Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-30 / 300. szám, péntek
Közélet ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 30. 2 RÖVIDEN Bulgáriába csak bejelentőlappal Pozsony. A jövő év elejétől minden Bulgáriába utazónak be kell jelentenie tartózkodási helyét az illetékes helyi szerveknek. Ez az intézkedés a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden külföldinek ki kell töltenie egy bejelentőlapot, amelyen fel kell tüntetnie az átmeneti szállás címét. Az országon áthaladók 24 órára mentesülnek a kötelezettség alól. (SITA) Többen vannak, akik büszkék az országra Pozsony. Tíz százalékkal nőtt a Szlovákiára büszkék aránya az utóbbi két évben az IVÓ társadalomkutató intézet felmérése szerint. 2003-ban csak 49 százalék volt büszke az országra, két év alatt ez az arány 59 százalékra nőtt, a kritikusok aránya ellenben 43 százalékról 39-re csökkent. A felmérés tanúsága szerint a legbüszkébbek az egyetemi végzettséggel rendelkezők, valamint az SDKÚ, a Szabad Fórum és a KDH választói. (SITA) Fontos a folytonosság a fejlődésben Pozsony. Mikuláš Dzurinda kormányfő nem akatja, hogy Szlovákia fejlődése ellentétes irányt vegyen 2006 után. Dzurinda kifejtette, fontos a folytonosság az ország fejlődésében. A kormányfő szerint a töretlenségre garancia lenne a KDH, az SDKÚ és az MKP koalíciója. (TASR) Ki szállítsa a politikusokat? Pozsony. Vladimír Palkó belügyminiszter szerint továbbra is a tárcája hatáskörében kellene maradnia a közéleti személyiségek szállításának. Juraj Ližka védelmi miniszter korábban kijelentette, Szlovákia a NATO egyetlen tagországa, ahol a hivatalos utakat a belügyminisztérium bonyolítja. Palkó szerint az intézkedésnek gyakorlati okai vannak, a tárcának ugyanis egyébként is szüksége van a légi járművekre, különösen a helikopterekre. (TASR) Felmérés: átlagos esztendő volt Pozsony. Az ország lakossága szerint átlagos évet hagyunk magunk mögött - derült ki az MVK közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 40 százaléka osztja a többség véleményét. A válaszadók 37 százaléka szerint többé-kevésbé rossz évet zártunk, 22 százalék kellemes emlékekkel tekint majd vissza 2005-re. (TASR) A média munkáját lényegesen nehezíti a cikkely Bűntett rejtett kamerával ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bűncselekménynek számít az új évtől a rejtett kamera használata, s az így szerzett értesülések hasznosítása. A januártól hatályos új büntető törvénykönyvbe ez az újdonság a Roman Vavrík (SDKÚ) köré csoportosuló képviselők kezdeményezésére került, s javaslatukat azzal indokolták, hogy az illegális megfigyelések ellen hatékonyabban kell harcolni. Dániel Lipšic igazságügyi miniszter azonnal hangosan bírálta a média munkáját lényegesen nehezítő cikkelyt. Eszerint ugyanis akár rács mögé is kerülhet az az újságíró, aki titokban feljátszott beszélgetést tesz közzé, vagy rejtett kamerával rögzíti, amint egy rendőr csúszópénzt fogad el egy szabálysértő sofőrtől. A szakminiszter még a törvény hatálybalépése előtt megpróbálta kiemelni ezt a részt a Btk.-ból, ám tervezete megbukott a törvényhozásban. Az új büntetőjogi kódexek eredetileg a kompromisszumok kompromisszumaként születtek, s a honatyák egy csoportja azért szavazta meg, mert benne volt a kandikamerás rész. Ezért utólag sem akartak hallani a vitatott paragrafus eltörléséről. Jogászok állítják, ha a média a rejtett felvételek közzétételével valóban bűncselekményre vagy egyéb törvénysértésre mutat rá, nincs mitől tartania. Büntetés csak akkor fenyeget, ha valaki magánéletét indokoladanul üyen eszközökkel teregetik ki. Ha a Btk. már korábban is tartalmazta volna ezt a cikkelyt, Pavol Ruskót, az ANO elnökét is felelősségre vonhatták volna, amiért titokban rögzítette beszélgetését Iveta Henzé- lyová független képviselővel, amint éppen azt ecsetelte, hogy valakik pénzt kínáltak neki. Elméletileg ugyancsak büntetőjogüag felelősségre vonhatták volna azt a televíziót is, amelyik riport-összeállításában felhasználta a korrupt rendfenntartókról rejtett kamerával készített felvételeit, vagy amikor az egyik adó közölte, amint a politikusok üledenül beszéltek egymásról. Ugyanígy leplezték le riporterek azt a fogorvost, aki szexuálisan zaklatta betegét, (-sza) Januártól már nem készülhet rejtett kamerás felvétel, ha az autós esetleg olyan rendőrbe ütközik, aki csúszópénzért hajlandó szemet hunyni bármi fölött (TASR-felvétel) Nagyon jelentős korrupcióellenes fegyvernek tartják, ám az fordítva is elsülhet Vége a bérbarkochbának Pozsony. Januártól nyilvános az államigazgatásban és az önkormányzatoknál dolgozók fizetése. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vagyis aki az új esztendő első munkanapján aziránt érdeklődik, mennyit keresnek például az újonnan megválasztott regionális képviselők, vagy a polgármester bérét szeretné tudni, az illetékes hivatalban kötelesek elárulni. Ugyanígy nem szabad eltitkolni a miniszteri tanácsosok, részlegvezetők, szóvivők, különböző hivatalnokok jutalmának a nagyságát. A közérdekű adatok közzétételéről szóló törvény e részét a civil szervezetek fontos korrupcióellenes fegyvernek tartják, ám a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása szerint akár visszafelé is elsülhet. A januártól hatályos rendelkezés alapján ugyanis az egyszerű alkalmazottak, a takarítónők, sofőrök, tanárok fizetését is nyilvánosságra lehet hozni. Bár például a pedagógusokra törvénybe foglalt bértarifa-táblázatok vonatkoznak, a mozgó bér változó, s néhol ez konfliktusforrás lehet. A társulás szerint üyen esetekben mindenképpen érvényes a magánélethez és az adatvédelemhez való jog. A parlament azonban úgy döntött, akinek nincs rejte- getnivalója, nincs mitől félnie, és az új lehetőségben rejlő kockázatok elhanyagolhatóak ahhoz kéÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ma lép életbe a második világháború után, pontosabban 1948 és 1954 között, nemzetiségi hovatartozásuk vagy politikai szerepvállalásuk miatt kényszermunkára hurcolt személyek kárpótlásáról szóló törvény módosítása, mely meghosszabbítja a kérvények benyújtására rendelkezésre álló időt. A 2004-ben elfogadott jogszabály eredetüeg 2005. december 31-éig adott időt az érintetteknek a kárpótlásra vonatkozó igényük benyújtására, a módosítás ezt a pest, így mennyivel átláthatóbb lesz az önkormányzat. Korábban ugyanis a helyi képviselők sok helyen zárt ajtók mögött szavazták meg maguknak és a polgármesternek a jutalmat. Az információ megtagadása kihágásnak minősül, amiért akár 50 ezer korona büntetést is kiszabhatnak. 2006. január 2-ától nyilvánosságra kell hozni az azzal kapcsolatos információkat is, hogy kihatáridőt 2006. június 30-ig tolja ki. A kérvényeket a védelmi minisztériumba kell benyújtani. A kényszermunkára hurcoltaknak minden megkezdett hónap után 1500 korona jár, ebbe az időszakba beleszámít az az idő is, amelyet az úgynevezett műszaki segédzászlóaljba besorozottként töltöttek. A módosítás pontosabban meghatározza azt is, ki volt abban az időszakban „politikaüag megbízhatatlan”. Ilyennek számít például az, aki a munkatáborba való besorolás előtt illegális határátlépés miatt ült börtönben, vagy nem értett egyet az erőszakos kőinek a tulajdonába kerül az állami és önkormányzati vagyon, valamint a közhasznú intézmények. Az új tulajdonos személyes adatait is hozzáférhetővé kell tenni. A lezáratlan ügyekről továbbra is lehet információkat kérni, aminek a tervezett beruházások, építkezések, fakivágások kapcsán van jelentősége, amikor utólag a polgárok már nem sokat tehetnek, (sz. a.) lektivizálással, esetleg amiatt üldözték, mert nem teljesítette a mezőgazdasági termények beszolgáltatására vonatkozó előírásokat. Ez a kárpótlás egyszeri támogatás: minden munkatáborban vagy segédzászlóaljban eltöltött hónap után 1500 korona jár. A 25. hónaptól a támogatás 2000 koronára emelkedik, az össz- támogatás azonban nem haladhatja meg a 60 ezer koronát. Ha az érintett már nem él, házastársa is kérvényezheti a kárpótlást, ám csak a megítélhető összeg felét kapja meg. A támogatás adó- és járulékmentes, (lpj) Transpetrol-privatizálás Újabb orosz érdeklődő Moszkva. A MÓL egyik nyugatszibériai partnere, a Szevero- Zapadnaja Nyeftanaja Gruppá is pályázik a Transpetrol vezetéküzemeltető 49 százalékára, sőt 40 mü- lió doüárral többet kínált érte, mint versenytársa, a szintén orosz Russz- nyeft - jelentette a Kommerszant tegnapi száma. Konkrétan a csoport 250 millió dollárt kínált a Barátság olajvezeték szlovákiai szakaszát üzemeltető Transpetrol 49 százalékáért a Jukosznak. A Russz- nyeft csak 210 millió dollárt ajánlott a pakettért, amelyet a Jukosz 74 millióért vett 2002-ben. A Jukosz a többet ígérő cégnek adná el a Transpetrol-pakettet, a szlovák kormány viszont a Russznyeftet részesítené előnyben, amely élvezi az orosz kormány támogatását, és jelenleg is exportál olajat a Barátság csővezetéken át. (MTI) Visszatartott fizetések Martin Frone fenyegetése Pozsony. Minisztériumi ellenőrzés fenyeget néhány iskolafenntartó önkormányzatot. Martin Frone, az oktatási tárca vezetője figyelmeztetett, az iskolákat működtető települési vezetőknek az év végéig kell kifizetniük a pedagógusi bérkeret 20 százalékát, melyet év közben az érvényes jogszabálynak megfelelően visszatarthattak. Ha az önkormányzttok az utóbbi kötelességüket elmulasztják, a szaktárca ellenőrzést rendel el náluk, jelentette be Frone. A miniszter szerint egyes megyékben az említett összegeket éppen a helyhatósági választások előtt folyósították. Ezzel ugyan nem sértettek törvényt, a korrektség szabályait azonban felrúgták. Az érintett régiókban mindez akár a voksolás eredményeit is befolyásolhatta, fűzte hozzá, (s) Frone ellenőrzi a (kifizetéseket (Képarchívum) MEGKÉRDEZTÜK Kész nyilvánosságra hozni, hogy mennyi a fizetése? Basternák László, Ógyalla polgármestere: Számomra ez nem jelent gondot, mivel az önkormányzat dönt róla. Az ülések eddig is nyilvánosak voltak, sőt a városi televízió is közvetíti őket. A beosztottak fizetésének nyilvánosságra hozatalát viszont már nem helyeslem, de mivel a törvény előírja, ezt is tiszteletben tartom. Az információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény módosítása csak a vezető beosztású alkalmazottak fizetésének nyilvánosságra hozataláról rendelkezik. Ezt a részt kifogásolja? Azért nem tartom ezt szerencsés rendelkezésnek, mivel az irányító funkcióban lévő emberek is rendes munkaszerződés alapján végzik munkájukat. A polgármestert viszont választják, így esetében érthető, hogy a fizetésének összege a nyilvánosságra tartozik. Akár most is elárulná? Várjuk meg a januárt. A konkrét összeg azonban megtalálható a polgármester fizetéséről rendelkező önkormányzati határozatban, mely bárki számára hozzáférhető a város honlapján, (lpj) Nemzetiségük vagy politikai meggyőződésük miatt kényszermunkára hurcoltak Nyárig kérvényezhető a kárpótlás Volt tanácsadás a kerületi bíróságokon, ám az új évtől kezdve meglesz az eddig hiányzó törvényes keret is Fizetni kell az ingyenes jogsegélyszolgálatért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Januárban hatályba lép az első törvény az ingyenes jogsegélyszolgálatról. A szolgáltatás díjmentes is, meg nem is: aki igénybe akatja venni, annak jelképes 150 koronát kell fizetnie. Az elmúlt hat évben már folyt tanácsadás a kerületi bíróságokon, ám az új esztendőtől kezdve ehhez meglesz az eddig hiányzó törvényes keret is. 2006-tól az igazságszolgáltatás terén több változást vezetnek be. Év elején hatályba lép a büntetőjogi reform is, s az új kódexektől azt remélik, gyorsul az igazságszolgáltatás. Ugyanakkor mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk azoknak, akik pereskedni szeretnének. Számos illeték emelkedik, s többen kifogásolták, hogy olyasmiért is többet kell majd fizetni, ami nagy részben érinti az egyszerű polgárokat. Például a válóper kétszer any- nyiba fog kerülni, s a vagyonelosztási eljárás lefolytatása is drágul. Az igazságügyi minisztérium a kritikára reagálva leszögezte: az emelés egyik célja, hogy az embereket leszoktassák a fölösleges pereskedéstől, s bíznak a peren kívüli megegyezés elteijedésében. Ha mindenképpen bírósághoz kell fordulni, a rossz szociális helyzetűek kérhetik az illetékek elengedését. A szegényeknek próbálnak segíteni a jogsegélyközpontokkal is. Az irodák lényegében a jelenleg működő kerületi tanácsadók helyett fognak működni, s a lakosok hazai és nemzetközi, kereskedelmi, család-, munka- és polgárjogi ügyekben egyaránt fordulhatnak hozzájuk. Csak azoknak érdemes felkeresniük, akik családjának az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a létminimum 1,4-szeresét, ami a norma hatályba lépésekor 6622 koronának felel majd meg. A központban 68 jogász fog dolgozni, s létrejön egy bizottság, mely ellenőrzi, a kérvényező valóban anyagi szükséghelyzetben van-e. A központ főleg tanácsadással foglalkozik majd, azaz munkatársai eligazítják a polgárt, ügyével hova érdemes fordulni, van-e esélye sikerre, megéri-e pereskedni. Ezenkívül közreműködnek a peren kívüli megegyezésekben, segítenek megfogalmazni a bírósági beadványokat, panaszokat, hiszen egy átlagpolgár nem tudja, müyen cikkelyekre, törvényekre kell hivatkozni, müyen formai követelményeket kell teljesíteni. A központ jogászai a bíróság előtt is képviselhetik ügyfelük érdekeit, ám ha elveszítik a pert, a bírósági tárgyalás költségeit a polgárnak kell térítenie, (sza) Miért kérik el a jelképes 150 koronát? Pozsony. A „díjmentes” jogsegély azért kerül 150 koronába, hogy kizárólag azok vegyék igénybe, akik bonyolultabb segítségre szorulnak: a családi költségvetést ez túlzottan nem terheli meg, viszont a megrögzött pereskedőket elriaszthatja. Még így is megéri a központhoz fordulni, mert a védőügyvéd ennél lényegesen többet számlázna. Az első konzultáció legfeljebb egy óráig tarthat, s már ekkor ki kell fizetni a 150 koronát. Az elmúlt hat évben csaknem 50 ezren vették igénybe a jogsegélyszolgálatot, (sz-a)
