeletét bemutató Capote című dráma is ott volt a legjobb film kategóriában az esélyesek között. S bár nem láthattuk még a Transamerica című road- moviet, a beharangozok szerint főszereplőjének leghőbb vágya, hogy férfiből végleg nővé válhasson. Úgy tűnik, az amerikai film- akadémia egyes tagjainak ez sok volt - viszont elég volt ahhoz, hogy valóban nagy érdeklődés kísérje az idei Oscar-versenyt. A nagy várakozást az előkészületekről, a pompáról és a parádéról tájékoztató bulvárhírek is fokozták. Amelyek arra fókuszáltak, hogy ki milyen ruhával készül, ki milyen, vagyonokat érő gyémánttal ékesíti majd magát. Melyik sztárért melyik cégek versengenek, hogy az ő termékükben tündököljön majd a filmvilág leghíresebb vörös szőnyegén. A legtöbb tévés stáb igyekezett nézőit becsalogatni a kulisszák mögé (is). A latolgatások ezúttal nem igazolódtak be. Bár a meleg cowboyok románcát megosztott visszhang kísérte, igencsak esélyesnek tartották. Nem véletlen, hiszen nyolc kategóriában jelölték. Csakhogy az idén nem jött be, ami eddig általában bejött: vagyis hogy egy film szinte csupaszra tarolta a mezőnyt. Gondoljunk csak a 1998-as esztendőre, amikor a Titanic tizennégy jelölést kapott, s ebből tizenegyet be is gyűjtött. Tavaly az Aviator tizenegy jelöléssel startolt, s öt szobrocskát el is vitt. A Túl a barátságon a nyolc lehetséges Oscar helyett kénytelen lett „csupán” hárommal beérni. Élre került a legjobb rendező kategóriában, a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriában is, ám ez a két alap nem eredményezte a legjobb filmet... ez egy picit azért furcsa. Úgy tűnik, az akadémia tagjainál nyitottabbak a Los Angelesben akkreditált külföldi újságírók, mivel ők az Arany Glóbusz-díjat mindhárom kategóriában a cowboy-románcnak juttatták. Mi több, a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a velencein is megkapta a legnagyobb díjat, az Arany Oroszlánt. Ézért, továbbá azért is reménykedhettünk Ang Lee és filmje diadalában, mert az Oscar történetében egy szokatlan jelenséget figyelA legjobb női mellékszereplő: Rachel Weisz hettünk meg az idén: a legfontosabb kategóriákban néhány kivételtől eltekintve független producerek által alacsony költségvetéssel készült alkotásokat jelöltek, nem olyan szuperprodukciókat, mint korábban a már említett A legjobb férfi mellékszereplő: George Clooney Titanic vagy Aviator is volt. Pedig akadt ilyen drága megaprodukció a tavalyi termésben: mondjuk az új King Kong vagy Spielberg nagy hirtelenséggel lefutott Világok harca című sci-fije. (A technikai kategóriákban mindkettőnek juPaul Haggis két Oscart kapott az Ütközésekért tott jelölés, a King Kong a legjobb hang, a legjobb hangvágás, valamint a legjobb vizuális effektusok kategóriákban csúcsra is tört.) Igaz, ringben volt a mester München című drámája is, mely az 1972-es müncheni olimpia tragikus eseményeit eleveníti fel, ám ez az opus sem győzött a vasárnapi gálán. A másik újdonság az idei versenyben: sok volt az új arc a jelöltek között. Mint a Túl a barátságon két szerelmes cowboyát alakító Heath Ledger, akit a legjobb férfi főszereplő, valamint Jake Gyllen- haal, altit a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában jelöltek e legrangosabb filmdíjra. Igaz, mindketten nagyon erős ötös mezőnybe kerültek: olyan „nagyvadak” társaságában, mint például Joaquin Phoenix, George Clooney, Matt Dillon, William Hurt, nem igazán rúghattak labdába. A ítészek döntésének igazságát, helyességét, jogosságát nem nagyon tudjuk eldönteni, hiszen az Oscarért futott filmek zömét még nem vetítik a hazai mozik. De abból, amit eddig hallottunk-láttunk az Oscar-versenynek köszönhetően, úgy tűnik, van mire várnunk. OSCAR 2006 - A NYERTESEK LISTÁJA Legjobb film: Ütközések Legjobb rendező: Ang Lee (Brokeback Mountain) Legjobb férfi főszereplő: Philip Seymour Hoffman (Capote) Legjobb női főszereplő: Reese Witherspoon (A nyughatatlan) Legjobb női mellékszereplő: Rachel Weisz (Az elszánt diplomata) Legjobb férfi mellékszereplő: George Clooney (Sziriana) Legjobb adaptált forgatókönyv: Brokeback Mountain Legjobb forgatókönyv: Ütközések (Paul Haggis, Robert Moresco) Legjobb animációs film: Wallace & Gromit és az elvetemült veteménylény Legjobb külföldi film: Tsotsi (Dél-Afrika) Legjobb dokumentumfilm: Pingvinek vándorlása Legjobb fényképezés: Egy gésa emlékiratai (Dion Beebe) Legjobb filmzene: Brokeback Mountain Legjobb betétdal: „It’s Hard Out Here For A Pimp” (Hustle & Flow) Legjobb vizuális effektusok: King Kong Legjobb kosztüm: Egy gésa emlékiratai Legjobb smink: Narnia krónikái: az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény Legjobb művészeti rendezés: Egy gésa emlékiratai Legjobb hang: King Kong Legjobb hangvágás: King Kong Legjobb vágás: Ütközések A legjobb férfi és női főszereplő: Philip Seymour Hoffman és Reese Witherspoon (AP-felvételek)
