Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-11 / 8. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 11. DlGlTÁlA 13 Bizonyos programok képesek az internetről lecsatlakoztaott, de bekapcsolt gépen külföldi telefonszámokat elérni, ezáltal pedig óriási telefonszámlákat produkálni Az elektronikai világ 25 legnagyobb tévedése II. A technológiák fejlődése és a gyártók remek marketingtevékenysége nyomán hajlamosak vagyunk minden újítást fenntartások nélkül magasztalni. A digitális eszközök rengetegében köny- nyű elveszni, most megpróbáljuk olvasóinkat az osztrák Trend Magazin összeállítása segítségével ebből az erdőből „kivinni”. Összeállításunk második részét közöljük. ÖSSZEÁLLÍTÁS 11. Az ADSL mindig ugyanolyan gyors Az ADSL (Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal) gyors tévedésének köszönhetően a szélessávú internetelérés szinonimájává nőtte ki magát, annak ellenére, hogy csak egy a szélessávú internet- elérési típusok közül. Ráadásul adatátviteli sebessége sincs normához kötve. Ennek a jelentősége abban áll, hogy ADSL-előfizetés megkötésekor nincs szabályozva, milyen minimális adatátviteli sebességet garantál a szolgáltató. 12. Az e-mailek mindig megérkeznek Sajnos, az e-maileknél, sms- eknél és mms-nél is hasonló a helyzet, mint a jó öreg postai leveleknél, előfordulhat, hogy nem érkezik meg rendeltetési helyére. Josef Weber a Telecom Austria technikai igazgatója, 1,2 millió előfizetőjének levelezéséért felel: „Nekünk ez napi szinten 9 millió elküldött levelet jelent, melyek célba juttatásáért a cég felelősséget vállal. Ha a levél valamüyen oknál fogva nem ér el a címzetthez, a feladó a kéz- besíteden levélről értesítést kap.” Az esetek nagy részében a meg nem érkezett levelekért nem az intemetszolgáltatók a felelősek, gyakori hogy a teli postafiókok nem képesek több levelet fogadni, rosszul adták meg a címet vagy az internetkapcsolatba csúszott hiba. Ha biztosra akarunk menni leveleink célba érésében, érdemes visz- szaigazolást kérni levelező rendszerünktől, amely nemcsak a kézbesítésről, hanem arról is tájékoztat, hogy a levél fogadója elolvas- ta-e azt. 13. A jogvédett tartalmak megosztása büntetendő A nemzetközi szerzői jog értelmében a fájlmegosztó rendszereken keresztül történő zene vagy film közzététele illegális és büntetendő. Arról azonban a mai napig nincs megállapodás, hogy a megosztott zenék és filmek letöltése legális-e. A hazai szerzői jog értelmében a fájlok letöltése és magáncélú adathordozóra írása legális. Ellenben a szerzőijog köteles anyagok közzététele - tehát fájlmegosztó programokon történő közreadása - büntetendő. 14. A portálon vásárolt dalok másolhatóak Vásárlóként a legtöbben elvárjuk, hogy a legálisan megvásárolt zenéket letöltés után tetszőlegesen másolhassuk vagy írhassuk ki cd-re. A valóság ellenben az, hogy a zenei portálok fenntartói mindinkább igyekeznek korlátozni a megvásárolt hang- és képanyaggal kapcsolatos felhasználói jogokat, így azok másolása és írása egyre szigorúbban szabályozott a zeneáruházak többségénél. Ilyen szempontból az orosz AllofMP3.com vagy zvuki.ru a legengedékenyebb, mert nem szab korlátokat a másolásnak, ráadásul a fellelhető zenéket számos formátumban és minőségben le lehet tölteni. Az Apple cég által fenntartott iTunes zeneáruház más módszert választott. Az Apple saját fejlesztésű formátumát, az ACC-t használják, melyet csak az iTunes lejátszók és iPod hordozható lejátszók képesek felismerni. Ellenben az msn.music például korlátozza a letöltött anyagból írható CD-k számát. 15. A netes bankolás biztonságos „Sokkoló, de sajnos az interneten igénybe vett banki szolgáltatások több ponton veszélynek vannak kitéve” - mondja az orosz internetes vírusszakértő Eugene (Jevgenyij) Kaspersky. Ha a számítógépünk vírusok és egyéb kártevők ellen nincs megfelelően védve, kellemetlen meglepetésekben lehet részünk az internetes bankolás terén is. Kaspersky azonban rögtön hozzáteszi: „Nem arról van szó, hogy a banki rendszerek nem nyújtanak kellő védelmet, hanem hogy a crackerek a pc-használó adatait képesek könnyűszerrel megszerezni olyan trójai vagy phishing - adathalász - szoftverekkel, amelyekkel azután legális úton, a megfelelő jelszavakkal belépve bankszámlánkra, módszeresen kipucolják azt.” A számlaszámúnkkal és a jelszavainkkal való visszaélések elkerülésének a legjobb módja, a legfrissebb vírusdefiníciók szerinti víruskeresés rendszeres futtatása, a spyware és spybot programok irtása, levelezőrendszerünkben egy spamszűrő működtetése s lehetőség szerint tűzfal fenntartása. 16. A bankkártyás fizetés a neten nagyon veszélyes Egyvalamit érdemes szem előtt tartani annak, aki a vüághálón keresztül kártyaszámainak megadásával vásárol: „Légy mindig nagyon óvatos, és sose oszd meg egy harmadik személlyel hitelkártyád adatait és kódjait.” Ennek ellenére az online vásárlás ma már nem rejt magában nagyobb kockázatot, mint amikor az étteremben kártyával fizetve odaadjuk a pincérnek a bankkártyánkat. Nehézséget legfeljebb annak eldöntése okozhat, melyek a pénzem számára megfelelő biztonságot nyújtó oldalak. Ami pedig végképp biztonságossá teszi a technológiát, hogy a számlatulajdonos kérésére minden tételt külön könyvel a bank, amelyeket jóvá kell hagynia, különben megtagadja a fizetést, így óvja az ügyfél kontóját. 17. Az e-mail a feltüntetett feladótól érkezik „Ez egy alapvető tévSdés” - tisztázza a helyzetet Alexis Kahr, a McAfee biztonsági cég osztrák vezetője. Ez az egyik kedvenc trükkje a vírus- illetve spam-küldőknek, olyan feladók címét adják még, amelyeket a levél címzettje ismer, ezzel véve rá a felhasználót a levél gyanútlan megnyitására és a terjeszteni kívánt kártevő aktiválására. A módszer röviden a következő: a vírus terjesztője küld egy vírust tartalmazó levelet „A” felhasználónak. Ha „A” megnyitja a levelet és aktiválja a vírust, az úgy van definiálva, hogy a megtámadott gép levelezőrendszerében található összes címzett (kontakt- személy) címére továbbítsa a vírust, méghozzá az általuk nagy valószínűséggel ismert „A” címéről, így a címzettek is nagy eséllyel nyitják ki a levelet, amely így a végtelenségig gyűrűzhet tovább. 18. Csatolt állomány nélküli levél veszélytelen Ezt a tézist a technológia régen túlhaladta, ma már ugyanis olyan script vírusok léteznek, melyek láthatatlanul, a háttérben futva aktiválódnak, és semmiféle csatolt fájl megnyitását nem igénylik a működésbe lépéshez. Alexis Kahr McAfee-vezető szerint egyes vírustípusok már a levelezőrendszerek által használt előnézeti formátumában képesek aktiválódni, sőt a linket tartalmazó spamek úgy is definiálhatóak, hogy a linkre kattintás nélkül is megnyílhat a rá mutató oldal, és már települ is a kártevő program. 19. Illetéktelenek nem férnek hozzá a levelekhez „Nem érdemes megijedni, de az e-mail olyan, mint egy képeslap, az olvassa el útközben, áld csak akaija, az internet-szolgáltatótól az informatikai részlegekig” - tájékoztat Hans Zeger, az Arge Daten adatvédelemi vállalat feje. Az egyéb privát adataink megszerzésére írt más backdoor (hátsó bejárat) programokhoz hasonlóan léteznek magán e-mailjeink olvasását lehetővé tevő programok is. Ehhez pedig magasabb szintű internetes ismeretek sem szükségesek, elég ha az adattolvaj kellően ismeri az internetes portok és routerek világát. 20. A modemes elérés megvéd a kórokozóktól Az interneten töltött idő rövi- debb a modemmel csatlakozók esetében, eszerint logikusan kevesebb esélyünk van kártevők futtatására személyi számítógépünkön. A kapcsolat típusa azonban teljesen jelentéktelen a kártevők működése szempontjából, sőt bizonyos esetekben a modemes elérés komolyabb veszélyt hordoz magában. A világhálón terjedő úgynevezett betárcsázó programok ugyanis az internetről lecsatlakozott, de bekapcsolt gépen képesek maguktól külföldi telefonszámokat elérni, ezáltal pedig ég- beszökő telefonszámlákat produkálni a gyanútlan használónak. 21. A modern mobiltelefonok nem hallgathatóak le A GSM-rendszer elterjedésével a kilencvenes években a készülék- gyártók a lehallgathatatlanságot hangsúlyozták. Azóta tartja magát az a szóbeszéd, hogy a mobilon bonyolított beszélgetések lehallgatására nincs lehetőség. Tény ellenben, hogy a mobilkészülékek ugyanúgy lehallgathatóak, mint vonalas társaik. Az állami szervek évente néhány száz alkalommal élnek is ezzel a lehetőséggel, vagy közvetlenül a szolgáltató rendszerén keresztül, vagy egy kifejezetten erre a célra fejlesztett IMSI-fogó eszközzel. Ezek a szerkezetek egy mobiljel- vevő állomásként üzemelnek, amely a körzetében fellelhető ösz- szes készülékről bonyolított beszélgetés lehallgatására alkalmas. A titkosszolgálatok és a katonai elhárítás is előszeretettel alkalmazza a megfigyelés ezen módszerét. 22. Nincsenek vírusok mobiltelefonra Először 2004 nyarán lettek figyelmesek a Symantec vírusirtó vállalat alkalmazottai olyan férgekre, amelyek mms-ben és bluetooth-on keresztül terjedve fertőzték meg az operációs rendszerrel működő mobükészüléke- ket. A kezdedeges mobilvírusok különösebben nem kártékonyak - legalábbis egyelőre -, a Cabir néven terjedt első változat csupán a telefon háttérképét állította át, és gyorsította fel az akkumulátor merülését, főleg a bluetooth használata révén. Egy 2005. májusi mobilvírus, a Mabir azonban, a beérkező sms-ekre válaszul automatikusan önmagát küldi vissza mms formátumban, így terjesztve önmagát. Hosszútávon olyan vírusok megjelenésére is számíthatunk, melyek a teljes telefonkönyv összes nevére szétküldik magukat, vagy emelt díjas sms-eket küldenek ipari méretekben - figyelmeztet az F-Secure cég mobilvírus szakértője. 23. A plazma jobb, mint az LCD-képernyő Aki falra, szeretné akasztani képernyőjét, kétféle technológia, a Plazma és LCD közül választhat. „Hagyományosan a plazma képernyők minősültek jobbnak, mára azonban a két technológiát továbbfejlesztették és kijavították a konstrukciós hibákat” - árnyalja a képet a Philips képernyőszakértője, Michael Weis. A hibák a következők voltak: (1.) A plazmatévék úgynevezett besülési effektusa, vagyis az, ha egy kép túl sokáig állandósult a plazma képernyőn, szellemképet hagyott maga után. (2.) Az LCD-k gyermekbetegsége volt, hogy lassan váltanak képet, például egy teniszmeccs megtekintése közben a képernyőn a labda helyett sárga csíkot látott a néző. Ez azonban már a múlté, az egyetien megmaradt különbség, hogy egy 42 collos képernyő LCD kivitelben három és félszer kerül többe, mintegy egy ugyanekkora plazma monitor. 24. Az MP3-formátum CD-minőségű Az MP3 az egyik hangtömörítési eljárás, amelynek a minősége elsősorban attól függ, hány kilóbiten digitalizáljuk a zenét. 192 kilobit/szekundum felett cd minőségű a hanganyag, alatta azonban gyengébb. A normál MP3-ba tömörített zenei fájlokat 128 kilóbiten digitalizálják, míg a mobilkészülékek 64 kilobites formátummal dolgoznak. Ennek ellenére az MP3 minősége messze meghaladja például az audio kazetták minőségét, és a legtöbb teszt azt bizonyította, hogy az emberi fül számára hifitoronynál rosszabb lejátszókon nem érzékelhető az MP3 és az audio cd-k közti hangminőség. 25. A legnépszerűbb DVD-formátum a legjobb A DVD-formátumok világában kétségbeesett zűrzavar uralkodik. A DVD-R és DVD+R formátumok mellet ugyanis néhány éve megjelent az újraírható DVD-RW és DVD+RW. Ehhez jött még a többre érdemes és méltánytalanul mellőzött DVD-RAM. A DVD-RAM százezerszer írható újra, legalább harmincéves élettartalomra tervezték, és a többi DVD- formátumnál könnyebben kezelhető fájlstruktúrára támaszkodik. Működését tekintve egy merevlemezhez hasonlóan rögzít, vagyis nem egymás után veszi fel az adatokat körbe a lemezre, hanem oda, ahol szabad helyet talál, egy film szempontjából ugyanis mindegy, hová rögzítik, ha a lejátszó kezeli a fájlrendszerét. Emellett a DVD-RAM integrált hibajavító menedzserrel dolgozik, amely a hibás szektorokat átugorva nem hagyja, hogy néhány hibás bit miatt a teljes adatállomány elvesz- szen. A DVD-RAM egyetlen hibája, hogy körülbelül kétszer annyi időt igényel a megírása, mint egy normál DVD-nek, emellett pedig valamivel drágább hagyományos társainál. (a hvg.hu nyomán)
