Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-23 / 45. szám, csütörtök

4 ReGIÓPRESS - DUNASZERDAHELY1 JÁRÁS 2006. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com Hobby B-Servis Profi ALFRA Industrial Malodvornícka 22 929 01 Dunajská Streda Tel./fax: 031/5530 372 Poľovnícka 1113/38 932 01 Veľký Meder Tel./fax: 031/5552 417 www.b-servis.sk E-mail: b-servis@nextra.sk- mágneses fúrók- lyukasztók r - sarkítok f - profilvágók v G.B.C. Industrial Tools s.p.a. • Kéziszerszámok eladása és javítása • Eladás részletre is: Home Credit, Quatro www.alfa.sk • Speciális gépek viszonteladása • Tartozékok, pótalkatrészek • Vágó és köszörű korongok • Havonta új AKCIÓK! BP-6-10738 TfM legjol évTotállás Slov FensthermCD: műanyag ablakok és ajtók kKCl Ó Raktarkeszleti ablakok és ajtók 30-40%-os kedvezménnyel!!! 26 22 mobil: 591 892 .- J Kizárólagos importőr: SLOVFENSTHERM s. r. o. Széchenyiho 5, 943 01 Štúrovo, tel.: 036/75 33 150, fax: 036/75 33 152 e-mail: info@slovfenstherm.sk www.slovfenstherm.sk BP-5-15788 A torony helyén magas tűzfalat emeltek, két sarkára kőgolyót, csúcsára rézbuzogányt helyeztek A 16-17. század városunk­ban is a reformáció és el­lenreformáció századai. Ebben az időszakban a vá­ros egyetlen temploma az ún. Nevezett kőtemplom volt, aminek birtoklásáért harc folyt a két felekezeti között. 300 éve, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, a református egy­ház kísérletet tett, hogy megszerezze a kőtemplo­mot. Erre azután nyílt lehetőség, hogy az 1705-ös szécsényi or­szággyűlés határozata értelmé­ben, protestáns felekezeteknek módjukban állt az erőszakkal el­vett templomokat viszszakérni. A fejedelem ún. biztosokat jelölt ki a vitatott probléma felülvizsgá­latára és lebonyolítására. A ko­máromi vármegye területén ezt a megbízást: Hunyadi András r. ka­tolikus, Péli Nagy András refor­mátus és Balogh Gáspár evangé­likus vallású biztosok kapták. Az 178$. júniusában álltak a falak és az év végére fel­épült a templom, amely­nek bejárata nem nyílha­tott az utcára. ő közreműködésükkel találkoz­tak a nagymegyeri érdekelt felek 1705. november 24-én, Léván. A megbeszélésen az oklevelek sze­rint résztvett a nagymegyeri ka­tolikus plébános: Néveri Pál, a re­formátus közösséget: Kocsi György, Somodi István, Nagy Gergely képviselte. A résztvevők megállapodtak abban, hogy mivel a többségben a településen a reformátusok voltak, ők kapják meg a templo­mot, parókiát és az iskolát, tarto­zékaival együtt. A megállapo­dást Nagymegyeren 1705. decem­ber 22-én végrehajtották a feje­delmi biztosok, illetve a nagy­megyeri képviselők, Pápai István református prédikátor és Simoni György iskolamester jelenlétében. A kőtemplom utolsó haszná­lati időszaka azonban ismét csak átmeneti jellegű volt. A szatmári békekötés után kialakult új poli­tikai viszonyokat kihasználja Zichy Péter gróf, Nagymegyer földesura, 1713-ban rendeletet eszközöl ki az uralkodónál, a kő­templom visszafoglalására. Ezzel befejeződött a kőtemplomért folytatott másfél évszázados harc. Pápai István prédikátort 1718- ban űzték ki a városból. Az isko­lamester, Simoni György, egy ne­mesi telken a városban maradt és mint lévita 1774-ig tanított. 1774. április 6-án ismereden ok miatt tűz ütött ki és porrá égett a nádtemplom. Ezután a gyüleke­zet egy új nádtemplom felépítését tervezte. Erre kérvényt nyújtottak be a helytartótanácshoz, 1775- ben. A kérvényt elutasították, mivel a nagymegyeri reformátu­sok hivatalos vallásgyakorlati en­gedéllyel nem rendelkeztek. A gyülekezet titkos gyülekezeteit, szabad ég alatt a leégett oratóri­um helyén tartotta. Ezt viszont a vármegye tiltotta be. Ettől fogva a gyülekezet hét évre teljesen elné­mult. 1783. augusztus 28-án, két év­vel II. József türelmi rendelete után, adta ki a helytartótanács, 8198. illetve 8199. sz. rendeletét, amelyben engedélyezte a nagy­megyeri gyülekezetnek torony nélküli templom felépítését, illet­ve engedélyezték a lelkész mű­ködését és az izsapi reformátu­soknak a gyülekezethez való csatlakozási jogát. Azonnal fel­élénkül a gyülekezet élete. 1783. szeptember 26-án elkezdik nádból és fából készült ideglenes oratórium építését. Tervüket két nap leforgása alatt megvalósítot­ták. 1783. decemberétől lett a gyülekezet lelkipásztora Literáti Ács István, aki 17 évig, 1800. de­cember 24-ig szolgált Nagyme­gyeren. Az egyik legfőbb külde­tése volt, hogy a nagymegyeri reformátusok kőtemplomának felépítését. A presbitérium dön­tése értelmében gróf Zichy Ist­vántól vásárolták meg a nád­templom melletti nemesi telket, ahol a tulajdonosnak egy kiköté­se volt, hogy a telek előtt fekvő tavat nem volt szabad betemetni. Az adásvételi szerződést, a nagy­megyeri bíró, Monduk György je­lenlétében, 1784. augusztus 20- án írták alá az érintett felek. Egy hónap múlva, 1784. szeptember 20-án, megtörtént a templom (Somogyi Tibor felvétele) ünnepélyes alapkőletétele. 1785. júniusában álltak a falak és az év végére felépült a toronynél­küli templom, amelynek bejárata nem nyílhatott az utcára. A to­rony helyén magas tűzfalat emel­tek, két sarkára kőgolyót, csú­csára rézbuzogányt helyeztek. A templom építését Király Simon kőművesmester, Nichold Flórián ácsmester és Szabó János aszta­losmester irányította. A temp­lom feléptése után a gyülekezet Nagyobb restaurálási munkák az ötvenes évek­ben voltak, amikor köz­ponti helyre került a templom szószéke. a parókia és az iskola építését kezdte el. A templom építése a 19. szá­zad elején folytatódott. 1801- ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsek­újvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri ha­rangokat a Nagyszombatban ön­tött harangokkal cserélték fel. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, a torony­óra, amely abban az időben rendkívül ritka alkotás volt, hosszú időn keresztül Nagyme­gyer városa azon mérte az idő múlását. A református egyház templo­mát felépítése után többször restaurálták. Nagyobb restaurálá­si munkák az ötvenes években volt, amikor központi helyre ke­rült a templom szószéke, új kó­rus épült. Az utolsó nagyobb mé­retű restaurálási munkákat a het­venes évek közepén végezték. A templom ma városunk egyik leg­jelentősebb műemléke. Tulajdo­nában lévő kegytárgyak közül, két nyüvántartott ezüstkelyhet emel­nék ki. Az elsőt 1786-ban készítet­te Literáti Ács István tiszteletes, a másik pedig az 1825-ös évből va­ló. Készíttetői a gyülekezet szá­mára Kosa Miklósné és Bartalos Julianna voltak. Varga László S52ĽÍŇEX fíí&MMi M, imwi BP-5-15254 í^. Schweiger s.r.o. 925 42 Tretice 1057 igyirfF hJD Tel.: 031 7782 259, fax: 031 7018 642 Ablakok és ajtók gyártását és szerelését vállaljuk. ______________________________ .____ _ ^ —a ?' - - _ mg yenes felmérés,tanácsadás Mobil: 0905 297 041*2 e-mail: schw@schweiger.sk » BP-6-10052 Cél az együttműködés és baráti kapcsolatok kialakítása Nagymegyer város már több év­tizede tart fenn testvérvárosi kap­csolatot Bácsalmás magyar, Bruck a/L osztrák városokkal, valamint Lébény nagyközséggel. A helyi képviselőtestület jóváhagyása után 2005. október 27-én Gizalki lengyel várossal bővült testvérvá­rosaink száma. A közös együttműködésről és baráti kapcsolatok kialakításáról ünnepélyes keretek között írt alá szerződést Wlodzimier Lehmann polgármester és Marianna Pietry- ga elöljáró Gizalki részéről, vala­mint Ing. Rudicky László PhD. polgármester-helyettes és Ing. Fo­dor László elöljáró Nagymegyer képviseletében. A szerződés megkötésének cél­jai közé tartozik: a közös együtt­működés, eszmecsere, baráti kap­csolatok kialakítása a városok in­tézményei, szervezetei között. Mi­vel mindkét ország - Lengyelor­szág, Szlovákia - is EÚ tagállam, valamint mindkét ország tagja a V4-nek (Visegrádi négyek), lehe­tőség nyűik közös pályázatok be­Céljaik közé tartozik az együttműködés, eszme­csere, baráti kapcsolatok kialakítása a városok in­tézményei között. adására a következő területeken: városfejlesztés, közigazgatás, sport, turisztika, kultúra, iskola­ügy, egészségügy, szociális szol­gáltatások és környezetvédelem. Gizalki bemutatása Közép-Nyugat-Lengyelor- szágban Poznan megyében fekszik. A több településegy­ségből álló központi település közel 5000 lakosú. Gazdasága: a táji adottságokból eredendő­en mező- és erdőgazdálkodás. Igen fejlett a település önkor­mányzati fenntartású kommu­nális, közoktatási, egészség- ügyi és tűzoltósági infrastruk­túrája. Az intézmények kiépí­tésére jellemzően 1994-1998 között került sor. Természete­sen még ezt követően is, hi­szen 2001-ben épült a szenny­víztisztító telep, most pedig fo­lyamatban van a csatornázás. A város kiemelkedő település­politikáját Brüsszel „Európai Diplomával” ismerte el. Kiter­jedt kapcsolatokat ápol orszá­gon belül és Európa számos városával. Gizalkinak - oszt­rák, holland, német, szlovák, ukrán, magyar testvérvárosai mellett - Nagymegyer a 11. testvérvárosa. A város weboldala: www.gizalki.pl

Next

/
Oldalképek
Tartalom