Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-09 / 33. szám, csütörtök

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 9. FIGYELŐ HANDELSBLATT Oroszország a G8 ország­csoport hét végi tanácskozá­sán bejelenti, hogy 12 milli­árd dollár adósságot kíván idő előtt törleszteni a hite­lezőket tömörítő Párizsi Klub 19 országának. Alekszej Kud­rin orosz pénzügyminiszter szerint Oroszország pénz­ügyi helyzete megengedi az idő előtti visszafizetést és azt, hogy az ország megsza­baduljon a volt Szovjetunió adósságaitól. A törlesztésre a következő hat hónapban ke­rül sor. Kudrin azt is közölte: Oroszország ezenkívül a vi­lág 16 legszegényebb orszá­gának adósságát is el akarja engedni, összesen mintegy 668 millió dollár értékben. Már felajánlotta, hogy Afga­nisztánnak - bizonyos felté­telek esetén - 10 milliárd dollárt elenged. Moszkva 2005-ben legalább 18 milli­árd dollárnyi küladósságot törlesztett idő előtt, így idei kamatterhei 836 millió dol­lárral csökkennek. A gáz- és olajbevételeiből könnyedén törleszti adósságait, és azon van, hogy azoktól idő előtt megszabaduljon. A tempó azonban túl gyors az amúgy nagy államháztartási hi­ánnyal birkózó Németor­szágnak, Oroszország legna­gyobb hitelezőjének, hiszen korábban kalkuláltak az orosz kamatfizetésekkel is. Peer Steinbrück német pénz­ügyminiszter moszkvai láto­gatásakor elérte, hogy egy­előre 1,3 milliárd dollárt fi­zessenek vissza. Az oroszok egyelőre nem törlesztenének egy több mint ötmilliárd dol­láros összeget. THE WASHINGTON POST Lengyelország kész később­re halasztani az év végére ter­vezett iraki csapatkivonást - közölte washingtoni látogatá­sa előtt Lech Kaczynski állam­fő. A lap szerint világosan ér­tésre adta, hogy Lengyelor­szág a Washingtonnak nyúj­tott iraki támogatásért cseré­be fegyverkezési segítséget és kereskedelmi kedvezménye­ket vár. A varsói kormány Amerika-barát politikája ed­dig nem hozott elengedő eredményt. A lengyeleknek is 100 dollárt kell fizetniük az amerikai vízumért. Alpár Ignác annak idején Európa legnagyobb tőzsdepalotáját alkotta meg Luxuslakások lesznek az MTV székházában A Magyar Televíziónak je­lenleg otthont adó egykori Tőzsdepalota földszintjére kávéházat, boltokat, a felsőbb szintekre üzleteket, irodákat, néhány szállodai szobát, valamint lakásokat tervez az épületet nemrég megvásároló kanadai cég. HÁTTÉR Az átalakítást vezető mérnök kö­zölte: igyekeznek tartani magukat az eredeti építész, Alpár Ignác ter­veihez, aki Európa legnagyobb tőzsdepalotáját, „a kereskedelmi szellem és a kapitalizmus székes- egyházát’ kívánta megalkotni. Az épületet 4 és fél milliárd forintért értékesítő ÁPV Rt. (a szlovákiai Nemzeti Vagyonalap megfelelője) igazgatója emlékeztetett: az állam három éve próbálja eladni az ingat­lant, ez idő alatt csaknem félszáz társasággal egyeztettek. Vági Már­ton szerint jó árat kaptak a Tőzsde­palotáért. Áz igazgató hozzátette: a jelenleg érvényes bérleti szerződés nélkül az épületet használó MTV másfél-kétmilliárd forintnyi bérleti díjjal tartozik. Michael Tippin el­nök-vezérigazgató kijelentette, az eladás során mindkét szempont­juk érvényesült: a piaci viszo­nyoknak megfelelő, jó árat kaptak a Tőzsdepalotáért, és rendkívül igényes, elhivatott szakmai befek­tetőt találtak. Az egyelőre nem derült ki, hány müliárd forintot emészt fel a tervezett gyökeres átalakítás. Vági Márton úgy nyi- Jatkozott, „érvényes és aláírt bér­leti szerződés az utóbbi két évben nincs” az ÁPV Rt. és az MTV kö­zött, a közszolgálati médium je­lenleg mintegy másfél-kétmilliárd forintnyi bérleti díjjal tartozik. Ebben a helyzetben a kormány­nak azt kell eldöntenie, hogy pénzt ad a tévének a tartozás ren­dezésére, vagy döntést hoz arról, hogy az ÁPV Rt. engedje el ezt az összeget. (InfoR, PB) Távozott Simon András Közös megegyezéssel szerződést bontott az MTV és Simon And­rás műsorokért felelős alelnök. Rudi Zoltán, az MTV elnöke elis­merését fejezi ki, amiért az alelnök a minőségi európai közszolgá- latiság elvei szerint alakította át a magyar köztelevízió műsorrend­jét. A tévé műsoraiért már közvetlenül a két csatorna műsorigaz­gatója felel. A MTV Választási Irodájának irányítását Baló György vette át. Program-főtanácsadóként 2006. február 20-ától az intéz­mény munkáját segíti majd Olaf Steenfadt, a ZDF (a német köz- szolgálati televízió) korábbi vezető munkatársa. JEGYZET Tünde vallomása PUHA JÓZSEF Tündének hívnak. A foglalkozá­som: tévésztár, egy magyar fővá­rosról elnevezett tévében dolgo­zom. Arra nem emlékszem, ho­gyan kerültem oda, biztos a sok rajongóm akarta, hogy mindig nézhessenek. Tíz magyarból ki­lenc és fél még sosem látta a műsoromat, azt sem tudják, mi fenét csinálok, de ez nem ok arra, hogy ne én legyek a legnagyobb magyar tévésztár. Azért nem mondom, hogy a vízcsapból is én folyók, mert tudom, ember oda nem tud bemászni, de ha vala­hogy mégis be tudna, nem férne ki a csövön. Erre még a világsztá­rok sem képesek. Állítólag nem szeretem, amikor a média meg a tévé és a sajtó a magánéletemben turkál, de muszáj eltűrnöm. A producerem azt mondta, ez sokat hoz a konyhára. Én nem értek az ilyesmihez, a múltkor meg is akartam neki mondani, csak elfe­lejtettem, hogy a konyhám u- gyanúgy néz ki, mint két éve, a sarokpadot azonban a közel­jövőben ki fogom cserélni, mert kopott. Mostanában arra kíváncsi minden riporter, ki kislányom apukája, és kislányom apukája a féijem-e egyben. Már sok jelöltet bemutatott az Aktív. A szemfüles nézők rájöttek, hogy először vé­letlenül egy régi rajongómat ne­veztem meg apukának, de ezt ki­zárólag miattuk tettem, hogy pél­dát mutassak, és ők is olyan meg­hitt burokban éljenek, mint én. Azt akarom, hogy az újságírók hagyják békén a kislányomat, nem szeretem, ha a lapjukban mutogatják, mert csak az Aktív­val kötöttünk szerződést. És a kislányom igenis örömmel szere­pel a műsoraimban. Régebben sokszor mondtam neki, hogy hagyjon fel a tévézéssel, ám ő erősködött, pedig akkor még be­szélni sem tudott. A naptárt a ra­jongóim követelik, nem tehetem meg velük szemben, hogy nem készítek, mert kárt okoznának magukban, ha nem nézegethet­nének adásszünetek alatt is, és a kislányom nagyon szereti, ha fo­tózzák. Tudni kell rólam, hogy jó anyuka vagyok, ezért az aktívos tévé felkért, vigyázzak sok gye­rekre a nyáron, ők ezt felvették, és megmutatták, müyen jó anyu­ka vagyok. Csak Tibi bácsi undo- koskodott. A rajongóim azóta nem szeretik Tibi bácsit. Azért álltam elő ezzel a vallomással, mert a producerem úgy döntött, ezentúl határon túlról választok magamnak egynapos férjeket, hogy még sokáig téma maradjak az Áktívban. Magyarországról nem tudok választani, mivel itt már mindenki a rajongóm. Ma­gukhoz talán még nem jutott el az összes hírnevem, és bizonyára sokan szeretnének jelentkezni. A producerem az újságban azt ol­vasta, hogy terhes vagyok, ha ez megtörtént velem, ezt is be kel­lene vállalnia a jelentkezők egyi­kének, esetleg másikának. Sváby András a produceremnek meg­ígérte, hogy minden jelentkezőt bemutat az Aktív, a legjobbakat a Napló is, de a mesét hozzá neki kell kitalálnia, nekem meg be kell tanulnom. Várjuk a leveleiket! Kérem, a jelentkezők az életraj­zuk mellé csatolják legutóbbi adóbevallásukat! A kislányom új­abban ezeket gyűjti. Tisztelettel: Tünde, a legna­gyobb magyar tévésztár Utóirat: A levél bizonyos részle­teit a képzelet szülte, és a szerző reméli, sosem válnak valóság­gá... KOMMENTÁR A zsidók sapkája MALINÁK ISTVÁN Ha volt sapkája, ha nem, a nyuszikát mindenképpen megverték. A született balek, az örökös bűnbak sorsa ilyen. Nos, ezt a szerepet szánja az iszlám világ Izraelnek, ez a mostani karikatúraháború egyik legfontosabb tanulsága - és oka! Különösen azon országok retorikája bizonyítja ezt, ahol a Mohamed-rajzok miatti „spontán” felháborodás állami irányítással zajlik, így Szíriában és Iránban. Nem véletlen, hogy több iszlám országban az utcai tüntetések má­sodik napján máris megjelentek az Izraelt és fő támogatóját, az USA-t bíráló jelszavak, annak ellenére, hogy a karikatúrákhoz egyiknek sem volt semmi köze. Kedden aztán teljesen nyilvánva­lóvá vált a dolog, amikor Ah Hamenei ajatollah az európai karika­túrákat a cionista összeesküvés eredményének nevezte. Ha Irán legfelsőbb vallási vezetőjének szavait és azt a programot tekint­jük, amelyet a legfelsőbb állami vezető, az ultrakonzervatív iszlá­mot képviselő Ahmadinezsád elnök hirdetett meg, Izrael joggal érezheti magát veszélyben. A manipuláció nyilvánvaló. Az európai nagykövetségek előtt ran­dalírozó muzulmánoknak gőzük sincs arról, mi ellen tiltakoznak, nekik elég, hogy az imámjaik azt mondták, megsértették a prófé­tát. Pont most, amikor a szélsőséges Hamász kormányalakítás előtt áll. Amikor Irán bejelentette, hogy felújítja az urándúsítást. A mostani hangulat kísértetiesen idézi a néhai Khomeini ajatolláh által meghirdetett iráni iszlám forradalom napjait, csak szélesebb körben. Ilyen körülmények között a mérsékeltnek tartott világi arab kormányok merik-e majd következetesen Izrael elismerésé­hez és a fegyverletételhez kötni egy esetleges színtiszta Hamász- kormány támogatását? Egyre komolyabban kell venni azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a Hamász az említett feltételeket sosem fogadja el, ráadásul a Hamász az önálló palesztin államot konzervatív iszlám államként képzeli el. Mit lép majd az EU, amely eddig is milliárdokat ölt a palesztinok támogatásába? Egyelőre nem hiszi el a Hamásznak, hogy a Pa­lesztin Hatóság az európai és amerikai támogatások nélkül is életképes, bár az utóbbi egy hét alatt a háttértárgyalásokon sok minden történhetett. A zűrzavaros palesztin helyzetben jól meg­figyelhető az az erősödő vonal, amely az Európától, az eddigi európai anyagi függőségtől való eltávolodást ösztönzi. Nem iga­zán tudni, mire számíthat a Hamász a gazdag szaúdiaktól, és mire az iszlám világban vezető szerepre törekvő Irántól, amely valamiféle neokhomeinista forradalmi lázban ég. A radikális isz­lám előtt folyamatosan meghátráló Európa valószínűleg fel fog­ja újítani a pénzinjekciókat a közel-keleti pozíciók megőrzése - teljesen ellenőrizhetetlen és sokféleképpen magyarázható kate­gória - címén. És még a dánok sem fognak tüntetni, ha Brüsszel­ben az „úriember-politika” jegyében meghirdetnek egy mecseté­pítő programot. A lényeg: nem az EU, nem a kis Dánia a karikatúraháború veszte­se, hanem Izrael. A szólásszabad Európa felelőssége nem megen­gedni, hogy áldozatává is váljon. Mit gondolnak, az iráni ellenka- rikatúra-pályázat témája miért éppen a holokauszt, miért nem Jé­zus próféta, a kereszténység, a pápa vagy a dán királyi ház? TALLÓZÓ ROA/VÁN SAJTÓ A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség (RMDSZ) órák alatt kiütötte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1735. számú ajánlása ürügyén túlfűtött politikai vitát kavaró Demokrata Pártot (PD), amely azonban makacskodásával to­vább gerjeszti a román kor­mányválságot - írta a román sajtó. A harcias kijelentések da­cára a PD-nek nem sikerült le­váltatnia az ET Parlamenti Közgyűlésének román küldött­sége éléről Frunda Györgyöt, a kormánykoalíció alapját ké­pező megállapodás szerint ugyanis a koalíciós pártok egyeztető tanácsa csak kon­szenzusos határozatot hozhat. Idézték a bukaresti lapok a Markó Béla sajtóértekezletén elhangzottakat az RMDSZ-t „Románia iránti lojalitásra vagy a koalícióból való távo­zásra” szólító fenyegetésekről. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a magyar szervezet senkitől sem fogad el „lojalitási leckéz- tetést”, valamint hogy a kor­mánykoalíció csak úgy tarthat­ja magát, ha mindegyik pártja tartja magát a koalíciós megál­lapodáshoz. Úgyhogy a megbe­szélés végén maga a PD képvi­selője volt kénytelen közölni: Frunda megmarad a strasbour- gi román parlamenti közgyűlé­si küldöttség élén, mert a PD magára maradt a korábban nagy garral „közös koalíciós ál­láspontként” beharangozott „visszahívás” vagy „leváltás” mellett. Az Adevarul idézte az ellenzéki Adrian Severin szoci­áldemokrata párti (PSD) ro­mán képviselő szavait, amelye­ket az ET közgyűlésében a nemzet fogalmáról elfogadott 1735. számú ajánlás alapjául szolgáló jelentés szerzőjéről, Frunda György RMDSZ-szená- torról mondott: „Elismeréssel tartozom a jelentéstevőnek, mert ajtót nyitott egy új szá­zadra, átlépve az elmúlt száza­dok néhány fogalmán”. Ennek ellenére, tíz nappal a strasbo- urgi döntés után a PSD elnöke és más román politikusok is a román küldöttséget vezető Frunda leváltását követelték. Pedig a Bukarestben sok vihart kavaró ET-dokumentum „mini­mális figyelemmel történő elol­vasásából kiderülhetett volna”, hogy a Frunda jelentése nyo­mán elfogadott ajánlás tulaj­donképpen „Románia-párti”. Az Adevarul szerint naivság lenne azt hinni, hogy az egész hercehurca csupán „tájékozat­lanságból” vagy „nemzetközi dokumentumok értelmezésére képtelen újságírók kútmérge- zéséből” keletkezett. „Ahogy a téma a piacon megjelent” a po­litikusok lecsaptak rá, hogy a túlfűtött vita hevénél saját pe­csenyéjüket sütögessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom