Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-16 / 39. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 16. Vélemény és háttér 7 Elszaporodtak a szélsőséges szervezetek és a szélsőségesen alacsony fizetések... (Peter Gossányi rajza) Pár éve hasonló probléma - „kicsiben" - már kialakult a két ország között Csehország mint olcsó német hulladéklerakat? KOMMENTÁR Atompóker MAL1NÁK ISTVÁN Ha az iráni elnök akarná, sem tudná egyik napról a másikra megvál­toztatni a Nyugatot meg Izraelt gyalázó retorikáját, és rábólintani valamilyen kompromisszumra az atomdosszié ügyében. Egyrészt azért, mert egy gyors fordulatot, bármennyire ésszerű és szükséges lenne, nem tudna megmagyarázni a mesterségesen felheccelt hazai tömegeknek, másrészt - és ez a súlyosabb ok - valószínű, hogy szembekerülne a tényleges hatalmat gyakorló konzervatív egyházi vezetéssel. Ebből következik, a válság békés, diplomáciai megoldása - mert erre még mindig van lehetőség, és bízni is kell benne - csak lassú, hónapokig tartó folyamat lehet (ne). Ez az optimista változat. Viszont azok az aggodalmak sem alaptalanok, amelyek szerint a fe­lek annyira belelovalják magukat a hidegháborús hangulatba, hogy nagyon gyorsan eljutnak addig a pontig, ahonnan már nem lesz visz- szatérés. Mindkét oldal fenyegetőzik, a hangnem egyre keményebb. Azt vilá­gosan látni kell: az USA és Izrael nem fogja megengedni, hogy Irán­nak atomfegyvere legyen. Van-e hát közvetlen háborús veszély? Pil­lanatnyilag nincs, az amerikai figyelmeztetések-fenyegetések sem öltöttek olyan mértéket, mint - mondjuk - fél évvel az iraki háború kezdete előtt. Ha viszont Teheránban belátható időn belül nem kez­dődik egy lassú fordulat a kompromisszum irányába, a diplomaták helyett a katonai tervezők vehetik át a főszerepet. Persze mindez csak találgatás, mert az iráni atompóker is épp azért póker, mert a játékosoknak csak sejtéseik vannak, azt pontosan egyik sem tudja, mi van a másik kezében. Ahelyzetet csak súlyosbítaná, ha itt is cin­kelt lapokkal játszanának, mint anno Irak ügyében. A fegyveres konfliktus tehát távolabbi, de nem túl távoli lehetőség; a több tucat különféle szakértői véleményből azt a következtetést lehet levonni, Iránnak még legalább három-négy évre van szüksége ahhoz, hogy saját atombombát tudjon előállítani. Amikor a teherá- ni vezetés félvállról veszi a washingtoni fenyegetéseket, mondván, az USA afganisztáni és iraki katonai elkötelezettségei miatt sem tudna háborút kezdem Irán ellen, akkor pontosan tudja, nem erről van szó, vagyis: tudatosan félrevezeti a hazai közvéleményt. Tény, Washington szárazföldi háborút aligha indítana, de minden techni­kai eszköze megvan ahhoz - és végső esetben ezt még talán Európa sem ellenezné -, hogy az iráni nukleáris létesítményeket lebombáz­za. Nemcsak egy két reaktort, hanem az egész járulékos infrastruk­túrát, kísérleti telepeket, laboratóriumokat is az ország több pont­ján. A B-1B és B-2 típusú hadászati bombázókkal, a térségbe vezé­nyelt repülőgép-hordozók több száz vadászgépével és robotrepülő­gépeivel ezt meg lehet valósítani. És ott vannak Izrael lehetőségei, a zsidó állam légiereje 1981-ben már lebombázott egy iraki kísérleti reaktort, s azóta az izraeli légierő is korszerűbb gépekkel rendelke­zik. Azt csak találgatni lehet - nem is érdemes idézni a rengeteg becslésből -, hogy az emberveszteség mekkora lenne. Jelentős. És valószínű, az iráni válasz sem maradna el, az olajfegyver bevetése mellett főleg a katonai konfliktust terjesztené ki a térségben, első­sorban Libanonra és Izraelre. Vagyis ez a lehetőség óriási kockáza­tokat rejt magában. Az utcai tüntetéseknek gyakran csak az a szerepük, mint a színpadi díszletnek. Azt, hogy az iszlám nem agresszív, a tárgyalóasztal mel­lett kellene bizonyítani. JEGYZET FIGYELŐ Az Opus Dei A Da Vinci-kódról Az Opus Dei konzervatív ró­mai katolikus szervezet nem készül arra, hogy bojkottfel­hívással tántorítsa el a nézőket A Da Vinci-kód című, hamaro­san bemutatásra kerülő film megtekintésétől, de bízik ab­ban, hogy az végső változatá­ban nem fogja sérteni a hívők érzéseit. A Sony Pictures film­stúdiónak még elég ideje van arra, hogy olyan változtatáso­kat hajtson végre, amelyeket a katolikusok méltányolnak majd, „különösen ezekben a napokban, amikor mindenki láthatja az intolerancia fájdal­mas következményeit” - hang­súlyozta Rómában kiadott közleményében a szervezet, nyilvánvaló utalással az iszlám világban a Mohamed-karika- túrák kiváltotta erőszakhul­lámra. A film, amelynek cím­szerepét Tom Hanks játssza, és amelyet várhatóan május 19- én mutatnak be először, Dán Brown sikerkönyvén alapul, ahol a szerző gyilkos és hata­loméhes szektának tünteti fel az Opus Deit. A regény azon a feltevésen alapul, hogy Jézus feleségül vette Mária Magdol­nát, leszármazottaik is voltak, aminek elleplezésében az Opus Dei és a katolikus egyház volt a főkolompos. A nyilvá­nosságot ritkán kereső, hagyo­mányelvű rendként is nevezett Opus Dei most egyfajta nép­szerűsítési kampányba kez­dett, hogy még a film megjele­nése előtt javítson a róla kiala­kult képen. Bojkottfelhívása elmaradását azzal magyaráz­ta, hogy előnyben részesíti az átláthatóság sokkal „konstruk­tívabb” útjait. „A Da Vinci-kód a katolikus egyház torz képét mutatja” - hangoztatta közle­ményében. Kiadására állítólag azért szánta el magát, mert rengeteg kérdést kapott a ké­szülő alkotásról.„A könyv és a film teijesztése jó alkalmat kí­nál az egyház hiteles és valódi arcának bemutatására” - emelte ki, előtérbe állítva az egyház néhány jótékonysági tevékenységét Afrikában. Alá­húzta: még mindig reményke­dik abban, hogy a Sony Pictu­res változtatni fog a filmen, és végső megjelenési formájában „nem lesznek olyan utalások”, amelyek sértenék a katoliku­sokat. A módosításokkal a So­ny bebizonyíthatná, hogy a szólásszabadság összeegyez­tethető a vallási meggyőződé­sek tiszteletben tartásával - ír­ta a katolikus szervezet. A So­ny szóvivője úgy nyilatkozott, hogy A Da Vinci-kód a képze­let műve. (MTI) Traian Basescu közvetíthetne? A Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) azt fogja kérni Traian Basescu államfőtől, hogy vállaljon köz­vetítő szerepet a kisebbségi kérdésben - jelentette ki Mar­kó Béla miniszterelnök-helyet­tes, a szövetség elnöke. Utalt egyes parlamenti pártok naci­onalista megnyüvánulásaira, szerinte tisztázni kellene egyes képviselők utóbbi időben ta­núsított magatartását. ,A ki­sebbségi törvény kapcsán mie­lőbb ki kell alakulnia a kon­szenzusnak, hiszen nem lehet már sokáig halasztani a jog­szabály elfogadását” - tette hozzá Markó. (MTI) Olcsó szeméttelepként ke­zeli Csehországot számos német cég és vállalkozó - panaszkodik a helyi sajtó, miután országszerte ille­gálisan behozott német hulladékra bukkantak a hatóságok. KOKES JÁNOS Az érzékeny probléma azzal ke­rült a média és a közvélemény ér­deklődésének a középpontjába, hogy a közelmúltban három elha­gyott szövetkezeti telepen is tűz ütött ki, s kiderült, mindegyiken il­legális szemétlerakó van. A hatósá­gi vizsgálatok rövid úton azt is ki­derítették, hogy a tűzesetek min­den valószínűség szerint nem vol­tak véletlenek, hanem szándékos Nem kívánok reagálni Mészáros András valamennyi állítására, me­lyek közül van, amivel egyetértek, van, amivel vitatkoznék. Néhány dologra mégis fel kell hívnom a-fi­gyelmet. A Magyar Koalíció Pártja a parlament elnöki tisztségéről mondott le annak érdekében, hogy a kormányprogramba bekerüljön a Selye János Egyetem megalapítása. Valóban fontos volt számunkra az egyetem, és fontos ma is. Az vesse ránk az első követ, aki nem tenné ugyanazt: nem védené és próbálná elősegítem a megerősödését egy önálló magyar intézménynek, amely már nincs kitéve valamely felsőbb hatóság kénye-kedvének. Azonban nem vagyunk hajlandók részt venni és végképp nem kívá­nunk igazságot tenni a szakmai fél­tékenység táplálta személyes tor­gyújtogatás történt, hogy eltüntes­sék a nyomokat. A cseh környezetvédelmi fel­ügyelőség vizsgálatai szerint az utóbbi hónapokban mintegy 15 ezer tonna, Németországból szár­mazó szemetet helyeztek el néhány tucatnyi helyen Csehországban, ami több mint 600 kamion rako­mányának felel meg. Ezek termé­szetesen csak a felderített esetek. Többségük a német határhoz köze­li régiókban van, de a múlt héten már Prága mellett is német szemét- lerakatot találtak. A cseh közvéle­mény fel van háborodva, s több gyanús helyre éppen a lakosság hívta fel az illetékesek figyelmét, akik folytatják a nyomozásokat. A helyzetet nehezíti, hogy a cseh-né- met határon már rendszeresen nem ellenőrzik az áthaladó kocsi­kat. Ennek ellenére a vámosok ja­nuár óta már legalább kéttucat zsalkodásokban, amelyek azonnal az egyetem megalakulása után a felszínre törtek. Ez már valóban nem az MKP feladata. E pillanat­ban az egyetlen személyes kapcso­lódási pont az MKP és az egyetem között Albert Sándor rektor, parla­menti képviselő személye, aki azonban a következő parlamenti választásokon már nem indul. Ami pedig az Év szlovákiai magyarja cí­mű ankétot illeti, minden szavazót köszönet illet, mert olvassa az Új Szót, és mert érdeklődik a közélet iránt, amely óriási érték az utóbbi időben eluralkodott apatikus köz­hangulatban. Azok, akik szavaza­tukkal a jelölteket támogatták, azonban csak a töredékét képezik a félmilliós szlovákiai magyarság­nak, tehát általános következteté­seket levonni ebből az ankétből a olyan kamiont fedeztek fel és fordí­tottak vissza, amely szeméttel volt megrakva. A Nova kereskedelmi televízió felhívta a figyelmet arra, hogy az ügyben számos cseh vállalkozó is ludas. Ők a németekkel megfizette­tik a hulladék elszállítását és likvi­dálását, majd szabálysértőén Cseh­országba hozzák, ahol általában az elhagyott szövetkezeti vagy gyárte­lepeken helyezik el. Az érintett cé­gek, vállalkozók aztán rövid úton eltűnnek, mert illegális szemétlera­kásért akár tízmillió koronás bün­tetést vagy börtönt is kiszabhatnak a cseh hatóságok. Hasonló probléma „kicsiben” már volt egyszer a cseh-német kapcsolatokban. A kilencvenes évek elején ugyanis a Csehország­ba látogató németek ezrei gyakran a határ átlépése után szabadultak meg háztartási hulladékuktól. En­nek nyomán a határ menti utak mellett, erdőkben, mezőkön szinte tornyosultak az illegális német sze­méttelepek. Hivatalos csehországi tiltakozásra aztán a német határ­őrök ellenőrizni kezdték saját ál­lampolgáraikat, szigorúan büntet­ték a-„szemeteseket”, s a probléma ma már jóval kisebb mértékben, in­kább csak elvétve fordul elő. közvélemény alakulására hiba len­ne. „Eszébe sem jutott Bugámak és a többi politikusnak, hogy (...) ele­ve kivonják magukat az ankétból” - írja Mészáros András. Neki is csak azt javasolnám, olvassa gyakrab­ban és alaposabban az Új Szót, mert bizony abban többször is megjelent, hogy jómagam és Duray Miklós le szerettük volna mondani szereplésünket az ankétban, ezt azonban a szerkesztők a szavazók­ra hivatkozva nem tették lehetővé. Szomorú, hogy Mészáros András ennyi negatív hátsó szándékot fel­tételez rólam, pedig én valóban szí­vesebben láttam volna több értel­miségit, tanárt, írót, költőt, képző­művészt és - igen - filozófust is az ankét listáján. Bugár Béla az MKP elnöke Madárpara JUHÁSZ KATALIN A vírushordozók már a spájzban vannak. Talán csak napok kér­dése, hogy a madárinfluenza nálunk is felüsse fejét. És hiába követem régóta a fejleményeket, még mindig nem vagyok kép­ben, nem tudom, mennyire ké­szült fel az egészségügyi tárca a várható helyzetre. Két hónappal ezelőtt azzal próbálták nyugtat­ni a közvéleményt, hogy nem is feltétlenül szükséges mindenki­nek oltóanyag, elég, ha a ba­romfiakkal foglalkozó dolgozók beoltására elegendő szérumot vételeznek, emberre egyébként sem veszélyes a vírus. Ä tapasz­talt tévénéző már akkor sejtette, közel a baj. Ráadásul a lakosság . változatlanul keveset tud a ví­rusról és mutációiról. Az sem nyugtat meg, hogy Szlo­vákiában a „madárinfluenza” a 2005-ös év listavezető szava lett, ezt ragozták leggyakrab­ban, még II. János Pál pápa ha­lálánál és a „valóságshow” szó- összetételnél is gyakrabban. Mi­vel már öt uniós országban, leg­utóbb az ausztriai Graz mellett mutatták ki a H5N1 jelzésű, em­berre is veszélyes vírustörzset, egyre több madártetemet külde­nek virológia vizsgálatra. Ered­mény azonban csupán 7-10 nap múlva várható, a vándormada­rak kóborlását viszont nem le­het szabályozni, azok magasról fütyülnek az államhatárokra, sőt a fertőzés elterjedését aka­dályozni hivatott védzónákra is. A közismerten rugalmas hazai szervek valószínűleg csak akkor vezetik be a veszélyességi skála „tízes fokozatú” óvintézkedése­it, ha az első szlovák állampol­gárt megfertőzi a vírus. Amíg csak madarak betegszenek meg, nem tesznek komolyabb intézkedéseket. Egy biztos: a probléma feltartóztathatatlanul közeledik, mire ezt leírom, le­het, már be is repült, ám az op­timistább forgatókönyv szerint is tavasszal érkezik a költöző madarakkal. Előre sajnálom a baromfitenyésztőket, mert né­hány riasztó tévériport után a nép várhatóan minden teketória nélkül eltolja majd magától a grillcsirkét. Addig is, amíg ez bekövetkezik, véssük eszünkbe a szaktárca hi­giéniai tanácsait. Gyakori kéz­mosás, az esetleges fertőzésgóc és minden olyan hely kerülése, ahol sok ember gyűlik össze. So­kat kell tartózkodni a friss leve­gőn, sokat kell szellőztetni, ele­gendő vitamint kell fogyasztani, mozogni kell, röviden: erősíteni az immunrendszert. Rajta, fog­junk hozzá! Libor Ambrožek levelet szeretne írni Prága. Libor Ambrožek cseh környezetvédelmi miniszter jelezte, a napokban levelet ír német kollégájának, hogy felhívja a figyelmét a probléma súlyosságára. Ambrožek ugyanakkor kijelentette, a kérdést meg fogja tárgyalni visegrádi partnereivel, s felveti az Európai Unió környezetvédő tárcavezetőinek az ülésén is. (kj) VISSZHANG Ad: Szükséges a logika... - Új Szó, 2006. február 15. Kimaradni a szakmai féltékenység táplálta személyes torzsalkodásból

Next

/
Oldalképek
Tartalom