Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-24 / 46. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. február 24., péntek __________________________________________________________________________________________________3. évfolyam 7. szám A metszés komoly szakmai feladat, a fiatal fák koronaformálását lehetőleg szakember segítségével végezzük A gyümölcsfák koronaalakításáról Ideje metszeni a gyümölcsfákat (Képarchívum) Az életlen olló roncsol, kárt okoz a növényekben A fák egészségvédelme a metszés során Lassan ideje metszeni a gyümölcsfákat A metszés nagyon fontos munka, segítségével szabályozzuk fáink növekedését és a termés mennyiségét A metszéssel a fiatal fáknál a koronaformát alakítjuk ki, a termő iáknál pedig termőegyensúlyi állapotot tartunk fent összhangba hozzuk a növekedést és a termésképzést így a fa mennyiségben és minőségben a legjobb termést adja. SZABÓ TIBOR A gyümölcstermő növények élete három szakaszra osztható. Az első az erőteljes növekedés időszaka, amikor kialakul a koronaváz, a jövendő termőrészek alapjaival. Ekkor a fa kevés termést hoz. A második szakasz a termőre fordulás, amikor a növekedés mérséklődik, és sok termőrész képződik. A harmadik a termés csökkenése, az öregedés, amikor a növekedés és a termésképzés mérséklődik, majd megáll, a fa lassan pusztul. A metszés során ezeket a folyamatokat ismerve avatkozunk be a fa életébe. A metszés nélküli fa elsűrűsödik, a korona belsejében a napfény hiánya miatt a hajtásnövekedés fokozatosan gyengül, majd megáll. A fa termőrészekkel berakódik, dúsan virágzik, de kevés virág termékénél meg. A kötődő terméskezdemények nagy része lehullik. A megmaradt gyümölcsök aprók maradnak. Ennek az oka az, hogy a hajtásnövekedés csökkenésével az asszimilációs felület lecsökken, emiatt a fejlődő hajtás- és virágrügyek nem tudnak teljesen kifejlődni. A korona külső peremén van csak bizonyos hajtásnövekedés, a korona belseje felkopaszodik, így a fa idő előtt elöregszik. A termőegyensúly betartása A fák növekedését a koruk is befolyásolja. A fiatal fák erőteljesen növekednek, míg az öreg fák növekedési erélye gyenge. A faj, fajta és az alanyhatás is befolyásolja a növekedés és termésképzés egyensúlyát. A fák vesszőin, a csúcson vagy annak közelében lévő rügyek hajtanak ki a legerőteljesebben. A csúcstól lefelé egyre rövidebb hajtások fejlődnek. Ezt a jelenséget csúcsdominanciának nevezzük. A hajtásfejlődés mértéke a vesszők helyzetétől is függ. A fejlődő hajtás függőleges helyzetnél lesz a legerőteljesebb. A vízszintes helyzetű vesszőn rövidebb hajtások képződnek. Az alapból egy erőteljes hajtás nő, a csúcs kihajtása ekkor a leggyengébb. Minél erősebben yisszametsszük a vesszőt, annál erőteljesebb a hajtásfejlődés. Erős az a metszés, amikor a vessző kétharmadát eltávolítjuk. Gyengén akkor metszünk, amikor csak a vessző egyharmadát távolítjuk el. Középerős metszéskor felére vágjuk vissza a vesszőt. Metszéskor a fa korát, erőnléti állapotát, növekedési erélyét kell szem előtt tartani. Az erős metszés következtében az erőteljes hajtásnövekedés csökkenti a termőrészek képződését. A gyengébb metszés viszont a termőrészek arányát növeli, és a növekedés csökken. A termőegyensúly fenntartása érdekében a fiatalabb gyümölcsfákat gyengébben metsszük, mert azok természetes növekedése nagyobb. Az idősebb fákat pedig erősebben metsszük, hogy a hajtásnövekedést ezzel serkentsük. A fás metszés módozatai A visszametszéskor a koronarészből csak egy részt vágunk le. A ritkítás alkalmával a koronarészt, a termőgallyat tőből távolítjuk el. A termőrész ifjítás a visszametszés és a ritkítás együttes művelete. Ennek során a korona elöregedett ágát fiatal koronarészre vágjuk vissza. A folyamatos termőrész ifjítás a fák egyenletes terméshozásának egyik alapja. Az alakító metszéssel meghatározzuk a fiatal fa koronaformáját, az ágak számát és egymáshoz viszonyított helyzetüket. A mesterséges koronaformák kialakításakor vegyük figyelembe a természetes formára jellemző alakot, s legyünk tekintettel a növények életritmusára, növekedésére, fejlődésére is. A mesterséges koronaformán a fák korábban fordulnak termőre, jobb gyümölcsöt hoznak és rendszeresebben teremnek. A termőrész újítást az elöregedett termőalapú, de egészséges öreg fáknál hajtjuk végre. Először a sűrűsítő, fölfelé és befelé növekvő, egymást keresztező vesszőket, gallyakat távolítsuk el. Ezután a hasadt, sérült, elhalt, beteg koronarészeket vágjuk ki. Elsősorban a korona külső felületét ritkítsuk, hogy a belső tér is elegendő fényt kapjon. A korona belsejéből lehetőleg ne távolítsunk el tőből egészséges termőalapot, csak újítsunk! A magassági növekedést úgy korlátozzuk, hogy egy oldalelágazásra vágjuk vissza. Ezáltal széthúzzuk, tere- bélyesítjük a koronát. Jó tanács: mindig a koronából kifele álló rügyre metsszünk! Teljes újításkor a vázkarokat erőteljesen visszavágjuk, a rejtett rügyekből új hajtások képződnek, amelyekből új koronát és abban új termőalapot nevelünk. Teljes újításra akkor is szükség van, ha a fa mechanikai sérülés következtében súlyosan torzult. Ifjítással a magasra törő, felkopaszodott fák koronamagasságát is csökkenthetjük. Az újításra a fát fel kell készítenünk. Az előző esztendőben bőséges tápanyag-utánpótlásról kell gondoskodnunk. Az újított fa hajtásfejlődése idején öntözést és gondos növényvédelmet igényel. A nagy sebfelületet is kezelni kell. Ha lehet, akkor részleges ritkítást végezzünk, vagyis az ifjítást két részben, két év alatt végezzük el. Fontos, hogy a visszavágott ágakon megmaradt valamennyi gallyat és vesszőt metszetlenül hagyjuk. Az újítás nyomán a rejtett rügyekből vízhajtások fejlődnek, amelyekből kialakíthatjuk az új koronát. A megújított fa 3-4 év múlva ad számottevő termést. Gyümölcsfáink közül az almástermésűekjól újíthatok, a csonthéjasoknál nagyobb a kockázat. ISMERTETŐ A fák és bokrok fás metszésének legkedvezőbb időpontja a rügyfakadás előtt van. Ilyenkor, lombtalan állapotban a korona jól áttekinthető. Metszeni -5 C fok felett szabad, ez alatt a fa a sebzéseken keresztül fagykárt szenvedhet. Fagypont alatt kesztyűben metsszünk, ellenkező esetben a kéz melegétől a vesszőkön fagyfoltok keletkeznek. A metszés során minél kevesebb és kisebb felületű sebet ejtsünk! A hajtást és vesszőt közvetlenül a rügy fölött, a gallyat és az ágat az elágazásnál, az ággyűrű közvetlen közelében vágjuk le. Ha ennél hosszabb csonkot hagyunk, az beszárad, és a fertőzéseknek nyit kaput. A sebgyógyulás intenzitása a rügy, illetve az elágazás közelében a legerőteljesebb, ezektől távolodva egyre gyengébb. A vessző visszametszésekor a vágás valamivel a rügy csúcsa fölött induljon, és kissé lejtsen. A nagyobb ágak levágását 3 szakaszban végezzük el. Először alulról fűrészeljük be az ágat a keresztmetszet egyharmadáig. Ezután a bevágás fölött fűrészeljük le az ágat felülről lefelé. A harmadik lépésként fűrészeljük le a megmaradt csonkot az elágazásnál. így megakadályozhatjuk az ág lehasadását, ami nagy sebképződéssel járna. A metszés során sok tartalék tápanyagot veszünk el a növénytől, ezt az év során pótolnunk kell, fokozott mű- és szervestrágyázással. Ha egyszerre sok gallyat, ágat távolítunk el, az zavart okoz, és sok fattyúhajtás (vízhajtás) képzésére készteti a fát. Metszéshez jó, éles, kényelmes fogású szerszámokra van szükség. Az életlen olló vagy fűrész roncsol, sok kárt okozhatunk vele a növényben. A roncsolt seb nehezen gyógyul, a felülete nagyobb, mint az ép sebé. A két cinnél nagyobb átmérőjű sebzést célszerű sebkezelő védőanyaggal kezelni. A metszés komoly szakmai feladat, amit leírásokból igen nehéz megtanulni. Ismerni kell az adott faj biológiai sajátosságait, termőrészeit, növekedési erélyét. A metszés alakító hatását folyamatosan kísérjük figyelemmel, és ha szükséges, év közben is beavatkozhatunk. SZ. T. Olló, gallyvágó, fűrész A metszés leggyakrabban használt eszköze a metszőolló, amellyel 1,5-2 cm átmérőig vághatunk. A metszőolló a támasztópengéből és a vágókésből áll. Metszéskor ügyeljünk arra, hogy a támasztó él mindig a levágandó rész felé essen, így lehet csonk, sérülés nélkül metszeni. A karbantartás élezésből, olajozásból és tisztításból áll. Élezéshez különböző finomságú fenőköveket, majd fenőszíjat használjunk. A pengének csak a domború oldalát élezzük, a fenőkövet élezéskor vizezzük be. A gallyvágó a metszőollóhoz hasonló pengével és 60-80 cm-es hosszú nyéllel rendelkezik, így a vastagabb ágakat is le tudjuk vágni. A hosszabb nyél segítségével a belső részekhez is könnyebben hozzáférhetünk. A fűrészek közül a keretesek nem használhatók, mivel az ágakhoz nem lehet velük hozzáférni. Erre a célra a kardfűrészek és az ívelt hegyű fűrészek a legalkalmasabbak. MAI VALUTAARFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta __________Árfolyam EM U-euró Angol font Cseh korona Dán korona Japán jen (100) Kanadai dollár 37,332 Lengyel zloty 1,314 27,198 Svéd korona 26,667 Svájci frank USA-dollár 9,837 54,717 Magyar forint (100) 14,741 3,965 5,000 Szlovén tollár (100) 15,579 23,933 31,220 VETEL - ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,32-38,32 30,37-32,03 1,28-1,34 14,10-15,40 OTP Bank 36,36-38,26 30,37-32,05 1,28-1,35 14,20-15,29 Postabank 36,36-38,30 30,45-31,99 1,28-1,34 12,94-16,54 Szí. Takarékpénztár 36,35-38,22 30,38-31,97 1,28-1,35 14,08-15,41 Tatra banka 36,33-38,27 30,49-32,11 1,28-1,34 14,16-15,32 UnlBanka 36,37-38,27 30,51-32,11 1,28-1,34 14,37-15,13 Általános Hitelbank 36,33-38,27 30,49-32,12 1,28-1,35 14,19-15,28 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ARSETA sárgarépa Pozsony február 23-án 20 Sk/kg Komárom február 22-én 10-14 Sk/kg Rimaszombat február 22-én 20 Sk/kg Zseliz január 18-án 18-20 Sk/kg Losonc február 23-án 15-16 Sk/kg Szepsi február 22-én 17-20 Sk/kg Kassa február 22-én 14-16 Sk/kg petrezselyem 35-38 Sk/kg 26-29 Sk/kg 25 Sk/kg 27 Sk/kg 35 Sk/kg 37-49 Sk/kg 37-40 Sk/kg burgonya 10-13 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 8-9,50 Sk/kg 10-11 Sk/kg 8-9,50 Sk/kg tojás 3,00 Sk Sk/db 2,50-3 Sk/db 2,30 Sk/db 3 Sk/db 2,60 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(105) Sk/kg 12-14(60) Sk/kg 12(60) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 10-12(90) Sk/kg 12-17(110) Sk/kg 11 (108) Sk/kg zeller 26 Sk/kg 30 Sk/kg 25 Sk/kg 15 Sk/db 25-26 Sk/kg 30 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 79 Sk/kg, 13 Sk/db X X X 79 Sk/kg 65-100 Sk/kg 69 Sk/kg paradicsom 59 Sk/kg X X X 55 Sk/kg 60-64 Sk/kg 59 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/db 16 Sk/db 22 Sk/kg 12 Sk/db 20-25 Sk/kg 23 Sk/kg 19 Sk/kg karalábé 25-35 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 12 Sk/db 19 Sk/kg 27 Sk/kg 27 Sk/kg alma 20-33 Sk/kg 14-16 Sk/kg 12-18 Sk/kg 15-17 Sk/kg 25-28 Sk/kg 20-25 Sk/kg 15-26 Sk/kg káposzta 13-15 Sk/kg 15-20 Sk/kg 12 Sk/kg X 15-16 Sk/kg 15 Sk/kg 12-16 Sk/kg méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg 100-130 (140-180) Sk/kg 120(160) Sk/kg x (120) Sk/kg (120) Sk/kg 70-90 (100) Sk/kg 100-150 (240) Sk/kg savanyú káposzta 20-22 Sk/kg 22 Sk/kg X 200-250 Sk/kg 25 Sk/kg 24 Sk/kg 18 Sk/kg fejes saláta 10-25 Sk/db X X X 28 Sk/db X
