Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-25 / 20. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 25. www.ujszo.com ......___ RÖVIDEN Kön yvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban (Vállalkozók Háza, Kukučín utca 459) holnap 18 órai kezdettel tartják Dömény Andrea Szólja namaszkára című novelláskötetének bemutatóját. A könyvet Vajda Barnabás közíró ismerteti, a szerzővel Zirig Árpád költő beszélget. Dömény Andrea novelláit az AB-ART kiadó jelen­tette meg a Start könyvek sorozatban. Különös, szokatlan néző­pontból látni és láttatni a világot - írói teljesítmény. Dömény And­rea képes erre: olyan közegből meríti témáinak többségét, olyan szögből látja, amely nem mindennapi, ahonnan mi - közönséges halandók - nemigen szoktuk figyelni, (he) Kurtág György különdíja a MIDEM-en Cannes. Kurtág György zeneszerzőt 80. születésnapja alkalmá­ból a MIDEM 2006-os komolyzenei különdíjával tüntették ki hét­főn Cannes-ban. A díjat Thierry Renault, a világ legrangosabb ze­nei kiállításának és vásárának igazgatója nyújtotta át a magyar komponistának a zeneszerző tiszteletére magyar zenészek által adott Bartók-Kurtág koncert előtt, Bozóki András kulturális mi­niszter és Erdős André párizsi nagykövet jelenlétében. (MTI) A Magyar Illusztrátorok Társaságának (Budapest) munkáiból nyújt válogatást a Kortárs magyar illusztráció című vándorkiállítás, amely február 16-áig a Zselízi Művelődési Otthonban (Béke u. 40.) látható. Felvételünkön Vagyóczky Károly alkotása. Túltermelés, vagy így jó, ahogy van? Harmincnégy új alkotás az idei Magyar Filmszemlén Még pár nap, és jönnek a Rokonok Csányi Sándor két filmben is szerepel a szemlén: a Rokonokban és a Csak szex és más semmiben (Oláh Csaba felvétele) Sem a friss alkotások, sem az elmúlt egy év külföldön nyert díjainak számát te­kintve nem panaszkodhat a magyar filmszakma: a gazdag termés mindkét ágon kimondható. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ami ez utóbbit illeti: 2005-ben a világ több műit négyszáz fesztivál­ján 998 alkalommal szerepelt ma­gyar játék-, rövid- és dokumen- tumfüm. Vagyis háromszor annyi, mint tíz évvel ezelőtt, ami köszön­hető a világszerte gyors ütemben szaporodó nemzetközi mustrák számának is. A csaknem ezer fesz­tiválszereplés azonban nem min­den esetben jelentett versenyrész­vételt. Azt 233 alkalommal kapta meg a magyar fűm, ami ugyancsak komoly eredmény. Akárcsak a dí­jak száma. 2005-ben Európa, Amerika, Ázsia és Afrika különbö­ző fesztiválján 104 magyar alkotás nyert kézzel fogható elismerést. A legtöbb díjat (tizenkettőt!) a No- bel-díjas Kertész Imre regénye alapján, Koltai Lajos rendezésében készült Sorstalanság kapta, amely Oscar-díjra is komoly eséllyel aspi­rál. Fliegauf Benedek Dealeijét, Pejó Róbert Dallas Pashamende cí­mű rendezését, a Gauder-Novák páros Nyóckeijét és Mundruczó Kornél Johannáját ugyancsak több fesztiválon díjazták a világban, a rövidfilmek mezőnyében pedig Kenyeres Bálint Before Down című alkotása áll az első helyen - tizen­egy külföldi elismeréssel. Moszk­vában és Szentpéterváron, Berlin­ben, Cannes-ban és Sevillában Szabó István, Jancsó Miklós és Tarr Béla kapott életműdíjat, amellyel ugyancsak a magyar film jó hírnevét öregbítették a világban. A január 31-én kezdődő és feb­ruár 7-ig tartó 37. Magyar Füm- szemlén huszonnégy játékfilm, negyven dokumentumfilm, vala­mint huszonnyolc kísérleti és kis­játékfilm indul a versenyben. Mint minden évben, az idei nyitóün­nepségen is kiosztanak néhány életműdíjat. Agárdy Gábor szín­művész sajnos személyesen már nem veheti át a díjat, Ä gyertyák csonkig égnek című Márai-regény tévéfilmváltozatában, Iglódi Ist­ván rendezésében viszont láthatja őt a szemle közönsége. Életműdí­jat kap Dargay Attila is, aki Gusz- táv-sorozatával, Pom-pom meséi­vel és A nagy ho-ho-horgásszal vált ismertté, Szaffijával pedig el­ismerő oklevelet nyert Los Ange­lesben. Ugyancsak animációs filmrendező kapja A Mozgókép Mestere címet: Nepp József, aki társalkotója volt a népszerű Gusz- táv-sorozatnak és a Mézga Aladár különös kalandjainak. Az idei szemle első két napja a dokumentumfilmé lesz, s csak ezt követően kezdik el a játékfilmek vetítését a Millenáris Központban, a mamut bevásárlóközpont terme­iben és az Uránia mozipalotában. Janisch Attila, a szemlebizottság elnöke kiemelte: bemutatkozási lehetőséget teremtettek egy új műfajnak, a „videodiscónak” is, jövőre pedig a Trafó mozgásszín­házi filmprodukcióit és a Műcsar­nok videoinstallációit is besorol­ják a programba. A négyfős játék­filmes zsűrinek most először kül­földi tagja is lesz, hiszen nem egy alkotás nemzetközi koprodukció­ban készült. A huszonnégy versenyfilm mel­lett tíz játékfilmet információs szekcióban láthatnak majd a né­zők. Nyitófilmként Szabó István ren­dezését, a várva várt Rokonokat vetítik, amely csaknem 500 millió forintból készült Csányi Sándor, Tóth Ildikó és Eperjes Károly fő­szereplésével, s többek között Molnár Piroska, Pindroch Csaba, Marozsán Erika, László Zsolt, Oleg Tabakov és Jirí Menzel rész­vételével. Több éves szünet után jelentkezik Bacsó Péter (De kik azok a Lumnitzer nővérek?) és Incze Ágnes (Randevú), elkészült a „hukklés” Pálfi György új fümje, a Taxidermia, s Hajdú Szabolcs tornászokról szóló Fehér tenyere. Gárdos Péter, aki tavaly A porce­lánbabával aratott komoly szak­mai sikert, most Az igazi Mikulás­sal, Tímár Péter A herceg haladé­kával, Mundruczó Kornél a Johan­nával, Kapitány Iván a Kútfejekkel száll ringbe. Az elsőfilmes rendezők között olyan nevek szerepelnek, mint az eddig színészként ismert Bagó Bertalan (Vadászat angolokra), Bollók Csaba (Miraq), a rendezést Londonban, forgatókönyvírást pe­dig Los Angelesben tanult Goda Krisztina, akinek Csak szex és más semmi című vígjátékát már nagy sikerrel vetítik a mozik. A történet két főhőse két harmincas barátnő. Egy csinos színházi dramaturg (Schell Judit) és egy nem kevésbé vonzó színésznő (Dobó Kata), akik testi-lelki-szellemi értékeiket villogtatva keresik az igazit. Aki el is jön egy ifjú amorozó (Csányi Sándor) alakjában, ám a nagy egymásra találásig hosszú és bi­zony hepe-hupás út vezet. Közönségdíjban már most ré­szesülhetne a film, de hogy mi­képpen dönt a szakmai zsűri, s hogy határvonalat húz-e művész­film és közönségfilm között, az majd az elkövetkező napokban fog kiderülni. Egy biztos: a magyar film, nagy erőfeszítések árán, kijutott a ká­tyúból. Harmincnégy alkotás egy év alatt nem kis teljesítmény. De mint tudjuk: nem a mennyiség, a minőség a fontos. A végső „diag­nózisra” pedig még várnunk kell egy kicsit. Két koncertet ad hazánkban a hétvégén a Gabor Gado Band - Unit Line Up. Legutóbbi lemezbemutatójukat élőben közvetítette a France Musiques Dzsesszcsemege a sokszínűség jegyében JUHÁSZ KATALIN Meg akatja masszíroztatni hal­lójáratait? Szereti a dzsesszt és kí­váncsi rá, hol tart ma ez a műfaj? Komárom vagy Pozsony környé­kén lakik? Ráér pénteken vagy va­sárnap? Amennyiben ön legalább egy kérdésre igennel válaszolt, to­vább olvashat. Gadó Gábor azok közé a híres magyarok közé tartozik, akiket a nagyközönség jobban ismer kül­földön, mint saját hazájukban. Ez az egyéni stílusú, minden újra fo­gékony gitáros végigjárt egy sor élvonalbeli magyar zenekart, majd a kilencvenes évek közepén egyszer csak úgy érezte, egy hely­ben topog, és ez így is marad, ha nem költözik egy zeneileg pezs­gőbb helyre. Párizsban telepedett le, és hamarosan ott is karriert csinált, ami nem kis teljesítmény egy olyan közegben, ahol a rádiók rendszeresen játszanak dzsesszt, egymást érik a klubok, a műfajt pedig az etnikai sokszínűség mi­att állandóan új, egzotikus hatá­sok érik, köszönhetően épp azok­nak, akiket mi randalírozó beván­dorlókként ismerünk a tévéből. Franciaország ma Hollandia mel­lett talán az egyetlen hely Európá­ban, ahol valóban jó dolog dzsesszzenésznek lenni. Remé­lem, ezt a sejtésemet Gadó Gábor meg fogja erősíteni Komáromban vagy Pozsonyban, ahová francia, belga és német zenésztársakkal (Matthieu Donarier tenorszaxo­fon, Sébastien Boisseau nagybő­gő, Laurent Blondiau trombita és Stephan Pasborg dob) lép szín­padra, a Magyar Köztársaság Kul­turális Intézetének köszönhetően. Gadó munkásságának eddigi legrangosabb elismerése a 2003- ban kapott Bobby Jaspar Életmű­díj, melyet minden esztendőben az év jazzművészének ítél oda a francia L’Académie du Jazz. Ál­landó kvartettjének párizsi kon­certjeire állítólag nem könnyű be­jutni, legutóbbi lemezbemutató­jukat pedig élőben közvetítette a France Musiques. Gadó Gábor gitárjátékát sza­vakkal érzékeltetni nehéz feladat, ha a „légies”, „emelkedett” és „harmóniadús” jelzők mondanak valamit, akkor ezekből lehetne ki­indulni. Hangszerét nem virtuóz technikai tudásának fitogtatására használja, hanem gondolatait akarja közvetíteni a dallamokon keresztül, sőt kommunikálni igyekszik a közönséggel. Olyasfé­le igyekezet lehet ez, mint azé a költőé, aki tökéletesre csiszolt szonettben közöl mély filozófiai tartalmat. Nem kell viszont holmi emészthetetlen avantgárdtól tar­taniuk, ezek a hosszabb-rövidebb „zenei gondolatmenetek” abszo­lút érthetőek és követhetőek, Gyakran kiradírozza a határvona­lat a komolyzene és a dzsessz kö­zött, ráadásul több kompozíciója bevallottan irodalmi ihletettségű, egy-egy nagy író vagy filozófus ál­tal inspirált. Lám, máris szűkös ez a hely, pedig a zenésztársakról még nem is szóltunk. Itt és most legyen elég annyi, hogy a bőgősre állító­lag már kilencéves korában felfi­gyelt a szakma, a szaxofonos pe­dig előzőleg a legnagyobb fran­cia mesterek zenekaraiban ját­szott. Aki jót akar, menjen el ja­nuár 27-én este hétkor a komáro­mi RÉV-be, ületve 29-én a pozso­nyi Astorka Színházba. Ez utóbbi helyen egyébként Gadóék „bo­nuszként” szerepelnek, eredeti­leg ugyanis ez az este az Acoustic Colours nevű hazai formációé lett volna. Most azok is kelleme­sen meglepődnek, akik a zseniá­lis hegedűs, Stano Paluch kedvé­ért zarándokolnak az Astorkába, és azok is, akiket a Gabor Gado Band vonz oda. Paluchék mára abszolút eurokompatibilisek let­tek, teljesen mindegy nekik, hogy folkot, világzenét, bolondos bluegrasst vagy kísérleti futamo­kat játszanak, sőt legnagyobb ér­demük, hogy mindet egyszerre is tudják. Az alkalminak nevezhető felállás másik legfontosabb tagja Juraj Griglák, a sokoldalú bőgős és basszusgitáros, aki egyik este a filharmonikusokkal lép fel, máskor pedig a Gustav Brom Big Banddel. Aki rákattint az Astorka honlapjára, láthatja, hogy a szi­gorú vezetés a színházi előadá­sok mintájára a befejezés idő­pontját is meghatározta: szerin­tük a legények 21.30-kor véget vetnek a zenének. Gondolom, ez csak vicc... Gadó Gábor (jobbra lent) és együttese (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom