Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-11 / 35. szám, szombat
„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, (AranyJános) CSALÁDI KOR ,y4 gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével ’’ (AranyJános) 2006. február 11., szombat 10. évfolyam 6. szám Elsős van a családban — 4. rész A problémamentes kisiskoláskort elősegíti az iskola és a szülői ház harmonikus kapcsolata 12. oldal Egymás melleit, együtt És épp Bálint-napon kopogott be hozzám, a kezében botot és egy szív alakú lufit tartott. 13. oldal Lakásból otthont teremteni jó ízléssel lehet Általános érvényű, célszerű tanácsok. Az ízlést paragrafusok közé szorítani lehetetlen. 14. oldal A havas, csúszós utakon gyakoriak a balesetek, melyek következményei gyakran maradandóak, s ilyenkor bizony égető szükség van a családtagok támogatására Pillanatok, melyek megváltoztatják az ember életét Trauma - hirtelen bekövetkező, testi-lelki károsodást okozó mechanikai, vegyi vagy lelki behatás, vagy az ilyen behatásra hirtelen bekövetkező testi-lelki sérülés, súlyos lelki megrázkódtatás. Legalábbis ezt mondja az Idegen szavak kéziszótára. KAMONCZA MÁRTA Traumát akkor élünk át, amikor teljesen váratlanul valami rossz történik velünk. Például egy közúti baleset. Az ilyen gyakran megesik a téli hónapokban, a csúszós, jeges utakon. Váratlanul jön, mindössze pár pillanatig tart, a következményei viszont kihathatnak a balesetet szenvedő egész hátralévő életére. Nem kell feltédenül súlyos balesetekre gondolnunk, amint arról az alábbiakban is szó lesz, elég egy banálisnak tűnő koccanás. Ilyenkor a rászorulónak a szakembereken kívül elengedhetetlenül szüksége van az egész család fokozottabb odafigyelésére, szeretetére. Derült égből villámcsapás... Andrea esete még tavaly történt. „Hétfő volt, december eleje, délután öt óra körül. Éppen munkából tartottam hazafelé. Odakint fagyott, de az úttest száraz volt. Legalább ezerszer megtettem már ezt az utat. Egyenes szakasz, s aznap a forgalom is gyér volt. Aztán hirtelen, máig nem tudom, hogyan fordulhatott elő, az autó megcsúszott, a kocsi jobb fele nekivágódott egy kilométerkőnek. Mint derült égből a villámcsapás, olyan váratlanul történt, megítélésem szerint az egész nem tartott tovább néhány másodpercnél. Én az autóban hatalmas csörömpölést hallottam. Amikor megálltam, láttam, a kocsi keresztben áll az úttesten. A részletekre nem emlékszem. Valahogy ki kellett szállnom az autóból. Láttam, a kocsi jobb oldalán a villanyok és a sárhányó egy része teljesen összetörött. Még arra is emlékszem, hogy elment mellettem egy autó, és nem állt meg. Próbáltam telefonálni, de nem sikerült. A kezem remegett, egyszerűen képtelen voltam használni a mobüomat. Túdtam, személyi sérülés nem történt, mert sem az árokban, sem az út mellett nem láttam senkit. Szerencse a szerencsédenségben, hogy az esettől néhány száz méterre van egy benzinkút. Elmentem oda. Két fiú volt a pénztárnál. Az egyik eljött velem az autóhoz, kirakta a háromszöget és telefonált a férjemnek. Később elmentem orvoshoz. Nyugtátokat kaptam. Az orvos azt mondta, csak idő kérdése az egész. Pár hét, és minden olyan lesz, mint a baleset előtt. Hála istennek csak az autó károsodott, nekem az ijedségen kívül más bajom nem esett. Nem tudom megmagyarázni, mi történt, hogyan csúszott meg a kocsi, és talán ez az oka annak, hogy elbizonytalanodtam. Nem vezetek azóta. Sőt, ha tudom, hogy másnap megyünk valahová autóval, egész éjszaka nem alszom. Gyakran álmodom a balesetről. Szörnyű csörömpölést hallok és tehetetlen vagyok. Legrosszabb az egészben, hogy az esetet követően, gyakran hallgatom a férjemtől, a szüleimtől is azt, milyen ügyetlen, figyelmetlen vagyok. Persze, utólag mindenki okos. Ha tudtam volna előre, mi történik velem, aznap nem ülök autóba” - meséli Andrea még mindig izgatottan. Más-más reakciók Természetesen minden ember más, ki-ki saját alaptermészetétől függően éli át az ilyen és hasonló eseteket. Van, aki halálos balesetet okoz, és amint visszakapja a jogosítványát, azonnal a volán mögé ül, mintha mi sem történt volna. Aztán van a másik véglet: az a sofőr, akinek elég egy koccanás, és az autóba már csak utasként ül be. Andreának az élete alaposan megváltozott a baleset óta. Korábban autóval járt munkába, a gyerekekért, bevásárolni. Most mindenhová gyalog megy, vagy a tömegközlekedési eszközöket használja. Ezáltal azonban a férjének lett több teendője: neki kell járnia a gyerekekért, sofőrként segíteni a nagybevásárlásoknál és hasonlók. Talán ez az egyik oka annak, hogy a házaspár élete az utóbbi hónapokban megromlott, egyre gyakrabban veszekednek. Szakmai segítség Hencze Mónika klinikai pszichológus szerint azokat az embereket, akik súlyos traumákat éltek át, kombinált módszerrel, azaz gyógyszerekkel és terápiával is kezelik. „A poszttraumatikus betegségek nem feltédenül jelentkeznek azonnal az eset után. Lassú, lappangó le- folyásúak is lehetnek. A betegség egyre jobban mélyülhet, hetekig, hónapokig, de van, amikor akár évekig is eltarthat, tehát krónikussá válik, és kihat az ember egész életére” - magyarázza a pszichológus. Elmondása szerint a megbetegedés, a poszttraumatikus reakció lefolyása, mélysége, formája nem csak a külső tényezőktől függ (mi történt), hanem az egyén személyiségvonásaitól, alaptermészetétől is. „Megjelenhet a depresszió, az erős neurotikus tünetek, a szorongás, néhány esetben előfordulhat a túlérzékenység és a paranoid tünet is. A szorongós, neurotikusabb típusoknál erősödhetnek ezek a tünetek, s a depresszió is hamarabb kialakulhat - hangsúlyozza Hencze Mónika. - A pszichoterápia a következő lépésekből áll: első a beteggel való kapcsolat kialakítása. Következik a pszichodiagnosztikai interjú, azaz a probléma részletes leírása, lehetősége van a betegnek arra, hogy részletesen elmondja mindazt, ami nyomasztja, beszél az érzéseiről, gondolatairól, félelmeiről. Fontos az érzelmi ventiláció, a traumatikus esemény ismételt átélése. Következő lépés a negatív szorongó gondolatokkal való szembenállás, s annak bizonyítása, hogy egyes gondolatok fokozhatják a beteg rossz közérzetét. Ennek a célja a konstruktívabb (építő) gondolkodásmód kifejlesztése a betegnél. Ugyancsak fontos az expozíció, azaz tudatosítani a beteggel, hogy ha olyan helyzetbe kerül, amely félelmet vált ki benne, ne futamod- jon meg, hanem tudjon szembenézni az üyen kihívásokkal is.” Türelem, türelem, türelem Az itt felsorolt módszerek azonban csak a szakmai segítséget jelentik, a traumából való gyógyulásnál a leghatásosabb módszer a beteg közveden környezetének, azaz a családjának feltéden szeretete, támogatása. Mindehhez elenged- hetetienül fontos a türelem, a türelem és megint csak a türelem. Lényeges, hogy a balesetet szenvedőt ne kényszerítsük arra, amitől viszo- lyog. Ha például fél ismét vezetni, fogadjuk el döntését, és ne próbáljunk a lelkére beszélni, mert azzal csak ronthatunk a helyzetén. Közúti baleset bárkivel könnyen megeshet a téli hónapokban, a csúszós jeges utakon (Mucska Krisztián illusztrációja) TÍZ ÉVEN FELÜLIEKNEK Nagy emberek kicsiben - Eratosztenész földgömbje OZOGÁNY ERNŐ Alig száz év telt el Nagy Sándor halála után, amikor az általa alapított város, Alexandria könyvtárának vezetője lett Eratosztenész, az ókori Görögország egyik legismertebb tudósa, az i. e. 3. században. Tudni kell, hogy az ő korában úgy gondolták, a Föld olyan lapos, mint a palacsinta, amit egy óriás teknős tart a hátán, így tud kiemelkedni a vüágtengerből. Ennek megfelelően a kor elmélete szerint, ha az ember eléri a világ végét, akkor lábát meg- fürösztheti a tengerben, ami után már csak a nagy semmi következik. És Eratosztenész volt az, aki már akkor igazolta, hogy a Föld olyan, akár egy futball-labda. Az ókorban nem voltak semmilyen műszerek, egyedül a szabad szemmel végzett kísérletekre támaszkodhattak a kor tudósai. Ez viszont sok esetben megfelelő módszer volt a nagy felfedezések megtételére. Eratosztenészt egy aránylag elhanyagolható kérdés nem hagyta nyugodni: miért esnek be a Nap sugarai ugyanabban az időpontban a Föld különböző pontjain másképp? Ő a nyári napforduló kérdését vizsgálta. Kiderült ugyanis, hogy az egykori Szüénében, a mai egyiptomi Asz- szuánban ezen a napon pontosan délben a napsugarak az égbolt tetejéről sütnek, olyannyira hogy a kutak fenekét is megvilágítják. Alexandriában ugyanebben az időpontban viszont ez nem következik be, a kör ötvened részének megfelelően ferdén esnek a sugarak. Szerinte két oka lehet ennek. Az első, hogy a Nap túl közel van hozzánk, emiatt eltérő szögben esnek be a sugarai a két városban. Ha száz évvel korábban élt volna, ezt talán el is hiszi, hiszen akkor még halállal fenyegették meg azokat, akik úgy gondolták, hogy a Nap nagyobb lehet az isteneknek otthont adó Olimposznál. Eratosztenész korában viszont már elfogadottá vált, hogy központi csillagunk a Földnél is nagyobb, csak a nagy távolság miatt tűnik oly kicsinek. Ez viszont azt jelentette, hogy nagyon távol van tőlünk. Ám ha igaz a nagy távolság, akkor sugarai párhuzamosan esnek be sárgolyónk minden pontjára. így ha eltérés mutatkozik a napforduló delén az Alexandriában és Szüénében beeső napsugarak között, annak csak egy magyarázata lehet: Földünk nem lapos, ahogyan eddig gondolták, hanem gömb alakú. Eratosztenész nem volt rest, azonnal meg is beesülte a kerületét. Számítása megejtően egyszerű volt. Egyrészt feltételezte, hogy a két város ugyanazon a hosszúsági körön helyezkedik el - ami csaknem igaz, közöttük az eltérés csupán egy fok másrészt tudta, hogy a tevekaraván az Alexandria és Szüéné közötti távolságot ötven nap alatt teszi meg. Mivel köztudott volt, hogy naponta 100 stádium távolságot tudnak megtenni, ebből következett, hogy a két város 5000 stádiumra fekszik egymástól. Ezt követően csak öt- vennel kellett szoroznia - emlékezzünk rá, épp a kör ötvened részének megfelelő a napsugarak beesési szöge közötti különbség a két városban -, máris eljutott a végeredményhez. Döbbenetes, hogy ezzel a tudományosnak csak nehezen nevezhető módszerrel müyen pontos eredményt kapott: mai mértékkel mérve negyvenezer kilométernek adódott Földünk kerülete. A kétezer kilométeres különbség igazán elhanyagolható. Annál is inkább, mivel a népvándorlás korát és a Római Birodalom bukását követően a görög kultúra kincsei olyannyira feledésbe merültek, hogy a Föld alakjáról szóló bizonyíték is az enyészeté lett. így történhetett meg, hogy ezerötszáz éven keresztül nemcsak tilos volt hangoztatni, hanem máglyára is küldték mindazokat, akik hittek a Föld gömbölyű alakjában. Csupán a 15. század folyamán vetődhetett fel újra Földünk valódi alakjának kérdése. Hogy müyen kemény harc következett még ebben az időben is, arra a legjobb példa, hogy a 17. században Galileo Galüeit még máglyahalállal fenyegették, ha nem vonja vissza erre vonatkozó tanait, és nem tagadja meg azt, hogy a Föld nem mozog, csupán egy helyen áll, holott Eratosztenész épp a földforgással magyarázta a nappalok és éjszakák váltakozását.
