Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-07 / 31. szám, kedd
10 TÉMA: A KARIKATÚRAHÁBORÚ ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com Rajzok, melyek felforgatták a világot Lapunk a dán Jyllands-Posten című napilapban megjelent karikatúrák némelyikének megjelentetésével nem provokálni akar, csupán informálni. Szeretnénk, ha látnák, hogy mi váltotta ki a muzulmánok felháborodását. Ha ezt nem mutatnánk be, oda jutnánk, ahol 1989 előtt voltunk: az emberekkel aláíratták a Charta 77 ellen tiltakozó íveket, csak éppen azt nem tudták, mi ellen tiltakoznak. De ugyanúgy szeretnénk bemutatni azt is, mit váltottak ki a finomnak nem, de bu- gyutának nyugodtan nevezhető rajzok. És közöljük azt a két karikatúrát is, amely az Európai Arab Liga honlapján jelent meg, s a holoka- usztot kérdőjelezi meg, valamint a fasiszták által meggyilkolt Anna Frankot Hitlerrel egy ágyban ábrázolja. Vagyis szeretnénk megmutatni, hogy milyen érzéketlenséghez vezethet egy másik érzéketlenség.- El kellene érnünk valahogy a hatmilliót.- Nem hiszem, hogy ezek zsidók.- Ezt írd be a naplódba, Anna! MUZULMÁN REAKCIÓK Fogyó eszköz lett a dán zászló a muzulmán országokban. Pakisztánban is égtek a skandináv ország jelképei. (ČTK/AP-felvétel) Mohamed arcát a legtöbbször elkendőzve ábrázolják Tilos gúnyrajz készítése a prófétáról Világszerte felháborodással fogadták a muzulmánok, hogy egy dán lapban Mohamed prófétáról jelentek meg karikatúrák. A felháborodás néhány országban a tettle- gességig fajult, a tiltakozók nagykövetségeket gyújtottak fel. De vajon miért forrong a muzulmán világ bugyuta karikatúrák miatt? LAJOS P. JÁNOS Nem tilos lerajzolni Mohamed prófétát, de tisztelettel kell azt megtenni, állítja Kovács Attila vallástörténész, a pozsonyi Co- menius Egyetem Összehasonlító Vallástörténeti Tanszékének munkatársa. „Léteznek történelmi képek is a prófétáról - mondta lapunknak Kovács. - A dán lapban megjelent képekkel az a probléma, hogy tiszteletlenül, gúnyosan ábrázolták őt, vagy olyan helyzetben, ami elfogadhatatlan a moszlimok számára.” Mohamedet a legtöbbször arcát kendővel eltakarva ábrázolják. Ha a karikatúrákat mohamedán rajzoló készíti, akár halálbüntetésre is ítélhették volna. „Ezekkel a rajzokkal kimerítette volna a hi- tehagyás vagy az istenkáromlás vétségét - magyarázta a szakértő. - Ezért elvileg halállal büntethető, de ma nincs olyan moszlim állam, ahol ezt be is tartanák. Valószínűleg börtönbüntetést kapott volna.” Ennek ellenére a dán lapban megjelent karikatúrákból válogatott egy j ordán hetilap is, kettőt közölt belőlük. Igaz, ezt a felelős szerkesztő és a főszerkesztő bánta meg, mivel azonnal elbocsátották őket. A mohamedánok, legalábbis egyes radikális szervezetei azonban nem ilyen finnyásak, ha más vallásokról, nemzetekről van szó. „A Hamasz vagy a Hezbollah honlapján gyakran megjelennek antiszemita témájú karikatúrák” - mondta Kovács. Példa erre Arab Európai Liga (AEL) belga-holland iszlám párt honlapja, melyen Anna Frankot, a holokauszt egyik áldozatát, Hitlerrel egy ágyban ábrázolják. Szerinte a dán lapban megjelent karikatúráknál „erősebb” képek is találhatók a világhálón. „A jelenlegi akciók mögött egyfajta kampány is sejthető, a karikatúrák egy ideje már megtalálhatók az interneten, több szélsőséges iszlám szervezet kampányt folytatott a képek ellen - magyarázta a kutató. - Ez csúcsosodott ki a muzulmán országokban kitört, egyre hevesebb tüntetésekben.” Az időzítés szerinte a véletlen műve. „Aktuális politikai összefüggést nem látok, ez az eset nem hasonlítható például a Salman Rushdie meggyükolására kiadott vallási parancshoz, amikor Khomeini ajatollah egyértelműen Irán belpolitikai problémáit próbálta leplezni azzal, hogy keményen lépett fel az író ellen” - véli Kovács. Úgy látja, hogy az ügy valódi súlyához képest túlságosan heves a kialakult tiltakozás, ugyanakkor azonban ludas a média is. „Mindkét oldalon igyekezni kellene megérteni egymást - véli Kovács. - Itt érzelmekről van szó, racionális érvek nem nagyon segítenek.” Szerinte a bocsánatkérés oldaná a feszültséget, a tiltakozó akciók gyors megszűnésére nem lehet számítani. Úgy látja ugyanis, hogy a lakosság felháborodása valódi, nem a szélsőséges csoportok gerjesztették. „A moszlimok túlnyomó többsége felháborítónak tartja a karikatúrákat, de azok, akik gyújtogatnak és erőszakot alkalmaznak kisebbségben vannak” - mondta Kovács. Elismeri ugyanakkor, hogy a „keményvonalas” muzulmán országok többségében nehezen képzelhető el, hogy a lakosság spontán demonstrációkon tiltakozzon valami ellen. „Nem valószínű, hogy például Szíriában spontán módon tiltakozzanak” - mondta Kovács. Nem hiszi azonban, hogy a tiltakozások mögött az egyes államok kormányai állnak. „Az államhatalomra ebben az esetben inkább az események megengedő, passzív szemlélése a jellemző, nem vesznek részt a tiltakozások aktív szervezésében, de nem is lépnek fel a tiltakozók ellen” - mondta Kovács. Szlovákiában nem kell lázongásoktól tartani Érzéketlen sajtószabadság ÚJ SZÓ-JELENTÉS Noha már nálunk is megjelentek a Mohamed-karikatúrák, Szlovákiában nem kell hasonló lázongásoktól tartani, mint más uniós államokban, véli Ivó Samson külpolitikai elemző. Szlovákiában ugyanis nem él jelentős moszlim közösség, amely az utcára vonulna és nagykövetségekre támadna. Samson nem lát semmi rosszat abban, hogy a szlovákiai sajtó is közzétette a vitatott rajzokat. Itt ugyanis már csak azután publikálták, miután külföldön fellázadtak ellene, s a hazai média csak leírta az eseményeket azzal a céllal, hogy a polgárok kialakíthassák saját véleményüket. Ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha pontos és átfogó képet kapnak a megmozdulásokról és az azokat kiváltó okokról, azaz magukról a rajzokról. Samson szerint a karikatúrákat eredetileg megjelentető lap a szólásszabadság jegyében cselekedett. „Ellenkező esetben cenzúrának, tilalomnak kellene léteznie. Ugyanakkor úgy vélem, léteznie kell újságírói etikának is, és erkölcsi szempontból egyáltalán nem volt helyes lépés ilyen karikatúrákat közölni. A dán és norvég újságírók a nyugati sajtó mélységes arroganciájáról és érzéketlenségről tettek tanúbizonyságot, s nyilvánvalóvá vált, menynyire képtelenek beleélni magukat mások helyzetébe, érzésvilágába. Nem fogták fel, hogy liberális világlátásukkal vérig sértették mások vallásos meggyőződését” - tette hozzá Samson. Az elemző nem ért egyet a rajzok népszerűsítésével, s érti a moszlimok felháborodását, ugyanakkor úgy véli, mindez nem ok, hanem ürügy a gyűlöletszításra. Rámutatott: a rajzok akkor kerültek a figyelem középpontjába, amikor erre az iszlám világnak nagy szüksége volt, azaz a Hamasz iztaeli győzelme után. (sza)
