Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-11 / 8. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 11. Szülőföldünk 28 A galántaiak hatodik helyezést értek el a világbajnokságon Szlovák kártyajátékosok Yokohamában Galánta. Egy nem mindenna­pi sportágban, a Magic nevű kártyajátékban sze­rezte meg az előkelő hato­dik helyet a nemrég Yoko­hamában rendezett világ- bajnokságon Szlovákia. GAÁL LÁSZLÓ „A játékszabályokat nehéz len­ne néhány mondatban elmonda­ni, nagyon bonyolult logikai já­tékról van szó, én hét éve játszom és még mindig van mit tanulnom - árulta el a galántai Marián Ko­váč, aki a háromtagú szlovák csa­pat egyik erősségeként vett részt a yokohamai bajnokságon. El­mondta, a játékosok egyben gyűjtők is, minden játékosnak sa­ját kártyái vannak, mert ez egyál­talán nem olyan, mint a romi vagy a póker, ahol a világon minden pókercsomagban ugyanolyan la­pok vannak. Itt minden egyes kár­tya sajátos tulajdonságokkal ren­delkezik. Egy-egy kártyalap a já­téknak valamilyen szereplőjét áb­rázolja - egy szörnyet, egy har­cost, vagy hasonló alakot - és mindegyik alaknak más-más tu­lajdonsága, más ereje van, ami a kártyalapon egy rövid angol nyelvű szövegben van feltüntetve. A videojátékokhoz hasonlóan egy-egy szereplőnek lehet két-há- rom élete, de lehet olyan tulaj­donsága is, hogy ha legyőzik, ak­kor két-három további szereplőt - kártyát - is magával ránt, vagyis a játékos ennyi pontot veszít. Ahhoz, hogy valaki részt vehes­sen a játékban, először saját kár- tyapaklit kell összeállítania. A kártyákat speciális botokban, la­ponként lehet megvásárolni, vagy más játékosokkal, gyűjtőkkel cse­reberélni. Egy-egy kártya ára na­gyon eltérő, vannak alacsony ér­tékű, a játékban csekély erőt kép­viselő lapok, ezek akár 5 koroná­ért is megvásárolhatók, de egy nagyjátékerőt képviselő kártyala­pért akár 500 koronát is elkérnek. Ajátékos általában 60 lapból állít­ja össze a pakliját, amit akár több ezer, egyéni tulajdonsággal ren­delkező kártyalapból válogat össze. A Magic kártyák kiadója négyhavonként jelentet meg egy- egy új sorozatot, általában 300 vagy 150 különböző kártyalap­pal, és van olyan verseny, ahol a legutóbb kiadott 15 sorozatból le­het kiválogatni a szereplőket, vagyis a versenyző több ezer sze­replő, azaz kártyalap közül állítja össze a saját 60 kártyás pakliját. A versenyeken mindig két játé­kos küzd egymás ellen. Sok múlik azon is, milyen szereplőkből, har­cosokból állította össze a pakliját, le tudja-e ezekkel győzni az ellen­fél harcosait, szörnyeit és más, a kártyalapon szereplő alakokat. A pontozás olyan, mint a futball­ban, a győzelem 3 pontot ér, a dönteüen 1 pontot a vereség 0 pontot. Aránylag fiatal játékról van szó, 1993-ban egy USA-beli férfi, Richard Garfield találta fel, tíz éve világbajnokságokat is ren­deznek a „sportágban”, és a világ- versenyekre az országos bajnok­ságokon elnyert helyezéssel jut­hatnak ki a versenyzők. Mindig az első három helyezett kap meghí­vót a világbajnokságra. A mosta­ni, Japánban rendezett bajnok­ságra Marián Takáčnak két pozso­nyi versenyzőtársával, Róbert Jurkovičcsal és Ivan Flochhal együtt sikerült eljutni. A yokoha­mai világbajnokság négynapos versenyén hatvan ország játéko­sai indultak, a szlovák versenyzők a hatodik helyet szerezték meg, ami nem kis teljesítmény, szlovák csapatnak ilyen eredményt eddig nem sikerült elérnie. A világbajnokság tízéves törté­nelmében eddig kilencszer az USA lett a világbajnok, csak egy­szer sikerült őket legyőzniük a ja­pánoknak. A mostani versenyen is japán győzelem született. Az utol só körben éppen a japán csapat el­len küzdöttek a szlovákok. A 2006. évi világbajnokságot a Ha- wai szigeteken tartják. Előtte több válogató versenyen kell részt ven­niük a világbajnokságra pályá­zóknak. Maroš Takáč legközelebb egy prágai nemzetközi bajnoksá­gon próbál majd szerencsét. Marián Takáč: Minden kártyaalak egyéni tulajdonságokkal rendelke­zik, ezért rendkívül fontos, hogyan válogatjuk össze a paklit (Szőcs Hajnalka felvétele) Háromnyelvű fényképes album jelent meg Érsekújvárról Strba Sándor, a város krónikása óvárosi sétát ígér SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Érsekújvári - Novozámocký album címmel, a napokban jelent meg Strba Sán­dor reprezentatív fényképes albu­ma, amelyben a szerző bemutatja az Európában egyedülálló cigány­muzsikás vasúti pályaudvart, a sasvári búcsút, a Kálváriát, az új­vári pérót. „A város történetét 1545-től a vár alapításától egé­szen a napjainkig feldolgoztam, magyar, szlovák és angol nyelven. Másfél évvel ezelőtt kezdtem el a munkát. Számos különleges, egyedinek számító eseményen ke­resztül mutatom be a várost” - tá­jékoztatott Strba Sándor. A könyv legérdekesebb része kétségkívül a képanyag, amelyet összeállítója három részre osztott fel. Az első­ben 1545-től 1724-ig a vár alapí­tásától, annak lebontásáig látha­tók metszetek, a könyvben szere­pel Széchényi György kiváltságle­vele. A második részben ma már nem létező utcák, házak, terek is láthatók, a száztizennégy fekete­fehér felvétel Major Ferenc hely- történész mintegy kétezer képből álló gyűjteményéből, a szerzőnek felajánlott hagyatékából valók. A harmadik részben már megtalál­ható a mai Széchényi György és Anton Bernolák szobor, a nyolc­van színes felvételt Štefan Pirohár készítette. A kiadványban légi fel­vétel, térkép, és a város címere is látható. Strba Sándor, a város kró­nikása 1988-tól foglalkozik Érsek­újvár történelmével. A gimnázi­um megalakulásának 150. évfor­dulója kapcsán jeles személyisé­gekről, a kiváltságlevél átadásá­nak 300. évfordulójára a város alapításáról jelentetett meg egy- egy kiadványt. Az Érsekújvár száz képeslapon címmel megjelent könyve után, 2003-ban látott nap­világot az Érsekújvári zsidóság története, tavaly a Thain János életét, munkásságát bemutató könyvvel lepte meg az olvasókat. Az Érsekújvári - Novozámocký album háromszáz példányban je­lent meg, az Ag 22 Kiadó gondo­zásában, az érdeklődők a Bibliotheka Kaláka magánkönyv­tárban vehetik kézbe. Lépes Arnold megáldotta és felszentelte a borosgazdák bormintáit (A szerző felvételei) A szentelt hordóból minden hordóba öntöttek egy keveset Az újbor ünnepe Szentpéteren M1R1ÁK FERENC A néphit azt tartja, karácsony­kor a kutak és a források vize egy pillanatra borrá változik, s aki ezt a pillanatot eltalálta, egészséget és szépséget adó „életvizet”, vagy „aranyvizet” ihatott belőle. Kará­csony másnapján viszont tilos volt minden pincemunka. Szent János napja a bor ünnepe. Ezen a napon a katolikus vidékeken a boros gaz­dák bort szenteltettek és a szen­telt hordóból minden hordóba ön­töttek egy keveset, hogy ne romol­jon meg a tartalma. Ä maradékot eltették gyógybornak. Az Ógyallai Szent Orbán Borlo­vagrend első alkalommal rendezte meg az újboráldási ünnepséget Szentpéter községben, a római ka­tolikus templomban. Az ünnep­élyes istentiszteletet a helyi katoli­kus gyülekezet plébánosa, Lépes Amold tartotta Igehirdetésében rá­mutatott a szőlő és bor történelmi jelentőségér. Egyes rabbik szerint az édenkerti tiltott fa szőlőtő lehe­tett. A nemes növényt Noé mentet­te meg az özönvíztől, és ő az első szőlész - és az első részeg is. A szőlő és a bor a vallási ceremónia részévé vált, komoly szimbolikus jelentéssel. A Bibliában rengeteg példát találunk erre: a szőlő a bőség jelképe, a szőlő érték, az ül­tetvény fontos helyszín romantikus szimbólum, az élet fontos kelléke: a hét faj egyike a búza, az árpa, a fü­ge, a datolya, az olíva, a gránátal­ma mellett. A zsidók Tórája a ke­resztény Biblia Ószövetségének fe­lel meg, így a keresztény hagyomá­nyokba, ceremóniákba is átö­röklődött a szőlő, a bor szerepe A borkóstolások végén magyar szokás szerint az utolsó hivatalos pohár bor után a búcsúpoharat vagy a Szent János-áldást fo­gyasztják el. Ennek eredete, hogy János evangélista meg akarta té­ríteni Aristodemos pogány főpa­pot, aki a kereszténység ádáz el­lenségének mutatkozott. Aristo­demos megígérte, áttér a keresz­tény hitre, ha Szent János kiissza a méreggel teli kelyhet, amely a szeme láttára már megölt két go­nosztevőt. Szent János fogta a kelyhet, megáldotta a kereszt je­lével, imádkozott, mire láng csa­pott föl a kehelyből, mérges kí­gyók hullottak belőle, majd fené­kig kiitta a tartalmát. Semmi baja sem esett, Aristodemos mégsem váltotta be ígéretét. Erre Szent Já­nos átnyújtotta neki a köpenyét, hogy terítse a gonosztevőkre. Aristodemos megtette, mire a go­nosztevők életre keltek. A kettős csoda hatására Aristodemos és ve­le együtt sok nép megkeresztelke- dett. A magyarok már a honfogla­lás előtt ismerték a szőlőt és a bort és szívesen fogyasztották azokat. Vérszerződés kötésekor vérüket borba csorgatták, és azzal szentesítették fogadalmukat. A perzsáknál a szőlőtőkét a nap gyermekének, a bort pedig királyi orvosságnak, édes méregnek mondták, és az emberi arc szé- pítőjének, az egészséget visszava­rázsoló szernek tartották. A ter­mékenység ősi szimbóluma és az emberi vérrel azonosított mitoló­giaijel. Az Ógyallai Szent Orbán Borlovagrend tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom