Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-30 / 300. szám, péntek

18 Sport ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 30. Madridban de Santis korán a lelátóra küldte a szlovák szövetségi kapitányt (TASR-felvétel) Feltétlenül szükséges a korszerű nemzeti stadion, állítja a szövetségi kapitány Galisék elitközeiben Szlovákia labdarúgó-válo­gatottja idén az ország fennállása óta a legsikere­sebb évet zárta. Hogyan vélekedik erről Dušan Ga- lis, a nemzeti tizenegy szö­vetségi kapitánya? - erről nyilatkozott lapunknak. ÁGH ISTVÁN Utólag nem sajnálja az elsza­lasztott nagy lehetőséget, vagy­is a vb-re való kijutást? A pótselejtezőben nem voltunk egy súlycsoportban a spanyolok­kal. Pontosabban két találkozón nem tudtuk sikerrel venni az előt­tünk tornyosuló nagy akadályt. Ha csupán egy párharcról lett vol­na szó, mondjuk semleges pályán, akkor talán némi szerencsével legyőzhettük volna őket. Oda- vissza alapon az erőviszonyok ját­szották a fő szerepet. Bejött a pap­írforma, elmaradt a meglepetés. Mi lett volna, ha a pótselej­tezőn a legerősebb összeállítás­ban játszott volna nemzeti ti­zenegyünk? Akkor is a spanyolok jutottak volna a világbajnoki döntőbe. Az első mérkőzés alighanem nagyon megviselte az idegrend­szerét... Nagyon kiborultam, de már rég feldolgoztam magamban a tör­ténteket. Letöltöttem a rám kirótt büntetést. A játékvezetők tényke­désével már nem foglalkozom. Szakmai szempontból mit tart a vb-selejtezők legnagyobb pozitívumának? Kiemelném az összetartó kol­lektívát, játékosaink küzdeni tu­dását. Néhány fiatal tehetség, pél­dául Hološko és Škrteľ élni tudott a felkínált lehetőséggel. Ez a jövőt nézve biztató jelenségnek számít. De akadtak még további szívet melengető észrevételek is. Éspedig? Visszatértek a lelátóra a focira­jongók, akik buzdításukkal szár­nyakat adtak a fiúknak. Szlovákia legtávolabbi csücskéből is eljöttek a mérkőzésekre. A magyarok lakta járásokból is érkeztek szurkolók a szlovák válogatott párharcaira. Ez felemelő érzés, összetartásra utal. És a jövő? Milyennek ígérke­zik? A szlovák futball lépésről lépés­re közelít az európai elithez. A sportág infrastruktúráján azonban mielőbb javítani kell. Korszerű nemzeti stadionra van szüksé­günk. Mi lesz majd akkor, ha nem tudjuk teljesíteni a FIFA és az UEFA egyre szigorúbb követelményeit? Leégés lenne idegen országban ját­szani hazai meccseinket. A világbajnoki részvétel küszö­béig jutott el védenceivel. Ideha­za viszont csak harmadik lett a válogatott az év csapatainak an­kétjén. Elégedett a helyezéssel? A tények, eredmények ismere­tében azt mondom, a sportújság- írók értik a dolgukat. Részrehaj­lás nélkül igazságos döntést hoz­tak. Hrbatýék a Davis-kupában remekeltek, kis szerencsével a salátástál Pozsonyban maradha­tott volna, így megérdemelten lettek elsők. Az Artmedia a foci­nagyságokat felvonultató csapa­tokkal is lépést tudott tartani. Nagyban hozzájárult sportágunk imázsának javításához. Ráadá­sul jövőre az UEFA-kupában folytatja szereplését. Mi is jól vizsgáztunk, ám csupán beko­pogtattunk a világbajnokságra vezető kapun. Egyelőre zárva maradt előttünk. „Nagyon kiborultam, de már rég feldolgoztam magamban a történteket” (TASR-felvétel) SZLOVÁKIA 2005-BEN Dušan Gabs védencei az el­múlt évben tizenkét mérkőzést játszottak. A mérleg négy győzelem, hat döntetlen és két vereség, 15:13-as gólarány. A találkozók krónikája: Február 9., Larnaka (barátsá­gos): SZLOVÁKIA-ROMÁN1A 2:2, szlovák góllövők: Vittek, Karhan. Március 26., Tallinn (vb-selej- tező): ÉSZTORSZÁG-SZLOVÁ- KIA 1:2, g.: Mintái, Reiter. Március 30., Pozsony (vb-se­lejtező): SZLOVÁKIA-PORTU- GÁLIA 1:1, g.: Karhan. Június 4., Lisszabon (vb-selej- tező): PORTUGÁLIA-SZLOVÁ- KLA2:0. Június 8., Luxemburg (vb-se- lejtező): LUXEMBURG-SZLO- VAKLA 0:4, g.: Németh Sz., Min­tái, Kisel, Reiter. Augusztus 17., Vaduz (vb-se­lejtező): LIECHTENSTEIN­SZLOVÁKLA0:0. Szeptember 3., Pozsony (ba­rátságos): S ZLOVÁKIA-NÉMET - ORSZÁG 2:0, g.: Karhan 2. Szeptember 7., Riga (vb-selej­tező): LETTORSZÁG-SZLOVÁ- KIA 1:1, g.: Vittek. Október 8., Pozsony (vb-selej­tező): SZLOVÁKIA-ÉSZTOR­SZÁG 1:0, g.: Hlinka. Október 12., Pozsony (vb-se- lejtező): SZLOVÁKIA-OROSZ- ORSZÁG 0:0. November 12., Madrid (vb- pótselejtező): SPANYOLOR­SZÁG-SZLOVÁKIA 5:1, g.: Né­meth Sz. November 16., Pozsony (vb- pótselejtező): SZLOVAKIA­SPANYOLORSZÁG 1:1, g.: Ho­loško. (sita) Elena Kaliská a természetet és a változatos pályákat szereti a víziszlalomban Trónra készült a sportkirálynő BŐD TITANILLA Idén teljessé tette éremgyűjte­ményét, s immár világbajnoki arannyal is büszkélkedhet. Ráadás­ként megnyerte a Vüágkupát és a klubok Európa-bajnokságát. Elena Kaliská ugyan egy hajszállal lema­radt az év sportolója címről, de to­vábbra is méltán a szlovák sport ki­rálynője. Hogyan jött össze az első vb- arany? A kezdet nem igazán volt jó, vol­tak megingások, gyengébb ered­mények, de a befejezés meglepően jól sikerült. Nagyon örülök, hogy a szezon végén megnyertem a világ- bajnokságot, jövőre pedig azon le­szek, hogy továbbra is ott maradjak a trónon. Nehezebb volt olimpiai baj­nokként versenyezni? Jobban odafigyeltek önre az ellenfelek? Mindenki a legjobb eredményt várta tőlem, csak a győzelmet tar­tották elfogadhatónak, és termé­szetesen ezt a nyomást én is érez­tem. De próbáltam ezzel megbir­kózni, s a szezon végén sikerült is. Hogyan lehet elfeledkezni a nyomasztó elvárásokról? Ha kedves emberek vesznek kö­rül, és egészséges vagyok, akkor jó a hangulat, s előbb-utóbb jön az eredmény. Már mindent elért, amit ebben a sportban el lehet érni. Mi moti­válja még? Szeretem ezt a sportot, s amíg jól teljesítek, addig szívesen fogom csi­nálni. A csúcson maradni nem egy­szerű, s ez is egy ösztönző erő. Min­den évben nő a konkurencia, új és új arcok jelennek meg, s csak raj­tam áll, hogy felveszem-e velük a versenyt vagy befejezem. Mit szeret a leginkább a vízi­szlalomban? A természetet. Minden pálya más és más, sokféle vízzel találko­zunk. Nem mindig ugyanazon a fo­lyón versenyzünk, s ez a változatos­ság nagyon kellemes. Azt is élve­zem, hogy új emberekkel ismer­kedhetek meg, barátkozhatok össze, s mindig jól el tudunk be­szélgetni. Melyik pályát kedveli a legjob­ban? Minél nehezebb, annál jobb! Szeretem az athéni pályát, ahol megnyertem az olimpiát, de termé­szetesen a dunacsúni is a szívem­hez nőtt. Az olimpia óta már hozzá­szokhatott, hogy nemcsak a kajakban, hanem a társasági eseményeken is meg kell jelen­nie... Ezek az alkalmak nagyon jók ar­ra, hogy más területen is ismeretsé­geket kössek, tapasztalatokat sze­rezzek. Immár hagyományos részt­vevője az év sportolója gálaestjé­nek. Még az eredményhirdetés előtt azt mondta, ha önnek is szavaznia kellene, Dominik Hrbatýra adná a voksát. S tény­leg ő lett a befutó... Ezt úgy értettem, hogy ha nem lennék sportoló, akkor biztosan Dominót választanám. Kicsit azért meglepett, hogy nem sikerült meg­védenem a címet, s csak húsz pont­tal maradtam le róla, de hát min­den az újságírók kezében volt. Hrbatý esetében nagy szerepet ját­szott a Davis-kupa hiss emléke, hi­szen ebben a sorozatban kiválóan teljesített. Megérdemli az an­kétgyőzelmet. Minél nehezebb a pálya, annál jobban érzi magát rajta (SITA-felvétel) Téli olimpiai játékok - 1960 Squaw Valley: feltűnt Ligyija Szkoblikova Karol Divín: ezüstérem a jégen TOMI VINCE Látványos, de hiányos - így jel­lemezhetnénk röviden az 1960-as játékokat. Squaw Valley, az Indi­ánasszony völgye az elképzelhető legjobb körülményeket biztosítot­ta a sportolóknak. Walt Disney rendezte a nyitóünnepséget, az összes sportág képviselőit először itt fogadó olimpiai faluban estén­ként a szórakoztatóipar legneve­sebb csillagai léptek fel. Csakhogy mindez nem változtatott a ténye­ken: az olimpia nélkülözte a bob­versenyeket. LIGYUA ELINDULT. Volt viszont női gyorskorcsolya és biatlon; a vil­lámlányok először léptek jégre, rögtön négy számban. Gyenge do­log volt, tíz országból mindössze 23 futó érkezett a Sierra Névadó­ban megbújó falucskába, és a NOB­ot is sok gúnyos kritika érte ezzel kapcsolatban. Nos ez a „gyenge szám” indította útjára a téli olimpi­ák egyik legnagyobbikát, Ligyija Szkoblikovát. Cseljabinszk szőke tanítónője négy számból kettőt nyert. Egy olimpiával odább, Innsbruckban mind a négyet. AMERIKAI HOKIHAJRÁ. Nem nyert viszont aranyat Kanada ho­kicsapata. Mert Squaw Valley az amerikaiak nagy tornája volt. Az uborkaorrú Christian fivérek ve­zetésével 3:2-re verték a Szovjet­uniót, majd a tulajdonképpeni döntőben 2:l-re Kanadát. De előtte, majdnem botlottak egyet. A csehszlovákok elleni meccs utolsó harmadában 3:4-es vesz­tésre álltak. Aztán a sportág törté­netének legfantasztikusabb hajrá­ja következett: az amerikaiak győztek 9:4-re! A hatszoros olim­piai bajnok Kanada pedig évtize­dekre eltűnik a süllyesztőben. FUTNI ÉS LŐNI. 1960-ban olim­piai sportág lett a téli vadászat, a biatlon. Lényege: a versenyzők 20 küométert futnak, közben a táv 4- 4 pontján 5-5 lövést adnak le álló célpontra. A hibákat aztán időn­ként értékelik, és hozzáadják a fu­tóteljesítményhez. Squaw Valley- ben például még kétperces időbír­ságot jelentett egy-egy hibás lövés, így lehetett olimpiai bajnok a svéd Klas Lastander. A szikár erdész ugyan csak gyenge közepes futó­nak számított, de kitűnően lőtt, ő volt az egyetlen, akinek minden lö­vése célba talált. Az ügy akkor aranyérmet ért, s heves tiltakozás­ra késztette a mezőnyt. Később meg is változtatták a szabályokat, mérsékelték az időbírságot. CSALÁDI ÜGY. Európa először nem szerzett elsőséget műkorcso­lyázásban. Karol Divín, a kétsze­res kontinensbajnok a kötelezők után 22,5 ponttal vezetett, de nem tudta megtartani előnyét, ezüstérmes lett. A műkori családi ügynek számított: a férfiaknál Da­vid Jenkins, az 1956-os bajnok Hayes Jenkins testvére győzött (fantasztikus kűrt futott, zenére ugrotta a tripla Salchowot és a Rittbergert), a nőknél pedig a hat­szoros világbajnok Carol Heiss, David jövendőbeli sógornője. ÖTKARIKÁS KRÓNIKA HOL; MIKOR: Squaw Valley, 1960. február 18-28. INDULÓK: 30 ország 665 sportolója (144 nő) SPORTÁGAK/VERSENYSZÁMOK: 6/27 SZLOVÁK INDULÓK: 4 MAGYAR INDULÓK: 3 (CSEH) SZLOVÁK ÉRMESEK - ezüst: Karol Divín (műkorcsolya) MAGYAR ÉRMESEK:­« « « « « « i « I I I I I I < í í

Next

/
Oldalképek
Tartalom