Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-21 / 294. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 21. Szülőföldünk 31 Perleczky Lőrinc legtöbb képéről a természet néz vissza, leggyakrabban a Necpál folyó völgye. Üzenet a festmény hátoldalán A felsőszeli születésű Perleczky Lőrinc végzettsége szerint műépítész, egy magánvállalatvezetője, de festményei láttán az értő bíráló és a laikus egyeránt tudhatja, igenis művésszel van dolga. GAÁL LÁSZLÓ A mátyusföldi érdeklődők tavaly Nagyfödémesen láthatták a műveit a helyi kultúrházban, volt már önálló kiállítása, főiskolásként egy szobrával különdíjat nyert a pécsi nemzetközi kiállításon. „Már nem is tudom, mikor kezdtem el rajzolni, de talán hároméves lehettem, amikor megrajzoltam a katolikus plébánost, és a nagymamámnak nagyon tetszett. A szüleim is észrevették, hogy valahogy máshogyan látom a vüágot, mint a korombeli gyerekek, és hatévesen beírattak rajziskolába” - mondta Perleczky Lőrinc. A gimnázium u- tán képzőművészeti főiskolára szeretett volna menni, de nem vették fel. így a pozsonyi műszaki főiskola műépítészeti karára iratkozott be, éppen azért, mert ott is foglalkozhatott a képzőművészettel, szobrá- szatot és festészetet is oktattak. .Akkor fogott meg az akvareli, és akkor kezdtem a természetet járni és festeni - emlékezik vissza a diákévekre. -Amíg mások kocsmáztak, én galériákba jártam, vagy bekéredzkedtem a szobrászműhelybe. Abban az időben találtam rá a nemzeti galériában Csemiczky László alkotásaira, aki az akvarell- festészet különleges műfaját dolgozta ki: az ember vizes papírra viszi fel a festéket, és nagyon átlátszó, nagyon világos és nagyon mély képet lehet így festeni. Azért nehéz ez a technika, mert a kép öt-tíz perc alatt elkészül, és már nem lehet utána javítgatni. Az olaj egészen más, azt másnap vagy egy hónap múlva is nyugodtan átfesthetem.” Lőrinc a főiskola alatt kezdett együttműködni Nagy János szobrászművésszel, úgy, hogy egy-egy emlékmű szobrászati részét az ismert csallóközi szobrász alkotta meg, ő pedig az építészeti részét tervezte. „Az első üyen közös munkánk a galántai Kodály-szobor volt. Emlékszem, 1982 őszén avattuk, én akkor éppen katona voltam, és külön engedéllyel jöhettem csak haza a szoboravatásra. Később De- ákiban a Szent István emlékművet, meg egy másikat is közösen csináltunk.” A magánvállalat taksonyi irodája műteremnek is beülene. A falakra függesztve, és csak úgy, a fal mellé támasztva tucatnyi kép, akvareli, és olajfestmény látható. Közelebbről megnézve az olajfestményeken a laikusnak is feltűnik, hogy azok nem szokványos ecsetvonásokkal készültek. „Olajat nem festek ecsettel, hanem festőkanalakkal, festőkésekkel - árulta el a technikát beszélgetőtársam. „Ha itt az irodában leülök, és ránézek egy-egy képre, máris ott vagyok a Krivány alatt, ahol medvére vadásztunk, vagy a hegygerincen, ahol Ulegtünk-bülentünk, hogy le ne zuhanjunk a völgybe. Gondoltam, jó lenne ezeket az üzeneteket szavakban önteni, és a kép hátoldalára egy-egy üzenetet, történetet írok azóta. A keret hátlapján pedig egy kis ablakot vágok, amit ki lehet hajtani, és elolvasható az üzenet. Több képemet úgy adtam az ismerőseimnek, hogy ráírtam, az üzenetet csak 2018. február 20-án olvassák el. Akkor leszek hatvan éves...” Perleczky Lőrinc legtöbb képéről a természet néz vissza, leggyakrabban a Necpál folyó völgye. „A Necpál-völgy mágikus hely, ahová nagyon szívesen járok. Egyszer egy volt osztálytársam azt mondta, magyar ember pedig már csak fesse a délvidéket. Én akkor festek, ha valami megfog, és úgy érzem, jó volna azt másoknak is megmutatni. A képeim nem mások, mint kis üzenetek a jövőnek.” A vihar tarolta Magas-Tátráról festett képét stílusosan a környezetvédelmi tárca vezetőjének, Miklós Lászlónak ajándékozta (A szerző felvétele) Az ügyvezető szerint bárki képes a munkát megtanulni, csupán dolgozni akaró emberekre van szükség Megnyílt a Selyz Bútor Kft. zselízi üzeme ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Zselíz. Ünnepélyes keretek közt nyitották meg december 2-án a bajor Himolla Group bútorgyár helyi üzemét. A cég januárban írt alá szerződést a várossal, amelyben lefektették az együttműködés alapjait. A vállalat 4,5 hektárnyi területen létesített Zselízen telephelyet Selyz Bútor Kft. elnevezés alatt. A 3000 négyzetméteres alapterületű első gyártócsarnok építése márciusban kezdődött, csaknem ezzel egy időben 20 helyi varrónő kezdte elsajátítani a cégcsoport rétsági üzemében a számítástechnikai rendszerrel vezérelt varrógépek kezelését. A gyártás próbaüzemben október folyamán kezdődött meg, amikor 35 dolgozó helyezkedett el az üzemben. A megnyitón Walter Schmid, a Himolla cégcsoport vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta a néhány évtizedes múlttal rendelkező vállalatot. A Himolla leányvállalataival együtt világszerte 3500 dolgozót foglalkoztat, éves forgalma eléri az 500 millió eurót. Elsősorban bútorok és tartozékaik gyártásával foglalkozik, egyedüliként a világon mindhárom árkategóriában 150 ezer különféle terméket gyárt. E területen a cég Németországban az első helyet foglalja el, Európában az első három, világszinten az első öt legnagyobb bútorgyártó vállalat között foglal helyet. Németországon kívül Nagy- Britanniában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában, Zselízen működtet leányvállalatokat, ezen kívül Kínában van részesedése néhány vállalatban. Az ünnepélyes megnyitót az üzem gyártócsarnokában tartották, ahol a vendégek megtekinthették a számítógépekkel kezelt varrógépeket is. A rendezvényen részt vett az anya- és néhány további leányvállalat vezetősége, a város polgármestere, a partner- szervezetek és intézmények képviselői és a zselízi üzem dolgozói, akik megtekintették a helyi Kincső néptánccsoport és egy szanyi néptánccsoport előadását. Szeiber László ügyvezető lapunknak elmondta, a zselízi üzem építése egymillió, berendezése 200 ezer eurós befektetést igényelt. „A Selyz Bútor a jövő év végéig várhatóan 130-150, 2007 végéig 250 embernek ad majd munkát. Ha az üzem valóra teljesíti az elvárásokat, további fejlesztéseket valósítunk meg, hisz az projekt 20 000 négyzetméter termelőterületről szól, amit 3000 négyzetméteres blokkokban tudunk továbbépíteni. Ennek tervdokumentációja készen áll, a telek képes a további termelőegységeket befogadni.” Az ügyvezető elmondta, a termelést any- nyira leegyszerűsítették, hogy bárki képes a munkát megtanulni, csupán dolgozni akaró emberekre van szükség. Ezt megerősítendő tájékoztatott arról, hogy a harminckét varrónő mellett a közelmúltban helyezkedett el az üzemben az első férfi varró is. (ick) A karácsonyt már ezekben a szép lakásokban ünnepelhetik a bérlők (A szerző felvétele) Átadták az első bérlakásokat Nagyfödémesen Szép karácsonyi ajándék SZ. MANCZAL ERZSÉBET Nagyfödémes. A Galántai járás legnagyobb községében december 9-én 24 fiatal családnak adták át a község első bérlakásait. Szalai Zsuzsanna a községi hivatal vezetője röviden felvázolta a lakások tervezésének, és kivitelezésének körülményeit. Az összkomfortos lakások építése 14 hónapot vett igénybe, és közel 33 millió koronába került. Ebből 22,8 milliót a lakásfejlesztési alaptól hitel, további 7,2 milliót a regionális és építésfejlesztési minisztériumtól nem visz- szatérítendő támogatás formájában kapott a község. A teljes befejezéshez szükséges 2,5 millió koronát pedig saját költségvetéséből fedezte. Gogh Ferenc polgármester megköszönte a kivitelező a TISTAV Kft. és az alvállalkozók munkáját, akik az eredeti tervhez képest öt hónappal hamarabb fejezték be a munkát, majd szimbolikusan átvette a kivitelező vállalat vezetőjétől Tisucký Istvántól a bérház kulcsait. Az átadást jelképező zöld szalagot az Állami Lakásfejlesztési Alap igazgatója, Kása Zoltán és a község polgármestere vágta át, majd az új bérlőkkel közösen megtekintették a lakásokat. Az egyszobás és háromszobás lakásokba csupa olyan család, illetve fiatal költözik be, akik a községben élnek, vagy innen származnak, s így visszaköltözhetnek szülőfalujukba. Gogh Ferenc polgármester elmondta, a községi hivatalban további kérvényeket tartanak nyilván, ezért már a jövő évben megkezdik egy újabb 14 lakásos bérház építését. Ebben a lakótömbben nagyrészt egyszobás lakások lesznek, s azok az idősebb, egyedülálló emberek kaphatják majd meg, akik egyedül nem tudják meglévő családi házukat fenntartani. Az ünnepélyes megnyitót mazsorettek tették látványosabbá (Szőcs Hajnalka felvétele) Nemcsak a multicégek terjeszkednek Galántán Új telephelyen a Meta-Gas ÚJ SZÓ-HÍR Galánta. A Meta-Gas vállalat december 2-án ünnepélyesen megnyitotta új telephelyét. Az Egykori szerszámgépgyár (TOS) mögött felépült telephely bejárata előtt Alexander Mézes polgármester és Branislav Šabla- túra cégtulajdonos vágta át a szalagot. Elmondták, az elsősorban kazánokat és fűtőberendezéseket forgalmazó cég 1993-ban azzal a céllal alakult, hogy az ország kettéválása után a szlovákiai fogyasztóknak elérhetőbbé tegyék a cseh gyártmányú árut. A galántai cég azóta Besztercebányán, Kassán, Pozsonyban, Vágsellyén, Nyitrán és Léván is nyitott boltot, de a központ továbbra is Galántán van, és az irodákat, üzlethelyiségeket és raktárakat is magába foglaló új telephely megnyitása új munkalehetőségeket is jelentett, hiszen az alkalmazottak száma az eddigi huszonötről harminckilencre emelkedett. (gl)
