Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-02 / 278. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 2. 8 RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 48. számában feltett kérdésre Kovosmalt a helyes válasz. E héten az 500-500 koronát Pataky Lászlóné gömörszigeti, Kázmér Mónika bögellői és Dosek Rudolf zselízi olvasónk nyerte. Gratulálunk! Harold Pinter mégsem utazik Stockholmba Egészségi állapota miatt nem vesz részt a Nobel-díjasok hagyomá­nyos előadásán, sem a díjátadáson az irodalmi Nobel-díj idei kitünte­tettje, Harold Pinter - jelentette be csütörtökön Londonban az író ügyvédnője. Orvosai azt tanácsolták a 75 éves, rákbeteg írónak, hogy semmiféle utazásra ne vállalkozzon. Mindamellett megúja a beszé­det, amelyet előre rögzítenek és kivetítenek majd egy óriás kivetítőn. Az író még a múlt héten azt tervezte, hogy elutazik Stockholmba és december 7-én a többi díjazotthoz hasonlóan elmondja beszédét, de a 10-i díjátadóra már nem marad ott. (MTI) Holnap felavatják József Attila új síremlékét Hetven kézirat ajándékba MTI-ELŐZETES József Attila új síremlékét és a körülötte lévő emlékparkot a költő halálának 68. évfordulóján, holnap avatják fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben. A síremlék az erre kiírt pályázat két nyertese, Bálványos Levente és Horváth Csaba szobrászművész műve. A Sztélé című alkotásra - melyen a fejfa szerepét egy 2,5 méter ma­gas, 90 centiméter széles vaslap veszi át - az íme, hát megleltem hazámat... kezdetű vers sorai ke­rültek. A József Attila születésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév zárónapján Bozóki András kulturális minisz­ter több mint hetven olyan József Attila-kéziratot ajándékoz a buda­pesti Petőfi Irodalmi Múzeumnak, amely első ízben kerül a nagykö­zönség elé. Az emlékév zárása alkalmából a Pannon Filharmonikusok ünnepi koncertet adnak este az Olasz Kul- túrintézetben. Az emlékév alkal­mából meghirdetett zeneszerzői pályázat győzteseinek járó okleve­let is a rendezvény keretében adják át. A kortárs zeneszerzői pályáza­tot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Pannon Fühar- monikusok hirdették meg „József Attila élete és költészete által ihle­tett zenemű” komponálására. A magyar kormány döntése ér­telmében 2005 - a költő születé­sének centenáriuma - a József At­tilád életmű előtti tisztelgés éve Magyarországon. Az idei évet az UNESCO is József Attüa-emlékév- nek nyilvánította, és az évforduló­ról világszerte megemlékeztek. Apát és fiát Haumann Péter és Haumann Máté alakítja Kertész-regény filmen MTT-HÍR Emelet címmel nagyjátékfilm készül az irodalmi Nobel-díjas Ker­tész Imre egyik írásából, Vecser­nyés János rendezésében. A film a krimi stílusjegyeit is alkalmazva meséli újra Kertész Imre Az angol lobogó c. kötetében található De- tektívtörténet című kisregényt. A történet egy meg nem neve­zett országban játszódik, ahol tit­kos rendőri szervezet működik a fennálló rend védelmében. Hoff­mann, a nagyhatalmú milliomos fia mindenáron be akarja bizonyí­tani a szervezet, az „Emelet” létét, bajba sodorva magát. Apja min­dent megtesz, hogy megmentse, de végül mindketten odavesznek. A produkció külön érdekessége, hogy az apát és fiát - moziban először együtt szerepelve - Hau­mann Péter és Haumann Máté ala­kítja. A további főszerepeket Ta­kács Kati, Fekete Ernő, KovalikÁgi, Iglódi István, Csuja Imre és Czukor Balázs alakítja. Vecsernyés János rendezte 2001- ben a Kvartett című nagyjátékfil­met, de nevéhez számos operatőri munka is kötődik (Mix, El Ninno, Balkán! Balkán!) Évekkel azelőtt talált rá az Emelet alapjául szolgáló kisregényre, hogy Kertész Imre No- bel-díjat kapott. A forgatókönyvet Radnai Annamáriával együtt írta, és Háy János segítségével véglege­sítette. Az operatőr Lajos Tamás, a rendező gyakori alkotótársa. Megkezdődött a 7. Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál, melyen ma 14 órától mutatják be Gárdos Péter A porcelánbaba című mozgóképét. A filmet a szemle ideje alatt, december 5-én 15.30- tól még egyszer levetítik. Felvételünkön A porcelánbaba egyik kockája. (Képarchívum) „Akadnak olyanok, akik padlón szeretnének látni minket és a Kassai Polgári Klubot egyaránt” Létezik-e a Magyar Közösségi Ház? Akinek halálhírét keltik, hosszú élete lesz. Remél­jük, a mondás egyesüle­tekre is érvényes, a kassai Magyar Közösségi Házat ugyanis hazai közéleti sze­replők mellett több ma­gyarországi sajtóorgánum is eltemette. A jelenlegi helyzetről Csala Kornéliát, a szervezet soros elnökét kérdeztük. JUHÁSZ KATALIN A szóban forgó, Vaskapu né­ven közismert épületet nyolc év­vel ezelőtt a Csemadoktól vette át adósságostul a Fórum Társa­dalomtudományi Intézet, amely a Kassai Polgári Klubbal és az Új Nemzedék tánccsoporttal alapí­tott társulást Magyar Közösségi Ház néven. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: léteznek önök, vagy sem? Létezünk, egyszerűen arról van szó, hogy kiköltöztünk a Mészáros utca 59. szám alatti épületből, amelynek bérleti díját már nem bír­tuk fizetni. A magyar kultúra ápo­lásába fektetett munka azonban szerintem nem köthető konkrét he­lyiséghez, azt bárhonnan lehet csi­nálni. A dolog háttere, hogy a Fó­rum Intézet támogatásának kö­szönhetően egy évig ingyen hasz­nálhatták az épületet a kassai ma­gyar szervezetek, utána viszont már részt kellett volna vállalniuk a költségekből. Ezt nagyon kevesen tették meg. A források, a pályázati lehetőségek szűkültek, a közüzemi költségek emelkedtek, és a bérleti díj is magasabb lett. Ha mindenki fizetett volna, nem lett volna sem­mi gond. így viszont kénytelenek voltunk kisebb helyiségbe költözni, ide a Mészáros utca 25. szám alá, ahonnét továbbra is tudjuk szer­vezni akcióinkat. Olyannyira nem szűnt meg a Magyar Közösségi Ház, hogy ősszel más szervezetek­kel közösen két komoly rendez­vényt hoztunk tető alá: egy Márai- kiállítást és egy József Attila-kiállí- tást. A Kelet-szlovákiai Galéria Er­(A szerző felvétele) Csata Kornélia zsébet utcai kiállítótermében meg­rendezett Márai-kiállításnak több mint ötszáz látogatója volt, a másik tárlat is nagy sikert aratott. Miért kezdtek el teijedni az egyesület megszűnéséről szóló hírek? Akadnak Kassán és környékén olyanok, akik padlón szeremének látni minket és a Kassai Polgári Klu­bot egyaránt. A helyi magyar kö­zösség különböző irányokba húz, és nehéz közös nevezőre jutnunk. Évek óta azon dolgozom, hogy ez a helyzet megváltozzon, tényleg mindent megpróbáltam, sajnos nem sikerült. Persze nem állítom, hogy nem követtem el hibát, hiszen emberek vagyunk, megeshet, hogy hibázunk, de a jóakarat részemről megvolt. A széthúzás okairól nyíl­tan kevesen beszélnek. Ön szerint ez országos tenden­cia, vagy csak Kassára jellemző? Az utóbbi időben sokat beszél­gettem a szlovákiai magyar kultúra területén dolgozó emberekkel, akik azzal próbáltak vigasztalni, hogy hasonló példákat hoztak fel más városokból. Ennek alapján azt mondhatom, egész Szlovákiára jel­lemző a különböző szekértáborok harca. Mi változik a jövőben a Ma­gyar Közösségi Ház rendezvé­nyeit illetően? A kisebb közönségnek szóló tör­ténelmi, politológiai vagy társada­lomtudományi jellegű előadások a Mészáros utca 35. szám alatti Má- rai Házban zajlanak majd, ahol a Nemzetiségek Klubja működik, azaz valamennyi Kassán élő ki­sebbség használhatja az előadó­termet. A nagyobb programok számára keresünk a városban megfelelő helyet. Nem adtam fel a reményt, hogy a kiállításainknak állandó termet szerezzek, hogy ne kelljen alkalmazkodnunk mások által megszabott időpontokhoz. Készülünk egy Kassa műemlékeit, szobrait és emléktábláit feldolgo­zó kiállításra, amely fotódoku­mentumok segítségével főleg azokra az emlékekre fókuszál, amelyeket az idők viharai elsodor­tak. Továbbra is a helytörténeti ki­állításokat preferáljuk, illetve olyan kassai amatőr művészek al­kotásait igyekszünk bemutatni, akik szerintünk megérdemlik az utókor figyelmét. Mekkora az igény ezekre a ki­állításokra, illetve a többi prog­ramra? Nem panaszkodhatunk, el­mondhatjuk, hogy a kassai galériák ádagos látogatottságánál nagyobb számban érdeklődnek, főleg a megnyitóinkra jönnek tömegesen, nem ritkán száz-százötven ember, és később is folyamatos az ér­deklődés. Még külföldi csoportok is felfedeznek minket, az egyik kiállí­tást például egy finn diákcsoport is látta. A többi programot illetően főleg azt tartom fontosnak megem­líteni, hogy a gyerekeket is sikerült „beoltanunk” a magyar népi kultú­rával, ami globalizálódó világunk­ban nem kis eredmény. A népi mes­terségeket bemutató kézműves­szakkörök jelenleg a Márai Ház­ban, illetve a magyar iskolában működnek, a Bóbita gyermek-szín- játszócsoport és a tánccsoport szin­tén. Nem biztos, hogy állandó te­rem nélkül is tudjuk folytami eze­ket a tevékenységeket, hiszen he­lyigényes foglalkozásokról van szó. Mindezek ellenére azt mondom, nem érdemes helyhez komi egy szervezet működését, az a fontos, hogy az érdeklődők tudják, hol ke­ressék a rendezvényeinket. Hétről hétre, Délidő, Téka, Tallózó, Lazítani, Világosság, Randevú, Térerő, Kaleidoszkóp, Nevelők fóruma Hétvégi programok a Patria Rádióban MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12-ig a Hétről hétre című zenés, publi­cisztikai magazinunkat hallhatják, Molnár Judit szerkesztésében. A tartalomból: Pár nap, és Stock­holmban átadják az idei Nobel-dí- jakat. Bár idén nincs magyar, illet­ve magyar származású a díjazottak között, mégis indokolt azonban, hogy beszéljünk a Nobel-díj je­lentőségéről, hiszen éppen 100 éve, hogy Lénárd Fülöp első ma­gyarként átvehette a legnagyobb tudományos elismerést. Aztán az évtizedek során még nagyon sok magyarul gondolkodó tudós része­sült a díjban. Vajon miben kell ke­resni a magyar tudósok zsenialitá­sának okait? Műsorunkban 10 óra után a kérdést a téma két szakava­tott ismerőjének, Ozogány Ernő­nek és Lacza Tihamémak tesszük fel. Magazinműsorunk első felében ezúttal is összefoglaljuk a hét poli­tikai és gazdasági eseményeit. Egy összeállításban annak járunk utá­na, hogy mennyire eredményes a Rákóczi Szövetség leendő kiselső­söket támogató beiratkozási prog­ramja, egy kimutatás szerint ugyanis, azokban a régiókban, ahol nem kaptak az érintett családok tá­mogatást, visszaesett a magyar is­kolába beírt gyerekek száma. Ter­mészetesen négy és fél órás maga­zinműsorunk állandó rovatai is je­lentkeznek. Miklósi Péter Délidő cí­mű műsorának vendégei Patasi Ilo­na, a dunaszerdahelyi regionális agrárkamara igazgatója és Szil- vássy László agrárszakíró lesznek. Téka című irodalmi magazinunkat 13 órától hallhatják, melyben szó lesz a Szőrös Kő című irodalmi fo­lyóiratról, valamint két kiadóba lá­togat el a szerkesztő: a Plectrum és a Madách-Posonium vezetői nyilat­koznak az eltelt esztendőről. 13 óra 30 perces kezdettel a Tallózóban már élhangzott műsorainkból hall­hatnak válogatást. 15 órától megis­mételjük a Lazítani 2001 decembe­rében elhangzott adását. Köz­reműködik Bárdos Ágnes, Holocsy Kati, Kucman Eta, Boráros Imre, Dráfi Mátyás, Gál Tamás és Molnár László. A16 órai híreket a Köszöntő követi. Vasárnap reggel 7 órakor hírek­kel indul a műsor. 8 óra 5 perckor: A hét Londonban - a brit politikai és kulturális élet eseményeinek összefoglalója. 9 óra 5 perctől a Vi­lágosságban Chován János pozso­nyi lelkipásztor szól a hallgatók­hoz. Az Aki tudja írja meg! című ze­nés fejtörőnk 9 óra 40 perckor je­lentkezik. Röviddel 10 óra után Randevú - Lakatos Tamás várja a hallgatókat. Sulilesen című rova­tunkban ellátogatunk a somoijai Madách Imre Gimnáziumba, be­számolunk a n. Zoboralji Karaoke Fesztiválról, valamint az első Csal­lóközi Hangjegy versenyről. E heti sztárvendégünk pedig a Timur Lenk. A 13 órakor kezdődő Térerő Műhely mellékletét ezúttal a ma­rosvásárhelyi magyar szerkesz­tőség készítette. Témája: elfelejtett magyarok - inteijú Lessko László­val, a Kazahsztáni Magyarok Kultu­rális Szövetségének elnökével. 14 órakor hírek, majd a Kaleidoszkó­pot közvetítjük. A műsorban elő­ször bemutatjuk a komáromi Selye János Egyetem Tanárképző Kara történelmi tanszékének vezetőjét, Varga János professzort, aki első­sorban hadtörténeti kutatásokkal foglalkozik. Majd a vágsellyei levél­tár két munkatársával beszélge­tünk. Novák Veronika igazgató a le­véltár évkönyveiről, Gaucsík István pedig Paxy László katolikus plébá­nos hagyatékáról beszél. Ezt kö­vetően a győri Városi Művészeti Múzeum most megnyílt állandó ki­állítását, a Radnai-gyűjteményt ajánlja figyelmükbe az intézmény igazgatója, N. Mészáros Júlia művészettörténész. Végül a nem­rég életműdíjjal kitüntetett Bugár Béla színművész mesél életéről és a színházról. A dunaszerdahelyi székhelyű Gramma Nyelvi Iroda a IV. Gramma Nyelvészeti Napok ke­retében a magyar nyelv oktatásá­nak időszerű kérdéseiről rendezett háromnapos konferenciát Párkány­ban. 15 órakor a Nevelők fórumá­ban a tanácskozáson készült össze­állítást hallgathatják meg. Fél négytől a Hazai tájakon című nép­rajzi összeállításunkban a Bíborpi­ros szép rózsa országos népzenei vetélkedőn készült összeállítás első részét sugározzuk. (Nyit)

Next

/
Oldalképek
Tartalom