Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-04 / 3. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 4. www.ujszo.com RÖVIDEN Vizsgálják, ki okozta a tömegbalesetet Pozsony. Továbbra sem tudni, ki okozta a december 30-i hóvi­harban történt tömegbalesetet Pozsony és Szene között, a Dl-es autópályán. A szerencséúenségben négy személy vesztette életét. Silvia Miháliková, a pozsonyi kerületi rendőr-főkapitányság szóvi­vője szerint a vizsgálóbíró előbb megvárja a hivatalos szakértői vé­leményt, és csak azután tesz feljelentést. A tömegbalesetben előbb egy tartálykocsi rohant bele három, korábban már összeütközött autóba, majd további ötven kocsi sem tudott kitérni a karambol elől. Az elszabadult tartály rádőlt egy Peugeot-ra és három ember halálát okozta. Az autópályát csak szombat reggelre tudták átjár­hatóvá tenni. (SITA) Levél Dzurindának a hó fogságából Pozsony. Nyűt levélben kérték Mikuláš Dzurinda segítségét Felső- Kiszuca polgármesterei. A kormányfő szóvivője érdemben nem tu­dott reagálni a levélre, mivel állítása szerint még nem kapták meg. Azt mondta, ha megkapják, majd foglalkoznak vele. A térségben ko­moly gondokkal küszködnek a havazás miatt, több települést elvá­gott a külvilágtól a hó, és akadozik az áramszolgáltatás is. Decem­ber 14-én már íródott egy hasonló levél, az illetékes szervek a szóvi­vő szerint foglalkoznak a probléma megoldásával. (SITA) Három és fél év 10 ezres kenőpénzért Bazin. Három és fél éves börtönbüntetésre ítélték Vladimír S.-t, aki a Zsolnai Folyamhajózási Vállalat tisztviselőjeként tízezer ko­rona kenőpénzt kért egy engedély kiadásáért még májusban. A férfi egy rózsahegyi illetőnek tette az ajánlatot, mikor az csónakve­zetési igazolványt igényelt. Az ellenőr az összeg átvétele fejében eltekintett volna a vizsgáztatástól, a kenőpénz elfogadása közben azonban tetten érték. (TASR) Pozsony tárgyalni akar Bős ügyében Pozsony. A szlovák fél idén előrelépést akar elérni a Bős-Nagy­marosi vízlépcső ügyében folytatott tárgyalásokban. Az ügyben már három éve nem történt előrelépés, a Hágai Nemzetközi Bíró­ság ítélete mind a két országot elmarasztalta. (TASR) Újra a BMG-sek kárpótlásáról Pozsony. Az ellenzéki képviselők ismét felvetették a pénzügyi szolgáltatók által megkárosított polgárok kártérítésének lehetősé­gét. A három ellenzéki párt által benyújtott tervezet szerint azok, akik 300 ezer korona alatti összeget tartottak a csődbe ment pénz­ügyi szolgáltatóknál, pénzük felét látnák viszont. Ahogy emelke­dik a betett összeg, úgy csökkenne 40 százalékig a kárpóúás ará­nya. A törvényjavaslat alapján a jövő év elején kárpótolnának min­denkit, ehhez azonban a parlament és a köztársasági elnök hozzá­járulása is szükséges. (TASR) Ezer beszolgáltatott fegyver Pozsony. 1091 fegyvert adtak le eddig a polgárok országszerte az április 14-én életbe lépett fegyveramnesztia keretében - tájé­koztatta lapunkat Martin Korch, az Országos Rendőr-főkapitány­ság szóvivője. „A fegyverekről és lőszerekről szóló törvénymódosí­tás célja csökkentem az illegálisan tartott fegyverek számát, vala­mint egyszerűsíteni a bűncselekmények elkövetésekor használt lő­fegyverek azonosítását” - magyarázta Korch. Aki 2006. április ló­ig az ország bármelyik rendőrőrsén leadja illegálisan tartott fegy­verét, elkerüli a büntetőjogi eljárást - feltéve, ha a fegyvert nem használták bűncselekmény elkövetésénél. Szakértői vizsgálat után a fegyvert legalizáltathatja is a tulajdonos. Ha az illető úgy dönt, nem él a lehetőséggel, a fegyver az állam tulajdonává válik, (dem) A pilótának húszéves gyakorlata volt - egyelőre nem tudni, miért zuhant le a gép Szliács mellett Lezuhant egy mentőhelikopter Ilyen AUGUSTA helikopter zuhant le hétfőn este (Az ATE felvétele) Besztercebánya. Lezuhant a légi mentőszolgálat egyik helikoptere Jánosgyarmat (Jánová Lehota) mellett, Szliács közelében. A hétfő esti tragédiának három ál­dozata van: Viktor R., 47 éves pilóta, Dalibor T., 33 éves orvos, valamint Karol J., a mentőszolgálat 28 éves munkatársa. A baleset pontos oka egyelőre isme­retlen. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Air Transport Europe (ATE) társaság gépe egy zsolnai kórházba indult páciensért a szliácsi repülő­térről. Nem sokkal este nyolc óra előtt a földnek csapódott és felrob­bant - a gép utasai szörnyethaltak. A helikopter személyzete több tu­cat mentőrepülést abszolvált, a sze­rencsétlenség áldozatai a mentőtár­saság legtapasztaltabb alkalmazot­tai voltak. A püóta 20 éves gyakor­lata alatt 6230 órát repült. „Elsősor­ban éjjeli repülésekre szakosodott. Mivel a helikopter a legkorszerűbb navigáló berendezésekkel volt fel­szerelve, és az időjárás is kedvező volt, a püóta úgy döntött, felszáll” ­mondta lapunknak Pavol Svetoň, az ATE szóvivője. A helikopternek Zsolnáról egy besztercebányai kórházba kellett volna szállítania egy beteget. A le­zuhant AUGUSTA A109 K2 típusú helikoptert 1994-ben gyártották, ára teljes felszereléssel 75 millió korona. Az ATE légi mentőszolgá­latnak még három ilyen helikopte­re maradt. A gép legutóbb decem­ber 31-én indult bevetésre a Ma- gas-Tátrába, ahol hét cseh túrázót ölt meg egy lavina. Eddigi 250 be­vetés során több mint 250 órát töl­tött a levegőben. Befürdött a sajtó Nem sokkal a szerencsédenség után a rendőrség lezárta a baleset helyszínének környékét - az újság­írókat és fotósokat se engedték kö­zel a roncsokhoz. Néhány vállalko­zó kedvű operatőr azonban túl akart járni a rendőrök eszén, és a helyszínt egy közeli patakon átkel­ve próbálták megközelíteni. Fél­úton azonban beestek a megáradt patak vizébe. A bajbajutottakon egy helybéli segített, aki traktorá­val húzta őket a partra. Segítségé­ért azonban ellenszolgáltatást akart: üzemanyagot a traktorba, így az újságíróknak fejenként száz koronát kellett fizetniük. A férfi jár­gányával a nyomozóknak is segített a helyszínre jutni, ám tőlük pénz helyett már csak üzemanyagot fo­gadott el. A baleset körülményeit a rendőrség, valamint a légiforgalmi hivatal vizsgálja, (dem, t) Január elsejétől 8000 koronás kárig csak kihágásnak minősül a tolvajlás Másképp büntetik a bolti és a terménylopást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egészen másképp bün­teti a törvény, ha valaki a boltban lop el egy kiló krumplit, mint ha valakinek a földjéről. Mindkét eset törvénysértésnek számít és bünte­tendő, de a januártól hatályos bün­tetőjogi reform sem oldotta fel a kétféle lopás közötti abszurd kü­lönbséget: az előbbiért továbbra is enyhébb szankció jár. Ha egy szupermarketben zsebre vágunk pár darab zöldséget, a má­sik zsebünkben pedig elrejtünk egy drága parfümöt, ha rajtakap­nak, mindössze pénzbírsággal sújthatnak. Ha viszont valaki a ter­mőföldről lopja a burgonyát, bör­tönbe zárhatják, noha a keletke­zett kár jóval kisebb. Amikor la­punk a közelmúltban felhívta erre az ellentmondásra a rendőrség fi­gyelmét, azt a válasz kaptuk: saj­nos, jogrendünk nem tökéletes. A bolti lopás nem minősül bűncse­lekménynek, az csak kihágás. Még akkor is, ha ugyanaz a személy ké­sőbb visszatér az üzletbe, és egy­más után többször is zsebre vág apróságokat. Ha a kár nem éri el a 8000 koronát, tette továbbra sem minősül bűncselekménynek. A gyakorlatban ez régóta problémát okoz, a boltosok gyakran panasz­kodnak, ezért felmerült a törvény- módosítás is. Vladimír Gemela, az országos rendőr-főkapitányság szóvivője néhány hónapja azt ígérte, az új kihágási törvényben igyekeznek orvosolni a problémát. A törvény- tervezet már a parlamentben van, ám úgy tűnik, ez sem oldja fel az említett ellentmondást. A javaslat szerint a lopás akkor kihágás, ha a büntető törvénykönyv szerint nem minősül bűncselekménynek. A januártól hatályos Btk. szerint pedig akkor kell eljárni, ha a kár legkevesebb 8000 korona. Ez alól azonban továbbra is kivételt ké­peznek az úgynevezett farmertör­vény hatálya alá eső ügyek. Ezt akkor fogadta el a parlament, amikor elszaporodtak a krumpli- és egyéb terménylopások. Mivel a lopások folytatódtak, később szi­gorították a normát: a mennyiség nem számít, akinél lopott ter­ményt találnak, az bűncselek­mény elkövetésével gyanúsítható, amiért a tolvaj több évi szabad­ságvesztésre ítélhető. Ezzel szemben a kihágásokról szóló hatályos törvény kimondja: aki a mindenkori minimálbértől ki­sebb értékű tárgyat tulajdonít el a boltban vagy másutt, legfeljebb 10 ezer korona bírsággal sújthatják. A parlamentben lévő módosítás a szankción változtat, módosul vi­szont az okozható kár összege: ez most már nem a minimálbértől függ, hanem a Btk.-ból kiindulva legfeljebb 8000 korona lehet, (sza) Krumplilopási tételek Az új Btk. 221. cikke szerint a termőföldi lopásért általában két év szabható ki; nagyobb kár esetén hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés járhat; ha még jelentősebb kár keletkezik, a szank­ció három és tíz év között mozoghat; ha pedig szervezett banda tag­jaként lop valaki, 10-15 évnyi szabadságvesztés jöhet számításba. A Zsitva Barskisfaludnál. Továbbra is érvényben marad a másodfokú ár- vízvédelmi készültség a Zsitva folyón a Nyitrai, Aranyosmaróti és Érsekúj­vári járásban. Szerencsére tegnap nem esett, a víz 20 centit apadt. A na­pokban a gyors olvadás miatt több folyó és patak is megáradt, a Lévai já­rásban a Szikincénél a hadsereg segítségére is szükség volt (TASR-felvétel) A védelem eddig sokszor obstrukcióra használta fel a fontos tanúk kihallgatásának hátráltatását Könnyebben előkerítheti a tanúkat a bíróság ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Januártól szükség ese­tén a tanúk személyi szabadságát is korlátozhatják az új perrendtar­tás alapján. Az igazságügyi minisz­ter az új elem bevezetésétől a bün­tető eljárások gyorsulását vátja. A védelem ugyanis sokszor obstruk­cióra használta a fontos tanúk ki­hallgatásának hátráltatását. Az Ügyvédi Kamarának viszont aggályai vannak, visszaélésektől tart. Miroslav Abelovský, a parla­menti alkotmányjogi bizottság al- elnöke ugyanakkor úgy véli, a sze­mélyi szabadság korlátozása csak szélsőséges megoldásként jön majd számításba, előbb a többi törvény adta lehetőséget kell ki­használni. A perrendtartás szerint a beidé­zett tanú köteles megjelenni és vallomást tenni. A hamis tanúzás bűncselekménynek számít. A ta­núnak azonban nemcsak kötele­zettségei, hanem jogai is vannak: az utazással és a megjelenésével felmerült költségeinek kifizetését igényelheti; ugyancsak joga van munkabére, napidíja térítésére. Ezt három napon belül kell be­nyújtani, a pontos összeget pedig egy héten belül kiszámlázni. Ha fél a vallomást tenni, mert ve­szélyben érzi magát, védett tanú­ként szerepelhet. Titkosíthatják az adatait, személyi védelmet kap­hat, tanúvédelmi programba so­rolhatják be. Ha az idézés ellenére nem jele­nik meg, és távolmaradását előze­tesen nem igazolja, a perrendtar­tás 128. cikke értelmében előve­zethető. A 88. paragrafus kény­szerintézkedésként engedélyezi azt is, hogy 72 órára személyi sza­badságát is korlátozzák. Ebből az elővezetés legfeljebb 24 órát vehet igénybe, a kihallgatás pedig 48 óráig tarthat. „Idáig a rendőrség feladata volt biztosítani, hogy a ta­nú megjelenjen a tárgyaláson. Saj­nos, a rendőrök e téren csődöt mondtak. Gyakran csak annyit tet­tek, hogy reggel elmentek a laká­sára, s ha nem találták otthon, any- nyiban hagyták a dolgot. A felelős­ség ezentúl inkább a bíróságokra hárul. Aki rendszeresen ignorálja az idézést, elővezetik, visszatart­ják, őrizni fogják” - magyarázta Abelovský. Sőt kötelezhetik is az így keletkező költségek megtéríté­sére, a rossz szociális helyzetűek esetében valószínűleg az állam vállalja ezt. Egyesek attól tartanak, az előve­zetett személyeket összezárhatják a vádlottakkal, veszélyes bűnözők­kel. „Ilyesmi nem fordulhat elő. Speciális környezetet kell kialakí­tani, az illető nem érintkezhet vád­lottakkal és elítéltekkel. Külföldön, például Németországban a vissza­tartott polgárokat szállodai szo­bákban őrzik, ennek költségeit a tanú állja. Ha nálunk nem is viszik majd hotelbe őket, a minimális komfortot biztosítani kell. Valószí­nűleg nem fordul majd elő gyak­ran, remélhetőleg a visszatartás le­hetőségének megelőző hatása lesz, s a tanúk ezentúl fegyelme­zettebbek lesznek” - tette hozzá a független képviselő, (sza) A vallomástétel akadályai ♦ Nem lehet kihallgatni azt a személyt, akire titoktartási kötelezett­ség vonatkozik, s ez alól nem kapott felmentést - például pap, vé­dőügyvéd, orvos, titkos ügynök, esetleg más okból nem beszélhet bizonyos szolgálati vagy államtitkokról; testi vagy szellemi fogya­tékossága miatt nem várható tőle vallomás. ♦ A tanúvallomás megtagadásának lehetőségei: a tanú a vádlott közeli hozzátartozója; vallomástételével saját magának vagy kö­zeli hozzátartozójának is ártana, (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom