Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-28 / 49. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 28. Vélemény és háttér 7- Mit bámulnak? Nem látták még a Hófehérkét és a hét hóembert?! (Ľubomír Kotrha rajza Jelenleg már nem akad komolyabb probléma a cseh-orosz kapcsolatokban Putyin Prágába látogat ^ FIGYELŐ Gondok vannak Gozsdu Manóval Jogilag semmisnek mondta ki az első román-magyar együttes kormányülésen a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról született kétoldalú megállapodást a román akadémia. A legfőbb román tudományos fórum terjedelmes állásfoglalást tett közzé a Gozsdu-vagyon ügyében néhány hete sajtókampányt indító Ziua című bukaresti napilapban. A több mint kétszáz évvel ezelőtt Nagyváradon született Gozsdu Manó (Ema- noü Gojdu) dúsgazdag mace- doromán budapesti ügyvéd és mecénás, egykori magyar főrendiházi tag által a XIX. században létrehozott magánalapítvány történetének és a Gozsdu-féle hagyaték sorsának szentelt román akadémiai állásfoglalás odáig megy, hogy megkérdőjelezi a tavaly októberben Bukarestben megtartott első közös kormánytanácskozáson született kétoldalú megállapodást. A román akadémia aláírásával közölt dokumentum „meglepőnek” mondja, hogy 2005. október 20-án a román és a magyar kormány között olyan megállapodásjött létre, amely „anélkül, hogy hivatkozna rá, mint jogi okmányt megszünteti Emanoil Gojdu végrendeletét, és újból államosítja” a Gozsdu- féle magánalapítvány vagyonát. Az állásfoglalás szerint „a román-magyar közalapítvány igazgatótanácsának mostani létrehozása jogüag semmis és érvénytelen, miután Emanoü Gojdu saját végrendeletében (annak idején) pontosan rendelkezett az alapítvány képviseletének (testületének) ösz- szetételéről”. Miután nem tett különbséget az eredeti magán- alapítvány és a tavalyi megállapodás alapján létrehozandó közös közalapítvány között, s így összemosta őket, az állás- foglalás hangsúlyozza: „A román akadémia mint a civil társadalom egyik szegmense kéri, hogy tartsák tiszteletben Gojdu 1896-os végrendeletét.” Az állásfoglalás okfejtése rámutat: mivel a Gozsdu nevét viselő alapítvány magánalapítványként jött létre, egyetlen hatóság - legyen az akár állami hatóság is - sem avatkozhat be a hagyaték ügyébe, jogilag nem teheti semmissé sem az alapítványt sem a végrendeletet, és „semmiképpen sem rendelkezhet a tulajdonosa által a román nemzetre hagyott vagyonnal”. (MTI) Bár a kilencvenes években aránylag sok vita volt Prága és Moszkva között, jelenleg a cseh-orosz viszonyt súlyosabb probléma nem terheli, s a kétoldalú kapcsolatok mindkét fél szerint is ígéretesen fejlődnek. KOKES JÁNOS Vlagyimir Putyin orosz államfő ma Magyarországon, utána pedig Csehországban tesz hivatalos látogatást. Putyin személyében 13 év után látogat el újra orosz államfő Prágába. Legutóbb 1993 augusztusában Borisz Jelcin járt hivatalosan Prágában. Václav Havel, az egykori ellenzéki drámaíróból lett csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök 1990-ben kétszer utazott az akkori Szovjetunióba, majd 1992- ben és 1995-ben Oroszországba. Utódja, a 2003 februárja óta hivatalban lévő Václav Klaus nyíltan nehezményezte, hogy a hivatalos elnöki szintű kapcsolatokban elhide- gülés volt tapasztalható, ezért aktívabbá vált. Az új cseh államfő legutóbb tavaly májusban volt Moszkvában, a fasizmus felett aratott győzelem 60. évfordulóján. Klaus korábban már kétszer is járt Oroszországban, de a 2000 óta hatalmon lévő Putyin ezt eddig még egyszer sem viszonozta. Az a tény, hogy Klaus Moszkvában élesen bírálta Wojciech Jaruzelski volt lengyel kommunista vezető és államfő kitüntetését a fasizmus elleni harcban szerzett érdemeiért, jól jelzi, müyen téren vannak a legnagyobb viták a csehek és az oroszok között. A csehek számára ugyanis Jaruzelski egyik jelképe Csehszlovákiának a Varsói Szerződés csapatai általi, 1968-as megszállásának. A másik jellemző eset, hogy Oroszország a korábbi nyílt bírálatok után tavaly megtiltotta a bajbajutottakat segítő cseh humanitárius, emberi jogokat védő szervezet oroszországi tevékenységét, s bírálta a cseh közszolgálati televíziót is. Konkrétan Csecsen- földről van szó, ahonnan „felforgató tevékenység” miatt néhány cseh újságírót is kitiltottak. A csecsen kérdésben a cseh közvélemény és média továbbra is erősen Moszkva- ellenes, és élesen bírálja Putyin politikáját. Csehország annak idején több ezer csecsen menekültet fogadott be, s Prágában oroszellenes tüntetések, akciók voltak. Problémát okozott az is, hogy Prága hat évvel ezelőtt megszüntette a cseh-orosz vízummentes viszonyt. A kilencvenes években a legnagyobb problémát a sok milliárd koronás orosz adósság jelentette. Ezt azonban éppen a napokban sikerült véglegesen rendezni, amikor Oroszország a törlesztés fejében átadta a cseh hadseregnek az utolsó két helikoptert is. Oroszország negatívan reagált arra, hogy Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal együtt 1998-ban belépett a NATO-ba, valamint hogy Csehország aktívan támogatta Jugoszláviának az Északatlanti Szövetség légiereje által végrehajtott bombázását. Érdemes megjegyezni, hogy Klaus - akkor még ellenzéki politikusként - bíráló véleményt fogalmazott meg a Jugoszlávia elleni támadásokkal és a cseh kormány hivatalos álláspontjával szemben. Problémát okozott az is, hogy Prága 2000-ben megszüntette a cseh-orosz vízummentes viszonyt. Az utóbbi években azonban a kétoldalú kapcsolatok fokozatosan javulnak. Prágában Putyin elsősorban vendéglátójával, Václav Klausszal folytat politikai tárgyalásokat, a cseh- orosz gazdasági kapcsolatokról Jiri Paroubek miniszterelnökkel cserél eszmét. Várható, hogy Putyin Klausszal politikai kérdésekben alapvetően egyet fog érteni. Paroubek jelezte: az egyik legfontosabb kérdés, amelyet meg akar vitatni Putyinnal, az orosz energiaszállítás jövője lesz. Csehország Oroszországból kapja a földgáz és a kőolaj mintegy 70 százalékát, s a jelenlegi megállapodások 2013-ig érvényesek. A cseh-orosz kereskedelem volumene növekszik, de Prágát kissé aggasztja, hogy a cseh deficit tavaly már mintegy kétmilliárd euróra emelkedett. Putyin a cseh parlament két házának elnökével is találkozik. Az orosz államfő nem távozik üres kézzel Prágából: a csehektől egyebek között ajándékba kapja Ivan Kramszkoj XIX. századi orosz festő Parasztfej című alkotását, amelyet a n. vüágháború idején a Krím-félszigeten tulajdonítottak el a nád megszállók, de később egy magángyűjteményből a brünni Morva Galériába került. Több mint hatvan év után a festmény most visszakerül Oroszországba. Egy felmérés adatai szerint tavaly szigorodott a cannabisélvezők elleni hatósági fellépés Franciaországban Hajtóvadászat a kenderféléket fogyasztók után VENCZEL KATALIN Miközben a kábítószer-kereskedelem hivatalosan két százalékkal csökkent tavaly Franciaországban, a hatóságok 18,5 százalékkal több cannabisfogyasztót vettek őrizetbe - derül ki a tiltott kábítószer-kereskedelem adatait összesítő iroda (OCRTIS) éves jelentéséből, amelyet a Libération című franda napilap tegnap ismertetett. Az OCTRIS felmérése alapján a Libération szerint hadjárat folyik a kenderféléket fogyasztók ellen Franciaországban. A baloldali újságnak nyilatkozó Anne Coppel szociológus szerint a hivatalosan hangoztatott állásponttal ellentétben Frandaországban egyre inkább a cannabis élvezőit büntetik: „Ez az egyeden kábítószer, amelyet célba vettek. Alig látni ma már heroint fecskendezőket az utcán, és a virágzó kokainfogyasztásról mindenki megfeledkezik.” A kábítószer-szakértő szerint az igazi bűnözők helyett a rendőrség a zsebükben egy-egy füves cigarettával sétáló fiatalokat üldözi. Az év elején nyolcvan kormány- párti képviselő azzal vádolta meg a kábítószer elleni harccal foglalkozó tárcaközi bizottságot (MILDT), hogy intézkedéseivel a fiatalokat drogozásra ösztönzi. Szerintük a kenderfélék jelentik „a kulcsot a betegség, az őrület és az öngyilkosság zátjához”. A Cannabis, valóság című országos kampány keretében a kenderféléket fogyasztó fiatalok számára személyes konzultációkat szerveztek segítő egyesületek. A szakértők szerint a fiatalok többsége a szülők, az iskola vagy a rendőrség biztatására megy el ilyen konzultációra, de a szigorúbb büntetések miatt a fogyasztókat egyre nehezebb megtalálni, és sokszor ezért nem tudnak segíteni az igazán rászorulókon - írta a Libération. A szerző az MTI párizsi tudósítója Több könnyűdrogos őrizetben Párizs. Az elmúlt évben közel 110 ezer esetben indítottak kábítószer-fogyasztás miatt szabálysértési eljárást, ami 4,4 százalékos emelkedést jelent 2004-hez képest. Füves cigarettát és hasist szívók közül pedig 18,5 százalékkal többet vettek őrizetbe. A kábítószerkereskedelem a tavalyi 11 ezer eljárással viszont kétszázalékos csökkenést mutat, (m-v-k) KOMMENTÁR Irándúsítás JARÁB1K BALÁZS Micsoda meglepetés! Oroszországnak sikerült rábírnia - elvben - Iránt a hét végén: dúsítsák már az iráni uránt orosz földön. Ha Teherán valóban beleegyezik, hogy a dúsítást orosz földön végezzék, úgy a nagyhatalmaknak módjukban állna behatóbban ellenőrizni, hogy Irán valóban békés célokra használja-e a dúsított uránt. Ahogy azt mindig állította. Míg Moszkva újabb nagypolitikai győzelmét ünnepli, addig Golamreza Aghazadeh, az iráni atomügynökség vezetője a buseri sajtótájékoztatón hozzátette: további tárgyalásokra lesz szükség ahhoz, hogy Irán minden dúsítását orosz földön végezze, amit eddig határozottan ellenzett. Vagyis lemondani látszik fegyverprogramjának nélkülözheteden részéről. Kérdés azonban, hogy a megállapodás, amelynek részletei nem kerültek nyüvánosságra, nem csak egy iráni manőver az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) március 6-i ülése előtt, amikor az ügynökség az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalhatja az ügyet. Márpedig az eddigi iráni taktika úgy nézett ki, mint egy atombomba dúsított urán nélkül. Működésképtelennek bizonyult. Mind az Iránnak fegyvert eladó Oroszország, mind a legnagyobb iráni olajkuncsaft, Kína hajlott a szankciókra a BT-ben, sőt a NAÜ Nobel-béke- díjjjal kitüntetett, Irak ügyében az amerikaiakkal ellentétes álláspontot képviselő vezetője, Mohamed el-Baradei is úgy tartja, hogy Teherán fegyverkezésre készül. Irán mindeddig ragaszkodott ahhoz a jogához, hogy saját maga dúsíthasson uránt. Nem szivárgott ki, hogy az eredeti orosz javaslatot miként alakították át úgy, hogy hirtelen megfeleljen Irán igényeinek. Oroszország eredetileg átvette volna Irántól az uránt, hogy saját területén dúsítsa, és a kész nukleáris fűtőanyagot visszaszállítsa. Ütána a fűtőelemeket újra visszavették volna, garantálva, hogy ne lehessen kivonni belőlük a plutóniumot. Nyugati diplomaták jelentése alapján azonban van egy olyan verzió is, hogy Oroszország javaslatával tulajdonképpen dúsított uránhoz juttatja az annak előállítására technikaüag képtelen Iránt. Jó lenne tehát óvatosan kezeim az orosz-iráni elvi megállapodás tényét, és fellebbenteni a fátylat a megállapodás részleteiről is. Nehogy itt csendben Irándúsítás folyjon - a nagyhatalmi státusra miden áron törekvő Oroszország segédletével. JEGYZET Feleslegesen teleírt oldalak JUHÁSZ KATALIN Furcsa felmérést készített az MVK közvélemény-kutató ügynökség. Azt vizsgálták, éves átlagban mennyit írnak-olvasnak az állampolgárok. Eddig még rendben volna a dolog, ám nem torpantak meg a sima „állampolgár” meghatározásnál, hanem magyarokra és szlovákokra, azon belül pedig az egyes pártok szimpatizánsaira osztották fel a vizsgált „szeleted’. Tudták önök, hogy az MKP-t preferáló felnőttek 12,4 százaléka iskolás kora óta nem írt le egy lapnál hosszabb szöveget? Ennél rosszabb eredményt csak a HZDS-szimpatizánsok és a kommunisták szurkolói produkáltak (14, illetve 15,7%). A honi magyarok 33,4 százaléka egy évvel korábbról tud példát felhozni arra, hogy egy oldalnál többet írt volna - a szlovákoknál az arány 25,6 százalék, az országos átlag pedig 26,3 százalék. Nos, a fenti adatok csak azokat döbbenthetik meg, akik évek óta egy föld alatti üregben élnek. Én ugyan nem vagyok tudományos kutató, de nyitott szemmel járok, és annyit azért látok, hogy az áüagember a bevásárlási lista összeállításán kívül csak keresztrejtvényfejtéskor vagy telefonszámok feljegyzésekor vesz kezébe tollat. A fiatalabb korosztály internetes csettelésre, ismerkedésre használja a billentyűzetet, egyesek panaszleveleket írnak, mások tortarecepteket vagy képeslapot a rokonoknak, ám itt véget is ér a lehetőségek sora. Ha az embernek nem munkatöltete az írás, nincs igazán szüksége toll- ra-papírra. Ébben politikát találni, esetleg más messzemenő következtetéseket levonni meglehetősen nehéz feladat, de úgy látszik, az MVK mégis igyekszik. Akkor már inkább az olvasási szokásokat vizsgálhatták volna a mostaninál behatóbban. így csupán annyit tudhattunk meg, amit a könyvnyomtatás feltalálása óta tudunk: hogy a nők lényegesen többet olvasnak, mint a férfiak. Engem az is érdekelt volna, mit olvasnak az emberek manapság, melyik végén kezdik az újságot, átrágják-e magukat a politikai kommentárokon, népszerű-e még mindig a krimi és a „Ramona-füzetek”, hányán vetik rá magukat egy-egy új verseskötetre, kik és miért olvasnak ezoterikus irodalmat. Remélem, legközelebb értelmesebb eredményekkel rukkolnak első a kutatók, akik ezúttal teljesen feleslegesen írtak tele jó pár oldalt. TALLÓZÓ MAGYAR SZÓ A Vajdaságból közel 8500 embert érinthet a magyar Ország- gyűlésben február 13-án elfogadott kárpótlási törvény, amely lehetővé teszi a kárpódási kérelmek benyújtását mindazoknak, akiknek a második vüágháborúban megölték szülőjét, testvérét, házastársát vagy gyermekét, ü- letve azoknak, akik munkaszolgálaton voltak. Drágán Novovics, a Második Vüágháborús Áldozatok Közösségének titkára szerint a szervezet folyamatosan foglalkozik a kártérítésekkel, így nagy az adatbázisa.
