Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-31 / 301. szám, szombat
„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (AranyJános) CSALÁDI KOR gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az életekével ” (AranyJános) 2005. december 31., szombat 9. évfolyam 51. szám Akinek nincs, keresse tovább a párját, akinek van, igyekezzen megtartani őt jövőre is, hiszen a magányos férfiak, akárcsak a nők, lényegesen rövidebb ideig élnek A harag megöli a szerelmet, mérgezi az együttlétet A néhány évvel ezelőtt végzett felmérésből kiderül, hogy a nőtlen férfiak 1999-2003 között 12,4 évvel éltek rövidebb ideig, mint nős társaik. A szingli nőknél a különbség 10,3 év volt. PÉTERFI SZONYA Nem biztos, hogy a párkapcsolatban élők osztják a szakértők véleményét, mely szerint a család, a házasság, a társ szociális biztonságot jelent, ami jó hatással van az egyén testi-lelki egészségére. A szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy aki képes támasza lenni társának, bajba jutva jobban el tudja fogadni a segítséget, inkább talpon marad. Nemcsak a harmincasok, hanem a házasságban élő 65 éven felüliek is tovább élnek, mint a magányosok. 50-60 közös év?- Nekem a házasság, a tartós párkapcsolat súlyos függőséget jelent. Igaz az is, nem volt könnyű szembenézni azzal, hogy életem párját véletlenül ismertem meg. Épp ezért nem is nagyon emlegetem megismerkedésünk körülményeit, kévésén múlott ugyanis, és másképp is alakulhatott volna az életem. Szerencsére egy kis bölElfogadás Mi kell ahhoz, hogy a kezdeti szenvedély később tartós érzelemmé erősödjék? - teszik fel sokan a kérdést. A pszichológus szerint a válasz egyszerű: a másik fél eltérő személyiségének elfogadása. Olvastam valahol, hogy a kapcsolat akkor tartós és sikeres, ha olyan, mint a tánc. Szeretnénk minél többet egymás közelében lenni anélkül, hogy minduntalan társunk lábára lépnénk. A párkapcsolatok minősége attól függ, miként képeHoltomiglan hozzád lakatolva, holtodiglan hozzám lakatolva sek megbirkózni a közelség és a A jó párkapcsolatokat is ápolni kell (Képek: archívum) függetlenség iránti igény ellentmondásaival. A kényes egyensúly a „sem túl közel, sem túl távol” létrehozása komoly feladat. Nem vitás, teret kell adni a szabadságvágynak, el kell tudni fogadni, hogy hol az egyik, hol a másik legalább rövid időre a saját életét szeretné élni. A házassági tanácsadók dolgozói nem győzik ismételni: mindig meg kell beszélni az eltérő elvárásokat, nehogy belecsússzanak az üldöző és a menekülő szerepébe, nehogy fogolynak érezzék magukat. Állítólag többnyire a nők esnek abba a hibába, hogy erővel szeretnék visz- szatartani partnerüket a külvilág felé nyitástól, de az élet olyan példákat is produkál, amikor a férfi az, aki kalitkába zárná társát. Ha elmarad az őszinte beszélgetés, magatartásuk túlzó, szélsőségesebbé válik, ami gyakran a kapcsolat végét is jelentheti. Segíthet az életterv Manapság, amikor a független- séget, az intimitást egyaránt fontosnak tartjuk, a szakértők szerint ajánlatos, hogy mindkét fél saját élettervet állítson fel. Az életterv elsősorban a saját egzisztenciális, lelki, spirituális terveinkkel és ezek kivitelezésének feltételeivel foglalkozik. Ha komolyan vesszük, segít elkerülni az érzelmi rabszolgaságot. A jó párkapcsolathoz kellenek bizonyos adottságok, ám ennél fontosabb, hogy gondozni, ápolni kell, egyébként visszafordíthatadan károsodások lépnek fel. csességgel, humorral túltettük magunkat azon, hogy a nagy Ő akár más is lehetett volna. A párommal elég értelmesek vagyunk ahhoz, hogy tudatosítsuk, együtt köny- nyebb. Ennek ellenére nehéz belegondolni, hogy akár 50-60 közös év vár ránk. Hiszem persze, hogy ha mindketten igyekezni fogunk, képesek leszünk a felmerülő konfliktusokat eredményesen kezelni - mondott őszinte véleményt a házasság intézményéről a pár éve nős Péter. Indulat helyett vitát Az ötvenéves András szerint a jó együttélés titka abban rejlik, hogy időben el kell sajátítani az indulatok kezelésének képességét. Ezek hiányában a viták veszekedéssé, agresszióvá fajulnak. - Ez a vég kezdete, a harag megöli a szerelmet, megmérgezi az együtdétet. Nem hiába hangsúlyozzák a szakértők, hogy a kapcsolat minden szakaszában tudatosan védekezni kell a romboló, ellenséges érzelmek, a megszokás, unalom, érzelmi igénytelenség ellen. Annak ellenére, hogy a megkötött házasságok közül a fejlett országokban minden második válással végződik, a házasulandók 75 százaléka jelenleg is kizátja annak lehetőségét, hogy ez velük is megtörténhet. A kezdeti lángolás A tartós párkapcsolatban élők általában fokozatosan fedezik fel és értékelik társuk igazi énjét. A kezdeti lángolás, szenvedélyes érzelem, amikor a szeretett személyt rendkívülinek, szépnek, okosnak tartjuk, valójában a tudatalattiból fakad. Kezdetben olyan kevés elég ahhoz, hogy áramütésszerű hatás Ámor nyila, ha elér, nincs menekvés érjen minket, és a boldogság állapotába kerüljünk! Meghatározó az érzés, hogy kiegészítjük egymást, nélküle nem élet az élet, vele lehet csak átérezni, átélni az ünnepek örömét, a hétköznapok szürkeségét. Amíg tart a varázs, a szerelmes szíve választottjának kizárólag jó oldalait látja, előfordul, hogy úgy érzi: párja tökéletes. Hogyan tovább?- A „lebegés” megakadályozza az embert abban, hogy olyannak lássa a másikat, amilyen valójában. És amikor egy napon megtörik a varázs, és a szerelmesek rádöbbennek arra, hogy nem mindenben értenek egyet, fel kell tenniük maguknak a kérdést: hogyan tovább? - magyarázza a pszichológus. Elmondása szerint, amikor a nagy lángolás, a szenvedély - többnyire kétéves időszaka - véget ér, nem egy esetben kettéválnak a párok útjai. Nem vitás, ez a bizonyos két év meghosszabbítható, csak meg kell tanulnunk elfogadni a másik különbözőségét, meg kell tanulnunk kompromisszumokat kötni. A kompromisszumok ugyanis segítenek eltávolodni az illúzióktól, s szilárd alapokra helyezni a kapcsolatot. TÍZ ÉVEN FELÜLIEKNEK Nagy emberek kicsiben - Nagy Sándor és a matematika OZOGÁNYERNŐ A nagyközönség körében számtalan tévhit él a híres emberekről, sok esetben pedig nem is ismerik a történelem nagy alakjait. Mivel az új ismeretek iránt legfogékonyabbak a tizenévesek, ezért sorozatunk különösen az ő figyelmüket hivatott felhívni azokra a dicső elődökre, akik példaképül szolgálhatnak számukra. Nagy Sándor Meglehetősen ismert a történelem minden bizonnyal legnagyobb hadvezérének, az akkori világot meghódító Nagy Sándornak leghíresebb cselekedete, hogy ő oldotta meg a gordiuszi csomót. Gor- diosz, az eredetileg földműves mitológiai király a monda szerint annak emlékére, hogy megszerezte koronáját, ökrös szekerének kocsi- rúdját és a hozzá tartozó jármot háncs segítségével egy rendkívül bonyolult csomóval kötötte össze. A legenda szerint csak az szerezheti meg Ázsia felett az uralmat, akinek sikerül a szekér két alkatrészét elválasztani egymástól. A történet szerint az ifjú makedóniait is elvezették a Zeusz-templomba, ahol ő egy kardsuhintással kettévágta a csomót. A másik változat szerint egyszerűen kihúzta a járompálcát, máris teljesítette a feladatot. Az viszont sokkal kevésbé ismert, hogy a tudománytörténet több fontos mozzanata is a nevéhez fűződik. Apja, II. Fülöp makedónjai király nagy jövőt szánt fiának: arra készítette fel, hogy megszerezze egész Görögország felett az uralmat. Tisztában volt azzal, hogy egy uralkodónak nemcsak a fegyverforgatásban, hanem a tudományokban is jártasnak kell lennie, ezért felfogadta fia mellé a kor legnagyobb tudósát. Hogy mennyire jó szemmel, arról tanúskodik, hogy a tanár, Arisztotelész olyan világelméletet állított fel, amely csaknem kétezer évig érvényes volt. Ariosz- totelész nagy energiával vetette magát a munkába. Csakhogy vásott tanítványát a tudományoknál jobban érdekelték a fegyverek és a lovak. Egy alkalommal a kétség- beesett tudós kifakadt: a királyok számára sem vezet külön út a matematikához, jelezve ezzel, hogy mindenkinek meg kell szenvednie a tudományos eredményekért. Az ifjú Sándor nem sokat törődött ezzel. Annál is kevésbé, mivel harci sikerekre vágyott. Ezeket pedig csak úgy halmozta, többszörösen túlteljesítve az apai álmot: csupán tizennyolc évesen megverte a görög seregeket, családja számára biztosítva az uralmat az ókor legjelentősebb birodalma felett. Ezt követően keletre vonul, elfoglalja Perzsiát, Palesztinát, Egyiptomot, Babilont és Indiát. Közben úgy mellékesen kettévágja a fent említett csomót. Az viszont egyáltalán nem mellékes, hogy Arisztotelész tanítása ki- saijadt a lelkében: amerre hódított, mindenütt magáról elnevezett városokat, a görög kultúra fellegvárait alapította meg. Közéjük tartozik az egyiptomi Alexandria is - Sándor görögül Alexandrosz -, amely csaknem ezer éven keresztül, míg egy őrült fel nem gyújtotta, a világ tudományos fővárosa volt. Elég csak arra gondolni, hogy itt tanult az ókori fizika legnagyobb alakja, a szirakuzai Arkhimédész is. E barbár tett következtében több millió papirusztekercs semmisült meg, az ókori tudomány legjelentősebb szellemi hagyatéka. Bár Nagy Sándor soha nem lett a tudományok művelője, annál is inkább, mivel nagyon kevés idő adatott meg neki, hiszen harminchárom évesen halt meg, de a szellemi kultúra pártfogójaként a történelem legnagyobb alakjai között tartjuk számon.
