Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-18 / 14. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 18. Kultúra 9 A Brokeback Mountain és A nyughatatlan gyűjtötte be a legtöbb Arany Glóbuszt a hétfő esti díjkiosztó gálán A meleg cowboyok futama A meleg cowboyok tragikus románcáról szóló Brokeback Mountain című filmet négy Arany Glóbusszal díjazta a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége a Los Angeles-i Beverly Hűtőn báltermében hétfő este megtartott 63. díjkiosztó gálán. A nyughatatlan (Walk The Line) című, Johnny Cashről szóló film- biográfia három Arany Glóbuszt nyert. AATl-TUDÓSÍTÁS Az Oscar-díj „előfutárának” is tekintett díjat a Hollywoodi Külföldi Tüdósítók Szövetségének a tagjai ítélik oda szavazással. Az amerikai-tajvani Ang Lee filmje, a Brokeback Mountain a drámai kategória legjobb filmjének járó Arany Glóbuszon kívül a rendezésért, a forgatókönyvért, valamint a legjobb eredeti filmdalért (A Love That Will Never Grow Old) is megkapta a földgolyót mintázó, filmszalaggal körülölelt arany gömböt. A Golden Globe nyertesei a tapasztalatok szerint jó eséllyel nézhetnek két hónappal később az Oscar-díj elébe is. (Ang Lee Tigris és Sárkány című filmjével már büszkélkedhet egy Oscar-díjjal.) A másságát eltitkoló két cowboyfiú több évtizedet átívelő története (a film Velencében fődíjat nyert) olyan alAnthony Hopkins kapta a legendás hollywoodi rendezőről, Cecile B. DeMille-ről elnevezett életműdíjat Reese Witherspoon és Joaquin Phoenix a legjobb női, illetve a legjobb férfi főszereplő a a vígjáték/musical kategóriában kotásokat utasított maga mögé, mint Az elszánt diplomata (The Constant Gardener) című krimi, az egyesült államokbeli kommunista- üldözés időszakáról szóló Jó éjt és sok szerencsét (Good Night, and Good Luck) című, George Clooney rendezte alkotás, az Erőszakos múlt (A History of Violence) című gengszterfilm és Woody Allen Meccslabda (Match Point) című filmje. A nyughatatlan című, Johnny Cashről szóló filmbiográfia három Arany Glóbuszt vitt el a vígjáték/musical kategóriában: a legjobb filmnek járó díjat, valamint a June Carter countryénekest alakító Reese Witherspoon és a Johnny Casht alakító Joaquin Phoenix a legjobb női, illetve a legjobb férfi főszereplő díját. A nyughatadan megelőzte a második világháború idején Londonban játszódó Mrs. Henderson Presents című filmet, a kosztümös Büszkeség és balítéletet, A producerek (The Producers) című musicalt, és a The Squid and The Whale című, egy válás történetét bemutató filmet. Felicity Huffman a legjobb női főszereplő a drámai alkotás kategóriában A drámai alkotás kategóriában Felicity Huffman kapta a legjobb női főszereplőnek járó kitüntetést: a Transamerica című filmben egy transzszexuális férfit alakít, aki a nemet váltó műtétre készül. A legjobb férfi főszereplő Arany Glóbuszát a drámai kategóriában A Brokeback Mountain producere, James Schamus (balról), társ-forgatókönyvírója, Diana Ossana és rendezője, Ang Lee (CTK/AP- és SITA/AP-felvételek) Philip Seymour Hoffman a legjobb férfi főszereplő a drámai kategóriában Philip Seymour Hoffman nyerte el a Capote című film címszerepéért. A film arról szól, hogyan írta meg Truman Capote Hidegvérrel című könyvét. A legjobb külföldi film kategóriában a Mennyország most című, Hany Abu-Assad rendezte palesztin film kapott Arany Glóbuszt. A film két barátról, két, öngyilkos merénylet végrehajtására kiszemelt palesztin fiatalemberről szól. Anthony Hopkins megkapta a legendás hollywoodi rendezőről, Cecile B. DeMille-ről elnevezett életműdíjat. George Clooney a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Arany Glóbusszal vigasztalódhatott: a Sziriana (Syriana) című filmben a közel-keleti kőolajért folyó hatalmi játszmában egy CIA-ügynököt alakít. A legjobb női mellékszereplőnek Rachel Weisz színésznőt választották a hollywoodi külföldi tudósítók Az elszánt diplomata című, John le Carré regénye alapján készült filmben nyújtott alakításáért. A legjobb ereded filmzenéért az Egy gésa emlékiratai (Memoirs of a Geisha) kapott Arany Glóbuszt. A légjobb tévésorozat a dráma kategóriában a Lost (Eltűntek), a vígjáték kategóriában pedig a Született feleségek (Desperate House- wifes) lett. A tévéprodukciók között a legjobb színésznő a dráma kategóriában Geena Davis lett, aki az amerikai elnököt alakítja a Commander in Chief (A főparancsnok) című tévéfilmben. A rendezvény televíziós közvetítését mintegy 150 ország televíziója vette át. RÖVIDEN Tiszteletbeli Oscar-díj Altmannak Hét sikertelen jelölés után az idén átveheti a hőn óhajtott Oscar-dí- jat a 80 éves Robert Altman amerikai filmrendező: a Filmakadémia közölte, hogy Tiszteletbeli Oscar-díjjal (Honorary Award) tüntetik ki. A rendező az indoklás szerint az Oscart kreatív alkotó tevékenységével érdemelte ki, „amellyel filmeseket és nézőket egyaránt inspirált”. A díjat március 5-én a hagyományos hollywoodi Oscar- gálán adják át. Hosszú pályafutása során Altman 86 filmet forgatott, harminckilencet gyártott és 37 forgatókönyvet írt. Rendezőként öt, producerként pedig két alkalommal jelölték Oscar-díjra, de egyeden esetben sem ítélték oda neki. (MTI) Alain Delon „Díva”-díja Alain Delonnak ítélték oda az idei német „Díva” díjat. A hetvenéves sztár január 26-án veheti át a pénzbeli jutalommal nem járó médiadíjat a müncheni Deutsches Theaterben. Legutóbb a Nadja és Walter Tiller színészházaspár kapta ezt az „életműdíjat”. A korábban német videodíjként ismert kitüntető elismeréssel kiemelkedő művészi teljesítményeket, továbbá a film, a zene, a DVD és a televíziós filmek terén elért közönségsikert jutalmazzák. (MTI) A The New York Times méltatta Tarr Béla filmjét A megbabonázó élet MTl-TUDÓSÍTÁS Hat napon át vetítették New Yorkban a Modem Művészetek Múzeumában (MoMA) Tarr Béla 1994-ben készült 420 perces, Sátántangó című filmjét. A Kraszna- horkai László regényéből készült filmről és az alkotóról a The New York Times írt méltatást. „Lehetne persze néhány más dolgot is csinálni a 420 perc alatt, ameddig Tarr Béla remekműve, a Sátántangó tart. Például elkövethetünk lassú szellemi öngyilkosságot a Mindenki szereti Raymondot című sorozat 14 epizódjának megtekintésével. Ez a magyar film a kortárs művész azon ritka alkotásainak egyike, amely koncentrált odaadást követel a közönségtől: az idő luxusát” - írta Manohla Dargis, a tekintélyes amerikai lap kritikusa. Dargis a Sátántangó nyitójelenetét idézve megállapítja: „Tarr e bur- jánzóan lassú léptű jelenetet egy hosszú beállítással filmezi, csodálatos szerkesztéssel és gazdagon árnyalt fekete-fehér tónusokkal, hogy megtalálja a szépséget műiden nyomorult és mondén szegletben.” A film szerkezetéről szólva kiemeli a tangóstruktúrát, amit a rendező az eredeti könyvből vett át: „hat lépés előre, hat lépés hátra”. „Ez emeli ki a város lakóinak rituális előremozgás-hiányát. Először látunk egy alkohol áztatta kocsmai táncot egy kívülről beleső emberrel együtt. A jelenet meglehetősen nevetségesnek látszik. Később, amikor a szereplő öngyilkosságot követ el, a mulatság az elkárhozottak táncává válik.” A lap idézi Tarr Bélának a Ki- noeye című internetes újság számára adott interjúját, amely szerint a mai nemzedék képes követni az információ logikáját, a történet logikáját, de az élet logikáját nem. „A Sátántangóban az élet hol szép, hol groteszk, de mindig megbabonázó. Az univerzum e mocskos zugában férfiak és nők egymástól rabolnak, meglesik a szomszédokat, járkálnak (sokat), és beleisszák magukat a feledésbe” - írta az amerikai lap kritikusa, aki szerint a történetet lehet a kommunizmus összeomlásának és a kapitalizmus hamis ígéretének allegóriájaként értelmezni. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy a hosszú, kevés párbeszéddel tarkított jelenetekben Tarr milyen ragyogóan bánik a hanggal, például egy légy zümmögésével, egy kövér ember rit- musos zihálásával vagy három, lépcsőt mászó férfi lépteinek szin- kópás hangjaival. Üvegtigris 2. - a helyszín, a hangulat nem változott A lúzerek megint beszólnak MTl-ÉRTESÜLÉS Rudolf Péter filmjét, az Üvegtigris 2.-t holnaptól tűzik műsorra a magyarországi mozik. Az első Üvegtigris négy év óta közönségfilm már, amely a tóparti rozoga büfé világával, sikertelen vállalkozóival és vendégkörével groteszk optikán át láttatja a magyar valóság egy szeletét. Ez a színész-rendező célja az újabb történettel is. Egyre több színész vállalkozik rendezői munkára, s újabban a film- rendezést is sokan kipróbálják - több-kevesebb sikerrel. A sikeresek közé sorolható Rudolf Péter, akinek második filmje, az Üvegtigris 2. a filmszínházak januári újdonsága. Méghozzá rekord mennyiségű kópiával, mindjárt 37 moziban játsz- hatóan. Az Üvegtigris első történetét a 2001-es bemutató óta több mint 150 ezren látták moziban, és a film dvd-változata is igen népszerű. Talán ezért is kísérte az Üvegtigris 2.-t már megjelenése előtt fokozott érdeklődés. Olyannyira, hogy illegálisan, kalózlemezeken már hetekkel ezelőtt terjesztették, kiváltva a rendező tiltakozását. A premier előtt Rudolf Péter elmondta, hogy miért is fogtak hozzá a film második részének forgatásához: „Bejött az Üvegtigris. Közönségfilm lett. Rajongói klubok alakultak, a film bemondásai szállóigévé váltak. Ezt követően gondoltunk arra, hogy folytatni kellene. A laza, humoros helyzetekre, a szereplők egyéniségéből adódó komikumra épülő első rész után még nagyon sok ötletünk maradt. Hiszen abban nem a történet, hanem a hangulat, a filing volt meghatározó. Hozzáláttunk az újabb forgató- könyv megírásához. Négy készült el, melyeket közösen írtunk Buss Gábor Olivérrel, és ez az ötödik, ami végül is megvalósult.” Most van viszont történet, noha a helyszín, a szereplők és a hangulat nem változott. A tinnyei határban, a lepusztult tóparti büfé, az Üvegtigris környékén és körül forog a sztori. A büfé létét egy lakópark építési terve fenyegeti. Amúgy minden maradt a régiben. Megint itt van a hat lúzer, a sikerfilm hősei: Rudolf Péter (Lali), Reviczky Gábor (Gaben), Csuja Imre (Csoki), Gáspár Sándor (Róka), Szarvas József (Cingár) és Horváth Lajos Ottó (Sanyi). És újra hallhatunk sikergyanús beszólásokat is.
