Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-18 / 41. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 18. www.ujszo.con KÉPVERSENY László Fanni Andrea - Ekecs Hodosi Tünde Virág - Kisudvarnok MEGHÍVÓ „Az anyának ösztöne van. A teremtés végtelen és kiszámíthatatlan akarata él benne, az vezérli tetteit.” (Victor Hugo) Szeretettel meghívjuk a szülés­re felkészítő előadás-sorozatunk­ra, amely 2006. március 15-én az Anyák Polgári Társulása és a Du- naszerdahelyi VMK közös szerve­zésében indul. PROGRAM Március 15.: Áldott állapot­ban - testi-lelki'változások a vá­randósság idéjén. Előadó: Dr. Németh Margit pszichológus Dr. Varga Sándor szülész-nő­gyógyász Március 20.: Szűrővizsgála­tok a terhesség alatt - mit, mi­kor, miért? A szülés. Előadó: Dr. Brányik Károly szü­lész-nőgyógyász, onkológus Március 22.: A helyes táplál­kozás szerepe a magzat fejlődé­sében és az anya egészségének megőrzésében. Előadó: Dr. Kosár Kinga gyér-, mekorvos Március 27.: Homeopatikus gyógyszerek és a várandósság. Előadó: Dr. Herceg Anikó orr- fül-gégész, homeopata Március 29.: A szülőszoba tit­kai - szülőszobai előkészületek, szülőszoba-látogatás Előadó: Lapos Éva szülésznő, beszélgetés a szülésznőkkel. Április 3.: Őssejtek a köldök­vérben. A CEPTRA s. r. o. (Cent­rum pupočníkových transplan­tátov) szlovák nyelvű előadása. Illóolajok és aromaterápia a várandósság idején. Előadó: Éva Kopasová mérnök, biokémikus, aromaterapeuta Április 5.: Kismamatorna lab­dával. Légzéstechnika. Előadó: Kulcsár Gabi szülész Április 10.: Szűrővizsgálatok az újszülöttnél. Ápolási, gondo­zási feladatok az első hetekben. Előadó: Dr. Brányik Adrianna gyermekorvos Morvay Iveta gyermeknővér Április 12.: „Édesanyám édes teje...” A szoptatás szerepe az anya és gyermeke életében. Előadó: Dr. Kosár Kinga gyer­mekorvos Április 19.: „Mert mi terem­tünk, szép, okos lányt és bátor, értelmes fiút” A szülői szerepre, anyaságra való felkészülés a várandósság ideje alatt. Előadó: Dr. Németh Margit pszichológus Kérjük az érdeklődőket, szí­veskedjenek a tanfolyamra elő­re bejelentkezni. Jelentkezni február 27-től az alábbi telefonszámon lehet, ahol bővebb információval is szolgá­lunk: 0905 150 600 - Buday Edit, e-mail: anyak@pobox.sk Kedves új szülők, ha nem veszítitek el humorérzéketeket, még élvezni is fogjátok ezt az időszakot! Az a bizonyos hat hét Annyit hallottam az első hat hét nehézségeiről - ál­matlan éjszakákról, véget nem érő sírásokról, a bébi órákig tartó, ringatással egybekötött fel- és alá sé- táltatásáról, a hálóing nap­pali viseletté avanzsálásá- ról, szem alatti fekete kari­kákról - hogy igazán a le­hető legrosszabbra felké­szülten vágtam neki az első menetnek. Lássuk hogyan is telt nálunk a gyermek­ágyas időszak. VALLOMÁS A gyermekágyas kifejezés új ér­telmet nyert számomra: rájöttem, hogy néni rám vonatkozik, hanem bizonyára gyermekemre, aki igen sok időt töltött az ágyában (nem úgy, mint a mamája). Rendkívül ösztönzően hatott rám, hogy párommal karöltve kis­babánk felmerülő igényeit mara­déktalanul sikerült ellátnunk - mégpedig szűnni nem akaró lelke­sedéssel. Ami saját igényeimet illeti - egy hét elteltével már nem lehe­tett becsukni a hűtő ajtaját a ma­mám felgyülemlő főztjétől, amit egyszerűen elfelejtettem megenni. Úgy tűnik, a pluszkilók még ele­gendő energiát biztosítottak szá­momra, de a családom egyre job­ban aggódott, sanyarú éhhalálom lehetőségét előrevetítve. Nálam azonban preferenciát él­vezett a reggeli etetés, böfiztetés, pelenkázás és altatás után a zuha­nyozás, ami a nap fénypontját je­lentette. Sosem gondoltam volna, hogy ekkora élményt jelent az öt­perces ázás... Kivéve, amikor cse­metém épp akkor sírt fel, miután magamra locsoltam az első adag vizet. Ilyenkor viszont könnyedén megdöntöttem a gyorsasági zuha­nyozás Guinness rekordját. Mire a tusolással is végeztem, nagyjából 11.30-ra járt az idő, és akkor elgondolkodhattam azon, most vajon reggelizzek, vagy in­kább ebédeljek? A kérdést többnyi­re újfent éhező kisbabám döntötte el helyettem: ő bizony ebédelni kí­vánt. Kisfiam, ha kajáról van szó, nem ismer tréfát - ha nyugodt elő­készülettel találtam volna húzni az időt, éktelen sírásba kezdett, úgy­hogy jobban jártam, ha összekap­tam magam, és ugrásra készen vár­tam Óbabasága eszmélését, amikor is azonnali hatállyal megkezdhe­tem táplálását. Apropó sírás: mindenhol azt ol­vastam, hogy egy valamirevaló édesanya meg tudja különböztetni csemetéje óbégatásait. Szorgosan füleltem hát ... és az eredmény: bömböl, még jobban bömböl, iszo­nyúan bömböl... A délutáni szoptatások alkalmat adtak egy kis kikapcsolódásra, ne­vezetesen tévénézésre. Kár, hogy pelenkásom mindig úgy időzített, hogy brazil szappan-eposzt adtak (a többi adón TV shop, illetve vé­get nem érő nyereményjáték közül választhattam). Ennyit a tévéné­zésről. Egyik hétről a másikra kialakul a napirendünk: a kezdeti 3 órán kénti evést 4-5 órás szakaszok vál tották fel - hát lehet ennél jobba: kívánni? Most meg tessék: 3 óra el teltével már a faliórát lesem, be-be rohangálok a szobájába, és alig tu dom kivárni, hogy végre felébred jen, és magamhoz ölelhessem a ki: puha, meleg testét. Szóval nem állítom, hogy az t bizonyos 6 hét gyógyüdülés volt de összességében nem is voll olyan fárasztó. Kedves új szülők, ha nem ve szítitek el humorérzéketeket még élvezni is fogjátok ezt a so­ha, de soha vissza nem térő idő­szakot! (B. A.) Fontos az a megismerési mód, ahogyan a gyermek eljut a részletek felfedezéséhez, közben tanul meg látni... Segítsük felnőni a gyermeket! SOROZAT Ha természetesen beszélünk a gyerekhez, ha az ő érdeklődéséhez, kérdéseihez igazodó mondaniva­lónk határozza meg, hogy mikor használunk gyűjtőnevet, s mikor nem, mire a gyermek hároméves lesz, egész jól eligazodik az ismert tárgyak, dolgok fogalomrendszeré­ben. „Szedtem virágod’ - mesélte például Andi, majd fontosnak látta, hogy kiegészítse a mondatát: „csak pitypang volt“. Nagyon jól tudta, a pitypang egy a számtalan más vi­rág között, hiszen szedett ő már pi­pacsot is, és sokszor megcsodálta a ,kerti virágokat”, a tulipánokat, százszorszépet, orgonát és így to­vább. Sokan úgy gondolják, felesle­ges a gyerekeket a részletekkel ter­helni, ráérnek azokat később is megtanulni. Ebben a folyamatban valóban nem az a leglényegesebb, hogy a gyerek a virágokról vagy a madarakról, apja szerszámairól vagy az autókról tud-e részleteket. Fontos maga a folyamat, az az út, az a megismerési mód, ahogyan a gyermek eljut a részletek felfedezé­séhez. Közben tanul meg látni, eközben tanul megfigyelni, s köz­ben születik meg benne az igény a dolgok megismerése és az össze­függések felismerése iránt. A leegyszerűsítés sokszor hamis tájékoztatást is eredményezhet. Az a felnőtt, aki pirosnak mondja a bordót, kéknek a lüát, soknak a ket- tőrvagy ráhagyja a gyerekre, hogy a toll „Ceruza”, a karkötője „óra”, félrevezeti a gyereket, s ezzel hát­ráltatja, hogy a gyerek helyesen ta­nulja meg a színeket, felismerje a toll és a ceruza, az óra és a karkötő közti különbségeket. Hozzásegíti a gyereket a valóság alapos megismeréséhez, az össze­függések felfedezéséhez, ha hagy­juk kedvére, hosszasan és visszaté­rően ismerkedni velük. Ilyenkor egyre több részletet fedez fel, egyre több tulajdonságát veszi észre a megfigyelt dolognak. A visszatérés teszi azt is lehetővé, hogy megálla­pítsa a változó és állandó tulajdon­ságokat, elkülönítse a lényegest a lényegtelen jegyektől. Á valódi megismerést akadályoz­zák, ha elhalmozzák a kisgyereket az ingerekkel, ha rázúdítják az új is­mereteket. Ezért azt javasoljuk, hogy ne vezessék egyszerre végig az állatkertben a gyereket, többet lát, ha egy alkalommal legfeljebb egy­két állat előtt időznek. Nyugodtan rábízhatjuk magunkat mi a kisgye­rekre, a saját tempója szerinti is­merkedés vezeti leginkább az össze­függések felfedezésére. A csecsemő és a kisgyermek szá­mára mindennél fontosabb az anya elfogadó szeretete, az otthon biztonságot adó melege. Világ­szerte ismert, s ma már számta­lanszor bebizonyított tapasztalat, az anyai gondoskodást, a szemé­lyes törődést nélkülöző gyerekek érzelmileg eltompulnak, alkal­matlanná válnak arra, hogy meg­találják helyüket a gyermek-, ké­sőbb pedig a felnőttközösségben, a társadalomban. Ne vezessék egyszerre vé­gig az állatkertben, többet lát, ha egy alkalommal legfeljebb egy-két állat előtt időznek... A gyermek még egyéves kora előtt megtanulja anyját megkülön­böztetni a többi embertől. Megta­nulja - erre tapasztalatai vezették rá -, hogy anyja válaszol a jelzései­re, ismeri, tudja, mire van szüksé­ge, észreveszi és segít rajta, ha baj­ban van. Tőle kap, tőle várhat min­den jót, ő vet véget a kellemetlen élményeknek. Ő is ismeri anyját, nem érik meglepetések, váratian események; tudja mozdulatai, arc­játéka és hangja jelentését, megis­meri a simogatásáról, hangszíné­ről. Tüdja, hogy viselkedésével be­folyásolhatja anyja viselkedését, hatni képes rá. Mindez együtt je­lenti biztonságérzetét. Részletek Kálló Éva, Kenéz Már­ta, dr. Lőrinczy Erzsébet A kisgyer­mekkorcímű munkájából egészségünkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Oldalképek
Tartalom