Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-26 / 21. szám, csütörtök

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Nagy-britanniai építészet Kassán Kassa. A Löffler Múzeumban ma délután 17 órakor nyílik az ang­liai Bartlett School of Architecture kiállítása. A tárlat összeállítója, Maijan Colletti a megnyitó előtt, 16 órai kezdettel előadást tart az elismert építészeti iskoláról és a Kassán kiállított művekről. A British Council és a kassai Műszaki Egyetem társszervezésében megvalósu­ló kiállításra minden érdeklődőt szeretettel várnak, (juk) Mindennapi csodák - kiállítás Pozsony. Ma 16 órakor nyitják meg a Bibiana-házban a Minden­napi csodák című kiállítást, amely az intézmény Látogatóban a mű­teremben című kiállítássorozatának újabb bemutatója. E sorozat célja, hogy a gyermekközönséget közelebb hozza a hazai kortárs képzőművészekhez s azokhoz a technikákhoz és eszközökhöz, ame­lyekkel alkotnak. Vlado Kordoš után ezúttal František Lipták művé­szetével ismerkedhetnek a látogatók. Lipták művészete szorosan kapcsolódik a színház- és filmművészethez - olyan filmek látványvi­lágának megteremtésében működött közre, mint A kertben, Orbis Pictus, Minden, amit szeretek, Tűzmadár, Tájkép. Festményein, il­letve festményeivel igyekszik a mindennapiban megtalálni a csodát, a csodában a mindennapit, (tb) A zenész zseni születésének 250. évfordulóján Huszonnégy óra MOZ/ART AJÁNLÓ Flolnap ünnepeljük Mozart szü­letésének 250. évfordulóját. Szinte nincs olyan hely a világon, ahol eb­ből az alkalomból ne rendeznének megemlékezéseket. Az egyik legje­lentősebb vállalkozás a német EuroArts cég gondozásában az a 24 órás televíziós közvetítés, ame­lyet az EBU közreműködésével a világ számos televíziója átvesz és sugároz. A Magyar Televízió más világ- csatornák mellett részt vesz - Ma­gyarországon egyedüliként - a 24 órás Mozart-műsorfolyamban. A nézőket Angelika Kirschlager, ko­runk egyik legkiemelkedőbb éne­kese köszönti Salzburgból, Mozart szülőházából, ahol fiatal muzsiku­sok a zeneszerző eredeti hangsze­rein játszanak. Szintén erről a helyszínről láthatjuk 20 órakor a köszöntőt. A nap folyamán kon­cert-, balett- és operaelőadásokat közvetít a Magyar Televízió Pe- kingből, Salzburgból, Berlinből a világ vezető művészeivel. Az egész napos - és éjszakás - nemzetközi adás átvétele mellett önálló műsoraiban is megemléke­zik a géniusz életművéről, saját Mozart-felvételeiből is bemutat né­hányat, pl. Bogányi Gergely és Rost Andrea közreműködésével. A nap házigazdái, Kovalik Balázs és Mácsai János, a stúdióban „kör­bejárják” a zenész zseni életének állomásait - a legújabb kutatások tükrében. Beszélgetnek az ope­radramaturgiák felépítéséről, kü­lönböző rendezéseket összehason­lítva. Mesélnek majd Mozart Ma­gyarországi fogadtatásáról és meg­próbálják elhelyezni őt a zenetörté­netben. A nemzetközi adás leg­hangsúlyosabb eseménye az ünne­pi koncert Salzburgból, amelyet Kocsis Zoltán köszöntője előz meg. A Válaszd a tudást című műsor­ban Mozart-tanórát tartanak, ame­lyet az általános és középiskolák a televízió előtt ülve követhetnek, mint fakultatív tanórát. A korban és a mozarti életműben Selmeczi György és Gaskó Balázs kalauzolja el a nézőket. A Kultúrházban a Művészetek Palotájába kapcsolnak, ahol Mo- zart-kiállítás nyílik. 23.10-kor Bergman világhírű A varázsfuvola rendezését mutatja be a Magyar Televízió. Mozart mindmáig talán legnépszerűbb operáját a Stockhol­mi Királyi Színház régi-régi színpa­dán, a 18. század színpadtechniká­jának működtetésével megelevení­tő, az Oscar- és az Arany Glóbusz­díjra egyaránt jelölt alkotás a Bergman-Nykwist páros legderű­sebb, legoptimistább műve. Antonio Banderas spanyol színész ismét rendez. A forgatás helyszíne Banderas szülővárosa, Malaga. A készülő, Az angolok útja című film alapjául Antonio Solero spanyol író regénye szolgált. (TASR-felvétel) Etienne Frey, a világszerte jegyzett svájci koreográfus hűen követi a Shakespeare-mű cselekményét Világpremier a Nemzetiben A tündérek tánca a második felvonásból (Fotó: SND) A Szentívánéji álom című balett január 20-i, a Philip Morris-díj átadásával egy­bekötött bemutatóján in­gyen osztogattak egy csil­logó fekete papírra nyom­tatott, rendkívül szép kiál­lítású tájékoztatót. Névte­len szerzője a darab cselek­ményét ismertetve így ecseteli a tündérvilág fölött uralkodó házaspár, Oberon és Titánia viszályának kö­vetkezményeit: VOJTEK KATALIN „Az évszakok változatlan rendje megbomlik, ami rendkívül kedve­zőtlenül hat az éghajlatra. A csilla­gok, a világűr és a hold között tel­jes diszharmónia uralkodik, mely­nek szeszélyei visszatükröződnek a földön. Tornádók, felhőszaka­dások, hófúvások és hosszú, szá­raz időszakok váltakoznak rend- szertelenül, így nem teszik lehető­vé a növényeknek, hogy beérje­nek, penésszel pusztítják begyűj­tés előtt a gabonát, szüret előtt a szőlőt, megfagyasztják a bimbó­kat és a saijakat. Pusztul a termé­szet és az emberiség, az életciklus nagy veszélyben van.” Te jó ég, már megint egy önjelölt zseni, aki Shakespeare ürügyén óhajtja szín­padra vinni a peronoszpórát - só­hajtottam fel. Miközben lehangol- tan azon töprengtem, nő vagy fér­fi fogja táncolni a termést pusztító penészt, és egyáltalán, milyen lesz maga a balett, ha már a cselekmé­nye felér egy kataklizmával, meg­kezdődött az előadás. Csakhamar kiderült, hogy szó sincs bimbófa­gyasztásról és tornádókról, Etien­ne Frey, a világszerte jegyzett sváj­ci koreográfus, aki a librettó szer­zője is, hűen követi a Shakes­peare-mű cselekményét, balettjá­nak története teljesen világos és érthető. Frey, akinek 1993-ban már lát­hattuk Pozsonyban két koreográfi­áját, meglepően klasszicizáló ba­lettet komponált Peter Zagar zene­szerző ugyancsak klasszicizáló, gyakran Prokofjevre emlékeztető muzsikájára. Zagar sajtónyilatko­zataiban nem is titkolta, hogy pél­daképei stílusától hagyta magát inspirálni. Dallamgazdag, néhol kifejezetten szellemes, a táncos lá­baknak jó ritmikai támpontot nyújtó zenét komponált. Frey a táncosok mozgásában a klasszikus balett stílus- és technikai hagyo­mányait érvényesíti, modernebb elemek ötvözésével. A függöny felgördülése előtt egy fekete frakkba, cilinderbe öl­tözött narrátor invitálja szlovákul és angolul (a szöveg play-backről hangzik) a nézőket a mesék biro­dalmába, a Shakespeare-légitár- saság repülőgépén. Ez talán amo­lyan brechti elidegenítő elem akar lenni, a darab folyamán azonban értelmét és célját veszti, mivel egy az egyben csöppenünk be Theseus athéni palotájába, majd a tündérek, manók lakta er­dőbe. Igaz, hogy itt Puck is, mint a történések irányítója, felölti néha a narrátor ruhájának fehér válto­zatát, de ennek annyira nincs je­lentősége, hogy észre se vennénk, ha nem venné fel a fehér cilindert és frakkot. Az athéni jelenetben kissé zavaró a táncosok egyen- parókája és a férfiak női nyári ru­hát idéző, térdig érő öltözete, de egészben véve sikerűiteknek mondhatók Katarína Holková jel­mezei. Dušan Soták színpadképe is ízléses, stílusosan illeszkedik az előadás egészéhez, de mindkét tervező visszafogottabb a kelleté­nél, nem ártott volna, ha jobban szabadjára engedik a fantáziáju­kat. Nagyon hatásos jelenet, ami­kor a manók kiszabadítják a sellőt hosszú, a szivárvány színeiben pompázó halruhájából. Kár, hogy látványos ötletekből csak erre az egyre futotta, a fantasztikus, me­sés elemek hiányoztak a produk­cióból. Ma már - de régebben is, gondoljunk csak Peter Brook Szentívánéji álom-rendezésére - sok prózai színházban is a magas­ból ereszkedik alá és kötélen leng Puck. Nem ez hiányzik konkrétan, hanem a légies artisztikum, az álom és valóság mezsgyéjén egyensúlyozást kifejező látvány. Ez vonatkozik a koreográfiára is, a tündérek kartáncai túl semati­kusak, ezért időnként unalmasak. Bár kedvesek a mesteremberek (Zuboly: Andrej Milo), kár, hogy mozgásukban inkább csak panto­mim-elemek érvényesülnek, pe­dig milyen remek táncos karak­terfigurákat lehetett volna kreálni belőlük. Legalább az utolsó jele­netben bekapcsolódhattak volna a násznép táncába a maguk eset­len módján, de csak mórikálták magukat, kihagyva ezt a pompás lehetőséget. Ezek részletkérdé­sek, a balett egésze hangulatos, gördülékeny, kifejező, és kitűnő táncos produkciókra ad alkalmat. Az est abszolút főszereplője és nagy felfedezése Puck alakítója, Juraj Žilinčár. Mintha rászabták volna a huncut, fürge manó szere­pét, sziporkázó, a legapróbb rész­letekig tökéletesen kidolgozott ala­kítást nyújt, mimikája kacagtató, olyan gumiarca van, mint Louis de Funes-nek. Ez az alacsony növésű táncos kitűnő technikával rendel­kezik, reméljük, hogy még gyak­ran találkozunk vele, hisz ennek a típusnak írták a Hattyúk tava Ud­vari bolondját, a Rosszul őrzött lány Alainjét, de nem soroljuk to­vább, kiugró sikere után a színház vezetősége biztosan tudni fogja, hol alkalmazza. A másik kellemes meglepetés František Šulek Oberonja. Nemcsak nemesen szép megjelenésével hat, hanem első­sorban biztos technikájával, nagy ívű ugrásaival, mozdulatainak plaszticitásával. Méltó partnernője volt Titánia szerepében Kristína Luptáková. A tőle megszokott ele­ganciával alakítja Theseus szere­pét ifj. Jozef Dolinský, attraktív Hippolyta Lucia Macíková. Ham­vas-bájos Katarína Košíková Her- miája, poétikusan megformált Kla­udia Bittererová Helénája, sokszí­nű Roman Novitzky Lysandere, meggyőző Štefan Ďurec Demet- riusa. A cselekményből kifolyólag ennek a két párnak van a legtöbb táncolnivalója, szép pás de deux- iket színészüeg is, technikailag is illúziókeltően oldották meg. A közönség lelkes tapsából ítél­ve Etienne Frey és Peter Zagar al­kotása a pozsonyi világpremier után más színházakba is utat tör magának. Az orosz felsőház jóváhagyta a magyar kötetek visszaadását. Már csak Putyin elnök aláírása hiányzik Sárospatakon örömmel fogadták a hírt MTl-TUDÓSÍTÁS Moszkva/Sárospatak. Az orosz felsőház is jóváhagyta a sá­rospataki református kollégiumi kötetek visszaadását. A szövetségi tanács tegnapi plenáris ülésén szinte egyhangú­lag adta áldását az 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyvritkasá­gok, köztük ősnyomtatványok visszaadásáról szóló, az alsóház által múlt pénteken végleg elfo­gadott törvényre: 131 szenátor szavazta meg a jóváhagyást, míg egy tartózkodott. Ellenszavazat nem volt. A törvény hatályba lépéséhez most már csak Vlagyimir Putyin elnök aláírása és a hivatalos köz­zététel szükséges. A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár már minden előkészületet megtett, hogy a köteteket Putyin február végén - március elején esedékes magyarországi látogatásáig ha­zaszállíthassák. A törvényt a felsőház kulturális bizottságának elnöke javasolta jóváhagyásra a szenátoroknak. Viktor Sudegov rámutatott, hogy a magyar igény mindenben meg­felel az orosz restitúciós törvény­nek (amely a volt ellenségek kul­turális értékeit Oroszországban tartja a saját kulturális örökségé­ben általuk okozott háborús vesz­teségek kompenzálásaként, de az egyházi javakkal kivételt tesz). Sárospatakon örömmel fogad­ták az orosz felsőház tegnapi döntését. „A könyvek helye máig üresen áll, úgy hagytuk, ahogy hatvan évvel ezelőtt az elődöktől örököltük” - mondta a hír halla­tán Dienes Dénes professzor, a Sárospataki Református Kollégi­um Nagykönyvtárának vezetője. Hozzátette: az orosz törvényho­zás alsóházának múlt heti vég­szavazása után már „sejtettük, hogy hazatérnek a kötetek”. A könyvtár munkatársai azt tervezik, hogy a könyvritkaságo­kat megérkezésük után nagy gon­dossággal áttanulmányozzák, szükség esetén restaurálják, és bemutatják a nagyközönségnek. Dienes Dénes emlékeztetett ar­ra, hogy 1938-ban 172 kötetnyi ősnyomtatványt, kéziratot és do­kumentumot szállítottak el a Sá­rospataki Kollégium Nagykönyv­tárából Budapestre, ahol bankok, takarékpénztárak széfjeiben he­lyezték el azokat. „A kötetek in­nen tűntek el a II. világháború végén, s a bankok feljegyzései mellett egy kalandos úton előke­rült Károli biblia tanúskodott ar­ról, hogy a gyűjtemény a Szovjet­unióban lehet” - fűzte hozzá. Az eltűnt művelődéstörténeti emlékek mintegy 95 százaléka - szám szerint 1373 - nyomtat­vány, ezekből 134 kötetnyi anyag került elő közel öt évtizeddel ké­sőbb a Nyizsnij Novgorod-i me­gyei könyvtárban. Minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s azok máig szerepelnek a nagykönyvtári ka­talógusban is. A professzor elmondta: „a sá­rospataki könyvek igazán itthon értékesek”. A kutatók, a történé­szek Magyarországon tudják a legjobban feldolgozni a doku­mentumokat és teológiai, filozó­fiai, történelmi, valamint liturgi­kus tartalmuk elsősorban a ma­gyarok számára hordoz fontos elemeket. A könyvtár igazgatója hangsú­lyozta, a könyvek visszafogadá­sának és elhelyezésének az sem lehet akadálya, hogy korábban leszakadt a sárospataki nagy­könyvtár mennyezetét díszítő freskó egy darabja. A födém megerősítése és a beázás követ­keztében sérült gerendázat vegy­szeres kezelése tavaly december 19-én befejeződött. Á következő lépés már a festmény restaurálá­sa, erre várhatóan még ez év márciusában sor kerül - mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom