Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-28 / 23. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 28. www.ujszo.com SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő sz. 19 Az eszményi férj vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás sz. 19 Macska a forró tetőn v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Dankó Pista sz. 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Kanyargó időben sz. 19 A gazdag szegények v. 15 ™ M°ZI POZSONY MLADOSŤ: TVvist Olivér (ang.-cseh) sz., v. 15.15,17.30,20 AUPARK - PALACE: Narnia Krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszek­rény (am.-új-zélandi) sz., v. 15, 16.10, 17.50, 19, 20.40 TVvist Olivér (angol-cseh) sz., v. 15.50,18.30,21.10 Domino (am.-fr.) sz., v. 16.20, 18.50, 21.30 Dick és Jane trükkjei (am.) sz., v. 15.40, 1740, 19.40, 21.40 Ha igaz volna... (am.) sz., v. 16.20 Eros (am.-ol.-hongkongi) sz., v. 18.40,20.50 Az Úr angyala (cseh) sz., v. 15,16,18 Légcsavar (am.) sz., v. 19.50,21.50 Csodacsibe (am.) sz., v. 15.30 Elizabethtown (am.) sz., v. 17.30 Egy cipőben (am.) sz., v. 20.10 Harry Potter és a Tűz Serle­ge (am.) sz., v. 14.20, 17.20, 20.20 Durr, durr és csók (am.) sz., v. 16.50, 19.10, 21.20 King Kong (új-zélandi-am.) sz., v. 20 Az én Nikiforom (lengy.l) sz., v. 15.10 A szállító 2. (ff.-am.) sz., v. 19.20 Doom (am.) sz., v. 17.10,21.30 PÓLUS - ISTROPOUS CINEMA CEN­TER: TVvist Olivér (ang.-cseh) sz., v. 14.30,1725, 20.15 Dick és Jane trükkjei (am.) sz., v. 15.20, 1710, 19, 20.50 Domino (am.-fr.) sz., v. 15.30,18,19.55, 20.40 Az Úr angyala (cseh) sz., v. 16,18.50 Namia Krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (am.-új-zélan­di) sz., v. 15.45,17.50,18.30,20.30,21.15 KASSA DRUŽBA: Csodacsibe (am.) sz., v. 17 Domino (am.-fr.) sz., v. 19 CAPITOL: King Kong (am.-új-zélandi) sz., v. 16, 19.30 ÚSMEV: Namia Krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (am.-új-zélandi) sz., v. 16; 18:30 DÉL-SZLOVÁKIA GALÁNTA - VMK: King Kong (am.-új-zélandi) sz., v. 19 DUNA- SZERAHELY - LUX: Zorro legendája (am.) sz., v. 19.30 NAGYMEGYER - SLOVAN: Grimm (am.-cseh) sz., v. 19 ÉRSEKÚJ­VÁR - MIER: Dinoszauruszvadászok (am.) sz., v. 17, 19.30 VÁG- SELLYE - VMK: Légcsavar (am.) sz., v. 20 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Harry Potter és a Tűz Serlege (am.) sz., v. 18 LÉVA - JUNIOR: King Kong (am.-új-zélandi) sz., v. 15.30,19 GYŐR PLAZA: Bőmyakúak (am.) sz., v. 17.30 Csak szex és más semmi (magy.) sz., v. 16.15,18.15, 20.15 Dick és Jane trükkjei (am.) sz., v. 16,18,20 Félhomály (ang.-ném.) sz., v. 17.45,19.45 Harry Potter és a Tűz Serlege (am.) sz., v. 17.15, 20.15 Kisiklottak (am.) sz., v. 15.15, 17.30, 19.45 A köd (kanadai-am.) sz., v. 15.30, 17.30,19.30 Kőke­mény család (am.) sz., v. 20 München (am.) sz., v. 16.45, 19.45 Namia Krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény (am.- új-zélandi) sz., v. 17.15,20 Üvegtigris 2. (magy.) sz., v. 18,20.15 KEDVEZMÉNYEK AZ UJ SZ0 ELŐFIZETŐI SZAMARA Az Új Szó előfizetői kedvez­ménnyel juthatnak be az even- tim társaság társszervezésében zajló rendezvényekre Caramel Caramel lemezmebutató kon­cert 2006. február 24-én a duna- szerdahelyi sportcsarnokban Belépőjegyek előfizetőknek: Állóhely: 240 Sk, ülőhely: 290 Sk, VIP: 590 Sk 20 százalékos kedvezmény ROCKY HORROR SHOW A pozsonyi Aréna Színházban 2006. február 13-16. 2006. február 24-27. A kedvezmények az összes szlovákiai eventim-elárusító- helyen érvényesek. Az előfize­tőknek a jegyek átvételénél iga­zolniuk kell, hogy a Petit Press számlájára befizették az előfi­zetési díjat. Ezt a következő do­kumentumok valamelyikének bemutatásával tehetik meg: SIPO-számla, bankszámlakivo­nat, készpénz-átutalási megbí­zás, pénzesutalvány-szelvény. Egy személy legfeljebb 4 darab kedvezményes árú jegyet vásá­rolhat. Bővebb tájékoztatást a www.eventim.sk honlapon kaphatnak. Felvilágosítás a 02/5263 2425-ös telefonszá­mon és az office@eventim.sk e-mail címen. Bár halálra ítélték, mégis életre kelt az operett Komáromban a Teátrum Polgári Társulás előadásában Nagyon hiányzik, de mégsem így Táncos jelenet az előadásból (Képarchívum) Kihalt az operett műfaja a komáromi Jókai Színház­ból. Az utolsót ugyanis még a kilencvenes évek elején rendezte Iglódi István. Ta­lán ennek is tudható be, hogy a Teátrum Színházi Polgári Társulás előadását Komáromban zsúfolt ház előtt játszották, s a közön­ség a végén állva tapsolta az erre az alkalomra verbu­válódott kedvenceit. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Maga az előadás nem igen fog bekerülni a színháztörténet arany­könyvébe, de néhány gondolatot megér, hogy miért is jött létre an­nak idején a Teátrum. A rossznyel­vek szerint azért, mert egyes, főleg idősebb színészek nem kaptak megfelelő szerepet. Van benne va­lami. Dráfi Mátyás, a színház alapí­tója szerint két oka volt a társulat létrejöttének. A Jókai Színház elfe­lejtkezett eredeti küldetéséről, s megszűnt tájoló színház lenni, másrészt kihalt a színházból a főleg idősebb és vidéki közönséget von­zó könnyedebb operett és vígjáték. A társulat létrejötte óta eltelt né­hány esztendő, s az élet nem cáfol­ta meg Dráfi szavait. Persze, a szín­ház vezetői védekezhetnének azzal is, hogy a színház a megye alá tar­tozik, amely nem igen támogatja a megyehatárok átlépését, a minisz­térium szintén nem bőkezű, ha táj­előadásokról van szó. Ma már in­kább az a téma, hogy a helyi, ma már egyeteminek nevezett közön­ség nem jön be a helyben tartott előadásokra. A Teátrum a Csókos asszonnyal nyitott néhány évvel ez­előtt, s utólag is be kell valljam, sze­rettem azt az előadást. A Furcsa pár már közel sem jött be, a TVvist Oli­vérről pedig csak utólag szereztem tudomást. Ezt követte egy újabb operett, Huszka Jenő Gül babája, amely egy legendát dolgoz fel, amelynek valószínűleg nem sok a történelmi alapja. A filmtörténet viszont jegyzi, hiszen két alkalom­mal is megfilmesítették, s mindkét­szer a kor akkori sztárjai játszották az aktuális szerelmespárt, így Jávor Pál és Szeleczky Zita, illetve Zenthe Ferenc és Krencsey Marianne. S bár a két film elkészülte között tizenöt év telt el, Gül baba szerepét mind­két filmben Kőmíves Sándor játsz­hatta el. Az operett a tizenkilencedik szá­zad végének slágerműfaja, s bár francia, osztrák és német nyelvte­rületen is hódít, mégis vérbeli ma­gyar műfaj lett. Huszka 1902-ben a Bob herceggel teszi le a névjegyét, s ezt még számos nagy sikerű bemu­tató követi (Lili bárónő, Mária fő­hadnagy). Az már csak margóra tartozik, hogy 1960-ban bekövet­kezett halála után, felbecsülhetet­len értékű hagyatéka, kottái egerek martalékává lettek egykori buda­pesti lakásán. A Gül baba korabeli legendára épít, a biztos csak annyi, hogy Buda legismertebb török mű­emléke egy bizonyos Gül baba türbéje. Gül baba a százötven éves török megszálltság első felében élt Budán. Hogy mikor, azt ma már jó­tékony homály fedi. A Huszka-féle történet 1590-ben játszódik, de egyes történelmi források szerint maga Gül baba már 1541-ben ha­lott volt. Amit a legendák még tud­ni engednek, békés természetű volt, szerette a költészetet és a ter­mészetet, s ezen belül a rózsáit. Huszka és Martos sztorijában Gül baba szépségesnek nevezett lánya, Leila és egy szabad szájú diák, Gá­bor között zajlanak az események. Gül baba, aki ugyan elkötelezett hí­ve az iszlám törvénykezésnek, mégis enged lánya és háremhöl­gyei akaratának, s inkább még a ró­zsáit is elpusztítja, hogy a fiatalok egymáséi lehessenek. Igazi banális történet, ahogy az az operett nagy­könyvében meg vagyon írva. Dráfi Mátyás abból dolgozott, ami van, így az előadás minden szintjén tiszta eklektika. Van, ami­kor ez jól áll neki, de bizony van, amikor kínosan kellemetlen. Igazi giccskavalkád Kopócs Tibor díszle­te, különösen a második felvonás­ban a színpad közepét eluraló szö­kőkút viszolyogtat. S itt és most Huszka sztorijában Gül baba szépséges lánya, Leila és egy szabad szájú diák, Gábor között zajla­nak az események. nem igazán érdekel egy színházi társulat anyagi helyzete. A jelme­zek próbálnak megfelelni a sablo­noknak, s a Győri Nemzeti Színház jelmeztárából és török butikokból sikerül tisztességesen felöltöztetni hőseinket. Az előadás legnagyobb gondja a színészi eklekticizmus, ugyanis színész híján a rendező minden bokorból előhúzott valakit, aki hajlandó volt színpadra lépni. Amolyan szedett-vedett bandát lá­tunk, amelybe belefér a tizennégy éves háremőr és a hetven fölötti ka­tona is. Az ún. profi színészek közül kellemes meglepetés Miskovics László szeretni való, kedélyeskedő Gül babája, akinek vannak szép pil­lanatai, és énekesi múltját is fé­nyesre csiszolja. Sokkal kínosabb a szerelmespár szereposztása, ahol a Gábor diákot adó Berecz György­nek nincs hangja, míg a Leilát ala­kító Illés Gabriella ugyan tisztessé­gesen énekel, de kora miatt Leüa édesanyjaként hitelesebb lenne. Jól használja ki a szerepben rejlő lehetőségeket és sablonokat Dráfi Mátyás (Mujko, a cigány), Petrécs Anna (Mujkóné) és Mák Ildikó (Zu- lejka). Rendkívül kellemetlenek Boráros Imre (Ali basa) szövegté­vesztései. A többiek kevesebb-több kényszeredettséggel lézengenek a színpadon, s táncra fakadnak a leg­váratlanabb és leghiteltelenebb pil­lanatokban. Láthatóan sikerre van ítélve a Te­átrum előadása. Ez sajnos, nem az előadás művészi színvonalának, hanem a Jókai Színház rossz mű­sorpolitikájának szól. Pedig az ope­rett nem halott műfaj, csak jól kell tudni kezelni. A Szexodus című regény megér annyit, hogy az ember néhány órára társul válassza saját kis „kivonulásához" Egy költő hű marad önmagához LŐR1NCZ ADRIÁN Megvallom: kétkedve vettem ke­zembe a kassai költő, Peter Bilý Szexodus című regényét. Ismét egy buzgó ifjonc, aki Charles Bukowsky vagy Henry Miller vállairól akar felkapaszkodni a Parnasszus csú­csára, gondoltam - majd kelleme­sen meglepődtem. Bilýnek hangja van - meglehet még csiszolatlan és néhol erőtlen, de legalább a sajátja. Hogy az 1978-ban született Peter BOýt az Isten iránt érzett odaadó szeretet, avagy a környezetével va­ló meghasonlottság vezette-e az olaszországi Ágoston-rendi kolos­torba, máig talány számomra. Tény, hogy a hosszas vívódást rövid elhatározás követte, s mintegy „hir­telen felindulásból” magára öltötte a novíciusok fehér csuháját. Mivel ettől nem szűnt meg embernek - és egyben gyarlónak - lenni, vétkezik, ahol csak tud, majd az egy év pró­baidő letelte előtt kilép a rendből, és Spanyolországba utazik, ahol éppen annyi keresnivalója van, mint Olaszországban is volt. Gya­korlatilag semmi. A kényszer- vagy érdekházasság, a hosszabb-rövi- debb ideig tartó baráti és szerelmi kapcsolatok „mámorában” tobzód­va próbálja mozaikokból összerak­ni életének ezt a rövid, ámde moz­galmas részét, keresve az eszményi helyet, mely valahol két tüzes comb és a kolostor magánya között volna, félúton... Két légyott között persze bőven marad ideje arra is, hogy az embe­Peter Bilýnek hang­ja van - meglehet még csiszolatlan és néhol erőtlen, de legalább a sajátja. riséget foglalkoztató számos sarka­latos kérdésre keresse a választ - s ezeket részben elfogadható szinten meg is válaszolja. Bár nem feszeget dogmákat, azért több, mint figye­lemre méltó például az a megálla­pítása, hogy „ha empirikusan be is bizonyosodnék, hogy Isten nem lé­tezik, nem maradna más választá­sunk, mint (ismét?) kitalálni őt.” A szlovák kritika a 2004-ben megjelent, eredetileg Démon svätosti címet viselő mű kapcsán - melynek sodró erejű „magyar hangját” Juhász Dósa János köl­csönözte - érdekes módon arra a következtetésre jutott, hogy „a szerző az életrajzi ihletésű re­gényt a cölibátus és a szex ellen­tétjére építette.” Ez így túl profán, hiszen a sorsvonalak összefonó­dásinak kutatása során jóval mé­lyebbre ás, a helyét kereső ember lelkének bugyráig jut. Ahogy a Fuga mundi című részben írja, „minél jobban akartam menekül­ni a valóság elől, annál inkább kö­zeledtem hozzá. Már nem voltam képes belenézni abba a rengetek tükörbe, amelyek ott függtek fel­akasztva a saját bensőmben. Rej­tőzködtem a világ elől?” Az eredeti mű eddig három ki­adást ért meg, a magyar nyelvű Szexodus a dunaszerdahelyi Nap Kiadónál jelent meg 2005. decem­berében. Peter Bilý közben elké­szült második regényével is, mely a „Vzbura anjelov”, azaz az Angyalok lázadása címet viseli. Ez utóbbi ma­gyar változatáról még nem hallani, de a Szexodus megér annyit, hogy az ember néhány órára társul vá­lassza saját kis „kivonulásához”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom