Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-20 / 42. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 20. www.ujszo.con RÖVIDEN * $ >3ig*Z. « - ** Ostobaság lenne a támadás Teherán. Gyors választ he­lyezett kilátásba egy Irán elle­ni esetleges izraeli támadás esetére tegnap az iszlám köz­társaság hírszerzésért felelős minisztere. Kólám Hoszein Mohszeni-Edzsei szerint noha - mint mondta - „ostobaság” volna Izrael részéről az Irán el­leni esetleges támadás, ha a „cionista rezsim” mégis így cselekedne, „gyors választ kapna, s bánná tettét”. (MTI) Folytatódó rakétaprogram Iszlámábád. Újabb sikeres rakétakísérletet hajtott végre tegnap Pakisztán, ezúttal egy nukleáris robbanófej hordozá­sára alkalmas Abdali SSM tí­pusú föld-föld rakétával. Isz- lámábádi hivatalos bejelentés szerint a kísérlet része volt a pakisztáni rakétaprogramnak. Az Abdali SSM a Haft rakétatí­pusok egyik változata, ame­lyet a paldsztáni atombomba atyjáról, az Abdul Kadír Hón­ról elnevezett Hán kutatólabo­ratóriumban fejlesztettek ki. A hivatalos közleményből ki­tűnt, hogy a szóban forgó ra­kéta nukleáris és más típusú robbanófejek hordozására ké­pes, s hatótávolsága 200 kilo­méter. (MTI) Pokolgép a vasútállomáson Ahmedábád. A legmaga­sabb fokú riadókészültséget rendelték el a hatóságok az in­diai Ahmedábád városában, ahol ismeretlen merénylők tegnap pokolgépet robbantot­tak fel egy helyi vasútállomá­son. A merénylet következté­ben tizennégy személy megse­besült és súlyos anyagi károk keletkeztek. Ahmedábád váro­sa 2002 februárjában rendkí­vül véres hindu-muzulmán összecsapások helyszíne volt. Az összetűzések több mint 2500, többnyire muzulmán ál­dozatot követeltek. (MTI) Katonák halála Afrika szarvánál Nairobi. Az amerikai had­erő tegnap megerősítette, hogy összesen tíz katonája éle­tét vesztette az Afrika szarvá­nál lezuhant két helikopteren. A CH-53 típusú helikopterek pénteken késő este csapódtak a tengerbe Dzsibuti partjainál. A baleset bekövetkeztekor éj­szakai gyakorlórepülésen lévő helikoptereken hatan-hatan utaztak, a püótákon kívül a tengerészgyalogság fegyvere­sei. Két személyt sikerült ki­menteni a vízből. (MTI) Magyar televízió Erdélyben Bukarest Marosvásárhe­lyen hozza létre az erdélyi ma­gyar televíziót és rádiót a Ja- novics Jenő Alapítvány (JJA) - így döntött az alapítvány kura­tóriuma a hétvégén Marosvá­sárhelyen tartott ülésén. Az MTI bukaresti irodájába eljut­tatott közlemény szerint e két sajtóműhelyből álló magyar médiaközpont várhatóan már 2006 második felétől sugároz­hat majd. (MTI) Az utolsó erőfeszítésekbe kezdtek a kivezényelt mentőosztagok a Fülöp-szigeteki súlyos katasztrófa túlélőinek felkutatására Többezren keresik az eltűnteket MTl-JELENTÉS Guinsaugon/Zamboanga. Szinte az utolsó erőfeszítésekbe kezdtek tegnap a kivezényelt men­tőosztagok, hogy túlélőket találja­nak a Fülöp-szigetek középső ré­szén fekvő Guinsaugon faluban, amelyet sárlavina temetett el teljes egészében, s több ezren tűntek el. A mentőcsoportok helyi idő szerint kora reggel felújították a kutatást a több méteres sárréteg alatt rekedt emberek után, miközben rohamo­san fogy a remény, hogy ténylege­sen túlélőket találnak. A hatóságok attól tartanak, hogy a halottak szá­ma meghaladhatja az ezemyolc- százat, azaz a falu szinte valameny- nyi lakosa életét veszthette a ka­tasztrófa következtében. A Leyte szigetén, Manilától 675 kilométerre délkeletre fekvő falu több száz lakóházát és iskoláját pénteken teljesen eltemette a két hete szakadó eső nyomán felázott hegyoldalról lezúduló sár. A polgá­ri védelem közlése szerint szombat reggelig mindössze 117 túlélőt és 55 holttestet találtak, és hivatalo­san mintegy 1500 embert, köztük 246 iskolást tartanak eltűntként nyilván. Meg nem erősített jelenté­sek szerint néhány iskolás és taná­raik még pénteken elkeseredett se­gélykérő üzeneteket küldtek, ami Még tart a mentés Guinsaugon faluban, de a Fülöp-szigetek déli részén már áldozatokat szedett egy újabb földcsuszamlás az egyre halványabb remények el­lenére még műidig erősíti a men­tésben résztvevők elszántságát. A helyszínen több száz fős men­tőcsapat tevékenykedik, köztük amerikai katonák, akik egy szoká­sos hadgyakorlaton vettek részt. A nap folyamán két amerikai hadi­hajót várnak a körzetbe, tizenhét helikopterrel és mintegy ezer to­vábbi katonával, akik a mentést igyekeznek majd segíteni. A Fü- löp-szigeteken évente ádagosan húsz tájfun, trópusi esőket hozó vihar söpör át, s a helyi lakosok és környezetvédők gyakran állítják, hogy az ülegális fakitermelés, ü- letve bányászat következménye­ként válnak egyre pusztítóbbá ezek a forgószelek. Közben tíz személy tűnt egy földcsuszamlásban a Fülöp-szige­tek déli részén több száz küomé- terre attól a helytől, ahol három napja a hatalmas sárlavina pusztí­tott. Az illetékesek egyelőre nem tudják, hogy mi okozhatta az újabb természeti csapást. A szűk­szavú hivatalos közlemény csak annyit közölt, hogy egy bányacég hivatalától 500 méterre történt a földcsuszamlás. Fogy a remény, de nem adják fel. (AP-felvétel) Haníjét jelölte a Hamász palesztin kormányfőnek, Izrael szankciókat foganatosít Leállítják az átutalásokat Nem sikerült megakadályozni a tüntetést Tiltakozás kőzáporral MTI-JELENTÉS Gáza/Jeruzsálem. Iszmáil Haníjét jelölte a kormány­fői posztra tegnap a Ha­mász radikális palesztin mozgalom, miközben az iz­raeli a Palesztin Hatóságot sújtó büntetőintézkedések­ről döntött. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az Abu Abed néven is emlegetett 43 éves Haníje hivatalos miniszter­elnök-jelöltté válását Gázában je­lentette be Száleh el-Bardávi, a Hamász egyik parlamenti képvise­lője. A jelölés tényét később maga Haníje is megerősítette újságírók­nak nyüatkozva. Mahmúd Abbász palesztin elnök a tegnapi nap folya­mán Gázában találkozót tervezett a Hamász vezetőségével, az új pa­lesztin kormány összetétele témá­jában. Amennyiben Abbász kor­mányalakítási megbízást ad Haní- jénak, annak három hete lesz a ka­binetnévsor összeállítására. Iszmáil Haníje a radikális szer­vezet politikai bizottságának tag­ja, ő vezette a Hamász listáját a ja­nuár 25-i palesztin parlamenti vá­lasztásokon. A politikus a palesz­tin parlament szombati alakuló ülésén azt mondta, különböző po­Bagdad. Tagadta tegnap az ira­ki választásokon győztes síita pártszövetség meghatározó ereje, az Iraki Iszlám Forradalom Leg­felső Tanácsa (SCIRI) fegyveres szárnyának vezetője, hogy szun­nita muzulmánokra vadászó síita „halálbrigád” működne Irakban. A félkatonai szervezet első embe­re az Irakban állomásozó ameri­kai erők által elkövetett hibákra vezette vissza az arab országban uralkodó zűrzavart. Az iraki né­pességen belül kisebbségben lévő szunniták hónapok óta panasz­kodnak arra, hogy egy az iraki belügyminisztériumon belül mű­ködő „halálbrigád” célpontjául szolgálnak. Hádi el-Amíri, a SCIRI fegyveres szárnyaként működő 20 ezres Badr Brigád vezetője azt állította, az iraki biztonsági erők kötelékébe beszivárgó, illetve az iraki rendfenntartó erők egyenru­litikai programok alapján válasz­tották meg a Fatah és a Hamász képviselőit, de a politikai nézetel­téréseket megpróbálják párbeszéd révén áthidalni. Ezzel az Abbász elnök beszédében elhangzottakra reagált; a palesztin elnök ugyanis kijelentette, hogy a megalakítan­dó új kormánynak tiszteletben kell tartania a Palesztin Hatóság és Iz­rael között korábban megkötött megállapodásokat. Ehud Óimért ügyvezető izraeli miniszterelnök kabinetjének újabb büntetőintézkedései értelmében Izrael egyebek között leállítja az adókból befolyó pénzösszegek ha­vi átutalását a Palesztin Hatóság­nak és korlátozza a palesztinok utazási lehetőségeit - közölte az iz­raeli rádióval Róni Ban-or kabinet­miniszter. Izrael eddig a palesztinoknak mintegy 50 millió dollár utalt át ha­vonta. Ez a pénzösszeg a Palesztin Hatóság költségvetésének mintegy 30 százalékával volt egyenlő, és a testület ebből fedezte a mintegy 140 ezer fős hivatalnoki gárda és a 60 ezer rendőr, illetve biztonsági ember fizetését. Az izraeli kormány szankciócsomagja kilátásba he­lyezte azt is, hogy lezárják a határo­kat azok előtt a palesztinok előtt, akik rendszeresen léphetnek be iz­raeli területre munkavállalás ci­háit, illetve járműveit megkapa­rintó felkelők műve az emberrab­lás- és gyilkosságsorozat. Az iraki belügyminisztérium és a védelmi minisztérium közötti gyenge össz­hang miatt kemény dió gátat szabni az erőszakos cselekmé­nyeknek - tette hozzá. Szerinte az amerikai vezetés rossz döntései juttatták zsákutcába Irakot. „Az amerikaiak biztonsági ügyekben óriási hibákat követtek el és kö­vetnek el jelenleg is (Irakban),, - jelentette ki. Az el-Amíri vezette, mára magát Badr Szervezetre átkeresztelt fél­katonai szerv Iránban alakult meg az 1980-as években vívott iraki- iráni háború alatt. Az iraki szunni­ták és világi beállítottságú síiták többek között felpanaszolják, hogy az irgalmat nem ismerő milí­cia, amelynek tagjai az iraki rend­őrség autóm száguldoznak Bag- dad-szerte, túlságosan közel áll Iránhoz. Irakban csak azután mén. Jelenleg a gázai és ciszjor- dániai palesztinok közül mintegy 15 ezernek van állandó ilyen enge­délye, de az utóbbi időben körülbe­lül csak egyharmaduk tudott élni ezzel a lehetőséggel a részleges korlátozó intézkedések miatt. Az izraeli kormány egyben sürgette a nemzetközi közösséget, hogy vonja meg a Palesztin Hatóságnak szánt támogatása jelentős résztét, de a kabinet hangoztatta azt is: a huma­nitárius segélyeket továbbra is biz­tosítani kell. Abdel-Azíz Duejk, a palesztin parlament elnöke tegnap „hibás döntésnek” nevezte a szankciócso­magot, amelyet szerinte az izraeli kormánynak felül kell bírálnia. Úgy vélte, hogy az izraeli szankciók be­vezetése részét képezi a március 28-án esedékes izraeli törvényho­zási választások előtti kampány­nak. „Csupán a gyűlöletet szítja majd az izraeli döntés” - fogalma­zott a palesztin házelnök. A radikális Hamász januári vá­lasztási győzelmével kiütötte a kor­mányzásból a Fatahot, amely haj­lott a megegyezésre Izraellel. A Hamász azonban még csak Izrael Állam létét sem hajlandó elismerni, és nem fogadja el azt a nemzetközi­leg is hangoztatott követelést sem, hogy hagyjon fel az erőszakos cse­lekményekkel. kezdték el vizsgálni a szunniták el­leni erőszakhullám kiváltotta pa­naszokat, hogy a közelmúltban egy amerikai katonai alakulat tet­ten ért 22, az iraki közlekedési rendőrök egyenruháját viselő fér­fit, amint éppen kivégezni készül­tek egy szunnita arabot. Az ügy­ben az amerikai hadsereg és az iraki belügyminisztérium is vizs­gálatot indított. Közben az ország északi részén, Kirkuktól bő 30 kilométerre dél­nyugatra merénylet áldozata lett egy rendőrségi dandártábornok. A kirkuki rendőrség vezetőjének és sofőrjének életét az út mentén el­helyezett pokolgép robbanása ol­totta ki. Ismeretlen fegyveresek megtá­madtak egy teherautó-konvojt tegnap Bagdadtól 60 kilométer­nyire északra, és végeztek négy iraki sofőrrel. A kamionok az ame­rikai hadsereg megbízásából haj­tottak végre szállítási feladatot. Iszlámábád. Könnyfakasztó gránátok bevetésével igyekeztek szétoszlatni a pakisztáni rendőrök azt a tüntetését, amelynek résztve­vői tegnap Iszlámádban az euró­pai újságokban megjelent Moha- med-karikatúrák ellen tiltakoztak - közölték szemtanúk. A rendőrök a jórészt fiatalokból álló ember­áradat ellen indított rohamuk so­rán gumibotjaikat is használták a pakisztáni főváros egyik piactere mellett. A tüntetők válaszul kőzá­port zúdítottak a rájuk támadó rendőrökre, majd autógumikat gyújtottak fel. A Muttahida Mad- zslisz-e-Amal (MMA) iszlám szél­sőséges pártszövetség közölte, hogy nem veszi figyelembe a még szombaton elrendelt gyülekezési Bécs. Másfél napos tárgyalási fordulóval ma megkezdődnek Bécsben az ENSZ közvetítésével a koszovói albán-szerb tárgyalások, amelyeknek a nemzetközi közös­ség reményei szerint el kell vezet­niük az 1999 óta ENSZ-igazgatás alatt álló Koszovó államjogi státu­sának a rendezéséhez. Az osztrák tömegtájékoztatás tegnap Albert Rohanra, az osztrák külügymi­nisztérium volt főigazgatójára, a tárgyalásokon közvetítő ENSZ- csoport helyettese vezetőjére hi­vatkozva adta hírül, hogy a talál­kozó 10 órakor kezdődik a sajtó teljes kizárásával a Daun-Kinsky- palotában. A sajtót csak kedd dél­után tájékoztatják, amikor befeje­ződik az első tárgyalási forduló. A bécsi tájékoztatás szerint az első Teherán. Irán tegnap megerősí­tette, hogy joga van urániumot dú­sítani a saját területén, hangsúlyoz­va, hogy nem fogad el semmilyen előfeltételt az iráni atomprogram­ról ma Moszkvában kezdődő kétol­dalú tárgyalásokhoz. „A tárgyalá­sokhoz nem szabtak semmilyen fel­tételt, és az Iszlám Köztársaság ille­tékesei kinyüvámtották, hogy nem lépnek vissza jogaik védelmezésé­tilalmat. A tüntetés szervezői han­goztatták: a felvonulás békés célú, és ha a hatóságokat terheli a fele­lősség az esetleges negatív követ­kezményekért. Ellenzéki források szerint több száz iszlám aktivistát vettek őrizet­be a pakisztáni hatóságok vasárnap hajnalban Iszlámábádban, hogy megakadályozzák a délelőttre ter­vezett nagyszabású megmozdu­lást. A hatóságok előző nap már gyülekezési tilalmat léptettek élet­be a pakisztáni fővárosban, Iszlá­mábádban, ahol az ellenzéki isz­lám vezetők a tüntetést szervezték. Sejk Rasid Ahmed tájékoztatási miniszter közölte, hogy egyetlen pártnak sem engedélyezik tegnap a tüntetést. A döntésről értesítet­ték a különböző radikális iszlám csoportokat. Koszovó államjogi státusának rendezése a terítéken Ma kezdődik a tárgyalás MTI-HÍR Irán nem lelkesedik a moszkvai javaslatért Nincs kompromisszum MTl-JELENTÉS fordulón nem lesz szó Koszovó státusáról, mivel ebben a kérdés­ben teljességgel ellentétes egy­mással a felek álláspontja: Belg­rad „az autonómiánál többet, de a függetlenségnél kevesebbet” sze­retne csak biztosítani Koszovó­nak, míg az albánok teljes függet­lenséget akarnak. Az osztrák tömegtájékoztatás emlékeztetett arra, hogy a mintegy kétmilliós lélekszámú Koszovóban a lakosság 90 százaléka albán, és körülbelül 100 ezerre teszik a tarto­mányban élő szerbek számát, a fennmaradó részt a más nemzetisé­gekhez tartozók alkotják. Belgrad Koszovón belül - ugyan csak laza kapcsolatokkal összekötötten, de - két közigazgatási entitás kialakítá­sát javasolja, míg Pristina elutasítja az albán és szerb nemzetiségi arány alapján történő felosztást. tői” - szögezte le Ali Hoszeini-Tas, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsá­gi tanács tagja tegnapi televíziós nyüatkozatában. Az orosz kompro­misszumosjavaslat a nyugati aggo­dalmak eloszlatását célozza, me­lyet támogat az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Irán azonban eddig nem mutatott különösebb lelkesedést a moszkvai javaslat iránt, azt a gyanút ébresztve, hogy azt csupán időhúzásra akarja fel­használni. A Badr Brigádok vezetője szerint az amerikaiak felelősek a zűrzavarért Tagadják a „halálbrigád” létét a síiták MTI-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom