Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-23 / 296. szám, péntek

ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 23. Kultúra - hirdetés 9 Kiss Csabával és Suzanne-nal a somorjai At Home Gallery jubileumáról és közös karácsonyaikról „Együtt örülünk ünnepeinknek” Kiss Suzanne, Noé és Csaba karácsonyfa-díszítés előtt Vancouverben (Alastair Moore felvétele) Fennállásának 10. évfordu­lóját ünnepelte ebben az év­ben a somoijai At Home Gallery, amely nevét arról kapta, hogy Kiss Csaba és Suzanne az első kiállításo­kat még a saját lakásukban rendezték, és csak később „költöztek át” a kulturális rendezvények az évek során fokozatosan felújított zsina­gógába. MISLAY EDIT A jubileum kapcsán a kezdete­ket is felidéztük Csabával és Su- zanne-nal, ám ezúttal az általuk vezetett magángaléria mellett a magánéletük is terítékre került. Egészen pontosan az, mit jelent számukra a karácsony, milyen ez az ünnep az ő családjukban, ahol két világ, két kultúra találkozott egymással. Sok-sok lépés a hátuk mögött Kell hozzá egyfajta „merész megszállottság”, hogy két huszon­éves fiatal magángaléria alapításá­ra adja a fejét. És persze kell hozzá kitartás, erő, türelem, nyitottság, optimizmus és sok-sok munka is. Kell az a belső késztetés, hogy olyan dologgal foglalkozzanak, amivel szellemiekben gazdagíthat­ják azt a közösséget, amelyben él­nek. Nem vállalkozom most arra, hogy az elmúlt 10 év valamennyi rendezvényét felsoroljam, talán elég ennyi: oroszlánrészük van ab­ban, hogy Somoija neve a határo­kon túl sem cseng ismeredenül. Amikor egy régebbi beszélgeté­sünk alkalmával arról faggattam őket, honnan merítették a bátorsá­got, hogy egy ilyen vállalkozásba belefogjanak, Csaba egy távol-ke­leti mondással válaszolt: a leg­hosszabb út is az első lépéssel kez­dődik. Tíz év alatt rengeteg lépést tettek meg az általuk választott úton. Talán olyan sokat, hogy az az első lépés már a múlt ködébe ve­szik. Vagy mégsem? , Az első kiállításunkra meglepő­en nagy számban jöttek el - emlé­kezik vissza Csaba. - Nagy igyeke­zettel ideiglenes gardróbot is ké­szítettünk a vendégeknek, ám az a sok kabát súlyától leszakadt. Érde­kes érzés volt beengedni az első »idegen« látogatót, aki becsenge­tett hozzánk. Megtiszteltetésnek vettük, hogy valamit meg tudunk osztani másokkal. Abban az idő­szakban egyébként a politikai helyzet miatt nem volt probléma- mentes a kulturális élet. A mečiari érában rengeteg vezető személyi­séget távolítottak el állami galériák éléről. Ekkor még persze meg sem fordult a fejünkben, hogy 1996-98 között a mi kis galériánk lesz az egyedüli szabad szlovákiai művé­szeti központ, amelynek munkájá­ba az állami apparátus nem tud be­leszólni.” Csaba sikerként könyveli el, hogy az eltelt évek alatt a zsina­góga visszakerült a város köztuda­tába, és kulturális központtá vált. A jubileum alkalmából egy színes katalógust adtak ki, amely a galé­ria utóbbi öt évének eseményeit foglalja össze. Élet - művészetközeiben De miért éppen galériát akar­tak? És egyáltalán: el tudnák-e képzelni, hogy valami mással fog­lalkozzanak? „Gyerekkoromban rajztanár édesapám, később kép­zőművész bátyám által a napi élet­hez tartozott a művészet - mondja Csaba. - Suzanne édesanyja Lon­donban végzett zeneművészeti egyetemet, így ő is művészetkö­zeiben nőtt fel, és továbbra is meg­határozza, kitölti az életünket. Rengeteg érdekes emberrel talál­kozhatunk, annak ellenére, hogy egy kisvárosban élünk, a hozzánk érkező művészek által a világ nyi­tottabbá vált számunkra. Nem iga­zán tudom most elképzelni, hogy lenne izgalmasabb dolog, amivel foglalkozhatnék.” Suzanne és Somoija Arról, milyen változást hozott az életébe, hogy Csabával összekötöt­te az életét, és Kanadából Somotjá- ra költözött, Suzanne így vall: „Rengeteg élménnyel és tapaszta­lattal lettem gazdagabb, amelyek­ben nem lett volna részem, ha Ka­nadában maradok. Más nézőpont­ból látom az életet. Megtanultam becsülni olyan dolgokat, amelyeket az emberek a világ sok részén ma­gától értetődőnek tartanak, mint például a szabadság, az emberi jo­gok, vagy a jólét. Megtanultam ér­tékelni továbbá az európai szemlé­letmódot, azt a fajta kreativitást, amelyet a nem mindig ideális élet- körülmények hívnak elő az embe­rekből.” A honvággyal természete­sen meg kell küzdenie, nem köny- nyű távol a szeretteitől élnie. Amit még nagyon hiányol: „Az a mul- tikulturalizmus, amely Kanadát jel­lemzi, és amely gazdagítja, tolerán- sabbá és kellemesebbé teszi az ot­tani társadalmat.” Közös karácsonyok Suzanne más kontinensről, más vallással érkezett Somotjára. Azt, hogy milyenekké formálódtak az évek során közös karácsonyaik, Csaba így foglalja össze: „Suzanne maláj származású, buddhista val­lásban nőtt fel, amely a világ talán egyik legtoleránsabb vallása, így a kultúráink közti különbség nem volt akadály. Együtt tudunk örülni egymás ünnepeinek, főként, hogy Suzanne ugyanúgy hagyományok­kal együtt ünnepelte a karácsonyt, mint mi, keresztények. Persze azért Kanadából, nyugati társadalomból érkezve más zenei világgal, ételek­kel, szokásokkal gyarapította az életemet. Megtanított arra, hogy a karácsony ne legyen csak család­centrikus, a barátok is éppúgy ré­szei a szeretet ünnepének.” Az igazi ajándék: Noé „Tavaly megszületett Noé, és az­óta feje tetejére állt az életünk - meséli Suzanne. - Sokkal kevesebb az időnk, de Csaba családja sokat segít, nekik köszönhetően továbbra is végezni tudjuk a galéria körüli te­endőket. Úgy tűnik, Noé is nagyon élvezi a vendégek társaságát, akik ellátogatnak hozzánk.” Csaba hoz­záteszi: „Noé igazi isten ajándéka számunkra, vele lett teljes az éle­tünk. A kisfiúnknak az idei kará­csony lesz valójában az első, tavaly még nagyon pid volt. Szeretnénk, ha igazán szép lenne számára, és szeretetben, békességben telne.” Az ünnepi menü „Ha Somotján töltjük a kará­csonyt, a menü halászlé és gombás­mandulás pisztráng krumplisalátá­val - árulja el Csaba. - Kanadában Suzanne családjának is halászlével kedveskedem szentestén, ez az én feladatom. Pidt más, mint a hazai, a lazac dominál benne a ponty mel­lett. Ezt Vancouverben próbáltam ki először, nagyon finom, és azóta a somoijai halászlét is hasonlóan ké­szítem.” Suzanne a kédakiság mar­gójára még megjegyzi: „Nem egy­szerű két különböző vüágban, egy­szer Kanadában, másszor Somotján élni. Azt szeretnénk azonban, ha a kisfiúnk mindkettőnk családjával fo­lyamatosan kapcsolatban lenne. ” Karácsonyi játék a T-Mobile-al 2 millió koronáért! A mobil szolgáltatók azon versen­genek, ki kínál jobb vagy érdeke­sebb ajánlatot vásárlóinak. Való­színűleg a győzelmet idén is a T-Mobile fogja magának kivívni, mivel az év végére még egy kelle­mes meglepetéssel rukkol elő. Egy ügyfélnek ugyanis lehetősége nyí­lik 2 000 006 koronát nyerni. Az évfordulókat meg kell ünnepel­ni, így gondolja a T-Mobile is, amely várhatóan éppen a karácsonyi ün­nepek alatt köszöntheti kétmilli­omodik ügyfelét. Ebből az alka­lomból a magenta színű operátor különleges játékot szervezett, melynek boldog győztesére pon­tosan 2 000 006 korona vár. A újévi jókívánságok így egy szerencsés ügyfél számára valóra válnak. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki 2005. december 16-tól 31-ig előfizet a T-Mobile-nál 55Viac, Relax 60, illetve magasabb tarifacsomagjaira. A szerencsés nyer­test közjegyző jelenlétében, január 4-én sorsolják ki. A játékszabályok­ról bővebben a www-t-mobile.sk weboldalon olvashatnak. A kétmilliós nyereményen túl a T-Mobile igazán gazdag karácso­nyi kínálattal állt elő. Vásárlóinak 12 hónapon át három kiválasztott számra ingyenes telefonálást, SMS- és MMS-küldést tesz lehető­vé, és ehhez még választhatnak a Nekonečné hovory deň és a Neko­nečné hovory večer a víkend cso­magokból, melyek előfizetői két éven át korlátlanul és ingyen hív­hatnak a T-Mobile hálózatán be­lül, munkanapokon 8 órától 18 óráig, illetve munkanapokon 18 órától reggel 8 óráig, és az egész hétvégén. Ráadásul mindenki, aki széles sávon szeretne kapcsolódni az internetre, az most megteheti, a Rýchly internet ugyanis most csupán 299 Sk havonta, Pozsonyt és környékét beleértve. A hab a tortán pedig egy Sony CD-Walk- man, melyet a T-Mobile ajándé­koz bizonyos tarifacsomagok vá­sárlóinak. RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 51. számában feltett kérdésre Csernyus Pál a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Svoboda Terézia diószegi, Sza­bó Eleonóra csatai és Molnár Éva bátorkeszi olvasónk nyerte. Gra­tulálunk! A Pátria rádió háromnapi kínálatából válogathatnak Karácsonyi program MŰSORAJÁNLÓ Karácsony vigíliáján reggel 7 órakor kezdődik az Ünnepi dél­előtt. December 24. délelőttje álta­lában az estére való készülődés je­gyében zajlik. Ehhez a hangulat­hoz próbálunk hozzájárulni a Hét­ről hétre magazin rendhagyó adá­sával. Mit kaptak Szlovákia polgá­rai képzeletbeli karácsonyfájuk alá - erre a kérdésre keresi a választ a Pénz, piac, gazdaság különkiadá­sa. Ezután beszélgetés hangzik el Soóky Évával, aki a Bárka együt­tesről és a mendikálás hagyomá­nyáról szól. Bemutatjuk Ferenczi Éva énekest, majd Écsi Gyöngyit kérdezzük dalokról, mesékről. Szelmencen, a kettéosztott falu­ban jártunk határnyitás előtt. Kossár Lajossal a karácsonyi ízek világában barangoltunk, beszél­gettünk gasztronómiáról, ünnep­ről és hobbiról. 11 órakor jelentke­zik a Délidő különkiadása. Miklósi Péter vendége Burián László atya. 13 órakor a Tékában a szerkesztő Lacza Éva irodalommal foglalkozó családoknál vendégeskedik. Ko­vács Magda író és leánya, Bárczi Zsófia író, egyetemi oktató, vala­mint Tóth Ildikó egyetemi oktató, műfordító és félje, Hizsnyai Zoltán költő beszélnek az ünnepről, sze­retteikről, önmagukról. 13.30-tól Kelj fel, keresztény lélek! címmel néprajzi műsort közvetítünk. Éne­kel és tanít Jáki Sándor Teodóz bencés tanár. A 14 órai hírek után Slágerhullám nemcsak fiatalok­nak. 15.00-tól A kultúra vüágában a szerkesztő Lacza Tihamér egy képzeletbeli utazásra invitálja önö­ket a műemlékekben és szellemi kincsekben gazdag Gömörbe. El­sőként ellátogatunk a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumába, a Brámer-kúriába, ahol Tököly Gá­bor művészettörténész fotóiból nyüt kiállítás, majd dr. Basics Beat­rix művészettörténésszel beszélge­tünk most megjelent könyvéről és terveiről. 16.00-kor hírek, majd Köszöntő. 17 órától hallhatják a Gyertyagyújtás előtt c. stúdiófelvé­telt, amelyben magyar költők kará­csonyi versei alapján beszélgetünk György András református és Zsi­dó János katolikus lelkipásztorral. December 25-én, Nagykará­csony napján egyórás ünnepi reg­gellel kezdődik közvetítésünk. 9 órától karácsonyi református isten­tiszteletet közvetítünk Csicsóról. 10.00-kor hírek, majd a Randevú szerkesztői a már elhangzott sztár- inteijúkból válogatnak. 11.00-tól Z. Németh István Hócompóc bohó­cai című rádiójátékát közvetítjük. 11.40-től megzenésített versek hangzanak el népszerű színészek és a Kormorán együttes előadásá­ban. A déli hírek után meghallgat­hatják Miklósi Péter ünnepi gondo­latait. 13 órakor a Térerőt sugároz­zuk, amely ezúttal az újvidéki, sza­badkai, kolozsvári, marosvásárhe­lyi, lendvai és a házigazda pozsonyi szerkesztőség közreműködésével készült, témája pedig a karácsony a Kárpát-medencében. A 14 órai hí­rek után a Kaleidoszkópban bemu­tatjuk Écsi Gyöngyi lemezét, ame­lyen saját gyűjtésű karácsonyi nép­énekeket ad elő, majd ellátogatunk a komáromi Teátrum Polgári Tár­sulás Gül Baba című zenés játéká­nak bemutatójára. 15 órától közép­európai karácsonyi dalok szólnak több nyelven Szvorák Kati és a Mo­narchia zenekar előadásában. 15.30-kor utazási magazinunk, a Glóbusz jelentkezik. A16 órai hírek után Köszöntő. Vasárnapi közvetí­tésünk a 17.30-kor kezdődő Nap­zártával ér véget 18 órakor. Hétfőn, karácsony második napján is reggel 7 órakor indul adásunk, ünnepi egyórás műsor­ral. 8.30-tól a zenei szerkesztő a barokk zene gyöngyszemeiből vá­logat. 9 órától ünnepi katolikus szentmisét közvetítünk Félből. 10 órakor hírek, majd a Randevú je­lentkezik, amelynek fő témája a karácsony, vendégei pedig Soóky Éva, a pozsonyi Agora iroda veze­tője, Bárdos Ágnes, valamint Sza­bó Ádám, az Előtag zenekar front­embere. 13.30-kor néprajzi össze­állítást közvetítünk a téli szokások­ról. A 14 órai hírek után részletek hangzanak el a Rómeó és Júlia cí­mű musical magyar változatából. 15 órától Csóka Ferenc Földön­kívüli c. rádiójátékát sugározzuk. 16 órakor hírek, majd Kaland az élet c. riportműsorunk különki­adással jelentkezik: a 85 éves Cséplő Ferenc mérnök, publicista, író vall életéről és munkájáról. 17 órától ismert színészek sanzono­kat énekelnek. Karácsony második ünnepén adásunk a Napzártával ér véget 18 órakor, (-szalay-) Nem volt tanácsos varrni, foltozni és kölcsönadni Hagyományok ünnepe MTT-PANORÁMA December 24. számos hiedelem és szokás felelevenítője: régen ezen a napon tilos volt dolgozni, kölcsönadni és -kérni, mert elvitte a gazda hasznát. A gazdaasszony­nak nem volt tanácsos varrni, fol­tozni, mert hályogos lett a szeme, de mosogatni sem volt szabad, mert ezáltal elveszítette szeren­cséjét. Karácsony előestéjén a kite­rített mosott ruha is nagy bajt, be­tegséget hozott a családra a népi hiedelem szerint. Egyes ételek, élelmiszerek, mint például a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a nép­hit szerint sok pénzt, gazdagságot jelentett. A jó háziasszony az ünnepi me­nüt is a hagyománynak megfelelő­en áhította össze. Karácsonykor többnyire sertésből készítette el a vacsorát, mert a néphit szerint a sertés előre túr, ami fejlődést jelent, a szárnyassal ellentétben, ami hát­ra kapar és rossz előjelnek számít. A fiataloknak is akadt, jó tanács” bőven: az eladó lánynak az esti ha­rangszókor a kútba kellett tekinte­nie, hogy meglássa vőlegényét. A legényeknek pedig nem volt sza­bad zsírosat enni, nehogy csúnya menyasszonyt kapjanak. Ma már ezek a hagyományok nemigen ér­vényesülnek, hiszen a például a lá­nyok sem a kútba tekintgetnek, ha vőlegényt akarnak szerezni. BP-5-15709

Next

/
Oldalképek
Tartalom