Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-24 / 19. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 24. Vélemény és háttér 7 Palesztin szavazóhelyiség (ČTK-felvétel) Az izraeli kivonulás óta tartó zűrzavar miatt felmerült a voksolás elhalasztása is Választás Palesztinában FIGYELŐ ^ Önmérsékletet a kampány alatt Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke elvárja, hogy a határon túli magyarság ügye ne legyen a magyarországi választási kampány része, s azt tanácsolja a határon túli magyaroknak is, hogy ebben az időszakban legyenek mértéktartóak, és ne nyilvánítsanak elkötelező véleményt „sem egyik, sem másik irányba”. Komlós az újvidéki Magyar Szó című napilapban hétfőn megjelent interjújában beszélt erről. „Az ország életében egyik, ha nem a legfőbb az az ügy, amit a határon túli magyarság ügyének nevezünk, s annak nem szabad martalékául válnia a belpolitikai turbulenciának. Elvárom, hogy a határon túli magyarság ügyei ne legyenek a kampány részei” - mondta. Azt szeretné, hogy ne kelljen a határon túliaknak mindig azt lesni és ahhoz igazodni, hogy jobboldali vagy baloldali kormány lesz-e Magyarországon. Azt tanácsolja, hogy „a határon túli magyarság is legyen méltányos Magyarország eme kritikus néhány hónapjával kapcsolatban”. Véleménye szerint nincs olyan magyarországi politikai erő, amely „leírná” a határon túli magyarságot. „Vannak szintbeli, ügykezelési eltérések, ez kétségtelen, de összességében nézve Magyar- ország egésze a határon túli magyarság ügyére nagy felelősséggel tekint” - mondta a HTMH elnöke. Komlós Attila szerint a HTMH-nak oda kell koncentrálnia erejét, energiáját, figyelmét és az anyagiakat, ahol nagyobb a gond, ez pedig - mint mondja - a Vajdaság és a Kárpátalja. Bízik abban, hogy a választások eredményétől függedenül még idén összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. Arcátültetés: beszél a beteg Lassan ismét megtanul beszélni és enni az a francia nő, akin - a világon elsőként - két hónapja részleges arcátültetést hajtottak végre; a teljes gyógyulásig hosszú még az út. A csak Isabelle D. néven ismert 38 éves páciensen novemberben hajtották végre a műtétet, miután arcának alsó részét még májusban szétmarcangolta saját kutyája. Az orvos egy agyhalott donortól háromszög alakú arcrészt - orrot, szájat és egy állrészt - ültetett át a beteg arcára. A műtét első nyilvánvaló sikerének már január elején híre ment: a nő ugyanis a sebész közlése szerint már naponta az utcán járt, bevásárolt, és senki nem figyelt fel rá. Igaz, ha valaki figyelmesen megnézte volna, biztos észreveszi, hogy valami „nem stimmel”, de a beavatkozás nyomai nem voltak feltűnőek. Éel- ső ajkát már tudja mozgatni, az alsót még nem. A sebész a Le Párisién című francia lapnak elmondta, betege egyre jobban beszél, csak a kifejezett ajakhangok (p, b, m) mennek „döcögősen”. Enni megtanult, nem ejt foltot, az ivás kicsit nehezebb: olykor még mellémegy a folyadék. „Az aggodalmak ellenére Isabelle elfogadta új arcát, nem úgy viseli, mint egy idegen halottét” - mondta orvosa. Holnap parlamenti választásokat tartanak a palesztin autonóm területeken. A Palesztin Nemzeti Hatóság igazgatása alatt álló 6020 négyzetküométemyi terület két különálló részből áll: az Egyiptommal és Izraellel határos, 365 négyzetkilométernyi Gázai övezetben 1,3 millióan, a Jordán folyó nyugati partja és Izrael közti nyugati partvidék 5655 négyzetkilométerén 2,5 millióan élnek. MTl-HÁTTÉR A Palesztin Nemzeti Hatóság adminisztratív székhelye a Gázai övezetben Gáza, a nyugati parton Rá- malláh. A nyugati part az 1948-as izraeli-arab háborúig brit mandátumterület volt, az 1949-es tűzszünet értelmében Jordániához került. Az 1967-es háborúban Izrael szállta meg, Jordánia formálisan 1988-ban mondott le a területre támasztott igényéről. A Gázai övezet 1949-ben Egyiptomhoz került, ezt is 1967-ben szállta meg Izrael. MT1-ÖSSZEFOG LALÓ Brit hírszerző akciónak vetett végett Moszkvában a múlt év végén az orosz titkosszolgálat - jelentette be az orosz állami tévé, az orosz biztonsági szolgálat szóvivője, Szergej Ignatcsenko ezt megerősítette, a brit külügyi tárca viszont cáfolta. A Rosszija televízió vasárnap magukat a KGB-utód orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatársainak mondó személyeket megszólaltatva arról számolt be, hogy brit ügynökök egy kőnek álcázott tárgyba rejtett rádió adóvevőt helyeztek el egy moszkvai utcán. A moszkvai brit nagykövetség négy munkatársa az adó-vevő segítségével tartott kapcsolatot egy külföldi úján a britek által beszervezett orosz állampolgárral. A brit ügynökök másodpercek alatt zsebméretű számítógépre töltötték le az A Palesztin Nemzeti Hatóság 1988. november 15-én kikiáltotta a füg- geden palesztin államot, amelynek ügyvezető elnöke, Jasszer Arafat megtagadta a terrorizmust és felajánlotta Izrael elismerését. Ezt követően tárgyalások kezdődtek Izrael és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) között. 1993. szeptember 13-án Washingtonban elvi nyüatkozatot írtak alá a megszállt területeken felállítandó ideiglenes palesztin önkormányzat létrehozásáról. 1994. május 4-én Jasszer Arafat és a később gyükos- ság áldozatává vált Jichak Rabin izraeli kormányfő Kairóban aláírta a Gázai övezet és Jerikó palesztin autonómiájáról rendelkező megállapodást, amelyet 1995. szeptember 28-án Ciszjordániára is kiterjesztettek. A palesztin területek „végső státusáról” folyó tárgyalások megrekedtek, a legkényesebb kérdés Jeruzsálem jövője. Izrael 2005 nyarán egyoldalúan kivonult a Gázai övezetből, és feladta az ott létesített zsidó telepeket is, véget vetve a terület katonai közigazgatásának. 1994. július 5-én Jasszer Arafat vezetésével megalakították a Palesztin Nemzeti Hatóságot, majd 1996. január 20-án a palesztin nép adó-vevőre orosz kapcsolatuk által felvitt titkos adatokat. Az orosz állampolgárt őrizetbe vették - hangzott el a műsorban, amelyben rejtett kamerás felvételeket is bemutattak az álkövet megközelítő személyekről. A titkosszolgálati tisztek azt is állították, hogy az ügyben érintett egyik brit diplomata rendszeres pénzkifizetéseket engedélyezett oroszországi nem kormányzati szervezeteknek. Szergej Ignatcsenko, az FSZB szóvivője azt is közölte: a moszkvai brit nagykövetség másodtitkára, Marc Doe volt a felelős a nem kormányszintű szervezetekkel való kapcsolattartásért és (a brit külügyminisztérium által 2003-ban létrehozott) Globális Lehetőségek Célalap nevében finanszírozta őket. A közlés szerint egy sor Oroszországban működő civil szervezet kapott pénzt. Arra a kérdésre, hogy a civil szervezetek munkatársai tudhatták-e, hogy brit történetének első demokratikus választásán megválasztották a Palesztin Törvényhozási Tanács, a palesztin parlament tagjait. Ekkor választották Arafatot is a Palesztin Hatóság elnökévé, ő 2004. november 11-én bekövetkezett haláláig állt a hatóság élén, utóda a 2005 januárjában tartott választásokon Mahmúd Abbász lett. A kormányfő személyére a Palesztin Hatóság elnöke tesz javaslatot, a jelöltet a parlamentnek kell jóváhagynia. Ä palesztin területeken a Gázai övezetből történt izraeli kivonulás óta eluralkodott zűrzavar miatt többször felmerült a választások elhalasztása, a helyzetet bonyolítja, hogy Ariel Sáron izraeli kormányfő agyvérzése miatt kikerült az ügyek irányításából. A 132 tagú Palesztin Törvényhozó Tanács tagjainak felét 11 pártlistáról, 314 jelölt közül választja meg a mintegy 1,4 millió szavazásra jogosult palesztin, a képviselők másik felét a 16 kerületben induló 412 jelölt közül választják meg. A voksoláson a hatalmon lévő Fatah és a választásokon most először részt vevő radikális Hamasz mozgalom versengése várható. kémektől kapják a pénzt, Ignatcsenko nem válaszolt. Ljudmila Alekszejeva, a Moszkvai Helsinki Csoport elnöke, köz- tiszteletben álló régi másként gondolkodó szerint az ügy az embeijo- gi szervezetek elleni lejárató kampányba illeszkedik. A brit külügyminisztérium aggodalmát és meglepetését hangoztatta a moszkvai állítások hallatán. Visszautasítja, hogy „nem a megfelelő módon” viselkedne az orosz nem kormányzati szervekkel való érintkezésben. A tárca szerint közismert, hogy a brit kormány anyagi támogatást nyújtott a szervezeteknek, de minden nyíltan történt, az egészséges oroszországi civil társadalom fejlesztésének szándékával. Vlagyimir Putyin elnök januárban írta alá azt a törvényt, amely megszigorítja a nem kormány- szintű szervezetek működését és finanszírozását. A Kreml emberjogi szervezetek elleni lejárató kampányába illeszkedik az ügy Oroszországi brit kémakció - egy (ál) követ fújtak (fel) KOMMENTÁR Mester és mítosza JARÁB1K BALÁZS Közel egyéves hallgatás után jelentkezett egy videoüzenettel Osza- ma bm Laden helyettese, Ajman al Zavahri személyében a magáról egyre kevesebbet hallató al-Kaida. Egyesek szerint a Pakisztán térségében bujkáló bin Laden földrengést követően elterjedt halálhírét igyekezett cáfolni. Mások szerint jelezni akarta, hogy az al-Kaidát a vérveszteségek ellenére korai leírni. Van azonban harmadik verzió is. Eszerint bin Ladennek saját hálózatán belül akadt váratlan konkurense annak az Abu Muszab al-Zarkavinak a személyében, akit tulajdonképpen ő maga „talált ki”, és az amerikaiak, no meg persze maga Zarkavi kegyetlenkedései tették híressé. A meglévő források szerint Zarkavi még 1999-ben kereste meg búi Ladent azzal, hogy az al-Kaida Egyesült Államok és Izrael elleni szent háborúját ki kellene teijeszteni az Amerika-barát arab rendszerekre is. Bin Laden a hírek szerint nem értett egyet, bár finnyássággal igazán nem lehet őt vádolni. Mindesetre fedezte Zarkavi terrorista bázisának költségeit, aki az afganisztáni háború miatt 2001-ben Irakba helyezte át „székhelyét”. Zarkavi mint „tömegpusztító fegyver” kapóra jött az iraki háborúhoz okokat kereső amerikai titkosszolgálatnak. Először Powell külügyminiszter ejtette ki nevét az ENSZ fóruma előtt, bizonyítékul, hogy Irak és az al-Kaida között létezik együttműködés. Az okból Irak lerohanása után tényező lett. Méghozzá egyre nagyobb - kockázati. Gyorsan elhíresült az ENSZ bagdadi központja elleni merénylet után, amely kivonulásra késztette a világszervezetet Irakból. Később lefejezős videóival növelte „imázsát”. Zarkavi kifejlesztette az „ellenség barátja is ellenség, még ha muzulmán is” tézist. Fő célpontjává a suták váltak, hogy vallási alapon polgárháborút szítson a Szaddám utáni ingatag Irakban a pozíciójukat vesztett szunniták és suták között. Bár amerikai források szerint az Irakban elkövetett merényletek csupán tíz százalékáért lehet őt felelőssé tenni, a legendateremtés maradéktalanul sikerült. A mítosz túlnőtte mesterét. így mára nem túlzás nem egy, hanem két al-Kaidáról beszélni. A két csoport egyre inkább szembe kerül egymással, hiszen céljuk azonos: megnyerni a muzulmán tömegeket. Igazi ellenségük azonban a demokratikus folyamat, amely immáron sorozatban gyártja a meglepetéséket a Közel-Keleten. Libanonban polgári „forradalom” küldte haza az országot provinciaként kezelő szíriai hadsereget. Irakban a sikeres referendum után a parlamenti választásokat is sikerült lebonyolítani, inkább kevesebb, műit több problémával. Ráadásul az eddigi választásokat bojkottáló szunniták a második legnagyobb frakcióval próbálják érvényesítem politikai akaratukat - a parlamentben. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Palesztina is az e heti önkormányzati választásoktól vátja a változást, akkor ki lehet jelenteni: üyen még nem volt arrafelé. De óvatosan. Titkosszolgálati folyosókon egyre többet suttognak arról, hogy bin Laden meglepetésre készül. Motivációja van: a Nyugat mellet már Zarkavi mítoszát is le kell rombolnia. JEGYZET Korlátozást, de ésszel! KOCUR LÁSZLÓ Tegnap elért hozzánk az a bizonyos, sokat emlegetett, sarkvidéki jellegű (nagyon) hidegfront, de legalább az utak szárazak voltak, így téli gumival bátran lehetett menni - már akinek indult az autója. E sorok írója ebbe a szerencsés csoportba tartozott, így miután frissen vett indítókábelével kisegítette az egyik szomszédot, elindult a főváros felé. Hogy a főútra kiéljen, el kellett haladnia egy iskola mellett. Az intézmény előtt 40, majd 20 km/h-s sebességkorlátozást előirányzó tábla. Az rendben van, hogy nappal le kell lassítani, nehogy az ember véletlenül elüssön egy álomszuszékot, aki nyolc óra öt perckor sprintéi az első órára, vagy egy tanítás végétől megmámorosodott lurkót. De miért kell kora hajnalban, vagy késő éjszaka is kettesben megtenni azt a százméteres szakaszt? Olyankor még a legstré- berebb diákok is alszanak (vagy diszkóban vannak), gondolta. Persze, a táblákkal szemben a szerencsétlen autóst nem illeti meg a felülbírálat joga, nem mehet hatvannál gyorsabban a településekről kivezető, hosszú, néptelen, olykor többsávos utakon; és ha kint a lapátos melósos tábla, 30-as sebességkorlátozással kiegészítve, érdemes azt betartania még vasárnap délben is, mikor a dolgozók a húslevest lapátolják (magukba), nem a fagyott földet, mert egy hirtelen jött villanás átszabhatja a család havi költségvetését. Pedig elég volna egy kiegészítő táblát kitenni, hogy munkanapokon, mondjuk délután négyig kell csak lassítani, amíg tényleg csákányoz- nak.Úgy látszik, ez az egyszerű megoldás még nem jutott senkinek az eszébe, töprengett e sorok írója, miközben Nagymegyer iszonyatos kátyúi közt szlalomo- zott. (Itt is van ugyan egy negyvenes tábla, de aki nem tankkal jár, egyébként sem megy gyorsabban.) Gyakran úgy tűnik, mintha csak szívatni akarnák a sofőrt. Országszerte sok az indokolatlanul kihelyezett közlekedési tábla - nem ritka, hogy rég megszűnt szövetkezetek környékén még ott a mezőgazdasági munkagépek kihajtására figyelmezető tábla, sebességkorlátozással, holott már az istállók tetejét is elhordták, traktornak, kombájnnak nyoma sincs. A múlt nyáron pedig egy napüap leleplező képriportja mutatott rá, hogy rendőrhiénák Pozsony belvárosában rendszeresen mérték a sebességet ott, ahol egy fa teljesen elfedte a korlátozást jelző táblát. A héten a rendőrség fokozottan fogja ellenőrizni a biztonsági övék használatát. Helyes! Csak büntessék meg azt, aki nem köti be magát, mert ez nem magánügy, főképp, ha az én szélvédőmet töri be, miután kirepült a sajátján. Na de morbiditást félretéve: támogatok minden intézkedést, mely a közlekedés biztonságát tartja szem előtt. Azt viszont nem szeretem, amikor értelmetlenül buzerálják az autósokat (gy. k. engem!).
