Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-05 / 4. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 5. www.ujszo.com Spanyolország és a spanyol irodalom lesz a fovendeg Budapesti Könyvfesztivál MT1-H1R Budapest. Spanyolország és a spanyol irodalom lesz idén a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál fővendége, amelyre január 16-ig váiják a kiállítók jelentkezését. Tizenharmadik alkalommal nyílik meg a fesztivál, amely évről évre a könyvbarátok tízezreit vonzza. A kínálat idén is pazar: közel 200 standon több mint 200 magyar és 25 országból 500 külföldi kiállító könyveit ismerhetik meg az érdeklődők. Olaszország, Franciaország, Németország, Oroszország díszvendégeskedése mellett idén Spanyolország lesz a fővendég, de természetesen más országok neves íróival is találkozhat a közönség. A szervezők még nem tudják, hogy kikkel találkozhatnak a magyar olvasók, mert a tárgyalások jelenleg is folynak. A szakmai vásárt szokás művészeti rendezvénynek is nevezni, hiszen a nyitva tartás négy napján - április 20. és 23. között - nemcsak könyveket lehet vásárolni, hanem számtalan irodalmi rendezvény, könyvbemutató, pódiumbeszélgetés, film- és színházbemutató, tárlat színesíti a kínálatot. Hatodik alkalommal ad otthont a fesztivál 18 európai uniós ország elsőkötetes fiatal prózaírói találkozásának, az Európai Elsőkötetesek Fesztiváljának. Olvasnivalóban gazdag a Szőrös Kő új száma „A naptár lapja gyorskopik” LAPAJÁNLÓ A népszerű kortárs magyar költő, Kukorelly Endre három új versével indul a Szőrös Kő karácsony előtt megjelent 6. száma. Ezeket a jeles szlovák prózaíró, Pavol Ran- kov két megrázó novellája követi Horváth Erika fordításában. Z. Németh István és Haraszti Ágnes új versei szórakoztatóak és elgondolkodtatóak. Majd egy elbeszélés következik Dömény Andrea frissen megjelent, Szúija na- maszkára c. kötetéből Csaba útja címen, amellyel a lap szerzőjének- szerkesztőjének, a két évvel ezelőtt fiatalon elhunyt Kantár Csabának halálára emlékezik. A Startvonalon - a hecc kedvéért - három „gubó” áll: Gubo Sándor nevét már ismerik az olvasók, ezúttal két novellával (Civilizációs betegség, A visszajövök) van jelen; Gubo Gabriella és Gubó Brigitta pedig verseivel mutatkozik be - egymásnak is. Baranyovics Borisz, aki szerepelt már a szlovákiai magyar legszebb versek tavalyi antológiájában, s most ismét díjat nyert egy költészeti versenyen, legújabb verstermését tátja elénk. Ravasz Myrtil új versei is határozott költői fejlődést tükröznek. Rácz Boglárka friss téli költeményeit küldte el, versekkel mutatkozik be Kacsinecz Krisztián is. A Kő kövön rovatban Csanda Gábor „A(z olvasásnak kitett) légy és a semmi” címmel közöl adalékokat Ardamica Zoránnak az előző számban olvasható Farnbauer-tanulmányához. „Újabb SF-variációk” címen H. Nagy Péter ír Vajda Barnabás „Sigmund Freud és a XX. század eleji magyar irodalom” című, a könyvhétre megjelent és jelentős kritikai visszhangot keltett tanulmánykötetéről. Jana Pácalová „Előítéletek rabságában” című recenziójában Da- ša Čejková kortárs szlovák író új prózakötetét mutatja be. Z. Németh István „Ajándék madárnak ne nézd a dalát, avagy feltámad Nagy-Madárország” című kritikája Bettes István Tio-tio-tio-tinx című kötetéről szól rendkívül frappánsan és szórakoztatóan. Ardamica Zorán az elsőkötetes Sós Dóra prózáját értékeli. Kinde Annamária a kolozsvári Francois Bréda NEMO című új verseskötetéről közöl recenziót. Bemutat a folyóirat két új CD-t is: Écsi Gyöngyi „Karácsonyi népénekek” című lemezét, valamint a Csanaky Eleonóra és Haraszti Mária előadásában elhangzó József Attila-versösszeállítást. A lap közli a Szőrös Kő 2005. évfolyamának összesített tartalomjegyzékét. Az illusztrátor ezúttal Szász István, a Magyar Ipar- művészeti Egyetem építész karának másodéves hallgatója, aki sokrétű képzőművészeti alkotásai legújabb darabjait tátja az olvasó elé. (hrr) A Pátria rádió holnapi kínálatából válogathatnak Ünnepi programok MŰSORAJÁNLÓ Holnap reggel 7 órakor kezdjük közvetítésünket. Az első órában hírek, sporthírek, évfordulónaptár és sok-sok zene. 8 órától a Gyermekfélórában megzenésített versek hangzanak el. Fél kilenctől megismételjük a Kelj fel, keresztény lélek című műsorunkat, melyben Jáki Sándor Teodóz bencés szerzetes énekel és tanít. 9 órakorjelentkezik a londoni BBC magyar adása. Ezúttal az utolsó élő adásának rövidített változatát közvetítjük. 10 órakor hírek öt percben, majd meghallgathatják szilveszteri műsorunknak azokat a részleteit, amelyek időhiány miatt az év utolsó napján nem kerültek adásba. 11 órától megismételjük a Délidő december 31-i kiadását, melynek vendége Banyák István prímás volt. Öt perccel fél tizenkettő előtt megismételjük Takács Izabell A macska szőrös és nem borotválkozik című hangjátékát. A déli tízperces hírek után nótacsokrot közvetítünk. 13 órakor megismételjük a Kossuth Rádió Aranyemberek című sorozatának január elsején közvetített kiadását, melyben megismerkedhetnek Lelkes Lajos kertészmérnökkel. 13.30- kor jelentkezik a Roma magazin. Szólunk az Európai Roma Fórum megalakulásáról, és visszatekintünk a 2005-ös év legfontosabb eseményeire. 14 órakor híreket mondunk, majd hallgatóink kívánságait teljesítjük. A 15 órai hírek után jelentkezik a Pulzus, a szerkesztő Ürge Tamás. 17 órakor hírek, majd könnyűzene a Napzárta kezdetéig, 17.30-ig. Adásunkat 18 órakor záijuk. (MoL) Márai Sándor regényének színváltozatára készülnek a West Enden. A főszerepben: Jeremy Irons. A gyertyák lángja Londonban ^ ____JK_____________________ Ann ette Bening és Jeremy Irons a Csodálatos Júliában (Képarchívum) Két férfi. Egy tábornok és egy százados. De a rang most nem fontos. Csak a barátság, a hűség és a kettőjük közt feszülő árulás. Gyerekek voltak, amikor megismerték egymást. SZABÓ G. LÁSZLÓ „Első pillanattól együtt éltek, mint az egypetéjű ikrek az anya méhében.” Gyengéd érzelmek, szemérmes kapcsolat. „Barátságuk olyan komoly és szótlan volt, mint minden nagy érzés, amely az életre szól. S mint minden nagy érzésben, ebben is volt szemérem és bűntudat. Az ember nem vehet el büntetlenül egy embert a többiektől.” Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek. Egy szuggesztív erejű regény 1942-ből. Két férfi és egy nő. Henrik, Kon- rád és Krisztina. A két férfi ugyanazt a nőt szerette. Bécsben éltek, mindketten fiatalok voltak. Táncoltak, lovagoltak, zenét hallgattak. Komádnak nem volt pénze az élethez, Henrik könyörgött is eleget a barátjának, fogadja el tőle, amit tiszta szívvel kínál neki. De sem a pénz, sem a léha élet nem fertőzhette meg erős szövetségüket. Sokáig úgy éltek, mint a testvérek, bár egy napon Henrik megérezte: Kontódnak titka van, amelyet lehetetlen feltörni, vagy kérdésekkel megközelíteni. Krisztina volt a titok. Barátok voltak, nem pajtások és nem is komázó suhancok, vagy bajtársak. Barátok, akik közül az egyik az élet legrosszabb oldalán járt, a másik pedig tudatosan árnyékban maradt. De a barátságuk tapintatos barátság volt. „Nem eszményi kapcsolat... szigorú emberi törvény.” Krisztina a tábornok felesége volt. Krisztina a százados szerelme lett. Krisztina már nem él, amikor a két férfi, a két régi barát negyvenegy év és negyvenhárom nap után ismét találkozik. Vádlott lesz az egyikből, vádló a másikból. A vacsora után szótlanul búcsúznak. Hangtalan kézfogással. Remekül megírt, nagy horderejű szerelmi történet A gyertyák csonkig égnek. Irodalomkritikusok szerint mégsem ez Márai Sándor legértékesebb műve. Csak az egyik a jobbak közül. De évekkel ezelőtt, amikor Embers címmel angol fordításban is megjelent, Milos Forman, az Amerikában élő Oscar-díjas cseh rendező azonnal lecsapott a könyvre. A megfilmesítési jogokat két producer vette meg. Eric Abraham az egyik, aki 1997-ben a Jan Svérák rendezésében készült Koljával nyert Oscar-díjat, és Robert Hag- giag a másik, aki közel ötvenéves filmgyártási és forgalmazói múlttal a Moulin Rouge-t vitte sikerre Nicole Kidmannel. Abraham és Haggiag tisztelik és szeretik Formant. Mindent megtettek, hogy a regényből általa készüljön film, hiszen a Száll a kakukk fészkére, a Ragtime és az Amadeus mindkettőjük számára alapfilm. Nem rajtuk múlott, hogy a terv dugába dőlt. De nem okolható Forman sem a kudarcért. Már csak hetek választották el a stábot a forgatás elkezdésétől, amikor a két főszereplő (Sean Connery és Klaus Maria Bran- dauer) közül az egyik (az előbbi) váratlanul visszalépett. Az utolsó pillanatban! Később kiderült: sokat akart. A Sir. Jóval többet, mint amiben korábban megállapodtak. Any- nyival többet, hogy azt már nem lehetett teljesíteni. Forman évekig dolgozott az anyagon. Minden mondatát a magáévá tette. Imádta a regényt. Nagy filmet látott benne. Neki való, nagy lélegzetű mozit. Winona Ryder játszotta volna Krisztina szerepét. Hosszú szünet után ez lett volna számára a „nagy visszatérés”. Mármint Formánnak. Ami jövőre így is megtörténik, de már egy egészen más anyaggal. A Goyával. Még pontosabban: a Goya szellemeivel. Történelmi film lesz a nagy spanyol festőről. Az ő szemével ábrázolja Spanyolországot 1792 és 1809 között, vagyis az inkvizíció végétől egészen a napóleoni invázióig. A dán Stellán Skarsgaard játssza Goyát, az amerikai Natalie Portman a festő fiatal múzsáját, a spanyol Javier Bardem a szerzetest, az inkvizíció korának befolyásos alakját, aki viszonyt kezd a lánnyal. Jeremy Irons, napjaink egyik legkeresettebb angol színésze sem a Goya szellemeiben, sem A gyertyák csonkig égnek filmváltozatában nem kapott szerepet. Formánnál még sosem dolgozott. Jirí Menzel- lel és Szabó Istvánnal igen. Előbbinél a Koldusoperában vállalt epizódszerepet, rabruhában ült a rácsok mögött, ahová Bicska Maxit dugták, utóbbinál pedig (Annette Bening oldalán) a Csodálatos Júliában alakított nagyot a színésznő félje, vagyis a színházigazgató jól megírt szerepében. Forman azonban még nem gondolt rá. A szikár, jó megjelenésű, arisztokratikus küllemű színészt azonban mégsem kerülte el Márai immár legendás hőse. Ha a mozivásznon egyelőre nem is tudta eljátszani, színpadon most utolérte őt Henrik szerepe. Itt jegyzem meg: A gyertyák csonkig égnek a budapesti Magyar Színház falai között Avar István (Henrik) és Agárdi Gábor (Kontód százados) főszereplésével eddig nyolcvanötször ment telt ház előtt, s televíziós felvétel is készült róla. Londonban, a West End szívében, a Duke of York Színházban március elsején mutatják be a darabot, s már most óriási az érdeklődés az előadás uránt, hiszen Jeremy Irons (A francia hadnagy szeretője, Swan szerelme, Lolita, A misszió, Kísértetház, A szerencse forgandó, Végzet) tizenhét év után, a tábornok bőrébe bújva tér vissza korábbi nagy sikereinek színhelyére. Márai regényét Christopher Hampton alkalmazza színpadra, akit már eddig is jelentős angol és amerikai színházi díjjal tüntettek ki. Ő írta a Rimbaud és Verlaine viharos szerelmi kapcsolatáról szóló Teljes napfogyatkozást, amelyből Leonardo DiCaprio főszereplésével Agnieszka Holland rendezett filmet, és Choderlos de Laclos regénye alapján a Veszedelmes viszonyokat, amelyet Stephen Frears és Milos Forman vitt filmvászonra. Nagy baj nem lehet, vélekednek a szakmabeliek. Irons és Hampton neve, szakmai tudása a siker legfényesebb záloga. Márai Sándor regényének több mint ötven évet kellett várnia, hogy eljuthasson az angol nyelvű olvasóközönséghez. 1999-ben a frankfurti könyvvásárról indult el a mű nyugat-európai, majd amerikai hódító útjára. Angliában heteken át vezette az eladási listát. Most a West Enden készül egy nagy érdeklődéssel várt prózai előadás. Ott, ahol eddig inkább legendás musicalek születtek, nem egész két hónap múlva Márainak tapsol majd a közönség. Hatvanéves Diane Keaton Oscar-díjas színésznő - legutóbb a Kőkemény család c. vígjátékban kapott szerepet „Annié Hall” tündöklése TALLÓSl BÉLA Erős egyéniség, átütő tehetség: nem véletlen, hogy négyszer jelölték Oscar-díjra, a Vörösök, a Marvin szobája, a Minden végzet nehéz, valamint az Annie Hall című filmekben nyújtott alakításáért - az utóbbiért meg is kapta a szobrocskát, az amerikai filmakadémia legnagyobb elismerését. Már gyerekkorában megmutatkozott ez az átütő, erős egyéniség, egyrészt mert bármilyen konzervatív, kemény nevelést kapott is, mindig megtalálta a módját, hogy „kilógjon a sorból”, hogy felfigyeljenek rá. Ötéves korától templomi kórusban énekelt. Majd következett a színház. Előbb egy New York-i kis színpad, majd a Broadway, ahol szerencséjének és sikerének kovácsa Woody Allen lett, aki hozzájuttatta a legnagyobb színházi elismeréshez, a Tony- díjhoz azzal, hogy főszerepet osztott rá a Játszd újra, Sam színpadi változatában. Woody Allen és Keaton között hosszabb távú, románcot is hozó kapcsolat kezdődött ekkor. Együtt szerepelnek a Játszd újra, Sam filmes változatában is, amelyet Herbert Ross rendezett 1972-ben. Ugyanebben az évben kapta meg a nagy kiugrási lehetőséget Francis Ford Coppolától: A keresztapa című maffiafilmben olyan nagy nevek partnereként játszhatott, mint Marion Brando és A1 Pacino. Ezt egy csomó Woody Allen-opus követte, köztük az 1977-ben készült legendás Annie Hall. Kapcsolatuk önéletrajzi elemeit dolgozza fel ez a vígjáték - ríme is utal az önéletrajzi vonatkozásokra: Diane Keatont Diane Hall néven anyakönyvezték, barátai körében pedig Annié a beceneve. Valószínű ezért kapta az Annie nevet egy későbbi, 1996-ban készült, ugyancsak nagy sikert aratott filmjében, az Elvált nők klubjában - amelyben a tönkrement házasságuk miatt bosszút forraló nagy női hármas egyikét alakítja. ’96 úgy tűnik kitűnő év a már érett színésznő számára: egy nagyon karizmatikus szerepet alakíthatott a Marvin szobája című megrázó drámában. Egy mélyen emberi asszonyt formál meg, aki életét édesapja ápolására áldozta, s aki saját maga is beteg, leukémiában szenved. Szívszorongató annak a folyamatnak az ábrázolása, ahogy megtalálja az utat az idegszanatóriumban ápolt, nehezen kezelhető unokaöccse felé. Hiteles és minden sallang nélkül játszó színésznőként remekelt és élt meg egy „nagy szerelmi románcod’ Jack Nicholson és Keanu Reeves oldalán a Minden végzet nehéz című vígjátékban. Nekünk még várnunk kell legutóbbi, 2005- ös filmjére, a Kőkemény család című vígjátékra, ám remélhetőleg mielőbb műsorra tűzik a hazai mozik is, hogy megcsodálhassuk a hatvanéves „Annié Hall” tündöklését. (Reute rs-felvétel)
