Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-03 / 28. szám, péntek

12 Gondolat-hirdetés ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Kétszáz éve hunyt el korának egyik legismertebb pozsonyi orvosa, Lumnitzer István, aki elsőként adott ki Magyarországon „helyi flóraművet" Egy botanikusként hírnevet szerzett orvos Austerlitz, a mai Slavkov u Brna határában zajlott le 1805. december 2-án „a há­rom császár csatájaként” is­mert ütközet, amelyben Na­póleon katonái legyőzték az osztrák császár és az orosz cár egyesült seregét. Napó­leon ellenállás nélkül vo­nult be a közeli Pozsonyba, ahol december 16-án az osztrák és a francia uralko­dó békét kötött. DR. KISS LÁSZLÓ A franciák azonban nemcsak bé­két hoztak a koronázó városba, ha­nem a katonai táborok rettegett járványos kórját, a kiütéses tífuszt is. Egy rögtönzött járványkórház­ban lett a tífusz áldozata 1806. ja­nuár 11-én korának egyik legis­mertebb pozsonyi orvosa, dr. Lum­nitzer István. 1945-ig utcanév is emlékeztetett Pozsonyban a híres orvosra (a mai Prešovská, vagyis az Eperjesi utca). Dr. Lumnitzer István (1749- 1806) halálának bicentenáriumajó alkalom arra, hogy emlékét fel­idézve egyben korrigáljuk a koráb­bi életrajzokban, megemlékezések­ben szereplő téves adatokat is. Lumnitzer István 1749. április 4- én látta meg a napvilágot Selmec­bányán - tehát nem Besztercebá­nyán, ahogy például azt az 1969-es Magyar Életrajzi Lexikon, valamint a 2004-es (!) Magyar Orvoséletraj­zi Lexikon állítja. Alap- s középszin­tű tudását szülővárosa iskoláiban szerezte meg, majd a kor „divatját” követve peregrinálni, vándorolni kezdett. Lipcsében, Bécsben, Hal­lében folytatta egyetemi tanulmá­nyait, melyeket a mindössze pár éve működő nagyszombati orvosi karon fejezett be 1777januárjában. A „De rerum naturalium adfinitati- bus” című latin nyelvű disszertáció­ja címoldalán büszkén vállalja ho­vatartozást: „Hungarus Schem- nitziensis” (selmeci magyar). Lumnitzemek „A természetben lévő rokonságokról” című negy­venoldalas, Pozsonyban kinyomta­tott munkájáról a „régi magyar or­vosdoktori értekezések” kitűnő is­merője, dr. Dömyei Sándor így ír: „Az ásvány-, növény- és állatvilág­ban egyaránt található rokonság a különböző rendszertani egységek közt. Az analógiák lehetnek alkati­ak (szám, nagyság, alak stb.) vagy analitikaiak (a részek aránya, he­lye, szerkezete, minősége, tulaj­donsága). Ezeknek a szempontok­nak az alapján foglalkozik részlete­sebben »a természet három orszá­gával«, s példák során mutatja be a rokonság különböző formáit”. Diplomája megszerzése után Lumnitzer Magyarország akkori fő­városában, Pozsonyban telepedett le. A korábbi életrajzok szerint el­látta a város tisztiorvosi funkcióját. Duka Zólyomi Norbert azonban a városi levéltárban végzett kutatásai alapján bebizonyította, hogy ez a lexikoni ténnyé merevedett állítás is alaptalan. „Lumnitzer sosem volt sem fő-, sem másodorvosa Pozsony városának” - írja Duka Zólyomi a nagyszombati orvosi kar végzettje­ivel foglalkozó szlovák nyelvű ta­nulmányában 1972-ben (Z dejín vied a techniky na Slovensku, VI. kötet, 189. old.). Előbb Szentgyögy (Svätý Jur pri Bratislave), majd 1785 és 1791 között Bazin (Pezi- nok) városi orvosa volt. Pozsony­ban lakott azonban ez idő alatt is, majd 1791-től már csak Pozsony­ban folytatott gyakorlatot. A mindenkori városi orvos meg­bízásából Lumnitzer természete­sen láthatott el „tisztiorvosi” fel­adatokat is, például a működési te­rületén található gyógyszertárak rendszeres ellenőrzését, „vizitáció- ját”. „Vizitációs” jegyzőkönyve any­nyira pontos volt, hogy a helytartó- tanács - az ország akkori „kormá­nya” - Lumnitzer jegyzőkönyvét rendelte el országosan követendő „mintának”. A városi főorvos, Huszty Zakari­ás Teofil (1754-1803) felkérésére Lumnitzer részt vett az angol Jenner által kifejlesztett himlőoltás pozsonyi bevezetésében is. E figye­lemre méltó orvosi ténykedés elle­nére Lumnitzer nevét ma - kétszáz évvel halála után is - inkább vesz- szőparipája, a füvészet, a botanika terén elért eredményei miatt emle­getjük. 1791-ben ő adta ki Magyar- országon az első ,helyi flóramű­vet” (Kádár Zoltán - Priszter Sza- niszló: Az élővilág megismerésé­nek kezdetei hazánkban, Buda­pest, 1992.81. old.). A „Flora Posoniensis” nem lepte meg a korabeli orvoskollégákat. Aki Lumnitzert közelebbről ismer­te, tudta, hogy fiatal korától a nö­vények szerelmese. Orvosi gyakor­latában pedig nap mint nap megta­pasztalhatta a növények jó ismere­tének szükségességét, hiszen azok a korabeli gyógyszereknek talán legfontosabb alapanyagai voltak. Ezenkívül pedig a már említett gyógyszertári vizitációk is megkö­vetelték, hogy az orvos megbízha­tóan ismerje a gyógynövényeket. Lumnitzer könyve előtt csak a hí­res flamand tudós, C. Clusius 1583-ban Antwerpenben kiadott, ;,Pannónia néhány ritka növé­nye...” (Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam...) című könyve említett néhány Pozsony környéki növényt. Lumnitzer ezért szabad­idejében Pozsony környékét bejár­va 1294 növényfajt gyűjtött be. A növények rendszerezésénél - mint azt könyve címe is jelzi - a híres svéd botanikus, Linné módszerét alkalmazta. Lumnitzer „Pozsonyi flóra” című művének kitűnő szlovák méltatója, Ivan Hrabovec tanulmányaiban is­mételten kiemelte azt a tényt, hogy Lumnitzer nem csupán a jól felis­merhető virágos növényeket tár­gyalja, hanem az olyan nem virá­gos növényeket is, mint például a mohák. Ez utóbbiak rendszerezé­séhez a „mohák Linnéje”, a brassói gyökerű lipcsei professzor, Hedwig János nyújtott segítséget a pozso­nyi doktornak. A magyar méltatok (a már említett Kádár és Priszter) pedig a Lumnitzer-munka nyelv­STEPHANI I.VMNITZ&K m r n. i* o r. T. 1' LÓRA POSONIENSIS EMIIIO' N S P L A N T A S CIRCA POSON’IVM SPUN' E CRESCEN'TES SSCVNDVM SYSTEMA SEX VALE L1NNEANVM Ľ 1 PS I A E IMFINIIS JlEOrilEĎ IIMICMT CRVSII £ I O ť 9 £ C X C *» DE RERVM NATVRALTVM ADFINITATIBVS • IN A VG VR A LIS »ISSEaľJľAOľlO MEDICO - HISTORItO - NATVRALIS, Ä VAU, , . AVTHORITATE BT CONSENSV Ad*ottun Rener. Chri/pai. te Mtgvißei Domini VNIVRRSITATIS RECTORIS, Reuerendijpmi, ae AmpUJJtmi Domini VNIVERSIT ATIS CAffCElIARII, PtrilL Speftnhlii, ne Expertijf. D. Inei. Eäult. Med. DIRECTORIS, Perili. Speft/tK at CUriff. D. eins dem Fteult. Med. DECAN I, Nee non CLAfttSSfMORVM DOMINO RVM MEDICINÁK PROFESSORVM, IN CELEBERMMA AC REGlA­VNIVERSITATE TYRNAVIENSI PRO SVMMIS IN MEDICINA HONORIBVS, Priuilegiunue Döftorahbus, per Regiam Vniuerü utem Tyrnauienfem irapercirt fóliás, legitime Putliete Diuuifithni fnhnittst STEPHANVS LVMNITZER, HVNGAtVS SCHEMNITZIENS1S? IS PALATIO VSIV ERSITATIS MA10RT9 Minie ianvario die 2$ *777 Pojoaii t Utens Frandfci Augyftiai Pet^p. Lumnitzer főművének (balra) és Pozsonyban kinyomtatott disszertációjának első oldala Dr. Lumnitzer István (1749-1806) (Képarcívum) történeti értékeire hívják a figyel­met: a közel 700 magyar népi nö­vénynév mellett sok német és szlo­vák növénynév is szerepel Lum­nitzer munkájában. Az ötszázharmincnyolc oldalas könyv a kor „angolján”, vagyis la­tin nyelven íródott, így a benne közölt adatok azonnal a korabeli tudományosság vérkeringésébe kerülhettek. Nem volt szükség azonban latin tudásra a könyv vé­gén közölt tollrajz megcsodálásá­hoz. A tollrajz a ma Devínska kobyla néven ismert dombon ta­lált őzsalátát (Smyrnium perfolia- tum) ábrázolja és doktorunk jó rajzkészségét bizonyítja. A köny­vet H. Lipót császár is figyelemre­méltónak találta, és szerzőjét a Pietate et concordia aranyérem­mel jutalmazta. A vaskos és alapos munka nemzetközi tudományos sikert is hozott Lumnitzer számá­ra, amit az is jelez, hogy a regens- burgi növénytani társaság tagjává választotta. Végezetül ejtsünk szót arról, ami a szűkszavú lexikonokból rendsze­rint kimarad. Lumnitzer 1781-ben a tekintélyes pozsonyi Habermayer családba nősült be - e frigyből szü­letett 1783-ban Pozsonyban József nevű fia (ő már Lumniczernek írta a nevét). Lumniczer József (1783— 1868) nem lépett ugyan apja nyomdokaiba, fia azonban - tebát a mi Lumnitzerünk unokája -, Lumniczer Sándor (1821-1892) orvos lett, a szabadságharcban a honvédorvosi kar főnöke volt, majd a 19. század egyik legjobb magyar sebészprofesszoraként működött Budapesten. Mindegyik világi! Csak választani kell egyet! Nokia 6030 ■ színes kijelző (65 000 szín) ■ MMS, GPRS, JAVA, WAP ■ beépített FM rádió * polifonikus csengőhangok 1,“ Fteíáx 60 progi Nokia 3220 ■ aktív színes kijelző (65 000 szín) ■ MMS, Triband ■ GPRS, CSD, EDGE, JAVA, WAP ■ beépített fényképezőgéppel 1.­Relax 60 programtól Nokia 6020 ■ aktív színes kijelző (65 000 szín) ■ MMS, Triband ■ GPRS, CSD, EDGE, Push to Talk ■ beépített fényképezőgéppel I," Flelax 60 programtól Nokia 6101 ■ belső színes TFT kijelző (65 000 szín) _ ■ külső színes kijelző ■ MMS, Triband, GPRS, EDGE, Push to Talk ■ beépített fényképezőgéppel " 990,­Relax 100 programtól A telefonkínálat a készletek kimerüléséig érvényes. Az árak és a kínálat megváltoztatásának jogát fenntartjuk. A telefonok árát szlovák koronában, áfával tüntettük fel, és abban az esetben érvényes, ha aláírja a 24 hónapos futamidőre szóló, csatlakozási szerződéséhez csatolt függeléket. Akciós telefon megvásárlása esetén az előfizetési (aktivációs) dij 299 Sk. A „Minden 1 koronáért" ajánlat 2006. II. 28-áig érvényes, ha az 55Viac / Relax 60-as csomagot előfizeti, és aláírja a 24 hónapos futamidőre szóló, csatlakozási szerződéséhez csatolt függeléket, illetve, ha előfizeti a Relax 60-as csomagot, és a havi átalánydíjakra vonatkozó 12 hónapos futamidejű szerződést köt. Az akció a szabad percek és SMS-ek kimerítése után érvényes, és az 1 koronás árat (áfa nélkül) 1 perces beszélgetésre, 1 SMS-re vagy MMS-re szabtuk ki. Ha az Orange Slovensko hálózatába hív, a beszélgetések és MMS-ek kedvezményes ára az első 100 percre és az első 50 MMS-re vonatkozik. Ez az ajánlatot nem kombinálható a 2006. II. 15-éig érvényes „3 hónap ingyen” ajánlatunkkal. Ügyfélszolgálati vonal: 12345 ■ www.t-mobile.sk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom