Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-19 / 292. szám, hétfő
4 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 19. RÖVIDEN Ariel Sáron kórházban Jeruzsálem. Kórházba szállították az izraeli miniszterelnököt tegnap este. Ariel Sáron eszméleténél volt, állapotát stabilnak mondták, s vizsgálatoknak vetették alá a politikust. Kórházba szállítása közben rövid időre eszméletét vesztette. Izraeli televíziós csatornák értesülése szerint a 78 éves Sáron kisebb szélütést szenvedett. A kormányfőt akadályoztatása esetén Ehud Óimért helyettesíti. (MTI) Kiszabadult a régésznő Berlin. Visszanyerte szabadságát Susanne Osthoff Irakban elrabolt német régésznő -jelentette be Frank- Walter Steinmeier német külügyminiszter tegnap este Berlinben. „A volt túsz egészséges, Németország bagdadi nagykövetségén van” mondta el a külügyminiszter. Steinmeier nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni a régésznő kiszabadulásának körülményeiről. Mint tájékoztatott, Susanne Osthoff iraki gépkocsivezetője, akit a 43 éves nővel együtt raboltak el november 25-én Észak-Irak- ban, továbbra is fogságban van, de az emberrablók bejelentették, hogy a férfit is elengedik. (MTI) Madárpánik Romániában Bukarest. A hét végén az egészségügyi hatóságok a román fővárost is riadókészültségbe helyezték a madárinfluenza miatt. A szakemberek rendőrök segítségével próbálnak mindent megtenni, hogy a vírus ne jusson el a városba, s ennek érdekében közúti fertőtlenítő szűrőpontokat létesítettek a bevezető útvonalakon, valamint állatorvosokat rendeltek a Calarasi megyével határos településekre. (MTI) Halálos ítélet másodszor Ammán. Másodszor is halálra ítélte távollétében a jor- dániai állambiztonsági bíróság Abu Muszab az-Zarkávit, az al-Kaida iraki csoportjának jordániai származású vezetőjét. Ammáni források tegnap közölték: az ügyész halálbüntetést kért Zarkávira és két vádlott-társára, akik a kitervelői voltak egy öngyilkos merényletnek éppen egy éve, 2004 decemberében a jordániai- iraki határon. A 39 éves Abu Muszab az-Zarkávit 2002 októberében már halálra ítélte távollétében a bíróság egy amerikai diplomata ammáni megöléséért. (MTI) Már Svájc is vizsgálódik Bem. Vizsgálatot indított a svájci igazságszolgáltatás annak kiderítésére, használta-e a CIA az ország légterét, illetve repülőtereit titkos fogolyszállításokhoz. A berni szövetségi államügyészség szerint „fennáll az alapos gyanúja annak, hogy svájci területen egy idegen ország jogsértő tevékenységet” folytatott. (MTI) Hivatalosan mindenki örül és nagy eredményről beszél - a legnagyobb sikert az új német kancellár, Angela Merkel aratta Brüsszelben Eloszlatta a büdzsé a válságfelhőket? Brüsszel. Szombaton hajnali háromkor született meg a megállapodás az EU Tanácsában a 2007 és 2013 közötti költségvetésről. Az áttörést a harmadik brit előterjesztés hozta meg, így a brit uniós elnökség mégiscsak betöltötte hivatását és a költségvetés elkészítése nem húzódik át az osztrák irányítás időszakára. ÖSSZEFOGLALÓ A hétéves büdzsé kiadási főösz- szege 862,36 milliárd euró. Szlovákia a hétéves új költségvetési periódusban évente háromszor annyi pénzhez jut, mint eddig, s a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű felszámolása fejében is többet kapunk az eredeti brit javaslatban előirányzottnál, pontosan 375 millió eurót. Mikuláš Dzurinda kormányfő első brüsszeli reagálásában nagyon jónak, igazságosnak és Szlovákia számára rendkívül kedvezőnek nevezte a keretköltségvetésről született megállapodást. Hangsúlyozta: az eredeti javaslathoz képest 398 millió euróval több, Szlovákiának járó pénz - összesen 10 milliárd 303 millió euró - az ország nagyon gyors előrehaladásának biztosítéka lesz. Gyurcsány Ferenc kormányfő kiemelte, miközben az első brit költségvetési javaslatban 21,6 milliárd eurós felzárkóztatási támogatás szerepelt Magyarország számára, a szombat hajnalban elfogadott költségvetés már 22,6 milliárd eurót tartalmaz. További nagy sikernek nevezte, hogy a Magyarországnak jutó nettó uniós támogatás a jelenlegi időszakhoz képest 2007-2013-ban a 3,5- szeresére nő. Kazimierz Marcin- kiewicz lengyel miniszterelnök azt emelte ki, országa jelentősen megnövelt támogatáshoz jut. Szavai szerint Varsó az uniós támogatási pénzek legfőbb haszonélvezője, azaz minden ötödik euró Lengyelországnak jut. Jifí Parou- bek cseh kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a brüsszeli megállapodás „nagyon megfelel Csehor- szágnak, és sok pénzt hoz Prágának”. Rendkívüli sikerként értékelte, hogy a kohéziós alapból Csehországnak van lehetősége a legnagyobb összeget lehívni az európai uniós országok közül. A maratoni vita eredményeként szombat hajnalra a tagországonkénti hozzájárulást olyan szintre sikerült feltornászni (az uniós országok összjövedelmének 1,045 százaléka), amiben a csúcstalálkozó előtt már szinte nem is reménykedhettünk. Mint utólag kiderült, a megegyezés létrehozását leginkább a lengyel vétó veszélyeztette. Végül sikerült megegyezésre jutni, elsősorban az új német kancellár kezdeményezésének köszönhetően. A német média értékelése szerint Angela Merkel első nagy külpolitikai sikerét aratta Brüsszelben. Tony Blair brit kormányfő a BBC rádiónak azt mondta: a büdzséről szóló egyezséggel a tagállamok elindították a költségvetés alapvető átalakításának folyamatát. Ezzel együtt sikerült megvédeni Nagy-Britannia érdekeit „az új európai országokban, amelyek ügyének mi voltunk a szószólói”. . Kijelentette: ha a brit konzervatívokra hallgatott volna, és egyetlen fillért sem lett volna hajlandó áldozni (az új tagok fejlesztésére), az romba döntötte volna az „új európai országokkal” kiépített teljes kapcsolatrendszert, és mérhetetlen kárt okozott volna a brit nemzeti érdekeknek. Josep Bőrrel, az Európai Parlament elnöke viszont bírálta a megállapodást. Szerinte az EU- tagállamok vezetői által kialakított álláspont nagyon távol esik az Európai Parlamentétől. A most jóváhagyott 862,4 milliárd helyett az EP 883 milliárd, az Európai Bizottság pedig 943 milliárd eurós költségvetési összeget javasolt a 2007-2013-as időszakra. Mivel a költségvetést egyeztetni kell az integrációs szervezet intézményei között, Borell nyilatkozata azt sejteti, még nagy viták várhatók a tanács és az Európai Parlament között. Jacques Chirac bejelentette, „ambiciózus javaslatokra” készül az EU munkájának megreformálása érdekében. A francia államfő szombat esti rövid televíziós nyilatkozatában egyebek között hangsúlyozta: „Jelenlegi intézményeink nem felelnek meg igazán egy kiszélesitett és korszerű Európának, ezért demokratikus és hatékonyabb intézményekre van szükségünk.” Az uniós intézményeket egy 25 tagból álló EU-hoz kell igazítani. Ez - mint hozzáfűzte - már a jelenlegi brit elnökséget januártól felváltó osztrák uniós elnökség feladata lesz. Chirac is üdvözölte a 2007-2013-as keretköltségvetést, mondván: egy ambiciózus Európa képes a szolidaritásra és ennek érdekében kész volt felsorakozni a költségvetés mögött. (MTI, TASR, ú) Körvonalazódó kompromisszum - a megállapodás végleges szövege április 30-ig készül el Nagykoalíciós ajánlat Mindenki enged egy kicsit Hongkong. Évtizedek óta nem volt példa olyan súlyos utcai erőszakra Hongkongban, amilyen szombaton egész nap félelemben tartotta a hétmilliós nagyváros lakosságát. A globalizációellenes tüntetők és a rohamrendőrök szabályos utcai harcokat vívtak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) értekezletének helyszíne körül. A tegnapi zárónapon újabb kompromisszumos tervezet született annak érdekében, hogy eredményesen záruljanak a miniszteri megbeszélések. Az új javaslat értelmében az agrárexporthoz nyújtott EU-s támogatások 2013-ban szűnnének meg. Az egyeztetés eddigi sikertelenségét azzal is próbálták enyhíteni, hogy a jövő év április 30-ában határozták meg a kereskedelem teljes liberalizációjára vonatkozó tárgyalási forduló lezárását jelentő •megállapodás végleges szövegének határidejét. Az elképzelések szerint a fejlett országok 2008-ra felszámolnák a fejlődők által exportált termékek vám- és mennyiségi korlátozásait, bár bizonyos termékek A szombati összecsapásokban összesen 97-en sebesültek meg, köztük 39 rendőr. A mintegy 900 őrizetesetében az USA és Japán kivételt be vett között van a Via Campesinának, a mezőgazdasági termelők nemzetközi szervezetének indonéz élvezne. (MTI) főtitkára is. (ČTK/AP-f elvétel) Szenátusi pofon az elnök politikájának - állítólag nem sértette meg az alkotmányt Bush vállalta a felelősséget a lehallgatásokért MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. George Bush amerikai elnök szombati rádióbeszédében elismerte, aláírt egy olyan rendeletet, amely lehetővé tette, hogy bírói felhatalmazás nélkül amerikai állampolgárokat és külföldeket hallgassanak le az USA- ban a terrorizmus elleni harc érdekében. A The New York Times pénteken számolt be arról, hogy az elnök 2002-ben rendeletben felhatalmazta a Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA) nemzetközi telefonhívások és elektronikus levelek bírói hozzájárulás nélkül történő ellenőrzésére. A lap információja a kongresszusban felzúdulást váltott ki. A kormány először elzárkózott a hír megerősítésétől vagy cáfolatától. Condoleezza Rice külügyminiszter mindössze annyit mondott, nemzetbiztonsági kérdésekről nem nyilatkozik, de a terrortámadások megelőzésére, az ország védelmében tett intézkedéseiben az elnök egyszer sem lépte át az alkotmányosság kereteit. Bush szombati rádióbeszédében, amelyet kivételesen a televíziók is sugároztak, hangsúlyozta, rendelete az alkotmányosság talaján áll. „A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő hetekben az amerikai törvényeknek és az alkotmánynak megfelelően felhatalmaztam a Nemzetbiztonsági Ügynökséget, ellenőrizze azoknak az embereknek a nemzetközi üzenetváltásait, akiknek ismert kapcsolatai vannak az al-Kaidával és más terrorszervezetekkel.” Bírálta, George Bush (Reuters) hogy a rendelet létezését kiszivárogtatták a sajtónak, mivel ezzel a terroristák is tudomást szereztek arról, hogy lehallgathatják telefonjaikat, illetve elolvashatják elektronikus leveleiket. „Ez egy rendkívül titkos program, amely nemzet- biztonságunk védelmét szolgálja” - hangoztatta. Bush sürgette a terrorizmus elleni harc egyik fő eszközének tekintett, a hatóságoknak kibővített jogköröket biztosító Patriot törvény megújítását, mivel legfontosabb rendelkezéseinek hatálya az év végén lejár. A némileg módosított törvény megújítását a képviselőház megszavazta ugyan, a szenátusban azonban bírálói obstrukdóval akadályozzák elfogadását. Ók úgy ítélik meg, a törvény nem ad elegendő garanciát a polgári szabadságjogok védelmére az esetleges visszaélésekkel szemben. Bush szerint ezek a szenátorok felelőtlen módon Amerikai védelmét akadályozzák. Belépnének a szunniták Bagdad. A választások miatti pár napos viszonylagos nyugalom után kiújultak Irakban a robbantások és fegyveres támadások, a tegnapi mérleg az esti jelentések szerint 17 halott és több tucat sérült. Eközben egy vezető szunnita politikus felvetette a szunniták, a világi síita pártok és a kurdok kormánykoalíciójának lehetőségét. Adnan al-Dulaimi szerint a síita pártok nem lesznek képesek önállóan kormányt alakítani Irakban, mert nem szereznek abszolút többséget a héten lezajlott választások nyomán létrejövő parlamentben (képviselők tanácsában). Az Iraki Egyetértés Frontja nevű szunnita pártszövetség feje kijelentette, ha előrejelzése beválik, a vezetése alatt álló pártszövetség kész lesz koalícióra lépni közös kormány alakítása végett más szunnita szervezetekkel, a világi síita pártokkal és a kurdokkal. Megfigyelők szerint nagyon is kétséges, hogy beválik-e Dulaimi jóslata, hiszen a suták a 27 milliós iraki lakosság 60 százalékát teszik ki, és tömeges volt a választási részvétel a síita körzetekben. Amerikai tisztségviselők úgy tekintenek Dulaimire, mint lehetséges közvetítőre a politikai rendezés mellett elkötelezett szunnita erők és a fegyveres szunnita felkelők csoportjai között. (MTI) Iráni kardcsörtetés Megtorló törvény Teherán. Mahmúd Ahmadine- zsád iráni elnök olyan törvényjavaslatot emelt jogerőre, melynek révén országa nuldeáris tevékenységét kivonná a szigorú ellenőrzés alól, és felújítaná urándúsítási programját, ha az atomprogram ügye az ENSZ BT elé kerülne. A Fars iráni hírügynökség jelentésből kiderül, az iráni parlament már november 20-án elfogadta a törvénytervezetet, még mielőtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzó tanácsa úgy döntött, hogy egyelőre nem utalja az iráni dossziét a BT elé. (MTI)
