Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-03 / 28. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 3. Vélemény és háttér 7 Oroszország geopolitikai pozícióinak javítását előbbre helyezte a nemzetközi reputációnál Gaszputyin Mindent saját ellenőrzése alá vont. Putyin a Szovjetunióra emlékez­tető birodalmat próbál újjáteremteni, amelytől saját népe és szom­szédai egyaránt félnek. (SITA/AP-felvétel) KOMMENTÁR A médiamágus csapdái MOLNÁR IVÁN Ha egy csapdát csapdára állító médiamágust egy gyors, és így néha elhamarkodott döntésekhez szokott autóversenyző követ, abból semmi jó nem származhat. Különösen érvényes ez arra az esetre, ha a mágus és az autóversenyző olyan gazdasági miniszterek, akik többmilliárdos beruházások sorsáról döntenek. A nagy befektetőcsa­logató képében tetszelgő Pavol Rusko ugyan már nem rúghat labdá­ba, utódjának, Jirko Malcháreknek és a kormánynak azonban olyan csapdákat állított, amelyeket presztízsveszteség nélkül csak nehezen kerülhetnek ki. A legújabb csapdát e héten próbálta meg kikerülni a kormány, amikor nemet mondott a zsolnai KIA autógyártó beszállí­tóinak támogatására. A kilenc cégnek még Rusko ígért összesen 663,6 mülió koronás állami támogatást, cserébe az 5,2 milliárd ko­ronás beruházásért, és az így létrehozott csaknem kétezer munka­helyért. Mindezért akár dicséretet is érdemelhetne a volt gazdasági miniszter, a bökkenő azonban ott van, hogy a cégek olyan régióban kívánnak letelepedni, ahol egyébként is alacsony a munkanélküli­ség. Mivel az állástalanok aránya nem haladja meg a 10 százalékot, az új beruházásösztönző szabályok szerint a cégek nem jogosultak a támogatásra, a kormány így jogosan döntött úgy, hogy egy fillért sem kapnak. Ugyanilyen jogos döntés az, hogy Malchárek ez ügyben feljelentést tett a Korrupcióellenes Hivatalnál Rusko ellen államigaz­gatásijogkörrel való visszaélésért. Korántsem volt azonban már ilyen szerencsés lépés az, ahogy a kormány döntését követően Mal­chárek „elmagyarázta”, miért nem fél attól, hogy a támogatás meg­vonását követően esedeg kivonulnának vagy pert indítanának az említett cégek. „A velük kötött szerződés csak arra az esetre ígér tá­mogatást, ha erre van keret a költségvetésben. Mivel jelenleg nincs erre pénz, így nem is szegjük meg a szerződést” - állítja Malchárek, hozzátéve, hogy a cégek a beruházásnak olyan stádiumában van­nak, amikor már csak nehezen léphetnek vissza. A jelek szerint ez vi­szont már Malchárek hibája, hiszen nem ma vette át a gazdasági tár­ca irányítását, vagyis a beruházókkal már korábban is közölhették volna, hogy ne számítsanak a támogatásra. Ezek ennek megfelelően dönthették volna el, hogy letelepednek vagy sem. Az egész ügy befo­lyással lehet a többi külföldi beruházó döntéseire is, hiszen senki sem fektet be szívesen olyan országban, ahol a gazdasági miniszter fűt-fát ígér, a játékszabályokat pedig menet közben változtatják. A Rusko által okozott károkat csak egy felelős beruházásösztönző program orvosolhatja, de számíthatunk a közeljövőben ilyesmire? Nos, a közelgő választásokat és az államosítással fenyegető Robert Fico pártjának előretörését látva ezzel kapcsolatban egyedül a Rap- ülők együttes egyik örökzöld dalának sora juthat az eszünkbe: „...ha valami van, de nem az igazi még, ne remélj! Lesz még rosszabb.” JEGYZET Oroszország nagyhatalom módjára próbált viselkedni az ukrán gázvitában, s koc­kára tette megbízható ener­giaszállítói hírét Európá­ban, csak hogy gátolja lét­fontosságú szomszédjának Nyugatra tolódását. MTl-ELEMZÉS Moszkva, amely joggal töreke­dett a piaci elvekre való áttérésre az orosz-ukrán viszonyban, újévi ultimátumot szabott és négyszeres árat követelt Kijevtől, majd elzárta az ukrajnai gázcsapot, zavarokat okozva az európai fogyasztók ellá­tásában. Ezzel a nagyhatalmi pró­bálkozással Vlagyimir Putyin elnök félretette azt a - Gorbacsov szovjet és Jelcin orosz elnök által követett, még Jurij Andropov KGB-főnök, szovjet vezető által kidolgozott - politikát, amelynek alapján Moszk­va geopolitikai engedmények sorát tette a Nyugatnak gazdasági mo­dernizációs támogatás fejében. Gorbacsov a hidegháború befeje­zésével fizetett a nyugati technoló­giatranszferért és beruházásokért, amelyeket a végelgyengült szovjet gazdaság nem tudott felhasználni, s a kelet-európai birodalom elvesz­tése a Szovjetunió felbomlásához vezetett. Jelcin úgy gondolta, hogy a gazdasági liberalizálás eredmé­nyei gyorsabban megmutatkoznak, ha Oroszország megszabadul a ná­la is jóval elmaradottabb szovjet köztársaságok koloncaitól. A kommunizmustól kimerült orosz nép azonban nem volt képes a kapitalizmus kezdetén szükséges újabb szociális áldozatokra, a tár­sadalmi, politikai és jogi struktúrák megváltoztatására. Az 1990-es évek vadprivatizációiban két tucat oligarcha szerezte meg az ipar nagy koncait, míg az 1998-as pénz­ügyi válság milliókat taszított még mélyebb szegénységbe. Oroszország gyerígeségét ki­használva, az USA a NATO-bővítés- sel kiterjesztette befolyását Kelet- Európára, sőt a volt szovjet Balti­kumra is, majd megjelent a Kauká­zusban (Grúziában és másutt), és bejutott Közép-Ázsiába is (a 2001. szeptember 11-i terrortámadások mellékhatásaként katonailag is). Putyin a koszovói konfliktus után került hatalomra, amelyben Wa­Paskai László bíboros kapcsolat­ban állt az állambiztonsági hatósá­gokkal, 1965 és 1974 között egyhá­zi személyekről jelentett - írja ma megjelenő számában az Élet és Iro­dalom. A katolikus egyházi vezető jelentéseinek többsége semmit­mondó volt, és nem tartalmazott konkrétumokat. Paskai az [origói­nak azt nyilatkozta, a cikket nem is­meri, így nem akar mondani sem­mit. A cikket jegyző Ungváry Krisz­tián történész az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában végzett kutatás alapján azonosítot­ta a katolikus egyházi vezetőt. A „Tanár” fedőnevű ügynök beszer­vezési, úgynevezett 6-os kartonja ugyan nem került elő, életrajzi ada­tai azonban teljesen megegyeznek Paskaiéval. Az állambiztonsági ha­tóságok 1965-ben kezdték megkör­nyékezni Paskait. A ’60-as években több papot is súlyos börtönbünte­tésre ítéltek, és gyakoriak voltak az egyházi személyek elleni megtorló intézkedések. Ungváry szerint Paskai kifejezet­shington semmibe vette az orosz érdekeket, s a NATO ENSZ-felha- talmazás nélkül támadta Szerbiát. Mindamellett Putyin az Oroszor­szági Föderáció egybentartására koncentrált. A Csecsenföldet újra a Kreml ellenőrzése alá vető második háború beindítását azzal indokol­ta, hogy az iszlám radikálisok meg akarják hódítani az Észak-Kauká- zust, majd a Volga-medencét (Ta­tárföldét és Baskírföldet) is el­lenőrizni. Ha ez sikerülne, Orosz­ország kettészakadna egy európai és egy ázsiai részre. Putyin fokozatosan a Kreml és a maga kezében összpontosított szin­te minden hatalmat. Előbb hét szu­perkörzeti megbízottat helyezett a régiójukban olykor kiskirályként regnáló területi kormányzók feje fölé, majd eltávolította őket a felsőházból, végül megszüntette közveden választásukat, saját ha­táskörébe vonva kinevezésüket. A stratégiai szektorok állami el­lenőrzésének visszaállítása céljából száműzött két médiamágnást, majd Mihail Hodorkovszkij olajoli­garcha börtönbe vetésével és cége feldarabolásával szemléltette, mi vár azokra, akik ki akarják vonni üzletbirodalmukat a Kreml kont­rollja alól. A Yukos-ügy rávüágított a jogszabályok képlékenységére és a bíróságok függésére. A médiasza­badságot a Kreml egyre jobban kurtítja. Az alsóházban a kommu­nista és nacionalista ellenzék csak asszisztál a demokratikus homlok­zat fenntartásához, a két liberális párt kiesett a dumából. A tekin­télyuralmi rendszert tartósíthatja, hogy 2007-ben már az egész du­mát párüistás rendszerben választ­ják, a küszöböt hét százalékra emelték, s a pártok bejegyzését szi­gorították. Végül Társadalmi Ka­marát hoztak létre a civü társada­lom fejlődésének Kreml-barát me­derbe terelésére. Ám Putyin stabilizálta a gazda­ságot, felemás reformokkal is tar­tós növekedést érve el, ami tük­röződött a reáljövedelmekben is. Tavaly ősszel szociális programo­kat hirdetett meg az egészségügy, az oktatás, a lakásépítés és a mezőgazdaság területén, tovább szilárdítva népszerűségét. A külföl­di befektetők pedig túltették magu­kat a Yukos-ügyön, s a nettó tőkeki­áramlás a múlt év végére minimális beáramlásra váltott. Politikája ten jóindulatú jelentéseket adott, és mindenkiről igyekezett előnyös információkat közölni. Tartótisztje, Kereszthury György jelentéseiben is többször szóvá tette, hogy Paskai beszámolói teljesen személytele­nek, semmitmondóak, és nem tar­talmaznak konkrétumokat. Paskai nem volt hajlandó kompromittáló adatokat közölni többek között a leuweni jezsuita kollégium tagjai­ról sem, pedig a hatóságok kifeje­zetten azzal a céllal engedélyezték utazásait, hogy a nyugat-európai egyházi központokról adatokat gyűjtsön. Beszervezése így éveken keresztül elhúzódott, sokáig csak jelöltként tartották nyüván. Első, kézzel írott jelentését csak 1972- ben adta le, ekkortól kapott ügynö­ki minősítést. Ilyen minősítést az kapott, akit zsarolás útján szervez­tek be. 1973-ban viszont „titkos megbízotti” minősítést kap, ami azt jelenti, hogy kényszer hatása nél­kül volt hajlandó együttműködni. A történész szerint ugyanakkor egyértelmű, hogy ez az átminősítés csak látszatintézkedés, úgyneve­zett „lakkozás” eredménye volt. összhangban állt azzal az orosz elitben uralkodó (s a Jelcin alatti káosz által alátámasztott) hittel, hogy a valódi demokrácia felbom­laszthatja Oroszországot. Putyin felélesztette az oroszokban a biro­dalmi gondolkodás maradványait, és helyreállította a biztonsági szol­gálatok tekintélyét. Sőt elemzők szerint kiengedte a palackból a szovjet múlt legsötétebb erőit: a biztonsági szolgálatok totalitárius reflexeit és az orosz lélek mélyén meghúzódó birodalmi késztetést. Nyersen fogalmazva, a Szovjetuni­óra emlékeztető birodalmat próbál újjáteremteni, amelytől saját népe és szomszédai egyaránt félnek. A Kreml csak a 2004-es ukrán narancsszínű forradalom hatására tért el a geopolitikai engedmények gazdasági stabüitásra váltásának politikájától. Ha Ukrajna NATO-tag lesz, Oroszország délről védhetet- lenné válik. Csak akkor van esélye nagyhatalmi státusának visszanye­résére, ha Ukrajna erőforrásait be­folyás alatt tarthatja. Ukrajna nél­kül Oroszország nehezen ellenőriz­heti Fehéroroszországot, az Észak- Kaukázust és más régiókat. Ukraj­na szerves része Oroszország ön­magáról formált képének - írta Ri­chard Lourie történész. Ezért a Kreml elszánta magát a gázfegyver bevetésére. A csökkenő szállítások rászorították Európát, hogy felülvizsgálja az orosz energi­Jelentéseinek hangneme ezután sem változott. Utolsó jelentését 1974-ben Mindszenty felmentésé­ről írta. „Paskainak mint hálózati személynek a története arra bizo­nyíték, hogy különösebb lealjaso- dás nélkül is lehetett valaki hálóza­ti szeméi/’ - fogalmaz Ungváry. A történész hozzáteszi, hogy az egyházi vezető nyüvános tevékeny­ségeiben viszont nyoma sem volt a jelentések megszokott visszafo­gottságnak. Mindszenthyvel kap­csolatban, a ’80-as évek végén is azt nyilatkozta, hogy „Rákosi a meg­ától való függését. A fagyok miatti újabb gázcsökkenés (és ukrán el­szívás) tovább tépázta Moszkva megbízhatóságát, de nem bánta, csak megnehezíthesse Ukrajna Nyugatra tolódását. A Kreml a nem kormányzati szervezeteket (NGO) drákói szigorral ellenőrzi, hogy ele­jét vegye egy ukrán stílusú forrada­lomnak, amelyet jórészt az ameri­kai és más hírszerző szolgálatok manipulációinak tud be. Az NGO- törvény alátámasztására nem volt rest felhasználni brit diplomaták homályos kémkedési ügyét, vállal­va, hogy rontja az együttműködést a terrorizmus elleni harcban. Putyin fontos törekvése, hogy megőrizze befolyását a 2008-as el­nökválasztás után is (amelyen már nem indulhat). Elképzelhető mi­niszterelnökként egy kijelölt utód mellett, a tervezett orosz-fehér­orosz unió főminisztereként, vagy akár az olajszektorba és netán a nukleáris ágazatba is benyomuló Gazprom konszern élén. Putyin Oroszország geopolitikai pozícióinak javítását előbbre he­lyezte a gazdasági megfontolások­nál és a nemzetközi reputációnál. Váratlan lépésekre lehet képes ha­talma átmentése, a szárnyak el­lenőrzése (már visszaterelte Üzbe- gisztánt a nyájba, és energiakonf­liktusba lépett Grúziával is), vala­mint az Oroszországon belüli külső befolyás mérséklése érdekében. egyezést kereste”, valamint hogy az „egyházban természetes a szen­vedés vállalása”. A történész sze­rint egyetlen olyan eset sem ismert, amikor kiállt volna a felfüggesztett papok vagy a katonai szolgálatot megtagadó hívők mellett. Paskai László az [origo]-nak nem kívánta kommentálni a sze­mélyével kapcsolatos ügynökvá­dat, többszöri kérdésünkre - mi­szerint együttműködött-e az állam­biztonsággal - csak annyit közölt: a cikkben leírtakat nem ismeri, így ahhoz nem kíván hozzászólni. Ide nekem a különcöt! PUHA JÓZSEF Amikor legutóbb Londonban jártam, érdekes látvány fogadott egy kis pubban. Részeg és kevés­bé józan egyaránt szájtátva pa­ródiaműsort bámult a televízió­ban, hatalmas hahotázások kö­zepette. Nem nehéz rájönni az ilyen műsorok sikerének titkára. Az alapanyag-felhozatalban rej­lik. Az angol médiát is ellepték a „színes egyéniségek” - koráb­ban, mint nálunk -, akik tálcán kínálják magukat. Nyilván az Irigy Hónaljmirigy is a bőség za­varával küzd. Hiszen Magyaror­szágon „ide nekem a különcöt!” televíziózás folyik. Ez utóbbi nem saját megállapítás, egy szakmát váltott műsorkészítőtől származik. Megkérdezték tőle, miért lett hűden a tévéhez, ő, aki rengeteg sikeres műsor meg­határozó háttérembereként dol­gozott. Nem én lettem hűden, hanem a tévé hozzám - vála­szolta tömören, velősen. Majd hozzátette, hogy a szakmának már nincs szüksége az ő tudásá­ra, mert a szakma alaposan át­alakult. A műsorokba különcök kellenek, a butuskák, egyedi né­zettel rendelkezők, a kisebbsé­gekhez tartozók, magyarán, akik megosztják a közvéle­ményt. Ezzel képtelen azonosul­ni, ezért továbbállt. Mivel a tévé közízlést formál, sőt a megenge­dettnél sokkal jobban, nem sze­remé, ha a jövőben bárki is őt okolná annak elferdüléséért. Va­lóban különcök kellenek. És a különcöket a nagyok teszik naggyá. Anettkák és Tündék jól elvoltak a kis csatornájukon a pár tucat nézővel, de amióta a nagyok sztárokat kreáltak belő­lük, nemcsak nézettségük, ázsió­juk is megnőtt. És továbbra is adják alájuk a lovat. Röhejes, hogy hetek óta az a legfontosabb téma, Tündének van-e félje, ha van, hány darab, és ki Donatella apukája. Mindez közvedenül a lightos formában tálalt tragédi­ák után beszerkesztve. Egy ideje már a nagyok is termelik néző­csalogató reményekkel a saját különceiket. Például nemrég fel­tűnt egy dekoratív szőkeség. Nem akarom megsérteni, ezért burkoltan fogalmazok, szóval látszólag nem túl művelt, de szemmel láthatóan jól érzi ma­gát a mikrovilágában. A MÉZ szó kapcsán neki a MÉZga csa­lád jutott az eszébe és a Mici­mackó, azt viszont nem fogta fel, mi köze van Micimackónak Bagolyhoz, Bagolynak Verebes Istvánhoz. Önbizalma tévés kar- rieije óta bizonyára tovább nőtt. Hiszen, ha kiválasztották, akkor ő etalon. És sajnos valóban eta­lon. A tizenéveseknek. Nekem alapjában véve nem a gagyival van bajom. Angliában is van gagyi bőven, de a másik oldalon ott a közszolgálati BBC a több csatornájával, amelyek tényleg értéket közvetítenek. És amíg a BBC piacvezető, minden rend­ben. Csakhogy környékünkön nincs nagy választék. A közszol­gálat kómában van, vagy keres­kedelmi alapokra helyezte át működését. Az igazán nagy baj azonban később fog bekövetkez­ni. Ha felnőnek a gagyin felnövő tinik. Akkor lesz igazán böjtje az „ide nekem a különcöt!” televízi­ózásnak. Szabó István barátját is beszervezték Az És-ben Kézdi-Kovács Zsolt filmrendező beismeri: fiatal főiskolás­ként, fenyegetések hatására aláírta a BM ügynöki papírját. 1957 feb­ruárjában vitték be őt, Szabó Istvánt és Kardos Ferencet a Deák téri rendőrség borzalmas pincerendszerébe. „Semmi rendkívülit nem csi­náltam a forradalom alatt, nem számítottam arra, hogy egyszer célke­resztbe kerülök. Nem harcoltam, gyáva voltam, jóformán nem vettem részt semmiben” - írja, ám ez nem érdekelte a kihallgatótiszteket. „Hidtam, hogy nem lenne erőm sem a veréseket kiállni, sem feladni azt, amit végre elértem: a főiskolát.” Bevallása szerint figyelt arra, hogy senkinek ne ártson, általánosságokban beszélt, pontatlanul. Kifejezetten jóindulatú jelentéseket adott, és mindenkiről igyekezett előnyös információkat közölni Paskai László bíboros is ügynök volt ORIGO-HATTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom