Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-11 / 35. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 11. Egészségünkre 31 A hipochondriás tünetekre tekinthetünk úgy is, mint az egyén bizonyos védelmi reakcióira A pszichoterápia a leghatásosabb Gyakori irodalmi téma, főleg kabaréjelenetekben a hipochondria, a képzelt betegség. Sajnos nem csak tréfás történetek csattanója, hiszen a statisztikai adatok szerint az orvosi rendelők betegeinek 4-5%-a hipo- chonder. DR. PÓCZ1K GÁBOR A betegség pontos okát nem sikerült meghatározni, annyi azonban bizonyos, hogy az első tünetek kezdete a fiatal felnőttkorra esik, 20-30 év között alakul ki, azonos arányban a férfiak és a nők között. Egyes kutatási adatok szerint az elfolytott agresszív, illetve szexuális vágyak okozhatnak üyen jellegű testi panaszokat. Más szerzők szerint a hipochondriás tünetekre tekinthetünk úgy is, mint az egyén bizonyos védelmi reakcióira, mely- lyel védekezik különféle bűntudatok ellen (mások megbántották, illetve megalázták, esetleg ő bántott meg másokat stb.), de a betegség lehet az alacsony önbecsülés jele is. Az illető ilyenkor a beteg szerepében tetszeleg, ami különféle előnyökkel járhat: kivívja magának a családtagok figyelmét, illetve sze- retetét, betegségére hivatkozva kivonhatja magát a számára kellemetlen kötelezettségek alól stb. A képzelt beteg szüntelenül súlyos betegségtől fél. Elmondhatjuk, hogy az egészséges emberek 50- 60%-ának vannak kisebb-nagyobb testi panaszai. A képzelt beteg a testi tüneteit félreértelmezi, minden kicsinységnek különleges jelentőséget tulajdonít. Van olyan beteg, akinél előfordult, hogy egy- szer-kétszer nehezen sikerült lenyelnie a száraz ételt. Ezután szinte mindig azt figyeli, hogyan tud nyelni. Természetesen ez oda vezethet, hogy megerőltetővé válik számára minden nyelés, amitől azt gondolja, hogy valamilyen rákos megbetegedése van. A másik beteg kimerítő munka után heves szívdobogásra panaszkodott, zsibbadt az arca és mindkét keze. Édesapja szívinfarktusban hunyt el, akinek az egyik fő panasza szintén a heves szívdobogás volt. A beteg emiatt fokozottan kezdte figyelni a vérnyomását, pulzusát. Több szakorvost is felkeresett, de nem fedeztek fel nála semmilyen betegséget, ám ő ennek ellenére meg van róla győződve, hogy valamilyen rejtett szívbetegségben szenved. A két példából látható, hogy a képzelt betegek teljesen félreértelmezik testi panaszaikat. Nem nyugtatja meg őket semmilyen kivizsgálás. Sok hipochondriás utánaolvas képzelt betegségének, gyakran az adott betegség témájában tájékozottabb az őt vizsgáló orvosnál. Az orvossal beszélgetve előszeretettel használ latin szavakat, sokszor saját maga szeretné eldönteni, milyen gyógyszer lenne neki a legmegfelelőbb, a gyógyszerek mellékhatásait is fejből ismeri. Állandóan figyeli testi panaszait, szinte percre pontosan tudja, mikor kezdődtek, mennyi ideig tartottak. Napjában többször méri vérnyomását, pulzusát, testhőmérsékletét, egyszóval figyeli különféle testfunkcióját aszerint, hogy képzelt betegsége mit kíván tőle. Ha a legkisebb eltérést tapasztalja, kétségbeesik, azt hiszi, mégiscsak neki van igaza, és valamilyen súlyos betegség lappangó tünete jelentkezett nála. Ilyenkor ismételten felkeresi orvosát, akire rázúdítja összes panaszát. Az orvos véleményét, tanácsait lebecsüli, nem fogadja el, hogy nincs szervi betegsége, hanem kizárólag lelki baja. Az orvosok jól ismerik ezeket a betegeket, akik állandóan különféle kivizsgálásokat szeretnének maguknak, ők azok, akik a legkisebb fejfájás esetén máris CT-kivizsgálást követelnek maguknak, hogy kizárják az esetleges agytumor lehetőségét. Az orvosok azt tapasztalják, hogy a hi- pochonderek szinte büszkék arra, hogy őket nem lehet meggyógyítani. Arról is szinte mosolyogva nyilatkoznak, hogy a hagyományos gyógyszerek az esetükben hatástalanok, azt tartják, hogy nem létezik számukra olyan gyógyszer, mely őket meggyógyítaná. Műit arról már szó volt, a hipo- chondriának nincs pontos, kiváltó oka, viszont az gyakran előfordul, hogy ezeknek a betegeknek alacsony a fájdalomküszöbük. Ilyen eset az, amikor a jóllakott ember nyomást érez a gyomrában, viszont a hipochonder fájdalomra panaszkodik. A helyzetet súlyosbítja, hogy a képzelt beteg tudatosan a panaszaira összpontosítja figyelmét, attól rettegve, hogy ez milyen betegség lehet. Ez az idő múltával szorongáshoz, depresszióhoz vezet. A helyzetet nehezíti, hogy a beteg következetesen tagadja a betegség lelki eredetét, így elutasítja a pszichiáter segítségét, beleértve a gyógyszeres, illetve pszichoterápiás kezelést is. Ha felismeri, elfogadja panaszai lelki eredetét, úgy a kezelés is sokkal sikeresebbé válik. A leghatásosabbb kezelés a pszichoterápia, mely segíti a beteget, hogy felismerje panaszainak lelki eredetét, segít tudatosítani, hogy a tünetek nem valamilyen súlyos betegség előjelei. A csoportterápiák egyik nagy előnye, hogy hasonló tünetekkel rendelkező betegek beszélik meg panaszaikat, támogatva, segítve egymást a gyógyulásban. Mivel a hipochondria gyakran társul depresszióval, ilyenkor az antidepresszánsok jelentős javulást eredményezhetnek. Ezeknek a gyógyszereknek az az előnye, hogy nem okoznak függőséget, van szorongásgátló és fájdalomcsillapító hatásuk is. Ha a beteg felismeri betegsége lelki eredetét, hajlandó együttműködni az orvosával, hajlandó elfogadni a számára előírt kezelést, úgy megvan rá az esély, hogy sikerüljön kilábalnia ebből a kellemetlen és nehezen kezelhető betegségből. A szerző ideggyógyász Figyelmébe ajánljuk a jövő héten Ismeri az aquafitneszt? Külföldön már régóta oktatják az aquafitneszt, de nálunk még csak néhány éve ismerkedhettünk meg ezzel a gyógyhatású sportággal, amely nemcsak átmozgatja az egész testet, és növeli az állóképességet, hanem játékossága és jópofa gyakorlatai a lelket is pihentetik. Az aquafitnesz vagy aquaerobik olyan kondicionáló torna, amelyet speciálisan erre a célra kifejlesztett eszközökkel a vízben végeznek. A gyakorlatok korra és nemre való tekintet nélkül, mindenki számára könnyen elsajátíthatók, még úszástudás sem szükséges hozzá. Krónikus fáradtság Riasztó új betegség ütötte fel a fejét világszerte: az utóbbi néhány évben egyre többen fordultak orvoshoz azzal a panasszal, hogy minden különösebb ok nélkül állandóan fáradtak, sőt, oly mértékben kimerültek, hogy a szokásos napi feladatokat is képtelenek ellátni. A hererák és az idő Az elmúlt években csaknem megkétszereződött Szlovákiában a hererákos esetek száma. Ami ennél is aggasztóbb, hogy már nemcsak az idősebb férfiak, hanem a fiatalabbak is veszélyben vannak. MIT TANÁCSOL AZ ORVOS? Munka közben tartson szünetet! „41 éves közgazdász mérnök vagyok. Munkaidőm 90 százalékát a számítógép előtt, könyveléssel, levelezéssel töltöm. Már hónapok óta rossz a közérzetem. Csökkent a teljesítő képességem, fáradtnak érzem magam, s már reggel al- kari fájdalmak jelentkeznek. A nap folyamán fokozódnak, s kiteijednek a könyökömre, a felkarra és a vállaltra is. Ha megpihenek, a tünetek elmúlnak. Milyen betegségről lehet szó, és hogyan tudnék megszabadulni tőle?” Dr. Madarász István ideggyógyász A leírt tünetek nagyon hasonlítanak azokhoz a tünetekhez, amelyek az úgynevezett RSI - repetitive strain injury - szindrómára jellemzőek. Ez a tünetegyüttes már nem ismeretlen betegség. Akkor alakul ki, amikor a beteg a munkahelyén lényegében nem végez nehéz fizikai munkát, hanem sokszor ismétlődő mozdulatokat tesz. Innen származik a szindróma másik elnevezése is az úgynevezett „beteg dolgozó szindrómája”, ami az ismédődő mozdulatsor okozta idegkárosodást jelent. Ilyen a gépírás, a számítógépen való írás, a zongorázás, de például a csomagolás, továbbá a virágárusok és eladók munkája is. A patkánykísérletekből ldderült, hogy a nagy erőkifejtést nem igénylő, de ismédődő mozdulatsor a citokineknek nevezett fe- hétjék fokozott termelődését vonja maga után, és idegkárosodást okoz. A citokinek a sejtet ért stressz utáni harmadik hétben már elszaporodnak az idegsejtekben, majd az agyba elérve kiváltják a kórképet. A patkányoknál megfigyelték, hogy még mielőtt fájdalmaik lettek volna, szabályozni kezdték a munkával kapcsolatos viselkedésüket. Amint bekerültek véráramukba a gyulladást okozó fehéijék, pihenési szakaszokat iktattak be. Öt-nyolc hét elteltével tetőzött a citokinter- melés, ekkor akár összegömbölyödve is aludtak egy keveset munka közben. Az emberek üyenkor gyakran meghatározhatadan tünetekre panaszkodnak, lelassul a munkatempójuk, és a végén depresszió is kialakulhat. A kutatók szerint a citokinek ilyenkor afféle védő szerepet töltenek be, figyelmeztetik a szervezetet, hogy pihennie kell. Az ismédődő megerőltetés okozta sérülés az utóbbi években jelentősen megnőtt. Brit kutatók feltételezik, hogy mintegy 450 ezer britet érint ez a betegség, s 2003-2004-ben 4,7 millió munkanapkiesést okozott Nagy-Bri- tanniában. Az elmúlt három évben az RSI-betegek, a felső végtagi fájdalommal küszködök száma 52 ezerrel nőtt. Ma már nagymértékben sújtja az egészségügyi dolgozókat is, a társadalmi munkásokat, a kutatókat, a pedagógusokat, a közlekedésben dolgozókat stb. A fizioterápiás társaságok felhívták a figyelmet arra, hogy nagyobb gondot kell fordítani a szindróma megelőzésére. Fontos rendszeresen szünetet tartani, ajánlatos kihasználni a fi- zioterápiai lehetőségeket, és fontos, hogy a kialakult panaszokkal a beteg minél korábban forduljon orvoshoz. Nem kis szerepet játszhat a kór megelőzésében a munkaadó is, aki a helyes munkatempó meghatározásával nagymértékben hozzájárulhat a betegség megelőzéséhez. A tisztelt olvasónak azt ajánlanám, hogy keresse fel a kezelőorvosát, aki az ideg- gyógyász, az ortopéd és a reumatológus segítségével kizárhatja más betegségek jelenlétét, s megkezdheti a kezelést, amely egyrészt gyógyszeres kezelésből, másrészt gyógytornából, esetle- ges sínezésből áll. Féltse, óvja a kislányát! „Kislányom két hónapos. Nagyon vártuk. Mint minden anya, én is igyekszem még a széltől is óvni. A családom szerint túlzásba viszem a féltést. Én meg vagyok róla győződve, hogy helyesen cselekszem, de nemrég olvastam valahol, hogy azért van annyi allergiás gyerek, mert a szülők mindent elzárnak a gyerektől, és az immunrendszerének nincs lehetősége fejlődni. Igaz ez?” Dr. Kossár Klára allergológus Kedves anyuka, a féltés és a törődés természetes. Valóban igaz, hogy az immunrendszer fejlődéséhez a születés után hozzátartozik a különböző kórokozókkal való találkozás, és ezen impulzusok alapján az immun- rendszer megtanulja a védekezés ABC-jét. Tehát bizonyos mennyiségű kórokozó hatásos az optimális fejlődéshez. De mennyi az optimális mennyiség? A csecsemő immunrendszere fejlődésben van, és ha nagy adag antigént kell legyőznie, nem képes úrrá lenni a fertőzésen. Különböző komoly betegségeket kaphat, mint pl. szepszist, agyhártyagyulladást stb. Tehát a gyermeket védeni kell, de nem baj, ha néha piszkos a kezecskéje, vagy bemaszatolja a testvére. Főleg a hasmenést okozó baktériumok vannak erre a fejlődésre jó hatással. (Az is bizonyított, hogy az első gyermek gyakrabban allergiás, mint a többi, mert őt még túlságosan védik, és ritkábban találkozik a kórokozókkal.) A bölcsődébe járó gyermekek is ritkábban allergiásak, viszont nekik a sok-sok fertőzéssel van gondjuk, ami szintén komoly krónikus betegségekhez vezethet. Ez csak az egyik lehetőség, ami miatt több az allergiás beteg. A betegség kialakulásában több tényező játszik szerepet. így tehát továbbra is csak féltse és óvja a kislányát! Várjuk olvasóink jeligés leveleit, orvosaink készséggel válaszolnak rájuk!
