Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-21 / 43. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Kiállítás: Fotó világ Pozsony. A szlovákiai magyar országos sajtó hivatásos fotóri­portereinek munkásságát bemutató kiállítás nyílik holnap 17 óra­kor A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma székházában, a Brä- mer-kúriában (Žižka u. 18.). A tárlatot Miklósi Péter közíró és Sző­ke József író nyitja meg. (ú) Moszkvában a sárospataki kötetek Moszkva. A moszkvai magyar nagykövetségre érkeztek a sáros­pataki református kollégiumi kötetek hétfőn kora délután. Az orosz kulturális örökségi felügyelet még e héten lefolytatja a kiviteli eljá­rást Moszkvában, lehetővé téve, hogy a sárospataki köteteket repü­lőgéppel Budapestre szállítsák még Vlagyimir Putyin orosz elnök február 28-án esedékes látogatása előtt. (MTI) A Vatikán és a betiltott könyvek Bizonyára számos nyelvre lefordítják majd Hubert Wolf egyház­történész Németországban nemrégiben megjelentetett kötetét, melynek címe Index: A Vatikán és a betiltott könyvek. A szerzőnek szabad bejárása volt számos vatikáni archívumba, és a katolikus klé­rus által betiltott, vagy betiltani kísérelt köteteknek hazájának hatá­rain túl is jól ismert kutatója. Kutatásai eredményeként Wolf beavat­ja az olvasót, miként működött a cenzúra, kik voltak, akik mégis ol­vashatták a „veszélyes könyveket”, és hogy milyen következménnyel jártak az egyes ítéletek. Érdekes része a kötetnek az a fejezet, mely­ben a szerző néhány híres eljárásról számol be, mint például Leopold von Ranke, Heinrich Heine és Kari May művei ellen, (litera.hu) Játékos, olykor pajzán a Kicsi Hang új CD-je Ki viszi át? KOCUR LÁSZLÓ Mi köti össze Bob Marleyt Fran­cois Villonnal? Látszólag képtelen kérdés. Pedig elég meghallgatni a Kicsi Hang együttes Ki viszi át? cí­mű, második CD-jét, hogy megkap­juk a választ. A hanghordozón ugyanis a francia költő Kettős balla­da a bolond szerelemről című verse a jamaikai reggae-félisten (vagy tán egészen az?) No Woman No Cry-ának dallamán szólal meg. Fentebb azt írtuk, hanghordozó, de voltaképpen egy komplex kultu­rális-szórakoztatóipari termékről van szó: a 18 dal mellé - a Zalka Ju­dit által tervezett könyvecskeszerű borítón túl - kapunk egy hasznos, mélyen személyes multimédiás részt is, attraktív képekkel, nem mindig a legjobb minőségű, de hangulatos videókkal; bemutatko­zik a Kicsi Hang két tagja, Borbély Katalin és Menyhárt József; vázla­tosan átfutják a verséneklő együt­tes történetét. De máris a kelleténél többet foglalkoztunk az interaktív körítéssel, mely hasznos, de az Egy­szerű ez! című, bemutatkozó albu­mot három évvel követő anyag egy hasonló lehetőségeket nem biztosí­tó hordozóról reprodukálva is kel­lemes élményt nyújtana. Az előző albumra elsősorban könnyed, sodró lendülete, dinami­kus zenei megoldásai miatt figyel­tünk fel. Piacképességét fokozta, hogy egy József Attila-emlékmű- sorból nőtt ki, így törzsanyagát köz­ismert dalok alkották. A második album nem ilyen. Az előadók - közel száz fellépéssel a hátuk mögött - bátrabbak voltak a szövegválasztás terén, nem hódol­tak be semelyik uralkodó kánon­nak, nem küzdöttek megfelelési kényszerrel. A CD-n Reményik Borbély Katalin és Menyhárt József (Szitár Zoltán felvételei) Sándor, Szabó Lőrinc, Nagy László, Áprily Lajos, Bettes István, Simkó Tibor, Romhányi József, Zs. Nagy Lajos, Robert Bums, Kántor Péter, Francois Villon, Beney Zsuzsa, Weöres Sándor, Ady Endre, Juhász Gyula, Radnóti Miklós és Csoóri Sándor verseit hallhatjuk. A szerzői heterogenitásból következő polifó­nia ellenére az album nem „esik szét”; azon túl, hogy az egyes opu­sok külön-külön is élvezhetőek, együttesen a „kötetszerűség” érze­tét is keltik - írhatnánk le, ha egy könyvről volna szó. Az együttes ze- neüeg is érettebb lett, az új megol­dások keresésének jegyében a már említett reggae-n túl egy-egy szám erejéig a gregoriánt, és az ír hang­zásvilágot is sikerrel integrálták az album zenei anyagába. A „gondolati nehéztüzérséget” felvonultató, éppen ezért az előző­nél némüeg nehezebben befogad­ható CD üde színfoltjai a gyermek­vers-megzenésítések, melyek eset­legesen egy gyermekalbum lehető­ségét is magukban hordozzák. A Kicsi Hang már első albumával is teljes vértezetben állt hallgatói elé. A Ki viszi át? további művészeti útkeresésük nem elhanyagolható fontosságú dokumentuma. Játé­kos, olykor pajzán; komoly, de nem komolykodó; bátran és biztos kéz­zel nyúl a súlyos témákhoz is. A köztes lét megragadására tett, sike­resnek mondható kísérlet. Pálfi György filmje, a Taxidermia hat díjat nyert az idei Magyar Filmszemlén Túl az ingerküszöbön Most mondja valaki, hogy Parti Nagy Lajos páratlan nyelvezetű, sajátos vonalve­zetésű novelláit nem lehet filmre vinni! Pálfi György­nek ugyanis sikerült. Taxi­dermia című új opusa, amely tarolt az idei film­szemlén, a jeles író novellá­ira épül. SZABÓ G. LÁSZLÓ S ahogy Parti Nagy Lajos a ma­gyar irodalomban, úgy Pálfi György is új fejezetet kezdett a ma­gyar filmművészetben. Megkoc­káztatom: eredetiségével még az egyetemesben is. Bizonyára ezt dí­jazta a szemle nemzetközi zsűrije, amikor a fődíj odaítélésében mel­lette döntöttek. Az indoklás szerint Pálfi filmje „innovatív és elgondol­koztató, sikeresen mutatja be vilá- gunkról alkotott fiatalos és fantá­ziagazdag látomását, melyet krea­tívan és nagy szakértelemmel kivi­telez”. Más kérdés, milyen vissz­hangra talál majd a fűm a nézők kö­rében. Hogy a vüág legrangosabb fesztiváljain gyorsan megtalálja lel­kes híveit, ahhoz kétség nem férhet. Hieronymus Boschnak vagy Otto Dixnek ugyanúgy megvan a helye a vüág képzőművészetében, mint Ca- ravaggiónak vagy Leonardo da Vin­cinek. Szabad a pálya, lehet válasz­tani. ízlésében megbízható, s hoz­zám közel álló, ugyancsak a kultu­rális életben tevékenykedő kolléga­nőm figyelmeztetett is időben: „Ké­szülj fel, mert vagy kirohansz a mo­ziból, vagy ha végig bírod nézni, utána fogsz sugárban hányni!” Hit­tem neki. Felkészültem. Kihagytam az ebédet. Három részből áll a film. (A for­gatókönyv Parti Nagy Lajos két no­vellája, a Faragott kutya lába és a Hullámzó Balaton alapján, illetve egy direkt a filmhez, az íróval közö­sen megalkotott történet alapján született.) Hogy ki mit lát benne, s hol talál közös nevezőre, „magán­ügy”. Egy biztos: ingerküszöbünket alaposan próbára teszi. Pálfi nem magyarázza bizonyítványát. Sze­rinte a Taxidermia az identitást ke­resi. Egy világlátás, egy szemlélet őszinte megnyüvánulása. Első filmje, a végig egyetlen szó nélkül pergő, képeiben azonban egy egész falu életét, belső viszony- rendszerét elmesélő Hukkle ehhez képest szívet melengető történet. A Taxidermia ugyanis a gyomorszá­junkat célozza meg. Ütős képi po­énjain azonban csak azok fognak jól szórakozni, a taccsot csak azok ússzák meg, akik nem veszik halá­losan komolyan, amit látnak. Va­gyis ha elzárják a torokcsapot, és a térdüket csapdosva nevetnek. Már ha képesek erre. Én csak az első ré­szen szórakoztam ilyen önfeledten. A szexuális nyomorban szenvedő nagypapa történetén, aki egyfoly­tában a férfiasságával van elfoglal­va. Tisztiszolgaként nyűglődik egy Isten háta mögötti tanyán, ahol egy jól megtermett, vérmes asszonyság és annak két, vágyakat korbácsoló lánya közelében katonai mundér alatt szorongatja vesszejét. A ru­hátlanul fürdőző két fruska látvá­nya ugyanúgy izgatja, mint terebé­lyes anyjuknak (Molnár Piroska essege. Szapora „kezimunkazasait” már a baromfiudvar kakasa is meg­elégeli, és egy váratlan pillanatban jó nagyot csíp a honvédtiszt fás­kamrából kandikáló makkjába. Másnap azonban már a húsos tek- nőn végzi „áldásos munkáját”, „ha­zafiúi kötelességét” az erőtől duz­zadó fiatal katona. A feldarabolt disznón „hullámzó” asszonyság meg is fogan a fagyos éjszakában: nemsokára fiúgyermeket szül, disznófarkú csecsemőt. A követke­ző rész már az ő története. Az apa meséje, aki szocialista zabáló- versenyeken, sportevészeti olimpi­ákon indul. Az ő életét a sikervágy motiválja. Tömi is magát rendesen. Négy évig volt szekcióelső az édes­iparban. Mártott ostyában verhe­tetlen. Most már óriásira püffedt zabagép, s arrülyen ügyesen lapá­tolja magába a moslékszerű kaját, ugyanolyan gyorsasággal ki is löki magából. Úgy ömlik belőle, mintha pumpa lenne a gyomrába szerelve. A harmadik rész a fiú története, aki preparátor. Most éppen egy abor- tált állatembrión dolgozik. Aztán egy nap kitalálja, hogy önmagát preparálja, és annak rendje-módja szerint „belenyúl” a saját testébe. Nem részletezem. Volna mit. A romlandó hús konzerválásának rögeszméjétől bekattant vézna mester páratlan szakértelemmel teszi a dolgát. Hogy mi a közös nevező a három történetben? Először is a bőr. A ka­tona hátrahúzott előbőre, a patta­násig feszült bőr és a cserzett bőr. Autoerotika, a test határtalan túlfe- szítése, öntartósítás. Látványban: döbbenetes, durva, több mint bi­zarr. Szakmaüag: tökéletes képi és technikai megvalósítás. (Operatőr: Pohárnok Gergely, látvány: Aszta­los Adrien, Szőlőssi Géza, Patkós Júlia, Haide Hüdegard, Pohárnok Iván. Zseniális csapat!) De van egy másik, sőt harmadik közös nevező­je is a három történetnek: a vágy és az önzés. A testi vágy, a győzelmi vágy és a konzerválási vágy, s ami ugyancsak összekötő szál az egy­másba folyatott fejezetekben: mindhárom történet hőse csak ön­magával foglalkozik. Nagyapa is, apa is, fia is perverz bajnokok. Ta- budöntögetéshez semmi köze nincs a filmnek. Pálfi György állítá­sa szerint a Taxidermia egy képze­letbeli kelet-európai család törté­nete, amelyet a testek és a testned­vek tartanak össze. A vüágháborús tiszti szolga az ondóját, a nagyevő fiú a nyálát, a preparátor a vérét adja hozzá. Hogy melyik a legsú­lyosabb rész, azt ki-ki döntse el ma­ga. Nekem a harmadik, amelyben múzeumi tárggyá válik az ember. Perverz fűm, mondják sokan. Csak amennyire perverz a művé­szet, érvel a másik tábor. Bevallom: én rosszullét nélkül megúsztam. Nagy úr a kíváncsiság. Mindent le­győz. Még az erős viszolygást is. De ha szabad, én maradok a Hukklén- mál. Az az én filmem. A Taxider- miát meghagyom másoknak. Azzal együtt, hogy elismerem: önálló művészi vüágával páratlan alkotás. Pálfinak mindenesetre szeren­cséje volt, hogy a szemle öttagú zsűrijében három külföldi ült. A díj­esőt ők indították el. Folyt.köv. Majd a nagyvilágban. Lehet csodálkozni... Molnár Piroska káprázatos alakítást nyújt Pálfi György filmjében (Képarchívum) káprázatos alakítása!) kihívó női­Duba Gyula készülő regényének részlete, Grendel Lajos esszéje az Irodalmi Szemle februári számában A Selye János LAPAJÁNLÓ Texjedelmes beszélgetésben fog­lalkozik a folyóirat a komáromi Se­lye János Egyetem jelenével és jö­vőjével. Egy év nem nagy idő, egy új intézmény életében azonban mégis meghatározó, nemcsak a megkapaszkodás és erőgyűjtés ide­je és alkalma, hanem részben a bi­zonyítás lehetősége is. Nem a min­denre elszánt okvetetlenkedőkkel és akamokokkal szemben, hanem a jövőért és önmagunkért. Ezt az intézményt több mint nyolc évtize­de megálmodtuk, s négy éve (lé­nyegében egy „politikai alku” ered­ményeként) jött létre. A (három milliónyi) német kisebbségnek még az első Csehszlovákiában egyeteme volt Prágában és Brünn- ben, nekünk vágyaink voltak, s harc a magyar tanszékért Pozsony­ban, vagy a hatvanas évektől a Pe­dagógiai Kar magyar tagozatáért (!) Nyitrán. Ilyen előzmények után érthetetlen az a bomírt ostobaság, mely legszívesebben a veszteséglis­tára tenné ezt az újonnan kivereke­Egyetem jelene és jövője dett intézményt. Aligha véletlen, hogy Albert Sándor, az egyetem rektora úgy fogalmazott a vele ké­szített beszélgetésben: „sok min­dent megéltem az elmúlt negyven esztendőben, de ennyi gyűlölettel még soha nem találkoztam”. Elszo­morító ez a megállapítás. Elsősor­ban azért, mert pocskondiázás és gyanúsítgatás helyett ez a fiatal in­tézmény támogatást, segítséget ér­demelne. Ezt diktálja a tisztesség, s ez lehet az elfogadható érv és ma­gatartás egy formálódó, utat kere­ső, szándékaiban tehetségorientált intézménnyel szemben, melyre jócskán rászolgáltunk. Látlelet a magyar nyelvről a címe Pomogáts Béla előadásának, mely a kassai Kazinczy Napokon hang­zott el. „Sok-sok évszázados törté­nete során a magyar nyelv többször is veszélybe került”. A tatárjárástól a 20. századi háborúkig a pusztítá­sok garmada tizedelte a lakossá­got. Csak az utóbbi században mintegy kétmillió fővel csökkent a magyarság lélekszáma. „A magyar­ság jelenlegi, nagyjából tizenként és fél milliós lélekszámával (10 mü- lió Magyarországon, másfél millió Romániában, közel 600 ezer Szlo­vákiában, 160 ezer Kárpátalján, 300 ezer a Vajdaságban és együtte­sen vagy 100 ezer Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban) még így is a Kárpát-medence lakos­ságának közel a felét teszi ki”- álla­pítja meg a szerző. Törékeny és fo­gyatkozó kisebbség ez, melynek megmaradását a kulturális és terü­leti autonómiák is meghatározzák, melyek a kultúra- és nyelvfejlesztés hatásos eszközei lehetnek. A szépirodalmi rovatban közli a lap Gál Sándor, Bolemant László, Öllős Edit és Százdi Szatkó Zsolt verseit. Csehy Zoltán műfordításai az olasz humanista költők versei­vel ismertetnek meg bennünket, Duba Gyula pedig készülő új regé­nyének részletével lepi meg az ol­vasókat. Grendel Lajos irodalom- történeti esszéje Kosztolányi De­zső lírájával foglalkozik. A sztereo­típiák vagy az „esztetizáló” és „me­nekülő” költő helyett az igazi Kosz­tolányit ismerhetjük meg, mintha XUX.ÉVF. "I 2. SZÁM/2006. FEBRUÁR Cl ÁRA20.-SK Gál Sándor. Bolemant László. Öllős Edit és Százdi Sztakó Zsolt versei Grendel Lajos: A magyar líra és epika a 20. században - Kosziolánvi Dezső Útija A Selye János Egyetem jelene és jövője Látlelet a magyar nyelvről ifomnjin iktl clíudjn j lunt Hona* Na Duba Gyula: Katarakta 1. Olasz humanista köttök versei ( I.) Robert KaČeňák: EJ, ezek a gyerekek A szerelemről -^másképpen Bevezetés az irodalomesztétikába (Fonod Znítfn I- Kftlcfyi Margii egyetemi jegywtétóil MIIT ti UIU'KKl Dr. Kiss László: „Vicit tarnen amor patriae... IRODALMI SZEMLE 200« 2 IRODALOM O KRITIKA J TÁRSADALOMTUDOMÁNY Grendelnek külön „hátsóbejárata” lenne ehhez a lírához. A kritika ro­vatban Aich Péter elbeszéléseiről és L. Erdélyi Margit egyetemi jegy­zetéről jelent meg kritika. Dr. Kiss László tanulmánya Perliczi János Dániel emlékét idézi. Közli a folyó­irat „Mi a magyar?” címmel azt a beszélgetést, melyet Buják Attila készített Romsics Ignáccal, az is­mert történésszel. (F. Z.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom