Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-18 / 14. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Terrorizálják a szlovákokat délen Pozsony. Ján Kovarčík, a HZDS képviselője a védelmi bizottság ülésén kifogásolta, hogy a szélsőségesek elleni harcról született beszámolóban nem esett szó a kisebbségek megnyilvánulásairól. Kovarčík szerint a magyar kisebbség Dél-Szlovákiában lelki nyo­mást fejt ki a szlovákokra. (SITA) Nem bűnös a rendőrkapitány Nagyszombat. Közlekedési balesete ügyében védennek találta a kerületi bíróság Ján Bajla nyitrai rendőrkapitányt. Bajla 2004ja­nuárjában karambolozott a személyautójával, a mellette ülő nyo­mozó életét vesztette. (SITA) Új igazgató a Markíza élén Pozsony. Éva Babitzová lesz a Rádio Expres új igazgatója. Az in­tézmény korábbi főnökét, Václav Miklát a Marlu'za általános igaz­gatójává nevezték ki. (TASR) Speciális látogatás Pozsony. A cseh parlament alkotmányjogi bizottsága tegnap meglátogatta a bazini speciális bíróságot, és az intézmény műkö­dését tanulmányozta. (TASR) Erőszakért kártérítés Pozsony. Amennyiben valaki erőszakos bűncselekmény áldozatá­vá válik, egy beterjesztett törvényjavaslat szerint kártérítést követel­het a szlovák államtól. Dániel Lipšic igazságügyi miniszter közölte, hogy az összeg nem lépheti túl a minimálbér ötvenszeresét. (TASR) Újabb halasztás Schuster ügyében Pozsony. Ismét elhalasztották Rudolf Schuster és az általa bepe­relt két pozsonyi kórház ügyének a tárgyalását, mivel a volt állam­fő és jogi képviselője nem jelent meg a tárgyaláson. Schuster 2003 szeptemberében tett feljelentést, a két intézménytől 450 ezer ko­ronát követel. (SITA) Kazimierz Marcinkiewicz lengyel kormányfő tegnap látogatást tett a fővárosban, találkozott Mikuláš Dzurindával is. A két ország a jövő­ben várhatóan együttműködik az energetika és az infrastrukturális beruházások terén is. (SITA-felvétel) Nem tartják veszélyesnek a magánnyugdíjpénztárak közötti ügyfélvándorlást Eredményes nyugdíjpillér Pozsony. Eredményesnek tartja a nyugdíjrendszer második pillérének első évét Iveta Radičová munka-, szociális és családügyi mi­niszter. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Az új rendszer működésének első évében 1,089 millió ember vá­lasztott magának magánnyugdíj­pénztárat, a nyugdíjalapok már 9,6 milliárd korona értékű vagyont kezelnek” - tájékoztatott tegnap a miniszter a tárca, a Szociális Bizto­sító, a nyugdíjpénztárak és a Szlo­vák Nemzeti Bank képviselőinek találkozója után. Június végéig további 200-300 ezer ügyfélre számítanak a nyug­díjpénztárak. Radičová eredmé­nyesnek tartja a Szociális Biztosító munkáját is, mely a járulék 96 szá­zalékát már átutalta az ügyfelek nyugdíjszámláira. „Horvátország­ban, mely az elemzők szerint sike­resen alakította át nyugdíjrendsze­rét, két év elteltével értek el 98 szá­zalékos arányt” - indokolta a tár­cavezető. Lát azonban lehetőséget a járulékátfizetés hatékonyságá­nak növelésére. „A biztosító által elfogadott intézkedések eredmé­nyeit január végén értékeljük” - mondta Radičová. A nyugdíjjáru­lék továbbításának hatékonyságát javítani szeretné a Szociális Bizto­sító is, František Halmes igazgató szerint a munkaadókkal folytatott jobb kapcsolattartás akár további 1,5-2 százalékpontos javulást is eredményezhet. A nyugdíjpénztá­rak szerint a nyugdíjalapok vagyo­na már elérte azt a határt, amikor lehetővé válik a hatékony befekte­tés. A nyugdíjalapok tevékenysé­gét januártól a jegybank ellenőrzi, miután a Pénzpiaci Felügyeleti Hi­vatal tavaly év végén beolvadt a pénzintézetbe. Az eddigi ellenőr­zés eredményei alapján a jegybank szerint a nyugdíjalapok inkább konzervatív befektetéseket részesí­tettek előnyben. A minisztérium szerint a pénztá­rak közti ügyfélvándorlás egyelőre nem veszélyezteti a nyugdíjrend­szer működését. „A biztosító eddig mintegy 1600 átlépőt regisztrált, és mintegy 10 ezren írtak alá új szer­ződést a nyugdíjpénztárakkal, ez az összes ügyfél 1 százalékát sem teszi ki” - indokolta a tárca állás­pontját a miniszter. Nem tartják ki­zártnak azonban a beavatkozást, ha az átlépők aránya meghaladná az 5 százalékot. „Tapasztalataink alapján elsősorban az alacsonyabb jövedelmű kelet-szlovákiai ügyfe­lek között tapasztalható az elván­dorlás” - tájékoztatta lapunkat Zu­zana Tichá, a Winterthur Magán­nyugdíjpénztár szóvivője, (lpj) A jövőben akár már öt kihágás után újra el kell végezni az alkalmassági vizsgát? Csökkent a közúti balesetek száma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Noha tavaly 100 ezer­rel nőtt az ország útjain közleke­dő gépkocsik száma, és az elmúlt két év során 75 ezerrel emelke­dett a sofőrök száma, 2005-ben mégis kevesebb közúti balesetre került sor, mint az előző években - tájékoztatott tegnap Vladimír Palkó belügyminiszter. Szlovákia megalakulása óta ugyanis tavaly történt a legkeve­sebb, összesen 560 halálos kime­netelű közúti baleset - az elmúlt két év alatt ez 13 százalékos csök­kenés. Jelentősen csökkent a bal­esetek során súlyosan és könnyeb­ben sérült személyek száma is. „Az elmúlt évben minden 23 köz­úti balesetet okozó személy volt ittas” - pontosított Palkó. A rendőrség 2005-ben 27 or­szágos jellegű, közúti szabályok ellenőrzésére irányuló akciót haj­tott végre, melyek során összesen 167 ezer kihágást jegyeztek fel. Tavaly vetették be először a speci­ális mérőberendezésekkel ellátott rendőrségi Volkswagen Passat gépkocsikat, melyekkel 20 733 szabálysértést észleltek. A belügyminiszter szerint to­vábbra is szükséges egy olyan tör­vény elfogadása, mely alapján bi­zonyos szabálysértéseknél auto­matikusan elvennék a sofőr jogo­sítványát. „Például ha községben 30, községen kívül pedig 50 kilo­méterrel túllépi a megengedett sebességet. Azt is megfelelőnek találnám, ha öt kihágás után, vagy egy közúti közlekedésben el­követett bűncselekmény és négy kihágás után a sofőrnek újra el kellene végeznie az alkalmassági vizsgát” - magyarázta a belügy­miniszter. Hozzátette: nem tudja, az elkövetkezendő egy évben si­kerül-e elfogadni a szigorúbb büntetéseket, (dem) Év Halálos kimenetelű Súlyos Könnyű balesetek sérülések sérülések 1997 788 3879 9694 2000 628 2204 7890 2003 643 2162 9158 2005 560 1962 8511 Mobiltelefonokat lopott a tizennégy éves fiú, akár börtönbüntetést is kaphat Kamaszok állnak a bíróság elé ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hétfőn érkezett az első hír, hogy Trencsénben eljárást indí­tottak két 14 éves fiú ellen, tegnap pedig a fővárosban tettek vádeme­lési javaslatot egy hasonló korú gyerek ellen rablás és lopás gyanú­jával. „A Pozsony környékéről szár­mazó Bohuslav hétfőn az iskolában nyakon csípett egy 10 éves tanulót, veréssel fenyegette, s követelte a mobiltelefonját. A földre teperte, s a gyerek végül odaadta neki a tele­font. 6000 koronás kárt okozott ne­ki. Ez délután fél ötkor történt. Fél órával később már egy másik isko­lában egy 9 éves fiútól kérte köl­csön a telefonját, majd elfutott. A megrökönyödött tanulónak 8200 korona kárt okozott”’ - tájékoztatta lapunkat Süvia Miháliková pozso­nyi rendőrségi szóvivő. Ha a kár nem haladta volna meg a 8000 ko­ronát, a fiú pénzbírságra számít­hatna. A vétségért már elméletileg szabadságvesztés vagy ezt helyet­tesítő alternatív büntetés jár. Szóba jöhet a büntető eljárás feltételes megszakítása is. (sza) Ha a parlament elfogadja a pénzügyminisztérium javaslatát, lényegesen szűkülnek a Köztisztviselői Hivatal hatáskörei Már a választások utáni tisztogatásra készülnek a politikusok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Készülnek a politiku­sok a választások utáni tisztogatá­sokra: a köztisztviselői törvényt úgy szeretnék módosítani, hogy a szeptemberi voksolás után újra­leoszthassák a lapokat, s a hivata­lokat megtölthessék saját embe­reikkel. Ha a parlament elfogadja a pénz­ügyminisztérium javaslatát, lénye­gesen szűkülnek a Köztisztviselői Hivatal hatáskörei, véli Ľubomír Piai, az intézmény elnöke. Április­tól például már nem Piaiék, hanem kizárólag az egyes szolgálati hiva­talok vezényelnék le az egyes pá­lyázati kiírásokat. Ezenkívül meg akarják szüntetni az állami alkal­mazottak központi nyüvántartását, ami nélkül a Transparency Inter­national polgári szervezet szerint is nehéz hatékonyan irányítani a köz- tisztviselői hálózatot. „Az állami alkalmazottak pedig nem érezhetnék biztonságban ma­gukat, ha lehetővé válna az indok­lás nélküli elbocsátás. A törvény- módosítás elfogadása egy lépés lenne hátrafelé” - tolmácsolta Ľubomír Piai véleményét Mária Mišovičová, a hivatal sajtóosztá­lyának munkatársa. Szeles István, a Köztisztviselői Hivatal egykori alelnöke szerint egyeseknek Piaijai van bajuk, a kö­zelmúltban ezért szorgalmazták a hivatal megszüntetését, s mivel ez nem sikerült, legalább a hatáskö­reit igyekeznek megnyirbálni. Szerinte a személyes problémákat nem így kell rendezni, s biztosíta­ni kell, hogy az éppen hatalmon lévők ne cserélhessék le kényük- kedvük szerint akár az egész ál­lamigazgatást. „Sajnos, vannak arra utaló jelek, hogy a voksolás utáni újraelosztás jegyében a régi­ókban embereket csoportosíthat­nak át, s azért módosítják a tör­vényt, hogy ez zökkenőmentes le­gyen. Teljes mértékben jelenleg sem lehet kizárni a politikai jelölé­seket, ám a Köztisztviselői Hivatal létrehozása óta erre lényegesen kevesebb lehetőség van. Jó lenne, ha egyre kevésbé a politikai, ha­nem a szakmai szempontok érvé­nyesülnének” - nyilatkozta la­punknak Szeles. Hasonlóan véle­kedik Zachar Pál, Szeles utóda, akit néhány hete meglepetéssze­rűen menesztettek alelnöki tiszt­ségéből. Az ő esete igazolja, nincs szükség törvénymódosításra, a hatályos norma értelmében is meg lehet találni a módját a sze­mélycseréknek: elég átszervezés­re hivatkozni, munkahelyet lehet megszüntetni, helyette újat létre­hozni. Zachar is attól tart, a parla­mentben lévő tervezet az őszi vá­lasztások után nagy tisztogatást tenne lehetővé, sőt már előtte is bizonyos pártok elvégezhetnének bizonyos személycseréket. Nem helyesli a pénzügyminisztérium elképzelését, mert megszűnne az alkalmazottak biztonságérzete, a folytonos személycserék pedig a színvonal rovására mehetnek. Piai nem tartotta be a szavát? Pozsony. Az.MKP eredetileg védte a hivatalt, a Koalíciós Tanácsban pedig fékezte a normát. Volt egy egyezség, hogy Piai alelnöke magyar lehet, és az embereket onnan nem fogják különösebb ok nélkül elbo­csátani. „A korrekt együttműködésnek vannak bizonyos szabályai, s ezeket nem mi rúgtuk fel. Zachar esete nem az egyedüli, ami miatt el­gondolkodtunk, vajon miért kellene egy olyan hivatalt védeni, ame­lyiknek a vezetője nem tartotta be a szavát?! Akár módosul a törvény, akár nem, személycseréket lehet csinálni” - mondta az Új Szónak Bár­dos Gyula, az MKP frakcióvezetője, (sza) Hrubala két évig sofőrrel Büntetés a bírónak Pozsony. A lehető legsúlyosabb büntetést kapta Ján Hrubala speci­ális bíró a nyáron okozott közúti balesetért, s amiért elutasította az alkoholtesztet: két évre eltiltották a vezetéstől, valamint 15 ezer korona bírságot kell fizetnie. Müan Karabín, az Igazságszol­gáltatási Tanács elnöke ezt keve- selli, szerinte a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi testületé még a bíró fize­tését is a felére csökkenthétté vol­na. Hrubala egyébként saját maga ellen kezdeményezett fegyelmi el­járást, s kezdettől fogva példás büntetést kért. A kihágásokról szóló törvény ér­telmében közúti baleset okozásáért a maximálisan kiszabható szankció 15 ezer korona, valamint egy évre bevonható a jogosítvány. Az igaz­ságügyi miniszter, aki végül Kara- bínnal közösen tett javaslatot a fe­gyelmi eljárás lefolytatására, erede­tileg kérte, hogy a bíró fizetését há­rom hónapra 15 százalékkal csök­kentsék. Hrubala őszintén megbán­ta az okozott balesetet. Ellene szólt, hogy nem volt hajlandó alávetnie magát az alkoholtesztnek a karam­bol után. (s, sza) Hosszú szünet után Mindenki a magáét hajtja Pozsony. A hosszú téli szünet után holnap először ülésezik a Ko­alíciós Tanács, hogy megvitassa a választásokig megvalósítandó pri­oritásokat. A pártvezetők már hetekkel ez­előtt úgy döntöttek, mindegyikük összeállít egy listát, ki mire szeret­ne összpontosítani, s ha a javasla­tok ellen a többieknek nem lesz ki­fogásuk, megpróbálják a parla­mentben elfogadtatni. A Magyar Koalíció Pártja mindenképpen em­lékezteti partnereit a kormány- programba foglalt témákra: a ki­sebbségi törvényekre és a nyelvi charta érvényesítését elősegítő jog­szabály-módosítások elvégzésére. „Mi erről nem tettünk le, úgyhogy prioritásként előhozzuk” - mondta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. Az MKP ezenkívül szeretné gyorsítani az úgynevezett ROEP területrendezési folyamato­kat, s a lakástámogatási projektek­re is nagy hangsúlyt helyez. A kereszténydemokraták legfon­tosabb prioritása az oktatási re­form, valamint a lelküsmereti sza­badságról szóló vatikáni utószer­ződés ratifikálása. A kisebbségi tör­vényekhez hasonlóan valószínűleg a szerződés jóváhagyásához is hiá­nyozni fog a politikai akarat. Az SDKÚ szerint ugyanis kényes té­máról van szó, melyről előbb szé­les körű társadalmi vitát kellene kezdeményezni. Az MKP nem el­lenzi a szerződést, ám csak akkor látja értelmét a parlament elé ter­jeszteni, ha van esély a megszava­zására. A miniszterelnök már több­ször jelezte: számára a legfonto­sabb az elkezdett reformok befeje­zése, és bizonyos finomítások el­végzése. A Lintner-platform a nem­zeti színház új épületének miha­marabbi átadását szorgalmazza, ezenkívül új befektetőket szeretne az országba csalogatni. A koalíció bizonyára elemzi a parlamenti helyzetet és azt, hogy az ellenzék több miniszter leváltá­sát szorgalmazza. Mivel a Smer Rudolf Zajac személyét összekötöt­te a miniszterelnökkel - állítólag a HZDS-szel együtt bizonyos arany háromszöget alkotnak -, az ő me­nesztése tűnik a legreálisabbnak, ám még így is kicsi rá az esély, ugyanis az ellenzék sem rendelke­zik 76 szavazattal, (sza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom