Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-01 / 26. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 1. Szülőföldünk 27 Ingyenesen ismerkedhet a lakosság az önkormányzat munkájával, a város életével Internetes információs kioszk A berendezést szabadtérre fejlesztették ki, de egyelőre technikai okok­ból a városháza földszinti folyosóján helyeztük el (A szerző felvétele) Léva. Egy hónapja működik a városháza földszinti fo­lyosóján egy internetes in­formációs kioszk, melynek segítségével bárki ingyen látogathatja meg a város hivatalos weboldalát, tudo­mást szerezhet a város éle­tét érintő legújabb hírek­ről, kulturális, sport és egyéb rendezvényekről, betekinthet az önkormány­zat munkájába, hasznos in­formációkhoz juthat. FORGÁCS MIKLÓS Štefan Jurák, a városi hivatal elöljárója elmondta, Nyitrán már egy éve működik ilyen szolgálta­tás, innen jött az ötlet, hogy Léván is jó lenne a lakosságot és a turis­tákat ilyen módon is tájékoztatni. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) elkülönített egy pénzcsomagot ilyen célokra, de ebbe a keretbe tavaly nem fért bele a város. „Ezért magunk vet­tük meg a gépet és a szoftvert százhatvannégyezer koronáért. A berendezést szabadtérre fejlesz­tették ki, de egyelőre technikai okokból a városháza földszinti fo­lyosóján helyeztük el. A városhá­za épületében van még egy helyi­ség, amely kívülről megközelíthe­tő, és kisebb átépítések után al­kalmas lenne a kioszk elhelyezé­sére, de az idő sürgetett, s ezért került átmenetileg a mostani he­lyére. Még ebben az évben újabb két gép megvásárlását tervezzük, már a ZMOS anyagi segítségével, s azokat a városközpontban, köz­tereken helyezzük majd el” - kö­zölte az elöljáró. Léva város hiva­talos weboldalát ( www.levice.sk ) és más, az önkormányzatisággal, a belüggyel összefüggő oldalakat ingyen látogathatják az érdeklő­dők, akik pedig más oldalakat akarnak fölkeresni, tizenöt percre szóló bérletet vásárolhatnak az információs irodában, ennek ára öt korona a tényleges 7,50 he­lyett, mivel a karbantartással kap­csolatos költségekkel a város nem terheli a polgárokat. Akik nem akarnak a hivatalnokokkal kom­munikálni, a weboldalakon meg­ismerkedhetnek a képviselő-tes­tületi határozatokkal, különböző formanyomtatványokkal, vélemé­nyezhetik a hivatal tevékenysé­gét. „Egyelőre meglehetősen gyér az érdeklődés, naponta öt-hat ember él a szolgáltatással. A visz- szajelzések viszont pozitívak, bár­milyen értelmes javaslatot meg­fontolunk és alkalmazkodunk. Reményeink szerint nyáron már sokkal jobb lesz a kihasználtsága a kioszknak, addigra az emberek is megszokják, s a turistáknak is nagyon hasznos lehet. A szlová­kon kívül német és angol nyelven hozzáférhető a város honlapja, magyarul pillanatnyilag nem mű­ködik, de ezt a hiányosságot mi­hamarabb orvosoljuk, ez fontos mind a város magyar ajkú lakos­sága, mind a magyar határ közel­sége miatt” - mondta Štefan Ju­rák. Az elöljáró hozzátette: „Az információs kioszk a városháza hátsó bejáratához közel van elhe­lyezve, s ha befejezzük az épület teljes akadálymentesítését, töb­ben élnek majd a lehetőséggel”. A lebomló hulladékot tilos a kukába dobni Papíron egyelőre nem kötöttek szerződést Kötelező komposztálás Nemesek barátsága V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A környezetvédelmi minisztérium tavaly év végén szü­letett rendelete értelmében a víz- gazdálkodással, a táj- és levegővé­delemmel, valamint a hulladék- gazdálkodással összefüggő felada­tok ellátására lakosonként 3,71 korona állami támogatásban ré­szesülnek a községek - tájékoztat­ta a jelen lévő polgármestereket Pint Tibor, a Komáromi Körzeti Környezetvédelmi Hivatal igazga­tója a Hídverő Társulás tagjainak legutóbbi találkozóján. Az összeg alanyi jogon jár, ám hogy konkré­tan mikor érkezik meg a községek számlájára a pénz, azt a hivatalve­zető nem tudta megmondani. Peter Sopiak, az említett hivatal előadója ugyanakkor a 2006. ja­nuár elsején életbe lépett, a bioló­A települések feladata, hogy kijelöljék a bioló­giai hulladék tárolására és komposztálására alkalmas helyet. giai úton lebomló hulladék elhe­lyezésére és megsemmisítésére vonatkozó változásokról beszélt. Ide tartoznak például a kertekben felgyülemlett növényi maradvá­nyok, a közterületeken, temetők­ben lekaszált fű, a lehullott faleve­lek stb. A jogszabály értelmében e hulladékfajtának már nem szabad a konténerekbe, kukákba kerül­nie, hanem komposztálni kell. „A szakértők szerint ezáltal akár 30-40 százalékkal is csökkenhet a kommunális szemét mennyisége, ami természetesen a hulladékgaz­dálkodással összefüggő költségek csökkenését is eredményezi” - mutatott rá Peter Sopiak. Ä közsé­geknek ugyanakkor nem kell drá­ga komposztáló berendezéseket vásárolniuk, a törvény ugyanis megengedi az ún. durva komposz­tálást is, ami gyakorlatilag a bioló­giai hulladék természetes lebom­lását jelenti. „A településeknek csupán az a feladata, hogy kijelöl­jék a biológiai hulladék tárolására és komposztálására alkalmas he­lyet, ami lehet használaton kívüli silógödör, volt mezőgazdasági te­lep, de akár egy üresen álló terület is. Lebetonozására vagy egyéb te­repelrendezésre nincs szükség, hi­szen nem veszélyes hulladékról van szó” - magyarázta az előadó. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy ilyen lerakatban évente legfeljebb 10 tonna biológi­ai hulladékot lehet tárolni, legfel­jebb három évig. Az ennél na­gyobb kapacitású tárolóra ugyanis már más előírások vonatkoznak. A település azonban több ilyen lera- katot is létesíthet, tehát nem szük­séges túllépni a 10 tonnás kapaci­tást. A két-három év alatt kom- posztálódott hulladékot a közsé­gek aztán felhasználhatják rekulti­vációs célokra, parkok vagy más zöldterületek talajának javítására, tereprendezésre stb. „A polgármestereknek, illetve az önkormányzatoknak intenzív fel- világosító kampányt kell folytatni­uk az adott településen annak ér­dekében, hogy a polgárok valóban csak a biológiaüag lebomló hulla­dékot szállítsák ezekre a helyekre - mutatott rá Pint Tibor.” Ugyanak­kor arra is felhívta a figyelmet, hogy a hivatalos szemétlerakó te­lephelyek a jogszabály értelmében ezentúl már nem is vehetik át a bi­ológiai hulladékot, ha ilyet észlel­nek, visszaküldhetik a szállítmányt a községbe. Továbbra is megenge­dett, hogy a lakosok saját maguk is komposztálják a kiskertjükben fel­halmozódott növényi hulladékot. „2006. január elsejétől tilos a növé­nyi maradványok égetése is, a jog­alkotók ezzel is a komposztálásra szeretnék ösztönözni a lakosokat és az önkormányzatokat” - tette hozzá a hivatalvezető. GAÁL LÁSZLÓ Nemeskosút. ,Jgaz, papíron egyelőre nincs lefektetve testvérte­lepülési szerződés, de Nemeskosút- nak is van külföldi településközi kapcsolata” - tudtuk meg Zdena Mačicától, Nemeskosút polgármes­terétől. Már az is érdekes, hogy a baráti község is egy „nemes” falu, a Pápától nem messze fekvő Nemes- görzsöny, de talán ennél is érdeke­sebb, hogy a községek közötti kap­csolat a győri piacon kezdődött. A kosúti öregfiúk focicsa­patának egyik tagja a győri piacon járva szóba elegyedett egy nemesgör- zsönyi focistával. „Van már annak hat éve is, hogy a kosúti öregfiúk focicsapatának egyik tagja a győri piacon járva szó­ba elegyedett a nemesgörzsönyi öregfiúk egyik focistájával. Talán éppen cigánypecsenye meg borocs­ka mellett beszélgettek, és kiderült, ott is van egy jól működő öregfiúk csapata, sőt Csuka Ferenc polgár- mester is a tagja, és így jött az ötlet, hogy a két csapat is találkozhatna - idézi a kezdeteket a polgármester asszony. - Először csak a focisták találkoztak, de aztán, amikor az it­teni képviselő-testületben felvető­dött a téma, hogy nekünk is kellene külföldi testvértelepülési kapcsola­tot kiépítenünk, azt mondtuk, mi­nek keresnénk, amikor itt vannak a görzsönyiek.” Igaz, papíron egyelő­re nem kötöttek szerződést, de a polgármester asszony szerint nem is ez a fontos, hanem a találkozá­sok, a barátkozás. A polgármester asszony elmondta, sokszor már restellik a vendégek előtt a saját pá­lyájukat, mert a focipálya melletti több évtizede épült öltözők egyál­talán nem felelnek meg a mai köve­telményeknek. Már elkészíttették a terveket új öltözők és tribün kiépí­tésére, és uniós pályázaton próbál­nak pénzt szerezni a projekt meg­valósítására. A vendégek elszállásolásával nincs gond, mert Görzsöny nincs messze, a vendégek általában más­nap hajnalban hazaautóznak. ,A kapcsolatokat bővíteni szeretnénk, kulturális és egyéb téren is - árulta el Zdena Mačica - Kosúton meg Görzsönyben is van éneklőcsoport meg kisiskola, ezeket a kapcsolato­kat is szeretnénk bővíteni. Módosul az egészségkárosult személyek támogatása A 2006-os év legfontosabb szociálpolitikai változásai UNDESSER TÍMEA Dunaszerdahely. Január elsejé­től változtak a törvények az egész­ségkárosult személyek támogatá­sát illetően. A törvénymódosítás elsődleges célja, hogy támogassa a fogyatékkal élők szállítási, utazási költségeit, hogy lehetővé tegye számukra a mechanikus vagy elektromos kerekes szék megvá­sárlását, és enyhítem a diétás ét­keztetés során megnövekedett ki­adásokkal járó terheket. Az üzem­anyag árának emelkedése indo­kolttá tette az utazási támogatás összegének emelését havi 2500 ko­ronáról 2750 koronára, továbbá le­hetőség van támogatást igényelni másik mechanikus vagy elektro­mos tolószék megvásárlására és ja­vítására, ami a mechanikus kocsi esetében maximum 16 000 koro­na, az elektromos tolószéknél pe­dig a maximális összeg 110 000 ko­ronát jelent mostantól. A diétás ét­keztetésnél igényelhető kompen­zációs összeget ezentúl azok is igénybe vehetik, akik eddig nem teljesítették ennek laboratóriumi vagy egyéb feltételeit. Ezek a válto­zások előreláthatólag az utaztatást illetően 5,7 millió korona, a diétás étkeztetés esetében körülbelül 8 millió korona, és az egészségügyi segédeszközök megvásárlására nyújtott támogatás esetében 804,5 mülió korona többletkiadást jelen­tenek majd a szlovák államnak az elkövetkezendő öt évben. Születésnap a felsőszeli nyugdíjasotthonban Francista Zsuzsanna 101 éves GAÁL LÁSZLÓ Felsőszeli. Nem mindennapi születésnapi ünnepség volta he­lyi nyugdíjasotthonban: az intéz­mény - és egyben a község - leg­idősebb lakója, Francista Zsu­zsanna születésének 101. évfor­dulóját ünnepelték. Elsőként Hervay Zoltán, az Evangélikus Diakóniai Központ­ban működő nyugdíjasotthon igazgatója köszöntötte az ünne­peltet, elmondva, hogy Zsuzsan­na néni a tíz éve alapított létesít­mény első lakóinak egyike. Nem felsőszeli születésű; ide jött férj­hez, és 1996 óta él az otthonban. Gyermeke nincs, az ünnepség mégis családias légkörben, az ott­hon lakóinak és alkalmazottainak körében zajlott, és jelen voltak a Nagyszombati Kerületi Önkor­mányzat Hivatalának képviselői is, akik Tibor Mikuš megyei elnök levélben küldött jókívánságait tol­mácsolták. Dobosy Pál polgár- mester is elsők között gratulált Felsőszeli legidősebb lakójának. Zsuzsanna néni még élénken kommunikál, de - amint azt az ün­nepségen ő maga vallotta - a látá­sa és hallása már nagyon gyenge. Nemrég egyébként még két száz­éves lakója volt az otthonnak. Ta­valy szeptemberben Ehrenwald Anna 100. születésnapját ünnepel­ték, sajnos ő 2005 novemberében távozott az élők sorából, (gl) A 101 éves néni rosszul lát és hall, de még elbeszélget a lakótársaival (Szőcs Hajnalka felvétele) Rendezvények szervezésére lehet pályázni Vállalkozókat várnak JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. A dunaszer- dahelyi PCEK tanácsadó és vál­lalkozás-fejlesztési központ újra megkapta az Új Kézfogás Köz- alapítvány akkreditációját a pá­lyázni kívánó kis- és középvállal­kozók előminősítésére. Azok a vállalkozók, akik uniós pályáza­ton szeretnének részt venni, il­letve annak önrészére támoga­tást igényelni, vagy ISO és HACCP minőségnormához, eset­leg rendezvényszervezéshez sze­retnének anyagi segítséget kap­ni, a Vállakózás-fejlesztési Köz­ponton (VFK) keresztül fordul­hatnak az Új Kézfogás Közalapít­ványhoz. Sikeres elbíráláskor az adott önrész akár 50 százalékát is fedezi a magyarországi alapít­vány, melynek elsődleges célja a határon túli magyarság gazdasá­gi helyzetének javítása. A dunaszerdahely! VFK orszá­gos viszonylatban tavaly tíz kö­zül a második helyen végzett a sikeres, elfogadott pályázatok alapján. Az első tanácsadás in­gyenes, és a pályázati rendszere­ken kívül kapcsolatteremtéssel, rendezvényszervezéssel és ka­matmentes kisvállalkozói köl­csönökkel is foglalkoznak. „Ta­valy ingyenesen látogatható mezőgazdasági kiállítást is szer­veztünk, próbálunk minden mezőgazdasággal és élelmiszeri­A magyarországi alapítvány elsődleges célja a határon túli magyarság gazdasági helyzetének javítása. parral kapcsolatos információt begyűjteni és összpontosítani. Tavasszal két hasonló témájú konferenciára készülünk” - so­rolta az eredményeket és a terve­ket Pónya Zoltán, a PCEK elnö­ke. Az érdeklődőket a Bartók Bé­la korzón található Mezőgazda- sági Kamara épületében várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom