Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-14 / 288. szám, szerda
SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. december 14., szerda 2. évfolyam, 50. szám Szeginé Sánta Ilona szerint Dunamocson még mindig vannak felfedezésre és felújításra váró tárgyi emlékek, történelmi dokumentumok Múzeum a vízimolnárok falujában igazították. A hagyományos viselet - a ráncolt szoknya, a kötény, a lipityő, a kendő stb. - maradt a hétköznapokra, ünnepi alkalmakkor viszont már a századforduló tájékán polgárias, hosszú ruhát öltöttek. Dunamocs másik jellegzetes foglalkozása, a vízimolnárság szintén a Dunához kötődik. A háború előtt tizenhárom vízi-, illetve hajómalom őrölte a gabonát, s a környék minden gazdája Mocson őröl- tetett. Ahogy a helyi viseletről, úgy a vízimolnárok tevékenységéről is igényesen összeválogatott kiállítási anyag kapott helyet a falumúzeum falai között. Szegi Icuka elmondása egyház kegytárgyai stb. De van „asszonysarok” is, ahol egyrészt a gyermekjátékok, és a gyermekágyas édesanyák holmija, tulipános ládák, valamint az alsó- és felsőruhák kaptak helyet, másrészt pedig a kenderfeldolgozáshoz szükséges eszközök, a tilolófától a sulykolón át a guzsalyig. A mocsi asszonyok a Dunára jártak mosni, évente kétszer, tavasszal és késő ősszel. Erről a többnapos tevékenységről a laikus számára abszolút beazonosíthatatlan eszközök Kevés faluház vagy tájház tudhat magáénak olyan kivételesen gazdag néprajzi és helytörténeti gyűjteményt, mint a Dunamocsi Falumúzeum. Szeginé Sánta Ilona több évtizedes munkájának eredményeképpen a Duna-völgy egyik legrégebbi településén már- már elfeledett, s az enyészet különböző stádiumaiban fellelt tárgyi és írásos kordokumentumok, valamint generációk személyes emlékei váltak közkinccsé. CSEPÉCZ SZILVIA „A három éve megnyílt Dunamocsi Falumúzeum története körülbelül ötven (!) évvel ezelőtt kezdődött” - mondta Szeginé Sánta Ilona. Ő maga legalábbis akkor, alig tizenéves gyereklányként kezdte el a jelenleg mintegy 1200 lelket számláló község népi kultúráját bemutató tárgyi emlékek gyűjtését. A későbbi varrónő az idők során autodidakta módon tanulta a néprajzi gyűjtőmunkát, s ma Dunamocs község szakmai körökben is elismert önkéntes etnográfusa. Icuka emellett kiállításokat szervez, hagyományőrző csoportot vezet, kutatómunkát végez, és ő a falumúzeum tárlatvezetője is. Varrótudományát pedig a híres népviseleti babák, valamint a viselhető és/vagy kiállított, korhű ruhák készítésekor kamatoztatja. „Annak idején természetesen nem volt semmilyen konkrét tervem, egyszerűen csak vonzódtam a múltat idéző holmikhoz. Házi „gyűjteményem” első darabja nagyanyám fekete, aranyozott csipkeszegéllyel díszített esküvői ruhája volt, gyöngyös-virágos „magaspártával”. Dunamocson a húszas évek végéig hosszú, sötét ruhát viseltek a menyasszonyok. A feketét olajzölddel, kékkel, esetleg lilával kombinálták. A Duna közelsége meghatározta a helyi viseletét. Szinte minden családban akadt legalább egy folyami hajós, s általuk meglehetősen korán bekerült a faluba a német és magyar városokban hordott polgári ruhák szemléletes leírása, olykor néhány „mintadarab” is. Ezeket aztán a mocsi lá- nyok-asszonyok a saját ízlésükhöz Ellenálltak a kísértésnek, nem adták ki a padlásokon porosodó értékeket. szerint a mintegy harminc éve már tudatosan gyűjtött és rendszerezett tárgyi és írásos emlékek (a faluról szóló első írásos dokumentumok az 1200-as évekből valók) Dunamocs jelenlegi polgármesterének, Asbóth Sándornak hathatós támogatásával kerültek megfelelő helyre. A csaknem százéves épület jegyzői lakásnak épült, majd előbb a polgármesteri hivatal, az utóbbi években pedig zöldségfelvásárló központ működött benne. Az ennek köszönhetően meglehetősen lepusztult állapotban levő épületet az önkormányzat közhasznú munA falusi konyhában is minden elképzelhető használati eszköz megtalálható kásokkal három hónap alatt teljesen felújította, és Szeginé Sánta Ilona egyetlen hét leforgása alatt berendezte a múzeumot. „Tájházban nem is gondolkodtam - mondta Icuka. Egyrészt mert az épület nem nádfedeles parasztház - ezeket sajnos már lebontották - másrészt pedig a gyűjtemény a falu történelmének a lehető legszélesebb skáláját igyekszik bemutatni, az 1200-as évektől egészen a második világháborúig.” A több ezer darabból álló gyűjtemény rengeteg kuriózumszámba menő holmit tartalmaz. A dunamocsiak ellenálltak a kísértésnek, és nem adták ki a gyűjtőknek a padlásokon porosodó értékeket. A falumúzeumban varrnak korhű tematikus szobák - ilyen a korabeli iskolaterem, melynek berendezését Orosz Őrs (jelenleg prágai egyetemista) állította össze, valamint a jegyzőszoba, melynek berendezése Böszörményi János tanító hagyatéka, s özvegye ajándékozta a múzeumnak. A falusi konyhában is minden elképzelhető használati eszköz megtalálható, a tisztaszoba szekrényei - fiókjai pedig a kiállított holmik sokszorosát rejtik. A múzeum nagytermében találtak helyet egy eredeti tűzoltókocsinak is, s a falak mentén témák szerint rendezve tekinthetők meg a mocsi hajósok, a halászok, a nádvágók, a földművesek, az első és második világháború katonáinak életét-munkáját dokumentáló írásos és tárgyi emlékek, a katolikus és a református Icuka alig tizenéves gyereklányként kezdte gyűjteni a tárgyi emlékeket (A szerző felvételei) bemutatása mellett Icuka éppolyan részletes beszámolóval szolgál, mint a házi szappan főzéséről, az olykor gyertyánál, petróleum- lámpa vagy a kályha fényénél készült csodaszép kézimunkákról, a szüretről vagy a nádvágásról. A múzeumhoz kamra és pince is tartozik, ott az 1600-as években készült gabonaőrlő kövek mellett rengeteg elfelejtett használati eszköz látható, olajsajtoló, répavágó, kádárszerszámok, s egyebek mellett egy fából készült hűtőszekrény, valamint ma is működő, faborítású mosógép. A múzeumi falakon mindenütt fotók és írásos dokumentumok (a falu például gazdag színjátszó hagyományokkal rendelkezik, egyszerre 3^1 csoport is készített előadást. De több neves személyiség is tevékenykedett Dunamocson - a legismertebb talán a harminc évig a községben tanító Király József, a későbbi pécsi püspök, akinek édesanyja, Jókay Katalin, Jókai Mór nagynénje a helyi katolikus temetőben nyugszik). A tágas folyosó egy külön sarkában frissen felfedezett helytörténeti kuriózum is kínálja magát: Csokonai Vitéz Mihály .Júliája”, özvegy Vajda Júlia az eddigi irodalomtörténet szerint Dunaalmáson kötött esküvőt. Ám előkerült egy anyakönyv, melynek bejegyzése szerint egy nappal előbb, 1844. április 16-án Dunamocson már frigyre lépett Végh Mihály mocsi református lelkészszel. A falumúzeum lelkes vezetője jelenleg az épülethez tartozó tágas udvar „berendezésére” készül, ahol többek között a földműveléssel kapcsolatos nagyobb szerszámok kapnak majd helyet. Szeginé Sánta Ilona szerint Dunamocson még mindig vannak felfedezésre és felújításra váró tárgyi emlékek, történelmi dokumentumok. A korabeli iskolaterem berendezését Orosz Őrs állította össze Az érsekújvári székhelyű Jednota üzleteiben minőségi árut talál a vásárló. A vezetők szerint akkor megy jól egy üzlet, ha a vásárló és az eladó is elégedett. Mácsadi István, az érsekújvári COOP Jednota Fogyasztási Szövetkezet elnöke vette át a bizonylatot (Képarchívum) Minőséget a vásárlóknak UJ SZÓ-HIR Az érsekújvári COOP Jednota Fogyasztási Szövetkezet december 6-án megkapta a Certikom Kft.-tői - amely a TÜV Thüringen cég hazai képviselője - azt a bizonylatot, amely tanúsítja a minőségvizsgálati menedzsmentrendszer bevezetését a csemegeáruk készítésének és a Terno nagyáruházak üzleti tevékenységének folyamatába. A COOP Jednota Szlovákiában az egyedüli fogyasztási szövetkezet, amely rendelkezik az ISO 9001:2000 bizonylattal. Akkor megy jól egy üzlet, ha a bevásárlás után a vásárló és az eladó is elégedett. Mácsadi István, az érsekújvári Jednota Fogyasztási Szövetkezet elnöke az üzletlánc jelmondatát - Közelebb a vevőkhöz - szűkebb és tá- gabb értelemben egyaránt magáénak vallja. A Jednota üzletek valóban közelebb állnak a vevőkhöz - helyileg és érzelmileg is -, mint a manapság oly divatos hipermarketek. Ez egyrészt előnyt jelent, hiszen a vásárló nemcsak a nagy hétvégi beszerzési körútját bonyolítja le, hanem a mindennapi kis bevásárlásait is itt intézi. Másrészt viszont minden Jednota üzlet és áruház sokkal inkább „szem előtt” van, nem engedheti meg magának, hogy órák alatt kimerüljön a nagy csinnadrattával beharangozott akciós árukészlet, hogy lejárt szavatosságú terméket találjon a vásárló a pultokon, vagy hogy főállású alkalmazottak helyett „brigádmunkásokat” alkalmazzon. A megkezdett út folytatásának tekinthető az a tény is, hogy nyolc hónapos előkészületi munkák után az érsekújvári COOP Jednota birtokába került ez az értékes minőségi bizonylat. Annál is inkább értékelendő ez a tény, mivel a szövetkezet idén ünnepelte fennállásának ötvenötödik évfordulóját, (kis)
