Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-09 / 33. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ ______ Ra blótámadások Kassán Kassa/Nagymihály. Rövid időn belül két utcai támadás tör­tént a kelet-szlovákiai nagyvárosban. Kedden egy 52 éves nőtől vették el értékes ékszereit és a pénzét a kassai Stúr utcában, az asszony kára százezer korona. Később egy 17 éves lányt ért tá­madás a Považská utcában, egy ismeretlen elkövető fegyvert szegezett rá, és elvette a mobiltelefonját, készpénzét, bankkár­tyáját és személyes iratait. Egyik esetben sem történt személyi sérülés. (SITA) Megrongálta a nyilvános telefont Bártfa. Feltörtek és kiraboltak egý nyilvános telefonkészüléket kedden délután a város egyik utcájában. A telefontársaság kára 50 ezer korona. A rendőrség keresi a tettest. (SITA) Elítélték a feleséggyilkost Besztercebánya/Felsőperecsény (Horné Pršany). A fellebbvi- teli bíróság 16 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Vladimír Sipkát, a felsőperecsényi feleséggyilkost. A13 évet kiszabó, elsőfo­kú bírósági ítélet ellen az ügyészség adott be fellebbezést, mivel a gyilkosságot rendkívüli kegyetlenséggel követték el. Sipka még 2004 decemberében egy családi veszekedés során oltotta ki felesé­ge életét, miután az asszony bejelentette, hogy el akar válni tőle. A feldühödött férfi tizenöt késszúrással végzett a 39 éves asszony­nyal. (TASR) Kirabolták a családi házat Boly (Boľ). Kiraboltak egy családi házat a Tőketerebesi járás­ban található faluban. Az ismeretlen elkövető több kristálytár­gyat és különféle ruházati cikkeket zsákmányolt, elvitt egy Skoda Felíciát is. A tulajdonos kára megközelítőleg 170 ezer ko­rona. (SITA) Turistákat raboltak ki Magas-Tátra. Rövid időn belül két rablás is történt a napokban. Előbb három magyarországi turista bungalóját rabolták ki, eltűnt több kabát, digitális fényképezőgép, egyéb elektronikus készülé­kek. A kár megközelítőleg 35 ezer korona. Nem sokkal később pe­dig egy lengyel férfi hotelszobájából tűnt el egy 40 ezer koronás személyi számítógép. (SITA) Rendőrkézen a zsaroló Besztercebánya. Véget ért egy évekig húzódó zsarolási ügy. A 25 éves elkövető 2003 és 2006 februárja között összesen 180 ezer koronát zsarolt ki áldozatától, egy 24 éves rokkantnyugdíjastól, akit arra kényszerített, hogy minden hónapban adja át neki a nyugdíját. Áldozatát azzal tartotta sakkban, hogy azt mondta ne­ki, megöli, ha nem engedelmeskedik. A zsaroló veréssel is nyoma- tékot adott követeléseinek. A rendőrség letartóztatta a férfit, és el­járást indított ellene. (TASR) Zdenko Trebula szerint más forrásokból is szerezhetnek pénzt új beruházásokra Nadrágszíj-összehúzó megyei költségvetés Kassa. A megye idén 3,2 mil­liárd koronás bevétellel és 3,1 milliárdos kiadással szá­mol. A legtöbb pénzt, mint­egy 1,6 millió koronát az oktatásügy „emészt fel”, a második legköltségesebb terület a szociális szféra 575 millió koronával. JUHÁSZ KATALIN Az egészségügy a tavalyinál is kevesebb támogatást kap, új beru­házásokra pedig alig jut pénz. E célra más forrásból, például bank­hitelekből, uniós alapokból, illetve a magán- és közszféra pénzét egye­sítő úgynevezett PPP-projektekből (Public-Private Partnership) igye­keznek anyagiakat szerezni. A nadrágszíjat Zdenko Trebula (Smer) megyei elnök szerint nem kellett volna ennyire összehúzni, ha az előző önkormányzat felemel­te volna a gépkocsiadót, ami jelen­tős bevételi forrás a megye számá­ra. A képviselő-testület első rendes ülésén azonban világossá vált, ha a többségi koalíción belüli egyezteté­sek sikeresek lesznek, Trebufának az elkövetkezendő négy évben nem kell aggódnia elképzeléseinek fo­gadtatása miatt. Az 57 tagú testü­letben ugyanis tekintélyes, 34 fős MKP-Smer-Szlovákiai Régiók Pártja-ANO-Polgári Szolidaritás Pártja-klub alakult, amely mellett az ellenzék nem rúghat labdába. Az SDKÚ és a KDH képviselői hét­főn egyetíen módosítást sem tud­tak eszközölni a költségvetésben, javaslataikat a többség csupán ille­delmesen végighallgatta. A legtöbb kritika a megyei hiva­tal működési költségeinek emelé­sét érte. Ez tavaly hozzávetőlege­sen 150 millió korona volt, az idei évre viszont 200 milliót hagyott jó­vá a hivatal számára a megyei ön­kormányzat. Összehasonlításképp: a katasztrofális állapotban lévő közutak karbantartására csak 31 miihó korona jut idén, kultúrára pedig a tavalyi szerény összegnél is kevesebb. Ľuba Blaškovičová, a szí­nésznőből lett független képviselő szerint ez csupán az intézmények vegetálására elég, alkotó munkára aligha. Egy fülért sem kapnak a megye területén létesülő ipari par­kok, a testület leszavazta továbbá a januári légi katasztrófa 42 áldoza­tának emlékére építendő hejcei emlékmű támogatását. Ez utóbbi döntés vélhetően a megyei elnököt is meglepte, mivel az ülést követő napon már azt nyüatkozta a sajtó­nak, hogy a testület ismét meg fog­ja vitatni ezt az ügyet. A javaslattal valószínűleg csak az volt a baj, hogy nem a többségi koalícióból ér­kezett, hanem Martin Pado belügyi államtitkártól, aki az SDKÚ színei­ben jutott be a megyei képviselő- testületbe. Az idei költségvetésből mintegy kilencmillió koronát szánnak ifejlesztésre Egyhangúlag megszavazták LECZO ZOLTÁN Királyhelmec. A helyi önkor­mányzat legutolsó ülésén jelen lé­vő képviselők ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták a város 2006-os költségvetését. Ki­rályhelmec gazdálkodása már a múlt évben kiegyensúlyozott volt, és a szakemberek szerint az idei évet is 1,49 millió korona nyere­séggel zárhatják. Nagy Dezső pol­gármester elmondta, az idén 101 millió koronás bevételre és mint­egy 99,51 milliós kiadásra számí­tanak. A kiadások közel felét a he­lyi oktatási intézmények fenntar­tása teszi ki. Az alapiskolák 29,44 milliós kiadást jelentenek a város­nak, ám ebből a pénzből biztosít­ható lesz a zavartalan működteté­sük. A helyi óvodák, a szabadidő- központ, az étkezdék, a napközi otthonok és a művészeti alapisko­la további 18,7 mülió koronába kerül. Ezt az összeget a város a sa­ját költségvetéséből kénytelen el­különíteni. Nagy Dezső megje­gyezte, hogy Királyhelmecen az idén valószínűleg nem lesz szük­ség. egyetlen óvoda bezárására sem, ám az említett intézmények gazdálkodását mindenképp ész- szerűsíteni kell. A városi hivatal és a rendőrség üzemeltetése, a közterületek karbantartása, vala­mint a település egyéb működési költségei ugyancsak jelentős ösz- szegeket emésztenek fel. A régeb­ben felvett 12,5 milliós banki hi­telből az idén várhatóan 1,4 milli­ót törlesztenek majd. Fejlesztésre így mintegy 9 mülió korona for­dítható. Ebből a pénzből 2006- ban megkezdik a Kórház utcai sé­tány építését, és kiszélesítik a Hu­nyadi utcát, valamint a Vásártér utca burkolatának cseréjét is meg­oldják. Ez összesen 2,6 mülió ko­ronába kerül. Várhatóan még eb­ben az évben elvégzik a temető előtti tér rendezését is. Királyhelmecen hosszú évekig komoly gondot okozott a lakás­gazdálkodási vállalat működteté­se, ám mostanra ez a probléma is megoldódott. Két évvel ezelőtt az intézmény megmentésére a város vezetésének még 1,5 mülió koro­nás banki hitelt kellett felvennie, ám a következetes és szigorú gaz­dálkodásnak köszönhetően a gondok nagy részén sikerült úrrá lenni. A cég a kintlévőségeit haté­konyabban hajtotta be, és a lako­sok fizetési fegyelme is javult. A régebben meglehetősen gazda­ságtalanul működő műszaki szol­gáltatások üzemét is átszervez­ték, ettől a változatástól újabb megtakarításokat remélnek, és a szolgáltatások színvonalának emelkedését váiják. Nagy Dezső hangsúlyozta, természetesen elé­gedett azzal, hogy a város gazdál­kodását az utóbbi években sike­rül kiegyensúlyozottá tenni, ám megoldásra váró probléma akad épp elég. Nagy szükség volna Királyhelmec úthálózatának fel­újítására, a települést elkerülő közút és az új tornaterem meg­építésére. A csatornahálózat fej­lesztését ugyancsak meg kell ol­dani, valamint a tervezett ipari parkot is létre kellene hozni. Eze­ket a rendkívül költségigényes beruházásokat azonban az ön- kormányzat saját forrásokból képtelen megvalósítani, ehhez komoly állami segítségre, vagy je­lentős összegű pályázati támoga­tásra volna szükség. 40 milliós beruházás Sportcsarnok épül? Királyhelmec. A Bodrogköz köz­pontjában még az idén meg szeret­nék kezdem az új, mintegy három­száz néző befogadására alkalmas városi sportcsarnok építését. Nagy Dezső polgármester elmondta, a magyar tanítási nyelvű alapiskola építését a település akkori vezetése még a nyolcvanas években elkezdte - mintegy 190 milliós költségvetés­sel - ám a tanintézmény csak 2002- ben költözhetett be az épületbe. Akkorra sé az étterem, se a tornate­rem, se a sportpályák nem készül­tek el. Az eredeti tervek szerint az iskola mögötti telken egy 930 négy­zetméteres alapterületű tornate­rem épült volna, ám a város vezeté­se úgy határozott, hogy egy lénye­gesen nagyobb, mintegy 1546 négyzetméter alapterületű létesít­ményt emelnek. Döntésüket az is befolyásolta, hogy az iskola mögöt­ti telket időközben részben már be­építették, így azon a tornaterem és a sportpályák egyszerűen nem fér­tek volna el. Az új létesítményben nemcsak az iskola tanulóinak és a város polgárainak, hanem az egész régió lakosainak szeretnének - kul­turált körülmények között - sporto­lási lehetőséget biztosítani. Arról nem is beszélve, hogy a sportcsar­nokban akár koncerteket és egyéb kulturális rendezvényeket is szer­vezhetnének. A város polgárai jelenleg csak két kisebb tornatermet használ­hatnak, nagyobb kapacitású intéz­mény a majdnem 20 küométerre lévő Tiszacsemyőben található. Királyhelmec vezetése az építke­zéshez szükséges engedélyeket már beszerezte, és mintegy félmil- lió koronáért már a munkálatok megkezdéséhez elengedhetetlen tervdokumentációt is elkészíttet­te. A legnagyobb problémát az ál­talános pénzhiány jelenti, egy ek­kora beruházás összköltsége ugyanis meghaladja a 40 mülió koronát. Bár a város költségvetése kiegyensúlyozott - az idén fejlesz­tésre 9 mülió korona áü rendelke­zésre - a helyi önkormányzat Uyen mértékű beruházást egyedül nem tud finanszírozni. Az építkezés megkezdéséhez ezért áüami tá­mogatást kémek, vagy a különbö­ző pályázatok útján próbálnak meg pénzt szerezni. Az sem elkép­zelhetetlen, hogy a város újabb, hosszú lejáratú banki hitelt vesz fel. Nagy Dezső szerint ha a beru­házáshoz szükséges pénz a rendel­kezésre áll, a sportcsarnokot akár néhány hónap leforgása alatt fel lehet építeni, (leczo) November elsején beindul a gyártás Az épület belső felújítása tovább tartott, mint tervezték, sok előre nem látható probléma adódott Toborozzák a munkásokat Hamarosan visszaköltözhetnek az óvodások SZÁSZI ZOLTÁN Rimaszombat. Tíz korona négyzetméterenkénti áron kínál­ja fel a város a Dráxlmaier cég számára a tulajdonába kerülő földterületeket. A német céggel folynak a tár­gyalások. Ahhoz, hogy minél ha­marább állami garanciával járó támogatáshoz juthasson a német nagyberuházó, tulajdonlappal kell rendelkeznie. Rövid távon ugyan előnytelennek' tűnhet a csere és telekvásárlási ügylet, ám hosszú távon mind a város, mind pedig a régió szempontjá­ból stratégiai fontosságú lesz. Rimaszombat városának telek­cserét és -vásárlást kell végrehaj­tania a kiszemelt területeken. Áz egyik földterület a római katoli­kus egyház tulajdonában van, a másik pedig a Spohypo élelmi­szer-ipari cégé. Míg az egyházzal lehetséges a csere, a másik eset­ben a városnak meg kell vásárol­nia mintegy hathektárnyi terüle­tet, ha gyorsan el szeretnék kez­deni a beruházás megvalósítá­sát. A vételár 250 korona négy­zetméterenként, az eladási ár vi­szont a fentebb már említett 10 korona. Ezzel a jutányos árral igyekszik a város ösztönözni a beruházást. Az önkormányzat egyhangúlag elfogadta a polgár- mester, Cifruš István által kidol­goztatott javaslatot. Ha minden jól megy, február végére már a Dráxlmaier cég tulajdonába ke­rülhetnek a földterületek és megkezdődhet az iparcsarnok- telepítés. Információink szerint november elsején beindul a gyártás, egyelőre a konzervgyár csarnokaiban. A munkaerő-to­borzás folyamatos, a város már annak érdekében is lépéseket tett, hogy az alacsony képzettsé­gű, hosszú ideje munkanélküli­ként nyilvántartottak számára is munkalehetőséget teremtsenek az autóipari cégnél. KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Hamarosan visszaköl­tözhetnek a magyar óvodások a Žižka utcai felújított óvodaépü­letbe. Az eredeti tervek szerint az ok­tóber végén kezdődött munkála­toknak a karácsonyi szünet után be kellett volna fejeződniük, ám sok apró, előre nem látható kö­rülmény zavarta a felújítás folya­matát, ezért a terminus kissé ki­tolódott. Ahogy Balogh Valéria igazgatónőtől megtudhattuk, a munkások január utolsó napján hagyták el az épületet, február első napjai takarítással teltek. Ebben aktívan részt vettek az óvónők is, akik műszak előtt és után csaptak fel takarítónőnek, hogy a gyerekeket minél hama­rabb a régi-új épületben láthas­sák viszont. A napokban várható a higié­nikusok ellenőrzése. Ha az épüle­tet az előírásoknak megfelelőnek nyilvánítják, a gyerekek vissza­költözhetnek a most még üresen álló termekbe. A belső átalakítás során megújult a konyha, a mel­lékhelyiségek, új csempe és par­ketta került az egyes helyiségek­be, a termeket kimeszelték, sőt még a régi függönyöket is lecse­rélték. A késedelmet olyan fel­gyülemlett apróságok okozták, mint például a megfelelő csempe kiválasztása és megrendelése, a hibás radiátorok leszerelése, a hátsó bejárat átépítése, melyhez a műemlékvédők hozzájárulása volt szükséges, azaz olyan megol­dásra váró gondok, melyek csak a felújítás során váltak nyüvánva- lóvá. A szokatlanul hideg téli idő szintén lelassította a munkafolya­matokat. A gyerekek a felújítás ideje alatt a Železnflcy-lakótelep két külön­böző óvodájában voltak elhelyez­ve, mivel így megoldható volt, hogy az egyes osztályok változat­lan összetételben, saját óvónőik­kel „vészeljék át” az építkezés okozta terem- és terepcserét. A szülők nem tiltakoztak az áthelye­zés ellen, pedig a lakótelepi óvoda csaknem mindenki számára messzebb volt a belvárosi épület­nél. A legfontosabb azonban, hogy hamarosan a megszokott környezetben, a magyar iskola kö­zelében lesznek az ovisok újra, nekik megfelelő, modern körül­mények között. /I takarításban az óvónők is segítettek (Szűcs Éva felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom