Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-26 / 21. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 26. Tudomány - hirdetés 19 A tetemek többsége magzati testhelyzetben fekszik 3000 éves múmiák A flavonoidokban gazdag italok - bor, tea és a kakaó - jótékony hatással vannak a keringési rendszerre Hasznos vegyület a csokoládéban Finom és a keringésre is jótékony hatással van (Képarchívum) Részben az újonnan azono­sított kémiai vegyület a fe­lelős az egyes csokoládé- és kakaófajták szív- és érrend­szerre gyakorolt pozitív ha­tásaiért - derül ki egy új ta­nulmányból. FELMÉRÉS A kaliforniai, a harvardi és a düsszeldorfi egyetemek kutatói­nak együttműködésével készített tanulmány szerint a flavonoidok közé tartozó epikatechin nevű ve­gyület képes közvetlen módon is pozitívan befolyásolni a kerin­gést, valamint a szív- és érrend­szer egészséges működését szabá­lyozó más tényezőket. A kutatás eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences c. folyóirat online kiadásában olvas­hatók. Korábbi tanulmányokból már eddig is ismert volt, hogy a flavo­noidokban gazdag italok, mint például a bor, a tea és a kakaó jó­tékony hatással vannak a keringé­si rendszerre. A kutatóknak azon­ban első alkalommal sikerült köz­vetlen kapcsolatot kimutatniuk a kakaóban jelen lévő egyes flavo­noidok bevitele, a keringési rend­szerbe történő beáramlásuk és a szív- és érrendszeri funkciókra gyakorolt hatásaik között. „A ta­nulmány eredményei egyértelmű bizonyítékot jelentenek amellett, hogy az epikatechin nevű vegyü­let részben biztosan felelős a fla­vonoidokban gazdag kakaófajták fogyasztásának keringésre gyako­rolt pozitív hatásaiért” - mondta Hagen Schroeter (Kaliforniai Egyetem), a cikk társszerzője. A kutatók most is a Panama kö­zelében fekvő San Bias szigeteken élő kuna indiánokat vizsgálták, akiknél rendkívül ritkák a szív- és érrendszeri megbetegedéseket jelző különféle tünetek, mint pél­dául a magas vérnyomás. A szi­getlakokról ismert, hogy nagy mennyiségben fogyasztják a ter­mesztett kakaócserjékből szárma­zó, flavonoidokban gazdag kaka­ót, akár három vagy négy csészé­vel is naponta. Norman Hollen­berg (Harvardi Orvosi Egyetem) korábbi kutatásának adatai azt mutatták, hogy a városba beván­dorolt indiánoknak, akik sokkal kevesebb és kisebb flavonoidtar- talmú kakaót fogyasztanak, ko­rántsem olyan kifogástalan a ke­ringésük, mint szigetlakó társaik­nak. Ezt az indiánok vizeletében található nitrogén-oxid (NO) kon­centrációjának összehasonlításá­val mutatták ki, mivel a nitrogén- oxidról ismert, hogy kapcsolatban áll az egészséges artériás kerin­géssel. Ä szigetlakok vizeletmin­táinak nitrogén-oxid tartalma csaknem kétszerese volt a város­lakóknál mért értékeknek. Az indiánok vizsgálata csak az egyik részét alkotta kutatásnak, amely öt fő részből állt. Ennek so­rán a kutatók célja annak megha­tározása volt, hogy az epikatechin megfelel-e annak a korábban meghatározott öt fő követelmény­nek, amely általánosan jellemző a keringést serkentő vegyületekre. A kutatás további négy fő része ki­mutatta, hogy a nitrogén-oxidok vérben mérhető szintje magasabb volt azoknál az egyedeknél, akik a flavonoidokban gazdag kakaófaj­tákból többet fogyasztottak, mint azoknál, akik alacsony flavonoid- tartalmú kakaóitalokat fogyasz­tottak. Ebből arra lehetett követ­keztetni, hogy a kakaóban talál­ható flavonoidok felszívódtak, és ezt követően végig jelen voltak a véráramban. Sikerült továbbá bi­zonyítani, hogy az epikatechin vérben mérhető magasabb szintje kapcsolatban áll a keringés javu­lásával. Laboratóriumi körülmé­nyek között az érszövetmintákba kívülről bejuttatott flavonoidok hatására a szövetek rugalmasab­bá váltak. Arra is fény derült, hogy az epikatechin önmagában történő fogyasztása nagyon ha­sonló hatást eredményez, mint a flavonoidokban gazdag kakaó fo­gyasztása. A tanulmánynak tehát sikerült igazolnia, hogy a kakaó­ban előforduló epikatechin való­ban olyan vegyület, amely jóté­kony hatású a keringési rendszer működését tekintve, (o) Háromezer éves jól konzerváló­dott emberi maradványokat talál­tak spanyol barlangászok egy kata- lóniai szurdok meredek sziklafalá­ban, az El Pás nevű barlangban. A négy méter átmérőjű barlang hosszabb ideig - becslések szerint 5-200 évig - szolgált temetkezési helyül. Az ,3 Pas-i múmiák”, a mintegy 50 tetem többsége magzati test­helyzetben fekszik, marhabőrbe te­kerve, amelyet az inka múmiák mintájára kötelekkel rögzítettek. Mások saroglyára erősítve, egyesek ág-, levél- vagy virágágyon feksze­nek - írta az El País című spanyol napilap. A csontok mellett bőven találtak izom, tüdő-, agyvelő-, sőt ürülék­maradványokat, valamint hajat, szőrzetet. Kiásásukat szeptember­ben kezdték el, és az első eredmé­nyekről a minap számoltak be a ré­gészek. Eddig 22 férfi holttestet sikerült elkülöníteni - 14 felnőttét, 4 ser­dülőét és 4 gyermekét, köztük egy újszülöttét. A szakemberek most azt elemzik, mi okozta, hogy ilyen épen maradtak fenn. Lehetséges, hogy a barlang mikroklímája vagy a talaj savassága a magyarázat, de az is lehet, hogy a bőrtakarók keze­lésében használtak olyan anyagot, amely tartósító hatású volt. A bél­ben megmaradt ürüléket elektroni­kus mikroszkóppal vizsgálják, így meg tudják majd állapítani, mivel táplálkoztak. A DNS-teszt arra ad majd választ, milyen rokoni kap­csolat fűzte össze a hajdani embe­reket, milyen betegségeik voltak, és mi okozta halálukat. Egyiküknél gerincdeformációt, illetve csontrá­kot már azonosítottak. A maradványok arról tanúskod­nak, hogy ezek az emberek erős testfelépítésűek voltak, rendszeres fizikai tevékenységet folytattak. Háromezer évvel ezelőtt az ott élő népek földművelők és állatte­nyésztők voltak, birkát, kecskét, marhát neveltek. Ügyesek voltak a fa és a fém megmunkálásában is. A barlangban találtak különböző használati tárgyakat, bőrszőnyege­ket, henger alakú - tetővel ellátott - bőredényeket. Illusztráció (Fotó: Reuters) Megállapították, hogy nyugalmi állapotban a koffeintablettának nem volt hatása, viszont a terhelés elvégzése után jelentősen csökkent a véráramlás sebessége Fizikai terhelés előtt ne igyunk kávét - állítja egy zürichi tanulmány FELMÉRÉS Svájci kutatók egy felmérés so­rán azt tapasztalták, hogy már két csésze kávé elfogyasztása is je­lentősen csökkenti a vér áramlási sebességét, ezzel együtt a szervezet oxigénellátását. Ha fizikai munkát végzünk, a szervezetünknek megnő az oxigén igénye, a szívünk gyorsabban pum­pálja a vért. Ezt a mechanizmust akár két csésze kávéval megegyező koffeinmennyiség (kb. 200 mg kof­fein) képes lassítani. A koffein köz­tudottan stimuláló hatással bír a szervezetre, ám a zürichi egyetem felméréséből kiderül, hogy ez nem minden esetben van így. Ä kutatás során 18 egészséges, kávéfogyasz­tó pácienst vizsgáltak meg külön­böző körülmények között. A részt­vevők a vizsgálatok előtt 36 óráig nem ittak kávét. A kísérlet első ré­szében a csoport egyik felének ke­rékpáros terhelés előtt, illetve köz- vedenül a terhelés után mérték a véráramlását. A csoport másik felét egy kamrába helyezték, olyan oxi­génhiányos körülmények közé, mely az ún. koronária-artéria be­tegség során hat a szervezetre, majd szintén vizsgálták a véráram­lási sebességet. A kísérlet második részében a résztvevőknek egy 200 mg-os kof- feintablettát kellett bevenniük, majd 50 perc eltelte után ismét el­végezték a kerékpáros terhelést, il­letve oxigénhiánynak tették ki őket. Az eredményeket összehasonlít­va megállapították, hogy nyugalmi állapotban a koffeintablettának nem volt hatása, viszont a terhelés elvégzése után jelentősen, 22%-kal csökkent a véráramlás sebessége. Ezt a hatást tapasztalták az oxigén­hiányos csoportnál is, ebben az esetben a véráramlási sebesség 39%-kal csökkent. Dr. Philipp A. Kaufmann, a kuta­tás egyik vezetője, mindezt azzal magyarázza, hogy a koffein képes blokkolni az érfal azon receptorait, melyek az erek dilatációját, azaz ki­tágulását okozzák fizikai megter­helés során. Az eredményeknek ak­kor van számottevő klinikai vonat­kozásuk, ha valaki az említett koro­nária-artéria betegségben szenved, ugyanis ekkor a hatás sokkal na­gyobb mértékű, és természetesen veszélyesebb is az adott személyre. Érdekes módon ugyanez a csök­kent véráramlás tapasztalható pl. a magasabb hegységekben tartózko­dóknál, ahol szintén oxigénhiányos a közeg. A koffein csak az agyi tevékeny­ségre hat stimulálószerként, a fizi­kai aktivitás növekedésének csak az érzete áll fenn. A kutatásban részt vevő orvosok tehát sem fizikai munka, sem sportolás előtt nem ja­vasolják a kávé fogyasztását. A mechanizmus pontos megér­téséhez azonban szükséges lesz több, nagyobb felmérés elvégzésé­re. A kísérletek eredményeit a Jour­nal of the American College of Car­diology című tudományos folyóirat 2006. január 16-i számában publi­kálták. (o) ČS0B Áthidaló mezőgazdasági hitel • pénzeszközök az Agrárkifizető Ügynökség (PPA) támogatása 90 %-áig • 50 000 Sk-tól • már 4 napon belül • egyszeri vagy fokozatos merítés • egyszerű ügyintézés ČS0B Vonal 24: 0850 111 777 Profesionáli pracujú pre vás ČSOB BP-6-10087

Next

/
Oldalképek
Tartalom