Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-25 / 20. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 25. www.ujszo.com ......___ RÖVIDEN Kön yvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Vállalkozók Háza, Kukučín utca 459) holnap 18 órai kezdettel tartják Dömény Andrea Szólja namaszkára című novelláskötetének bemutatóját. A könyvet Vajda Barnabás közíró ismerteti, a szerzővel Zirig Árpád költő beszélget. Dömény Andrea novelláit az AB-ART kiadó jelentette meg a Start könyvek sorozatban. Különös, szokatlan nézőpontból látni és láttatni a világot - írói teljesítmény. Dömény Andrea képes erre: olyan közegből meríti témáinak többségét, olyan szögből látja, amely nem mindennapi, ahonnan mi - közönséges halandók - nemigen szoktuk figyelni, (he) Kurtág György különdíja a MIDEM-en Cannes. Kurtág György zeneszerzőt 80. születésnapja alkalmából a MIDEM 2006-os komolyzenei különdíjával tüntették ki hétfőn Cannes-ban. A díjat Thierry Renault, a világ legrangosabb zenei kiállításának és vásárának igazgatója nyújtotta át a magyar komponistának a zeneszerző tiszteletére magyar zenészek által adott Bartók-Kurtág koncert előtt, Bozóki András kulturális miniszter és Erdős André párizsi nagykövet jelenlétében. (MTI) A Magyar Illusztrátorok Társaságának (Budapest) munkáiból nyújt válogatást a Kortárs magyar illusztráció című vándorkiállítás, amely február 16-áig a Zselízi Művelődési Otthonban (Béke u. 40.) látható. Felvételünkön Vagyóczky Károly alkotása. Túltermelés, vagy így jó, ahogy van? Harmincnégy új alkotás az idei Magyar Filmszemlén Még pár nap, és jönnek a Rokonok Csányi Sándor két filmben is szerepel a szemlén: a Rokonokban és a Csak szex és más semmiben (Oláh Csaba felvétele) Sem a friss alkotások, sem az elmúlt egy év külföldön nyert díjainak számát tekintve nem panaszkodhat a magyar filmszakma: a gazdag termés mindkét ágon kimondható. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ami ez utóbbit illeti: 2005-ben a világ több műit négyszáz fesztiválján 998 alkalommal szerepelt magyar játék-, rövid- és dokumen- tumfüm. Vagyis háromszor annyi, mint tíz évvel ezelőtt, ami köszönhető a világszerte gyors ütemben szaporodó nemzetközi mustrák számának is. A csaknem ezer fesztiválszereplés azonban nem minden esetben jelentett versenyrészvételt. Azt 233 alkalommal kapta meg a magyar fűm, ami ugyancsak komoly eredmény. Akárcsak a díjak száma. 2005-ben Európa, Amerika, Ázsia és Afrika különböző fesztiválján 104 magyar alkotás nyert kézzel fogható elismerést. A legtöbb díjat (tizenkettőt!) a No- bel-díjas Kertész Imre regénye alapján, Koltai Lajos rendezésében készült Sorstalanság kapta, amely Oscar-díjra is komoly eséllyel aspirál. Fliegauf Benedek Dealeijét, Pejó Róbert Dallas Pashamende című rendezését, a Gauder-Novák páros Nyóckeijét és Mundruczó Kornél Johannáját ugyancsak több fesztiválon díjazták a világban, a rövidfilmek mezőnyében pedig Kenyeres Bálint Before Down című alkotása áll az első helyen - tizenegy külföldi elismeréssel. Moszkvában és Szentpéterváron, Berlinben, Cannes-ban és Sevillában Szabó István, Jancsó Miklós és Tarr Béla kapott életműdíjat, amellyel ugyancsak a magyar film jó hírnevét öregbítették a világban. A január 31-én kezdődő és február 7-ig tartó 37. Magyar Füm- szemlén huszonnégy játékfilm, negyven dokumentumfilm, valamint huszonnyolc kísérleti és kisjátékfilm indul a versenyben. Mint minden évben, az idei nyitóünnepségen is kiosztanak néhány életműdíjat. Agárdy Gábor színművész sajnos személyesen már nem veheti át a díjat, Ä gyertyák csonkig égnek című Márai-regény tévéfilmváltozatában, Iglódi István rendezésében viszont láthatja őt a szemle közönsége. Életműdíjat kap Dargay Attila is, aki Gusz- táv-sorozatával, Pom-pom meséivel és A nagy ho-ho-horgásszal vált ismertté, Szaffijával pedig elismerő oklevelet nyert Los Angelesben. Ugyancsak animációs filmrendező kapja A Mozgókép Mestere címet: Nepp József, aki társalkotója volt a népszerű Gusz- táv-sorozatnak és a Mézga Aladár különös kalandjainak. Az idei szemle első két napja a dokumentumfilmé lesz, s csak ezt követően kezdik el a játékfilmek vetítését a Millenáris Központban, a mamut bevásárlóközpont termeiben és az Uránia mozipalotában. Janisch Attila, a szemlebizottság elnöke kiemelte: bemutatkozási lehetőséget teremtettek egy új műfajnak, a „videodiscónak” is, jövőre pedig a Trafó mozgásszínházi filmprodukcióit és a Műcsarnok videoinstallációit is besorolják a programba. A négyfős játékfilmes zsűrinek most először külföldi tagja is lesz, hiszen nem egy alkotás nemzetközi koprodukcióban készült. A huszonnégy versenyfilm mellett tíz játékfilmet információs szekcióban láthatnak majd a nézők. Nyitófilmként Szabó István rendezését, a várva várt Rokonokat vetítik, amely csaknem 500 millió forintból készült Csányi Sándor, Tóth Ildikó és Eperjes Károly főszereplésével, s többek között Molnár Piroska, Pindroch Csaba, Marozsán Erika, László Zsolt, Oleg Tabakov és Jirí Menzel részvételével. Több éves szünet után jelentkezik Bacsó Péter (De kik azok a Lumnitzer nővérek?) és Incze Ágnes (Randevú), elkészült a „hukklés” Pálfi György új fümje, a Taxidermia, s Hajdú Szabolcs tornászokról szóló Fehér tenyere. Gárdos Péter, aki tavaly A porcelánbabával aratott komoly szakmai sikert, most Az igazi Mikulással, Tímár Péter A herceg haladékával, Mundruczó Kornél a Johannával, Kapitány Iván a Kútfejekkel száll ringbe. Az elsőfilmes rendezők között olyan nevek szerepelnek, mint az eddig színészként ismert Bagó Bertalan (Vadászat angolokra), Bollók Csaba (Miraq), a rendezést Londonban, forgatókönyvírást pedig Los Angelesben tanult Goda Krisztina, akinek Csak szex és más semmi című vígjátékát már nagy sikerrel vetítik a mozik. A történet két főhőse két harmincas barátnő. Egy csinos színházi dramaturg (Schell Judit) és egy nem kevésbé vonzó színésznő (Dobó Kata), akik testi-lelki-szellemi értékeiket villogtatva keresik az igazit. Aki el is jön egy ifjú amorozó (Csányi Sándor) alakjában, ám a nagy egymásra találásig hosszú és bizony hepe-hupás út vezet. Közönségdíjban már most részesülhetne a film, de hogy miképpen dönt a szakmai zsűri, s hogy határvonalat húz-e művészfilm és közönségfilm között, az majd az elkövetkező napokban fog kiderülni. Egy biztos: a magyar film, nagy erőfeszítések árán, kijutott a kátyúból. Harmincnégy alkotás egy év alatt nem kis teljesítmény. De mint tudjuk: nem a mennyiség, a minőség a fontos. A végső „diagnózisra” pedig még várnunk kell egy kicsit. Két koncertet ad hazánkban a hétvégén a Gabor Gado Band - Unit Line Up. Legutóbbi lemezbemutatójukat élőben közvetítette a France Musiques Dzsesszcsemege a sokszínűség jegyében JUHÁSZ KATALIN Meg akatja masszíroztatni hallójáratait? Szereti a dzsesszt és kíváncsi rá, hol tart ma ez a műfaj? Komárom vagy Pozsony környékén lakik? Ráér pénteken vagy vasárnap? Amennyiben ön legalább egy kérdésre igennel válaszolt, tovább olvashat. Gadó Gábor azok közé a híres magyarok közé tartozik, akiket a nagyközönség jobban ismer külföldön, mint saját hazájukban. Ez az egyéni stílusú, minden újra fogékony gitáros végigjárt egy sor élvonalbeli magyar zenekart, majd a kilencvenes évek közepén egyszer csak úgy érezte, egy helyben topog, és ez így is marad, ha nem költözik egy zeneileg pezsgőbb helyre. Párizsban telepedett le, és hamarosan ott is karriert csinált, ami nem kis teljesítmény egy olyan közegben, ahol a rádiók rendszeresen játszanak dzsesszt, egymást érik a klubok, a műfajt pedig az etnikai sokszínűség miatt állandóan új, egzotikus hatások érik, köszönhetően épp azoknak, akiket mi randalírozó bevándorlókként ismerünk a tévéből. Franciaország ma Hollandia mellett talán az egyetlen hely Európában, ahol valóban jó dolog dzsesszzenésznek lenni. Remélem, ezt a sejtésemet Gadó Gábor meg fogja erősíteni Komáromban vagy Pozsonyban, ahová francia, belga és német zenésztársakkal (Matthieu Donarier tenorszaxofon, Sébastien Boisseau nagybőgő, Laurent Blondiau trombita és Stephan Pasborg dob) lép színpadra, a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének köszönhetően. Gadó munkásságának eddigi legrangosabb elismerése a 2003- ban kapott Bobby Jaspar Életműdíj, melyet minden esztendőben az év jazzművészének ítél oda a francia L’Académie du Jazz. Állandó kvartettjének párizsi koncertjeire állítólag nem könnyű bejutni, legutóbbi lemezbemutatójukat pedig élőben közvetítette a France Musiques. Gadó Gábor gitárjátékát szavakkal érzékeltetni nehéz feladat, ha a „légies”, „emelkedett” és „harmóniadús” jelzők mondanak valamit, akkor ezekből lehetne kiindulni. Hangszerét nem virtuóz technikai tudásának fitogtatására használja, hanem gondolatait akarja közvetíteni a dallamokon keresztül, sőt kommunikálni igyekszik a közönséggel. Olyasféle igyekezet lehet ez, mint azé a költőé, aki tökéletesre csiszolt szonettben közöl mély filozófiai tartalmat. Nem kell viszont holmi emészthetetlen avantgárdtól tartaniuk, ezek a hosszabb-rövidebb „zenei gondolatmenetek” abszolút érthetőek és követhetőek, Gyakran kiradírozza a határvonalat a komolyzene és a dzsessz között, ráadásul több kompozíciója bevallottan irodalmi ihletettségű, egy-egy nagy író vagy filozófus által inspirált. Lám, máris szűkös ez a hely, pedig a zenésztársakról még nem is szóltunk. Itt és most legyen elég annyi, hogy a bőgősre állítólag már kilencéves korában felfigyelt a szakma, a szaxofonos pedig előzőleg a legnagyobb francia mesterek zenekaraiban játszott. Aki jót akar, menjen el január 27-én este hétkor a komáromi RÉV-be, ületve 29-én a pozsonyi Astorka Színházba. Ez utóbbi helyen egyébként Gadóék „bonuszként” szerepelnek, eredetileg ugyanis ez az este az Acoustic Colours nevű hazai formációé lett volna. Most azok is kellemesen meglepődnek, akik a zseniális hegedűs, Stano Paluch kedvéért zarándokolnak az Astorkába, és azok is, akiket a Gabor Gado Band vonz oda. Paluchék mára abszolút eurokompatibilisek lettek, teljesen mindegy nekik, hogy folkot, világzenét, bolondos bluegrasst vagy kísérleti futamokat játszanak, sőt legnagyobb érdemük, hogy mindet egyszerre is tudják. Az alkalminak nevezhető felállás másik legfontosabb tagja Juraj Griglák, a sokoldalú bőgős és basszusgitáros, aki egyik este a filharmonikusokkal lép fel, máskor pedig a Gustav Brom Big Banddel. Aki rákattint az Astorka honlapjára, láthatja, hogy a szigorú vezetés a színházi előadások mintájára a befejezés időpontját is meghatározta: szerintük a legények 21.30-kor véget vetnek a zenének. Gondolom, ez csak vicc... Gadó Gábor (jobbra lent) és együttese (Képarchívum)
