Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-18 / 41. szám, szombat

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 18. Papucs férj kór. - Sosem gondoltam volna, hogy egyszer jobban fogok félni tőled, mint a feleségem­től... (Peter Gossányi rajza) HÉTVÉG(R)E MMHMHiM^8!8B0flttHMIHNMi8MHMHHHHn88SS9afö8SMMSSiSäfg§^@8@89£ í - ' .ívesÖ.íc.<5 Lőj a vadászra! KOMMENTÁR Uzsorás állam LOVÁSZ ATTILA A tavaly jóváhagyott büntető törvénykönyv 235. §-a az uzsorát a kö­vetkezőképpen fogalmazza meg: „Aid más kényszerhelyzetét, tájé­kozatlanságát, tapasztalatlanságát kihasználva olyan teljesítést kö­vetel, amelynek az ellenértéke nagy mértékben aránytalan, vagy aki ilyen teljesítést megvásárol vagy átvesz, egytől öt évig terjedő sza­badságvesztésre ítélhető.” Aki tehát egy negyvenkoronás kinn­levőséget 5000 koronás szankcióval követel, vagy üyen követelést át­vesz, uzsora bűncselekményét követi el. A néha érthetetlen jogász­nyelvet magyarra fordítva: a szlovák rádiós és televíziós előfizetési díj szankciói, azoknak behajtási kísérletei joggal ébresztik fel a gya­nútlan Olvasóban is azt a feltételezést, hogy állami uzsorával állunk szemben a demokrácia 16. évében. Igaz, a probléma nem új keletű, hiszen a koncessziós törvény 1996-tól hatályos, de csak a múlt évben jutott el oda a nyüvántartását is megkérdőjelezhető módon vezető Szlovák Rádió, hogy többéves elmaradásokat (amelyek viszont néha csak két-három havi díjra vonatkoztak) egy maszek céggel akarta behajtani. Volt eset, amikor a szankció elérte a másfél millió koro­nát. Mondhatnék, lett volna szíves a tisztelt kuncsaft becsületesen fi­zetni a negyven koronát, most nem lenne gond. Ez az érvelés viszont azonos azzal a jogértelmezéssel, amely a tyúklopást halállal büntet­né. Az aránytalanság akkor is aránytalanság, ha fegyelmezetlen a polgár, esetleg ki akar bújni kötelezettségei alól. A rádió és a televí­zió koncessziós díja adójellegű, amióta létezik rádió és televízió. Az adót az adóhivatalnak kell kirónia és behajtania, nem egy magán­cégnek. Az előfizetés mindenkit érint, aki rendelkezik üzemképes vevőkészülékkel, ami önmagában abszurdum, hiszen az előfizetők jelentős hányada sosem hallgatta, nézte az előfizetett állomást. A koncessziós vita 15 éve tart, és lefolyik némi víz a Dunán, míg a ho­natyák belátják, hogy a közszolgálat nem az előfizetés módjától vá­lik közszolgálattá. Az viszont már egyenesen égbekiáltó gazság, hogy az a rádió, amelyiknek az elnökét 15 tanácstag egy éve képte­len megválasztani, miközben kilóg a lóláb és tetten érhető a politikai nomináció minden hátránya, maszek cégnek ad el egy erkölcstelen (s bízzunk benne, törvénytelen) kintlévőséget. Egyenesen égbekiál­tó gazság, hogy a honatyák a koncessziós törvényt egyáltalán jóvá­hagyták, az meg már farizeusi pofátlanság, hogy az első adandó al­kalommal nem törölték le a jog asztaláról, s csak képviselői indít­ványra léptek, félig végezve dolgukat. Ami pedig a behajtó cég kári- csolását illeti: a Btk. a kinnlevőség átvevőjét is bűnösnek tekinti, jobb lenne hát, ha attól kezdenének félni, hogy valaki a körmükre néz, ne pedig a közszolgálati adás megszűnéséről kuvikoljanak. El­estek a jó biznisztől, van a vüágon kudarc is. A jogi purizmust pedig felejtsük már el, mert akkor holnap rehabilitálni kellene pl. Hitlert. S vegyük tudomásul, hogy a jó erkölcs és az arányérzék igenis jogalko­tási és jogérvényesítési kategória. A koncessziós díj sztorija példaér­tékű. Arra mutat rá, hogy az állam képes uzsoratörvényt hozni, kép­telen ezt bevallani, és továbbra is fenntartja azt az állapotot, amely­ben magáncégek profitját garantálja a polgár rovására, és semmibe se veszi a tulajdonviszonyok alkotmányos egyenlőségi elvét. Jó len­ne utánanézni most, a választások előtt, kik nyomták le anno az „igen” gombot. Mert azok a demokráciára nézve veszélyesek. A szerző a Vasárnap főszerkesztője TALLÓZÓ FIGYELŐ Illetékesség és autonómia Az Európai Bizottság Ro­mánia európai uniós csatla­kozása során nagy fontossá­got tulajdonít a romániai ki­sebbségek védelmének, vi­szont a székely kisebbség au­tonómiájának biztosítása a román hatóságok illetékessé­ge - ezt a gondolatot tartal­mazza az az üzenet, amelyet Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke, vala­mint Olli Rehn európai bőví­tési biztos küldött válaszként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) leveleire. A tegnapi romániai magyar lapok emlé­keztettek: az SZNT az Euró­pai Unió vezető tisztségvi­selőinek címzett üzeneteiben azt kérte, hogy tegyék Romá­nia csatlakozásának feltételé­vé a Székelyföld autonómiá­jának törvény általi szavato­lását. Csapó József, az SZNT elnöke sajtóközleményében jelezte: az általa vezetett szervezet arra kérte Olli Rehnt, hogy Románia uniós integrációja során az EU ve­gye figyelembe a székelység kérését is a Székelyföld régió létrehozásával kapcsolatban. Csapó szerint az Olli Rehn- nek küldött dokumentáció bizonyította, hogy jogos a székelység kérése az önkor­mányzatisághoz és a területi önrendelkezéshez. Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a Székely Nemzeti Ta­nácsnak küldött válaszában kifejti, az EB a csatlakozás so­rán nagy fontosságot tulajdo­nít a romániai kisebbségek védelmének, viszont a széke­lyek autonómiájának biztosí­tása a román hatóságok ille­tékessége. Olli Rehn, akit szé­kelyföldi látogatásra hívott az SZNT, visszautasította a meghívást, de kifejtette: a ki­sebbségek figyelembe vétele a csatlakozás politikai kritéri­umainak része, és folytatják a romániai, valamint a székely- földi helyzet megfigyelését. Monica Macovei igazságügyi miniszter válasza is megérke­zett az SZNT egyik beadvá­nyára, amelyben arra kérték, hogy tegye lehetővé az auto­nómiareferendumok kiírását. Ferencz Csaba, az SZNT alel- nöke szerint Macovei azt fe­lelte: a területi autonómia ki- nyilvánítása nem helyi jel­legű kérdés, ezért csak orszá­gos népszavazás tárgyát ké­pezhetné. (MTI) Esélyek a hegyen TALLÓSl BÉLA Elba gyönyörű erdői közt kanya­rogtunk a turistabusszal, s nem győztük csodálni a lenyűgöző természetet. Tényleg valami álom - mintha Olaszországot az Elbával, a Garda-tóval és más csodájával együtt egy külön te­nyér, egy busásan adakozó kéz teremtette volna, merő élve­zetből. Idegenvezetőnk is felhív­ta a figyelmünket a pompázatos elbai erdőségekre, ám hangsú­lyozta, a történelmi idők során voltak, akik ezt a rendkívüli ter­mészeti adományt nem becsül­ték. Gyakoriak voltak az erdőtü­Jénén egy vendégvadász megsörétezett egy hajtót. Istenem, hát van ilyen, köz­tudott, hogy a vadászato­kon többségében részeg ál­latok lődöznek mindenre, ami mozog. A jénei eset egy mínuszos hír. Ám ha ugyan­ezt egy amerikai alelnök te­szi, az címlap! KOCUR LÁSZLÓ Az egyik legbefolyásosabb was­hingtoni héját, Dick Cheneyt úgy elragadta a vadászszenvedély, mi­ként Orfeuszt, a bűvös sípost vak szerelme, és 78 éves cimborájába eresztett egyet, a hírek szerint harminc méterről. Olyankor azért még elég intenzív a sörét hatása, az orvosok szerint az agg texasi ügyvédben akár 200 apró golyó­bis is lehetett. Mindez múlt szom­baton történt, ám Cheney csak szerdán hozta nyilvánosságra a malőrt, egy hozzá közel álló tévé- csatornán keresztül. így őt is azonnal tűz alá vették, szerencsé­re csak bírálatokkal. Mondván: biztos el akarta tussolni az esetet. Az amerikai lapok persze azóta boldogan csámcsognak e balsi­kerű kocavadászon. Bezzeg, ha Szlovákiában lőtte volna le a barátját! Akkor előbb bírósághoz kellene fordulni, hogy megtudjuk, olyan közszereplő-e, akinek a kalandjait lehet firtatni. Ellenkező esetben bármelyik saj­zek, a szándékos gyújtogatások. Aztán a sziget feje, kormányzója vagy mije egyszer hozott egy rendeletet, egy nagyon kegyet­lent, amelynek értelmében, ha valakit rajtakapnak, hogy az el­bai csúcsok erdeiben károkozás szándékával tüzet gyújt, annak kezét veszik, azaz amputálják felső végtagját. Hogy ez mennyi­ben igaz, mennyire turistacsalo- • gató „legenda” csupán, nem fir­tattuk. En azonban úgy belegon­doltam egy piromániás ellen ho­zott ítélet végrehajtásába, és le­pörgettem belső szemeim előtt, ahogy a delikvensnek kifeszítik a karját, aztán bumm. Többet aligha gyújt tüzet! Kegyetlen és brutális dolog. Legalább annyi­ra, mint a mostanság napvilágot látott képek elborzasztó valósá­ga a Bagdad melletti Abu Graib tóorgánum a Pravda sorsára jut­hat, melynek nem csekély három­millió koronát kell lecoltolni Šte­fan Harabinnak, a Legfelsőbb Bí­róság egykori elnökének, néhány karikatúra és pár cikk miatt, még 2002-ből. A verdikt szerint ugyan­is a bíró nem úgy közszereplő, mint egy politikus, nála alacso­nyabb az ingerküszöb. Tehát a parlament bármely szakállas tag­járól leírhatjuk, hogy orángután­szerű arcszőrzetet visel, A(. Nagy)-tói Z(alá)-ig, nekik ezt el kell viselniük, esetleg megborot­válkozhatnak, ám azt tilos papírra vetni, hogy „az orángutánszerű arcszőrzetet viselő Štefan Hara- bin”, mert akkor menten jön az idézés. Bírók hoztak bírónak ked­vező ítéletet, ez persze nem aztje­Tehát a parlament bár­mely szakállas tagjáról le­írhatjuk, hogy orángután­szerű arcszőrzetet visel, A(. Nagy)-tól Z(alá)-ig. lenti, hogy nem létezik bírói füg­getlenség, az viszont nehezen hi­hető, szánalmas magyarázkodás, hogy egy ország legmagasabb jog- alkalmazó szervét vezető sze­mélynek kevesebb nyilvános bírá­latot kell elviselnie, mint egy mi­niszternek. A szlovák napilap 14-i számá­ban tette közzé a bocsánatkérése­ket. így számukra igazán boldo­börtönben történtekről. Én meg azt hittem, hogy már nem oly korban élünk, mikor az ember úgy elaljasul, hogy önként kéjjel öl, nemcsak parancsra... Szóval, ha igaz, amit útikalau­zunk érdekesség kedvéért el­mondott, Elbán sikerült megfé­kezni a szándékos gyújtogatást, virulhatnak kedvükre az erdők. Nem úgy nálunk. Nem elég, hogy orkán erejű szél tarolta le a Tátrát, tavaly július végén újabb kárt szenvedett Szlovákia neve­zetessége: az elmúlt nyáron a legnagyobb tűzvész írta be ma­gát a hegység történetébe. 230 hektáron pusztított a vöröska­kas. Mostanra kiderült, mi lob- bantotta lángra óriáshegysé­günk fáit. Műiden valószínűség szerint egy elhajított, ki nem ol­tott cigarettacsikk. Egy büdöske gan telhetett a Valentin-nap, melyhez nincs nagyon mit hozzá­tenni, van, aki ideológiai síkon utasítja el, mondván: amerikai kutyaszar; van, aki boldog műanyag szívecskésen ünnepli, s van, akit szimplán nem érdekel. Bár e sorok írója ez utóbbi cso­portba tartozik, azért körülnézett a világhálón, hogy a már hagyo­mányossá vált kellékeken túl mi­lyen extrákat kínálnak furfangos kereskedők a bódult szerelmesek­nek. Örömmel vette észre, hogy van már szlovákiai magyar virág­küldő szolgálat is, igaz, egyelőre még csak egy járásban fejti ki te­vékenységét, de olcsóbb náluk megrendelni a csokrot, mint kü­lön elkészíttetni és egy futárral ki­küldetni. A szolgáltatásnak csak egy hibája van: a kézbesítés dátu­ma előtt három nappal át kell utalni a virágok árát. Márpedig az obiigát Valentin-napot, születés­napot, névnapot, (házassági) év­fordulót leszámítva a virágküldés nem tervezhető, tekintve, a férfi csak akkor nyúl ehhez a teátrális eszközhöz, ha már igazán gond van. így ha például azt találtuk mondani kédvesünknek, hogy Dick Cheneyként söréttel lőnénk apróra az általa látogatott balett­csoport próbatermében található tükröket, ahol a drága irritálóan sok időt tölt, és a szőrös kezű ba­lettmester hetente két alkalom­mal büntetlenül érhet hozzá a művészet nevében, akkor jobb, ha az engesztelés hagyományos módszereit választjuk. kis cigarettacsikk, amelyet vala­ki csak úgy elpöckölt valahova bele az avarba. A júniusi száraz avarba. S ez a mihaszna kis pa­rázsló pöcök a kárbecsüsök sze­rint 17 millió koronát vitt el az ország konyhájáról. Öröm, hogy a 2002-es választá­sok óta eltelt időszakban a leg­nagyobb fejlődésen a gazdaság ment át nálunk. Öröm, mert az előrejelzések szerint kecsegtet némi remény, hogy 2013-ra Szlovákia lakosságának életszín­vonala 63 százalékban elérheti az unió régi tagállamainak élet- színvonalát. Félő azonban, hogy ha túl gyakran járunk majd a Tátrába cigizgetni, holmi 17 mil- kókat felelőtlenül, csak úgy szenvedélyből elfüstölgetni, az a bizonyos 2013-as esély kitolódik későbbre. Jóval későbbre. Elutasított kifogások A kolozsvári Babes-Bolyai Tu­dományegyetemen (BBTE) évek óta megszűnt a központi irányí­tás gyakorlata, a magyar tagozat pedig nem élt teljes mértékben döntéshozatali jogával - állítja Nicolae Bocsan rektor az erdélyi magyar egyházfők nyűt levelére válaszolva. Az egyetem honlap­ján olvasható válaszában Bocsan úgy véli, a levél aláíróinak azok­kal kellene közölniük kifogásai­kat, akik a tagozatot eddig vezet­ték. A rektor arra a nyűt levélre utalt, amellyel a minap Jakubi- nyi György római katolikus ér­sek, Adoijáni Dezső evangélikus, Pap Géza református és Szabó Árpád unitárius püspök, vala­mint Sepsiszentgyörgy, Szatmár­németi, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Kézdivásár- hely polgármestere fordult a BBTE rektorához a három önálló magyar kar létrehozásának tá­mogatására kérve az oktatási in­tézmény vezetőségét. A nyűt le­vélben egyebek között ez volt ol­vasható: „Az önigazgatási jog kérlelhetetlen elutasítása az egyetem vezetősége által kikezdi a magyar professzorok, egész kö­zösségünk méltóságát, és egy olyan patemalizmust jelem't meg, amelynek régen véget kel­lett volna verni. Minden döntési jogosítvány a román vezetés ke­zében összpontosul, bizonyíté­kául annak, hogy a magyar kol­légák iránt nincs meg a kellő bi­zalom, aminek elkerülhetetlen következménye az oktatás szín­vonalának a csökkenése és egyes oktatók más egyetemekre távo­zása.” Az aláírók úgy vélik, az in­tézmény önrendelkezési jogának és a szubszidiaritás elvének bir­toklása nem lehet csak egyes egyetemi közösségek vagy az egyetem vezetőségének kizáró­lagos előjoga, hanem az egyetem minden belső struktúrájának egyenlő esélyt kell biztosítani, tagozattól és tannyelvtől függet­lenül. A kolozsvári Szabadság szerint az egyetem szerkezetét kevésbé ismerőket félrevezetheti a rektornak az a megfogalmazá­sa, amely szerint a jelenlegi 21 kar közül 17-en magyarul is zaj­lik oktatás. Kovács Lehel, az ön­álló magyar karokért, illetve az önálló magyar egyetemért küzdő bizottság alelnöke elma­gyarázta: igaz, hogy a jelenlegi karokon magyarul is tanítanak, de a magyar tagozatnak nincs döntési jogköre. A pozsonyi egyetem említése kapcsán Ko­vács emlékeztetett, Szlovákiá­ban létezik már a Selye János Egyetem, emellett a nyitrai egye­temen önálló magyar kar is működűt. (MTI) JEGYZET

Next

/
Oldalképek
Tartalom