Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-03 / 279. szám, szombat
10 Kópé ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 3. KÓPÉ-MESEÍRÓ VERSENY Kópé a Boldogság szigetén Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon furfangos kisfiú, akit úgy hívtak, hogy Kópé. Egy szép napon az iskolában gondolt egyet és benézett a fizika-szaktanterembe. Felkiáltott:- Micsoda szerkezetek! Ezeket ki kell próbálnom! Elkezdte nyomkodni, csavargatni a különböző kapcsolókat és gombokat. Egyszer csak elkezdett pörögni. Pörgött, pörgött és elvesztette eszméletét. Egy szigeten ébredt fel. Azonnal megismerte a helyet, hisz a nagymamája rengeteget mesélt neki erről. Nem volt más ez, mint a Boldogság szigete. Amikor kicsi volt, ide akart eljutni. És most eljutott. A sziget varázslatos volt. A legrejtélyesebb dolog itt egy csodafa volt, melynek gyümölcse jókedvűvé és barátságossá tette az embereket. De ilyen gyümölcsöt élő még sohasem fogyasztott, mert borzalmas próbákat kellett kiállnia annak, aki a fa közelébe akart kerülni. Kópé nagyon bátor volt, ezért elindult, hogy felkeresse a fát. Furcsállotta, hogy a boldogság szigetén nagyon pocsékul kezdte magát érezni. Rögtön honvágya volt. Ahogy így ment, mendegélt, egyszer csak fura neszt hallott. Valaki felkiált:- Én vagyok az emberevő óriás! Fuss, ha kedves az életed! Kópé futott, futott, ahogy csak a lába bírta. De ekkor eszébe jutottak nagyanyja szavai: „Az óriások nagyon magas teremtmények, de amilyen nagyok, olyan buták is.” Felkiáltott hát:- Ide figyelj, te óriás! Menj el az erdő szélébe! Ott olyan nagy falat húst láttam, hogy te azt három esztendeig sem tudod megenni! Az óriás elszaladt, hogy megegye a húst. Kópénak bevált a terve. Ment tovább. Ismét neszt hallott. A hatalmas vadászhéják birodalmába tévedt! Ismét rohant, de a héja gyorsabb volt. Felkapta Kópét, hiába is ellenkezett. Vitte, vitte. Le akarta tenni a fiókái közé, de Kópé nem hagyta magát. Teljes erejéből megharapta a hatalmas madár lábát, az meg elejtette. Szerencséjére egy bodzabokor közepébe esett. Az ágak egy kicsit megszúrták, de karcolásokkal megúszta.- Istenem! - kiáltott fel, mert meglátta a Boldogság szigetének csodafáját! De nem tudta, hogyan jusson át a vízen, ami tele volt gyilkos cápákkal, mert a fa egy tó közepén állt. Mamája mesélte, hogy nagyon érzékenyek ezek a cápák az illatokra. Mivel megpillantott épp egy illatos virágfát, bekente magát ennek a virágával. Nyugodtan bele- ugrott a vízbe, és a cápák nem bántották. Odaért a fához, leszakított egy termést, és gyorsan elfogyasztotta, mivel már nagyon szomorú volt. De a hatás elmaradt. Telerakta a zsebeit is, hátha később majd egy másiktól boldogabb lesz. Mivel ez a boldogság fája volt, ezért tudta a fa is, hogy Kópé hazavágyik édesanyjához, édesapjához és Huncutkához, a kishúgához. Egy hirtelen pörgés után Kópé otthon ébredt az ágyában.- Hol vannak a gyümölcseim? - kérdezte. De bizony a zsebeiben nem volt semmi, csak egy gyűrött papír zsebkendő. Hiszen nekem már nincs szükségem a csodatévő gyümölcsökre, hiszen itthon vagyok a szüleim és a barátaim között, és számomra már ez egy kincs! - kiáltott fel örömében. Ezért elhatározta, hogy készít egy rovatot az Új Szó című napilapban, amivel szombatonként egy kis boldogságszigetet varázsol a gyerekek szívébe. Olláry Ildikó, 11 éves, Nemesócsa Kópé a meseországban Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, úgy hívták, hogy Kópé. Egyszer elment világot látni. Az erdőben sétált. Sok szép állatot látott: mókust, szarvast és őzet. Egyszer csak meglátott egy óriási várat. Odafutott és bekopogott az ajtón, de senki sem szólt ki, így bekiabált:- Van itthon valaki? Az őrök odavitték a királyhoz. A király azt kérdezte tőle:- Mi a neved?-Anevem Kópé.- Itt akarsz maradni? Azt felelte: Igen. Választott egy szobát. Kópénak érkezett egy levél. Ez volt beleírva: Kedves Kópé! Vigyázz az egészségedre! Jól érezd magad! Sok puszit küld: apa, anya és Huncutka. Kópé a kisszekrényre tette a levelet. Elment az erdőbe sétálni és eltévedt. Arra jött a vadász és kérdezte tőle:-Eltévedtél?-Igen.-Mi a neved?-A nevem Kópé. Ha a vadásszal nem találkozott volna, a történet is tovább tartott volna. Szamaránszky Tamás, 10 éves, Alis tál KÓPÉSKODJ! Az alistáli Bíró Ildikó feladványai Rakjátok helyes sorrendbe a szótagokat, és írjátok meg Kópénak, milyen mondatot olvastatok össze! A szél elfújta a sárkányokat. Segítsetek megkeresni a gyerekeknek a sajátjukat! Az alistáli Saláth Bianka keresztrejtvénye 1. Női név, 2. Műveltető ige, 3. A tyúk félje, 4. Kelet-európai ország lakója, 5. Sík, 6. Ő szkenneli be a gyerekek rajzait Kópénak, 7. Nyakmelegítő. A november 19-ei megfejtés: Barát. A Liliom Aurum ajándékát nyerte: Botló Anita, Bős. Hogyan készítsünk báb cicát? Hozzávalók: Kartonpapír, vékony filc, ceruza és szívószál. Munkamenet: 1. Vágj ki a kartonból két körlapot, az egyikre rajzolj szájat, szemeket. 2. Ragaszd őket össze úgy, hogy köztük a szívószál. 3. Vágd ki a filc anyagból a szemeket, a füleket és bajuszt, esetleg csokomyakkendőt, és ragaszd a fejre, a bejelölt helyre. 4. Kész is van a báb cicád, meglephetsz vele valakit karácsonyra. Varga Liviké, 13 éves, Hodos ÍGY RAJZOLTOK TI Rummer Ágnes és Károly, 5 és 7 éves, Dunaszerdahely Kosár Annamária, 10 éves, Alistál Simon Gabika, 13 éves, Pozsony Boros Ildikó, 10 éves, Baka Veres Szófia, 5 éves, Nagykér « • Kanyicska Krisztina, 6 éves, Nagykér í I i i í í < i i i i ( i i Banyár Dávid, 5 éves, Navy két Kiss László, 10 éves, Alistól
