Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-16 / 12. szám, hétfő
/ www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 16. Riport - hirdetés 11 A feleslegessé vált vegyszereket nemes egyszerűséggel a karszt zsombolyaiban és barlangjaiban helyezték el, mert ott nem voltak szem előtt Veszélyeztetett felszín alatti világörökség A szennyezés következtében zavarossá, ihatatlanná vált az ivóvíz (Somogyi Tibor felvétele) Tíz éve is elmúlt annak, hogy a Gömör-tomai Karszt barlangjait - beleértve az eddig felfedezetleneket és feltáratlanokat is - az UNESCO Világörökségének részévé nyilvánították. Megjegyzem: méltán, hiszen a Domica- vagy Gom- baszögi-cseppkőbarlang- nak alig akad páija a Föld kerekén. Ilyentájt, szezonon kívül a barlangokban csupán a múlt kísért. LŐR1NCZ ADRIÁN „Röntgenszem kellene ahhoz, hogy tudjuk, mi mindent rejt e föld” - mondogatta a karszt mészkőplatóit szemlélve egykori természetrajztanárom - mellesleg elkötelezett barlangkutató -, s bizony igaza volt. A karszt sok tekintetben különleges - például szerkezete miatt. Mint a szivacs, engedi át az évmilliók során kialakult, több száz méter vastag mészkőtakaró a felszínre hulló vizet, s a föld mélyében és felszínén kialakult táj, illetve annak növény- és állatvüága is egyedülálló. Az erdőssztyepp jellegű növénytársulások, az ádagosnál melegebb klíma, a barlangászok által több ezerre becsült barlang, szakadék, zsomboly, illetve víznyelő kiváló életkörülményeket biztosít az itt élő több száz állatfajnak - a barlangok vaksi ászkáitól a bajszos sármányig. Az országban élő huszonhat bőregérfajtából huszonöt megtalálható itt; egyebek közt a déli patkósorrú denevér, amely Európa-szerte ritkaságnak számít. A karszt barlangjainak egy része az őskorban lakott volt; a Domica- cseppkőbarlangban például a bükki kultúra emberei telepedtek meg, számtalan nyomot hagyva maguk után. A fennmaradt tárgyi leletek, pontosabban azok töredékei, valamint az életmódra utaló jelek alapján a közelmúltban filmre vitték, miképpen is élhetett a Domica- és az Aggteleki-barlang lakója. Az alkotást a barlangi szezon kezdetétől a Domica-cseppkőbarlang belépő- csarnokában újonnan kialakított multimédiás oktatóteremben tekintheti meg a nagyérdemű. Hogy milyen sikere lesz az őskori filmnek, egyelőre talány. A jelhagyásnál maradva: e téren ugyancsak kitett magáért a jelenkor embere is. Például az alig több mint másfél évtizede letűnt rendszer gondolkodó embere mérgező vegyi anyagokkal pakolta meg a karszt barlangjainak, zsombolyainak némelyikét. Egy lépéssel közelebb Kísértet járja be a karszt barlangjait, a kommunizmus kísértete - kívánkozik ide a poén kedvéért, ám annyi pozitív kezdeményezésnek lehettünk tanúi a közelmúltban e tájon, hogy ezt most kihagyom. A mészkőfennsíkokon korábban intenzív mezőgazdálkodás folyt, szövetkezeti csordák, nyájak legelésztek mindenfelé, traktorok törték fel a három éve nemzeti parkká nyilvánított terület földjét. Mivel a lehető legnagyobb hektárhozam elérése akkortájt fontosabb volt a környezet védelménél, műtrágyával „biztatták” a földeket - a fölöslegessé vált vegyszereket pedig nemes egyszerűséggel a karszt zsombolyaiban helyezték el, mert ott nem voltak szem előtt. De használták a természetes hasadékokat dögtemetőnek is, beledobálva az állati tetemeket. Arra, hogy mindez a száz-százötven méter magas fennsíkok lábánál felszínre törő források vizébe kerülhet, első ízben 1980-81-ben figyeltek fel a hatóságok. A különben ldváló minőségű ivóvíz ihatatlanná, zavarossá vált, és több megbetegedést is észleltek a környező falvakban. Ekkor vált szemponttá a vízforrások védelme. Az ország barlangjait felügyelő, liptószentmiklósi székhelyű Szlovákiai Barlangok Igazgatósága önkéntes barlangászok bevonásával is folyamatosan ellenőrzi a feltárt és feltáratlan barlangok tisztaságát. A közelmúltban számos, nem kis költséggel megvalósított akciót kezdeményeztek, melyek célja éppen a karsztvíz tisztaságának megőrzése volt. A részletekbe Gaál Lajos, a Szlovákiai Barlangok Igazgatósága rimaszombati részlegének igazgatója avatott be. „A barlangokban található hulladékra, illetve a szennyeződésre a barlangász őrszolgálat hívta fel az igazgatóság figyelmét - mondja. - Munkatársaink mintát vettek a barlangok vizéből, illetve az itt felgyülemlett talajból, és valóban kimutatták, hogy mérgező anyagokat tartalmaz. Ezt követően a terv kidolgozása, majd a versenypályázat kiírása következett, és 2005. október elsején a kiválasztott cég munkához látott. A Szüicei-fennsflc három zsombolyából, illetve szakadé- kából - az Ikri-zsombolyból, a Fo- nottságból és a szilicei Csengőlyukból - összesen 84 tonna szennyezett talajt emeltek ki, ami emberfölötti teljesítmény. A munkálatokat részben kézzel, részben pedig emelőszerkezetekkel végezték, és november 16-án fejezték be. A beruházás több mint hárommillió koronát emésztett fel.” Barlangban, zsombolyban az orvosság Mi mindent tartalmazott a jó gömöri föld, és mi került a felszínre? Elsősorban műtrágyaszármazékok, valamint állat-egészségügyi gyógyszerek maradékai, melyekkel a munkálatokban részt vevők több tucatnyi zsákot töltöttek meg. A talaj egyebek közt a megengedettnél nagyobb minőségű arzént, higanyt, ólmot, fenolt, poliaromatikus szénhidrátokat, antracént, pirént, flór- antént, naftalént és egyéb klór- hidrátot, illetve kőolajszármazékokat tartalmazott. „A szennyeződés mértékét nagyon nehéz meghatározni, hiszen ezeket a zsombolyokba folyó esővíz évtizedek óta mosta a mélyebb rétegekbe - fűzi hozzá Gaál doktor. - A karszt a folyóvölgyek kavicsos hordalékával ellentétben nem szűri meg a vizet, így a mérgező anyagok is szabadabban áramlanak. A csapadéktól függ, müyen mértékben oldja ki ezeket, és ez határozza meg azt is, hogy belekerülnek-e a barlangok, illetve a mészkőplatók lábánál eredő források vizébe.” Csapadékból bőven hullott e télen; a kérdés az, mi mindent hoz a felszínre tavasszal az elolvadt és a karsztba szivárgó hóié? Avatott barlangászok szerint még néhány évre való kiemelendő hulladék és szennyeződés található a karszt barlangjaiban, zsombolyaiban. Míg lenn van, időzített bomba, mely évtizedek óta ketyeg. Jöjjön, válasszon egy új Citroent és 4 Michelin téli gumit kap ingyen Qtrqém Citroen C4 »4™, 900 Sk-tól ~— Citroen C3 302 200 Sk-tól Citroen Berlingo 409 900 Sk-tól Citroen Xsara Picasso 505 900 Sk-tól Citroen C5 609 900 Sk-tól a * v t * január végéig kedvezményes áron vásárolhat C3, C4, C5, Xsara Picasso és Berlingo Citroen modellt, és mindegyikhez 4 db, minőségi Michelin téli gumit kap ingyen. Éljen az ajánlattal, és élvezze az új Citroen kényelmét a kényelmetlen téli hónapokban! Az akció január végéig, vagy a készletek erejéig tart, és azokra a gépkocsikra érvényes, amelyre igazolt megrendelést adtak le az akcióban érdekelt Citroen viszonteladónál. Az ajánlat csak természetes személyekre vonatkozik. Áfás árakat tüntettünk fel, amelyek akkor érvényesek, ha az ügyfél a Citroen Leasinggel vásárol. Kombinált üzemanyag-fogyasztás: 4,3-101/100 km, C02-kibocsátás: 113-238 g/km. CITROEN FANTÁZIA V POHYBE CITROÉN léSi LEASING Részletes tájékoztatás: www.citroen.sk CITROÉN odporúča Total BP-5-15646
