Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-28 / 298. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. december 28., szerda 2. évfolyam, 52. szám Az úri hímzés egyik válfaja a csomós hímzés, amely nem a hagyományos lapos öltésekkel tölti ki a teret, hanem apró csomókkal, amelyek a „gyöngysorokká” állnak össze Egy majdnem elfeledett hímzéstechnika újjáélesztése Mintha megannyi apró fe­hér gyöngy sorakozna egy­más mellett a fehér vász­non, s cikornyás vonalak­ban kanyarognak, vagy le­veleket, tulipánokat, szegfűket, gránátalmákat formáznak. A gömöri cso­mós hímzéssel készült térí­tők, falvédők, párnahu­zatok, sőt, még a függönyök és a ruhadísz is rendkívül fi­nom, tetszetős és elegáns stílust képviselnek. KOVÁCS ÁGNES A közelmúltban Gömör ma­gyarországi szeletében olyan ki­advány látott napvilágot, amely a gömöri csomós hímzés történeti és technikai ismereteit foglalja össze, s a könyv melléklete eredeti méretben készült mintarajzokat is közöl, melyeket részben megtalált darabok szerint másoltak le, rész­ben pedig a könyv szerzője, Eper­jesi Lászlóné Paranai Mónika ter­vezett a hagyományos motívum­kincsből építkezve. A könyv meg­jelenése többek között köszönhető a gömörszőlősi ökológiai központ­nak, pontosabban É. Kovács Lász­ló nyugalmazott tanítónak, aki né­hány évvel ezelőtt Magyarország talán legkisebb, és kihalásra ítélt településén, Gömörszőlősön kul­turális és néprajzi központot ho­zott létre, amely hozzásegített a fenntartható fejlődésért ügyködő ökológiai központ kialakításához. A kiadványt bemutató Bodnár Mónika, a putnoki Gömöri Múze­um igazgatója a magyarországi és szlovákiai múzeumokban kutatva kereste a csomós hímzésű darabo­kat, a tiszafüredi és mezőkövesdi múzeumon kívül azonban egye­bütt nem járt sikerrel. Úri hímzés úrnál és parasztnál A csomós hímzés sokkal régebbi technika, mint az a 18. századi le­pedőszél, amelyet megtaláltak, bár ezt később párnahuzattá alakítot­ták át. A motívumok sokban emlé­keztetnek a templomi textíliákon lévő vagy templomi falfestészetben használt díszítéshez. A régi stílusú népművészethez tartozó darabok templomokban maradtak fönn, az újabb stílusú népművészetben pe­dig a népi és az úri már csak az ol­csó vagy a drága alapanyagban kü­lönbözött, a motívumkincs meg­egyezett. Magyarország sajátos szerepet töltött be a különféle kul­túrák találkozásánál, hiszen a 15-16. században itt futott össze a török hatás keletről és a reneszánsz hatás nyugatról. Ennek ötvözete az a sajátos, csak itt használatos motí­vumvilág, amit úri hímzésnek ne­veznek. Ez megtalálható török kori kerámia darabokon, templomi tex­tíliákon és a viseletek díszítésén. A csomós hímzés Az úri hímzés egyik válfaja lett a szóban forgó csomós hímzés, amely nem a hagyományos sima, lapos öltésekkel tölti ki a teret, ha­nem apró csomókkal, amelyek a optikailag apró felfűzött vagy egy­más mellé rakosgatott gyöngy­sorokká állnak össze. Bár a vegyes hímzéstechnikák között gyakran találkozhatunk a csomós hímzés­sel is (például a vagdalásos vagy a vert csipke mellett), de tiszta elő­fordulása meglehetősen ritka. Persze, az sem mindegy, milyen motívumot akarunk a csomós hímzéssel kivarrni. Leggyakrab­ban szegfű, gránátalma, tulipán, rozetta jelenik meg, de aki igazán hű akar lenni a mintakincs tiszta­ságához, annak ügyelnie kell arra is, hogy melyik motívumot tölti ki az apró „gyöngyökkel”. Ezért nyújtanak nagy segítséget a Gö­möri csomós hímzés című könyv mellékletében található rajzok, hogy eredeti, vagy a kutató által szakszerűen megtervezett mintát hímezhessünk. A könyv nemcsak a kezdő, de a gyakorlott hímzők­höz is szól. A könyvet megjelente­tő pályázat része a hímzőtanfo­lyam is, amelyet a jövő év elejétől öt alkalommal tartanak Putno- kon. A könyv szerzője, aki már 25 éve foglalkozik ezzel a hímzéssel, s több díjnyertes munkát is készí­tett, a bemutatón megtanította az érdeklődőket a csomós hímzés alapjaira. 2000-ben Paranai Mó­nika megkapta a Népművészet If­jú Mestere elismerést, egy évvel később pedig a Népi Iparművész címet. A mintakincs keleti és nyugati motívumokból építkezik Paranai Mónika a hímzés technikáját magyarázza Mintha megannyi apró gyöngyszemből állna össze a minta (Szabó Ottó felvételei) Az oktatási intézmények felújítására és a határon átnyúló kulturális kapcsolatok ápolására is költhetnek a magyarországi Szülőföld Alapnak köszönhető támogatásból Hétmillió forint Nagytárkánynak LECZO ZOLTÁN Nagytárkány. A Tisza-parti köz­ség a magyarországi Szülőföld Alapból különböző sikeres pályáza­tok útján több mint hétmillió forint támogatáshoz jutott. Az óvoda fel­újítására 350 ezer forintot, a torna­terem modemizálásár a 300 ezret, a helyi magyar alapiskola kémiai és fizikai laboratóriumának felszere­lésére pedig 200 ezer forin­tot kaptak. Kopasz József polgármester elmondta, ezeknél az összegeknél jó­val többet - mintegy 6,2 milliót - fordíthatnak a határon átnyúló kul­turális kapcsolatok ápolására. Nagytárkány néhány éve a ma­gyarországi Felsőtárkánnyal e- gyüttműködési szerződést kötött, később ez adta az ötletet ahhoz, hogy a kétoldalú kapcsolatokat to­vább bővítsék. Megalakult a Tárká­nyok Társulása, mely hat hasonló nevű települést tömörít: a szlováki­ai Kis- és Nagytárkányt, az erdélyi Kőröstárkányt, a Heves megyei Felsőtárkányt és Mezőtárkányt, va­lamint a Komárom-Esztergom me­gyei Tárkány községet. Az idén au­gusztusban az erdélyi Kőröstár­kányban rendezték meg a Tárká- nyok Találkozóját. Az elmúlt éven a találkozónak Mezőtárkány adott otthont, két évvel ezelőtt a nagytár- kányiak, előtte pedig a felsőtárká- nyiak voltak a házigazdák. A pol­gármester szerint azért fontosak ezek a találkozók, mert általuk fejlődhetnek a határokon átívelő kapcsolatok, sőt közös kulturális rendezvények szervezésére és egy­más hagyományainak megismeré­sére is alkalom nyílik. Az elnyert tá­mogatásból Nagytárkányban jövő­re gyermektábort rendeznek, ahol a társulás községeiből származó fi­atalokat látják majd vendégül. Szá­mukra a szervezők színes program­ról gondoskodnak, a gyerekek kézműves mesterségeket tanulhat­nak, illetve a rendezvényre meg­hívják a községek népművészeti együtteseit is. Az összeg legna­gyobb részét azonban Nagytár­kányban a falusi turizmus fejleszté­sére fordítják, ebből a pénzből egy helyi ingadanban 40 férőhelyes szálláshelyet alakítanak ki. Kopasz József azt is elmondta, az óvoda felújítására és az oktatási intézmé­nyek korszerűsítésére a támogatási összegeknél többet költenek majd. Erre a célra a község saját költség- vetéséből különít el pénzeket. N agytárkányban jövőre gyermektábort rendeznek. A Tárkányok Találkozóján a mült éven a hat község polgármestere együttműködési szerződést írt alá (Szabó Bernadett felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom