Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-13 / 10. szám, péntek

1/TľDTTľC71/lľnn IVJuivl JudZil\ljly v/ 2006. január 13., péntek 3. évfolyam 1. szám Időszerű növényvédelmi szaktanácsadó arról, hogy mit tartalmaz a permetszerek terméktájékoztatója A növényvédő szerek címkéjéről Megjelent a Jó Gazda januári száma Új zöldségfajták a piacon LAPAJÁNLÓ A növényvédő szerek több­sége az emberre és a kör­nyezetére veszélyes mér­gező anyagokat tartalmaz. Ezért csak a földművelésü­gyi minisztérium enged­élyével forgalmazhatók. CSERES ZOLTÁN Az engedélynek tartalmaznia kell a permetszer használatával kapcsolatos tudnivalókat. Az előírások, utasítások, ajánlások minden terméken vagy a mellé­kelt terméktájékoztatón megta­lálhatók. A címke tartalmazza a regisztrált márkanevet, a szer gyártóját, hatóanyagát, továbbá annak hatásmódját. A készít­mény lehet kontakt, mélyhatású, felszívódó hatású, gázkén ható vagy kombinált szer. A kontakt permetszerek a növény felüle­tén, a kijuttatás helyén hatnak, azaz ha a permedé a levél felüle­tére kerül, akkor nem hat a levél fonákján. Ezért fontos a jó per­medé borítottság. (E csoportba sorolhatók a réz- és a kénkészít­mények.) A mélyhatású szerek kijuttatásuk után felszívódnak, így már a levél bőrszövetén átha­tolt kórokozót is képes elpusztí­tani. (Ebbe a kategóriába tarto­zik például a Diazol 50 EW, Zo- lone EC stb.) A szisztemikus per­metszerek a kijuttatás után, a növény szöveteibe felszívódnak, annak nedvszállító rendszerébe bejutnak, és az egész növénybe szétterjednek. (Ilyenek az új tí­pusú korszerű gombaölő szerek, például a Bumper 25 EC, Hori­zon 250 EW stb.) A gáz fázisban ható szerek hatóanyaga a kiper­metezés vagy kiszórás után elgá- zosodik, és a felszabaduló gőzök pusztítják a rovarokat. (Ilyen például a talajlakó kártevők el­len használt Basamid G stb.) A kombinált szereket a hatás növe­lése érdekében fejlesztették ki. A szerkombinációban a két part­ner előnyös tulajdonságai össze- geződnek (pl. Shavit F 71,5 WP, Hattric WG stb.). A készítmény csomagolásán feltüntetik továbbá, hogy a szer milyen kultúrákban, milyen kár­tevők vagy kórokozók ellen, és milyen adagban alkalmazható. Ezen a helyen említést kell tenni az adagolásból eredő leggyako­ribb problémákról. Egyesek ugyanis önkényesen emelik a permetszer mennyiségét, azon­ban tévhit, hogy ezzel jobb ha­tást érünk el. A nagyobb tömény­ség viszont számos problémát felvet. Egyrészt szennyezi a kör­nyezetet, másrészt a várakozási idő meghosszabbodását eredmé­nyezi. A termék csomagolásán fel van tüntetve az is, hogy a készítmény mennyire mérgező, azaz lehet erős méreg, méreg, gyenge mé­reg vagy gyakorlatilag nem mér­gező. Továbbá, hogy mennyire veszélyes a halakra, vadonélő ál­latokra valamint a méhekre. A hatóanyag-maradék a per­metszer hatóanyagának és bom­lástermékeinek a mg/termény kg-ban megadott maximális mennyisége, mellyel a termény egészségkárosodás nélkül forga­lomba hozható, fogyasztható. Az élelmezés-egészségügyi várako­zási idő alatt azt az időtartamot kell érteni, amelynek az utolsó permetezés befejezése és a ter­mésszedés között kell eltelnie. Ezt azért kell betartani, hogy ne maradjon veszélyes szermarad­vány a betakarított terményben. Fontos betartani a mukaegész­ségügyi várakozási időt is, ami nem keverendő össze az előző fogalommal. Ez az az idő, amed­dig a permetszerrel kezelt terü­leten nem dolgozhatunk, csak az előirt védőfelszerelésben. Ha a várakozási idő 0 nap, akkor a ke­zelést követő napon már dolgoz­hatunk az adott kultúrában. Bármilyen növényvédelmi munkát végezzünk, saját érde­künkben a védőfelszerelést (védőruhát, kalapot, kesztyűt, szemüveget, álarcot) is alkal­mazzunk. A címkén utalás van arra is, mi a teendő, ha mérgezés gyanúja lépne fel. A növényvédő szereket tűzve­szélyességi szempontból is beso­rolták. Vannak fokozottan, mér­sékelten vagy egyáltalán nem tűz- és robbanásveszélyes sze­rek. A készítményeknek ezt a tulajdonságát a raktározás miatt kell ismerni. A permetszerek tarthatósága is fel van tüntetve a csomagoláson. A termék eddig az időpontig használható fel ha­táscsökkenés nélkül. Ez az idő általában 2 év. A szerző növényvédelmi szaktanácsadó ■ A Jó Gazda januári száma a hagyományokhoz híven idén is falinaptárral bővített melléklet­tel jelent meg. A hazai agrárága­zat előző évi eredményeiről és az idei feladatokról Simon Zsolt földművelésügyi miniszterrel készített interjúból a gazdák töb­bek között megtudhatják, mi­lyen új támogatási lehetőségek­kel számolhatnak 2006-ban. A lap a hazai piacra szánt új hol­land vetőmagfajták mellett elsősorban az energiaárak növe­kedése következtében beállt helyzetre reagálva összefoglalja a fóliaházak kihasználásában rejlő új lehetőségeket, egyúttal ismerteti a paradicsom termesz­tésében ajánlott ún. konténeres (vödrös) termesztéstechnológia legfontosabb elemeit. A termőta­lajokról szóló cikksorozatban ezúttal a homoktalajok jellemző tulajdonságairól olvashatnak a lap olvasói. A gyümölcster­mesztők a katlan alakú korona formázásával és a téli alma táro­lási betegségeivel ismerkedhet­nek. A növényvédelmi rovat szakírója a paradicsom növény- védelmi kérdéseit és a betegsé­gek elleni védekezés lehetősége­it elemzi. A rovat a gyapottok- bagolylepke egyre fenyegetőbb terjedésének veszélyeire és az el­lene való biológiai védekezésre is felhívja a figyelmet. A hazai feltételeknek megfelelő új kuko­rica hibridek főleg a stressz tűrő képességük révén kínálnak bőví­tett választási lehetőségeket a gazdáknak. A virágtermesztés és kertépítés iránt érdeklődők a rózsák állati kártevőiről, a szobaciklámen sza­porításáról és a tetőkertek létre­hozásáról olvashatnak részletes tájékoztatást. Az állattartók szá­mára a baromfi bélgyulladással járó betegségének tüneteit és ke­zelését ismerteti a lap. (sz) A káliumigényes zöldségkultúrákban bátran alkalmazható, viszont a burgonyában nem használható A fahamu hasznosítása a házikertben PAP EDINA A fahamut sokhelyütt nagy bá­torsággal szórják ki a kertbe, azt vélve, hogy jót tesz a talajnak és a növényeknek. Mielőtt ezt megten­nénk, tisztában kell lennünk en­nek az égési mellékterméknek a valódi értékével. A fahamunak nincs tápanyag­pótló hatása. A fa égetésével a nit­rogén és a kén teljesen elillan, csak kalcium-, magnézium-karbo­nátok és mikroelemek maradnak benne. 25-30 %-ban kalcium­karbonátot tartalmaz, ami a sava­nyú talajok mészpótlására kém­hatásának növelésére alkalmas. Mintegy 10%-ban káliumot tartal­maz, körülbelül 1-2 %-ban fosz­fort, és igen kis mennyiségben mikroelemeket, vasat, mangánt, bort, rezet és cinket. Nyomokban nehézfémek, ólom, kadmium, nikkel és króm is található a faha­muban. Nagyon finom szemcséjű, ezért a talajra szórva gyorsan ki­fejti hatását. A talaj pH-jának in­dokolatlan növelése, a fahamu szükségtelen kiszórása azonban megnehezíti a növények táp­anyagfelvételét, ami a legtöbb növény esetében enyhén savanyú (pH 7 alatt) talajon a legtökéle­tesebb. Magas pH-tartományban a mikroelemek felvehetetlenné válnak, és hiánytünetek jelent­keznek a növényekben. Felhasználható mennyisége a kertben a talaj típusától és kém­hatásától függően változó. A 5,5 pH alatti savanyú talajon mész­kedvelő növények számára évi egy alkalommal 10 dg/m2 faha­mu 15 centiméter mélységben történő bedolgozásával ked­vezőbbé tehetjük a talaj kémhatá­sát. A káliumigényes zöldségkul­túrák esetében, így a gyökérzöld­ségeknél bátran használhatjuk, de olyan területre, ahová a követ­kező évben burgonyát kívánunk vetni, semmi esetre se vigyük ki. A dísznövények közül a rózsa tö­ve köré szórhatjuk, gyümölcsö­A dísznövények közül a fahamut a rózsa töve köré szórhatjuk, a gyümölcsfák közül az őszibarack kedveli. sökben az őszibarack esetében használhatjuk hasonló módon. A fahamut a biokertészek is kedve­lik. A növények köré szórva meg­védhetjük az állományt a csigák­tól és a hernyóktól. Káposztafé­léknél megelőzhető vele a tőrot­hadás és a káposztalepke hernyó­jának kártétele is csökkenthető. A fahamut a legjobb télen összegyűjteni és kora tavasszal száraz talajra szórni, majd bedol­gozni. Vegyes (fa-szén) tüzelésű más hulladék (papír, műanyag) égéstermékével kevert hamut nem szabad felhasználni a kert­ben. A fahamut ne használjuk együtt nitrogéntartalmú műtrá­gyákkal. A gyepre csak olyan terü­leten szórjuk ki, ahol a talaj sava­nyú kémhatása miatt gondot okoz az erős mohásodás, és nitro­génműtrágyát csak egy hónap el­teltével szórjunk ki a területre. A komposzthoz a többi alap­anyaghoz viszonyítva legfeljebb 3%-os arányban adjunk fahamut. Nagyobb arányban használható, ha sok tűlevelet halmoztunk a komposztra. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,419 Lenqvel zloty 9,900 Anaol font 54,656 Magyar forint (100) 14,959 Cseh korona 1,300 Svéd korona 4,009 Dán korona 5,016 Szlovén tollár (100) 15,622 Japán jen (100) 27,214 Svájci frank 24,177 Kanadai dollár 26,638 USA-dollár 30,894 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,47-38,47 30,23-31,89 1,27-1,33 14,33-15,63 OTP Bank 36,48-38,39 30,19-31,87 1,27-1,33 14,42-15,52 Postabank 36,45-38,39 30,12-31,66 1,27-1,33 13,16-16,76 Szí. Takarékpénztár 36,49-38,36 30,26-31,85 1,26-1,34 14,30-15,65 Tatra banka 36,50-38,44 30,36-31,98 1,27-1,33 14,38-15,56 UniBanka 36,51-38,43 30,37-31,96 1,27-1,33 14,59-15,35 Általános Hitelbank 36,50-38,44 30,38-32,00 1,26-1,34 14,41-15,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA NMMÉHMHMMMHSNHNMMÉHNHNSKBMCSlftiMSfl sárgarépa Pozsony január 12-én 18-20 Sk/kg Komárom január 11-én 10-14 Sk/kg Rimaszombat január 11-én 16 Sk/kg Zseliz december 28-án 18-20 Sk/kg Losonc január 11-én 15 Sk/kg Szepsi január 11-én 11-14 Sk/kg Kassa január 11-én 13 Sk/kg petrezselyem 35 Sk/kg 20-30 Sk/kg 30 Sk/kg 27 Sk/kg 35 Sk/kg 28-33 Sk/kg 25 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 7 Sk/kg 5-7 Sk/kg 7-15 Sk/kg 8-9 Sk/kg 8-10 Sk/kg tojás 4,00-4,20 Sk Sk/db 3-3,50 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,60-3 Sk/db 2,80 Sk/db 2,40-2,80 Sk/db hagyma (fokhagyma) 18(105) Sk/kg 10-14(60) Sk/kg 15(90) Sk/Sk 10 (60)Sk/kg 10-12(88) Sk/kg 11-15 (79-109) Sk/db 8-17 (100-108) Sk/db zeller 15 Sk/db 20 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/db 26 Sk/kg 25 Sk/kg 25 Sk/kg zöldpaprika 88 Sk/kg X X X 65-75 Sk/kg 55-74 Sk/kg 69-79 Sk/kg paradicsom 49 Sk/kg X X X 55 Sk/kg 59Sk/kg 45 Sk/kg kelkáposzta 25-29 Sk/db 16 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 20 Sk/kg 19 Sk/kg 16 Sk/kg karalábé 10 Sk/db 6-8 Sk/db 18 Sk/db 12 Sk/db 18 Sk/kg 13 Sk/kg 14 Sk/kg alma 12-33 Sk/kg 10-18 Sk/kg 10-24 Sk/kg 15-17 Sk/kg 25-30 Sk/kg 14-22 Sk/kg 17-29 Sk/kg karfiol 30 Sk/fej X X X X 35 Sk/db X méz (dióbél) x (250) Sk/kg 100-120 (150-160) Sk/kg 100 (x) Sk/kg x (120) Sk/kg X X X őrölt fűszerpaprika X 250-260 Sk/kg X 200-250 Sk/kg X X X sütőtök X 15 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/szelet 4 Sk/szelet X X

Next

/
Oldalképek
Tartalom