Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-10 / 285. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 10. RÖVIDEN Főtisztek találkozója Budapest. A visegrádi együttműködés tagországainak vezérkari főnökei ma a magyar fővárosban találkoznak. Czeslaw Piatas vezérezredes, lengyel vezérkari főnök, Pavel Stefka altábornagy, cseh vezérkari főnök, Ľubomír Bulik altábornagy, szlovák vezérkari főnök és Havril András vezérezredes, a Magyar Honvédség vezérkari főnöke vesz részt a kétnapos találkozón, amelyen áttekintik a négy ország missziós tapasztalatait és a terrorizmus elleni harc katonai aspektusait. (MTI) Megemlékeznek ötvenhatról Prága. A négy visegrádi ország a jövő évben közösen is megemlékezik az 1956-os magyar forradalom félévszázados évfordulójáról. Ebben állapodott meg a cseh, a magyar, a lengyel és a szlovák kulturális miniszter a nyugat-csehországi Karlovy Varyban. (MTI) Beigazolódott a gyanú Kijev. Az ukrán főügyészség megkapta az igazolást arról, hogy Viktor Juscsenko elnök szervezetében veszélyes szintű a dioxinkoncentráció. Az államfő véréből vett mintákon külföldi laboratóriumokban elvégzett toxikológiai vizsgálat azt mutatta ki, Juscsenko szervezetében a megengedett szintet ezerszer meghaladó dioxin van. (MTI) Lukasenko kitámad Minszk. Jóváhagyta a fehérorosz felsőház azokat a büntető törvénykönyvhöz benyújtott módosító javaslatokat, amelyek egyebek között bűncselekménnyé nyilvánítják az ország rágalmazását. A fehérorosz biztonsági szolgálat (KGB) közlése szerint a módosításra azért van szükség, hogy megelőzzék az olyan tömegtüntetéseket, amelyek az ellenzéket több volt szovjetköztársaságban hatalomra juttatták. Az új jogszabály értelmében két évig terjedő börtönnel sújtható, aki beszennyezi az ország nemzetközi hírnevét. Ugyanilyen büntetésre számíthat az, aki tömeges tüntetéseket pénzel vagy szervez. (MTI) Észak-európai gázvezeték Moszkva. Gerhard Schröder volt német kancellár vezeti majd az észak-európai gázvezetéket (NEGP) üzemeltető konzorcium részvényeseinek bizottságát. Ezt Alekszej Müler, a Gazprom orosz gázmonopólium vezére közölte, miután hivatalosan beindították a csőkígyó építését, amely közvetlenül juttatja majd el Németországba a szibériai gázt a Balti-tenger alatt, elkerülve a kelet-európai tranzitországokat, köztük a problémás Ukrajnát és Lengyelországot. Mihaü Fradkov orosz miniszterelnök szerint a vezeték első ága 2010-re készül el, és szavatolni fogja az energiabiztonságot Európában. (MTI) Megesküdtek a síita és szunnita pártok, hogy Irak soha nem fogja normalizálni kapcsolatait Izraellel - megfenyegették Szaddám ügyvédeit Kampányfinis Irakban. Az Európai Parlament tegnap úgy döntött, háromfős megfigyelői csoportot küld a jövő csütörtöki iraki parlamenti választásokra. (Reuters-felvétel) Fura viselkedési kódex MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Viselkedési kódexet írtak alá Irak vezető síita és szunnita pártjainak képviselői, menetrendet sürgetve az amerikai haderő kivonására és megesküdve arra, hogy Irak soha nem fogja normalizálni kapcsolatait Izraellel. A kódexet az ország legbefolyásosabb politikusainak, illetve vallási vezetőinek hívei írták alá, köztük a radikális síita hitszónok, Muk- tada asz-Szadr, továbbá Ibrahim al-Dzsaafari miniszterelnök és Ahmed Csalabi kormányfőhelyettes követői. Az aláírók elítélték a terrorizmust, az erőszakot, a gyükos merényleteket, továbbá az emberrablásokat, s hangoztatták, hogy az ellenállás törvényes jog. A viselkedési kódex - mint kiszivárgott - nem kötelező jellegű, a pártok maguk dönthetnek a csatlakozásról az új parlament megválasztása után. Szaddám Húszéin iraki exelnök védőügyvédéi közül négyen újabb halálos fenyegetéseket kaptak - jelentette be a perre szerveződött ügyvédi csapat, amely Ammán- ban, Jordánia fővárosában ütötte fel székhelyét. A négy ügyvédet, köztük Ramsey Clarkot, az USA volt igazságügy-miniszterét lefejezéssel fenyegették meg, amikor távoztak a bagdadi tárgyalóteremből, majd ismét, amikor repülőgépen Ammán felé tartottak, végül a jordániai fővárosba érkezésük után is üyen rémítgető telefonhívásokkal zaklatták őket. Blair tárgyalássorozata ellenére sem tűnik úgy, hogy oldódna a patthelyzet Korlátozott a játéktér Sokkoló volt az iráni elnök újabb kirohanása A világnak lépnie kellene London/Budapest. Tony Blair brit kormányfő tegnap annak a véleményének adott hangot, hogy nagyon korlátozott a játéktér a 2007-2013-as időszakra vonatkozó európai uniós költségvetésről való megállapodásra. ÖSSZEFOGLALÓ Londonban tartott sajtóértekezletén az EU soros elnökének tisztét eüátó brit kormányfő egyben figyelmeztetett: „valódi árnyékot vet az EU-ra” és annakjövőbeni bővítésére, ha nem sikerül megállapodást elérni a jövő heti brüsszeli csúcstalálkozón. Úgy vélte, nem lesz meg- áüapodás a költségvetésről anélkül, hogy ne vizsgálnák felül az agrárkiadásokat. Márpedig, mint ismeretes, Párizs szerint ez még csak szóba sem jöhet. A londoni sajtóértekezletre azután került sor, hogy a brit kormányfő két nap alatt tizenegy EU- tagállam kormányfőjével, illetve Jósé Manuel Barroso bizottsági elnökkel tanácskozott a hét elején előteijesztett, és az unió szinte valamennyi tagállama által elfogadhatatlannak minősített brit költség- vetési javaslatok módosításáról. Barroso optimistább volt a házigazdánál, azt mondta, a jövő héten megállapodás születhet az uniós költségvetésről, de a heves vitában mindenkinek engedményeket kell tennie. Az EB-elnök azt követően nyüatkozott, hogy megbeszélést folytatott Blairrel. Reményét fejezte ki, hogy Nagy-Bri- tannia a jövő héten az uniós költségvetés javított változatával áll elő, amivel feloldható lesz a jelenlegi patthelyzet. Barroso távozóban megismételte: szerinte még mindig van esély a megegyezésre. „Nagyon nehéz lesz, de lehetséges a megállapodás.” Egyébként Barroso, aki a hét elején elfogadhatatlannak minősítette a brit költség- vetési javaslatot, tegnap leszögezte: „Reformokat szeretnénk Európában, és a reformok pénzbe kerülnek. Ha azt szeretnénk, hogy nagy, versenyképes és nyitott Európánk legyen, ahhoz az kell, hogy befektessünk Európába.” Blair, aki csütörtökön Portugália, Finnország, Svédország és Szlovénia vezetőivel tárgyalt, tegnap Berti Ahern ír kormányfővel találkozott, aki azt a francia követelést támogatta, hogy 2014-ig nem kell változtatni a mezőgazdasági támogatások jelenlegi rendszerén. Majd a brit kormányfő telefonon beszélt Jean-Claude Juncker luxembourgi, valamint Guy Verhofstadt belga kormányfővel, s további megbeszélések várhatók a görög, a spanyol és az osztrák kormányfővel is. Frank-Walter Stemmerier, az új német szövetségi kormány külügyminisztere a Somogyi Ferenc magyar külügyminiszterrel folytatott tegnapi budapesti megbeszélése után azt mondta: nincs esélye annak, hogy üyen formában elfogadják a brit elnökség javaslatát, de munkaalapnak tekintik, és a struktúráján, szerkezetén még dolgozni kell. Steinmerier közölte: azt remélik, hogy olyan eredmény születik, amely a jövő csütörtöki csúcstalálkozó utolsó óráiban elfogadható lesz. Szerinte meg kell érteni a nettó befizetők szempontjait is, vagyis azt, hogy nem tehetik kockára a nemzeti szinten elért eredményeiket. Kérdésre válaszolva megerősítette: Németország uniós kiadásainak legfelső határát egy százalékon szeretné tartani. (mti) Összefoglaló New York/Jeruzsálem/Berlin/ Moszkva. Sokkolta a vüágot az iráni elnök újabb kirohanása, amelyben tagadta a holokausztot, és azt javasolta, hogy Izraelt telepítsék át Európába. Kofi Annan főtitkár emlékeztetett arra, az ENSZ Közgyűlése a múlt hónapban határozatban tiltotta meg a holokauszt tagadását, és január 27-ét a nácizmus áldozatainak emléknapjává nyüvánította. Felhívta a figyelmet: Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök legutóbbi, Izraelnek a térképről való letörlésére felszólító szavai miatt egyszer már rámutatott, hogy „Izrael az ENSZ régi tagja, s ugyanolyan jogokat élvez, mint bármelyik másüt tagállam”. Saul Mofaz - Iránból származó - izraeli védelmi miniszter szerint Ahmadinezsád bizonyította, hogy „az iráni rendszer nem egyszerűen szélsőséges (...) hanem rasszista és antiszemita rendszer is”. A vüágnak nem egyszerűen csak elítélnie keü e kijelentéseket, hanem meg keü kettőznie erőfeszítéseit az iráni atomfegyverkezéssel szemben. Szüvan Salom izraeli külügyminiszter felszólította a nemzetközi közösséget, hogy cselekedjék. „Komolyan kell venni e kijelentéseket, és mindent meg keü tenni annak megakadályozására, hogy Irán atomfegyverhez jusson.” A Maariv napüap apokaliptikus forgatókönyvet közölt: Irán 2006 áprilisában atomfegyver-kísérletet hajt végre, amit Izrael nyűt megfenyegetése követ, s végül felmerül a nukleáris támadás lehetősége is a zsidó áüam eüen, ahol nincs elég menedék vagy más eszköz a lakosság megvédésére. Berlinben tegnap bekérették az iráni nagykövetet a külügyminisztériumba, ahol közölték vele: az iráni elnök nyilatkozatai elfogadhatatlanok Németország számára; Ahmadinezsád kijelentései feszültté tették a német-iráni viszonyt. Ahmadinezsád csütörtökön Mekkában kétségbe vonta a zsidóüldözések, a holokauszt nagyságrendjét, s azt javasolta, hogy Izraelt úgymond helyezzék át Európába, ha már egyszer Európa annyira aggódik Izraelért, Németország és Ausztria szorítson neki helyet. Az iráni elnök szerint ez lehetne a közel-keleti konfliktus megoldási módja. Tegnap Oroszország is hivatalosan elítélte Teheránt. A moszkvai külügyi nyilatkozat szerint nehéz kommentárt fűzni az ilyen elfogadhatatlan megjegyzésekhez. (MTI, t) Zágrábban nem számítanak nagyobb politikai megrázkódtatásra - most már a szerbeknek kell lépniük Karadzsics és Mladics ügyében Gotovina horvát tábornokot csak ma szállítják át Hágába ÖSSZEFOGLALÓ Madrid/Zágráb/Belgrád. Nem jelölte meg közelebbről Ante Gotovina Hágába való átszállításának akadályait Jósé Antonio Alonso. A spanyol belügyminiszter tegnap Madridban csak annyit mondott, „logisztikai problémák miatt késedelmet szenved Gotovina átadása” a délszláv háborús bűnök ügyében eljáró Nemzetközi Törvényszéknek. Egy később kiadott spanyol rendőrségi közlemény szerint bár tegnapra tervezték, csak ma fogja átszállítani egy spanyol katonai repülőgép a háborús bűnökkel vádolt horvát tábornokot Hágába. Gotovinát szerdán fogták el a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife déli részén, egy luxusszálloda éttermében. Jelenleg egy madridi börtönben őrzik. A hágai törvényszék a horvát-szerb háború (1991-95) utolsó szakaszában elkövetett háborús bűncselekményekért akarja felelősségre vonni Gotovinát. A tábornok akkor a spliti hadtest parancsnoka volt, és e minőségében ő vezényelte az 1995 augusztusa és novembere között lezajlott Fergeteg hadműveletet, amelyben a horvát hadsereg kiszorította a szerbeket a Krajina területéről. Ennek során a horvát erők megöltek a vád szerint 150 szerb civüt Knin város térségében, és módszeresen kiüldözték a Krajinából az ottani szerb lakosságot. Ha a törvényszék bizonyítottnak találja a vádat, életfogytiglani börtönbüntetés várhat a sok horvát által nemzeti hősnek tartott magas rangú katonára. A tábornok bujkálása sok gondot okozott Horvátországnak európai uniós csatlakozási törekvésében. Noha Zágráb váltig állította, hogy a körözött tábornok nem tartózkodik az országban, az EU egyszer elhalasztotta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, mondván: a horvát állam nem működüt együtt megfelelően Hágával. A spanyol belügyminiszter utalt Gotovina bujkálásának lehetséges állomáshelyeire. Mint mondta, a körözött személytől lefoglalt két hamis útlevél egyikében az argentínai, a chüei, az oroszországi, a kínai, a csehországi, a tahiti és a mauritiusi határőrség be- és küéptető pecsétjei láthatók. Az elfogás előtti utolsó küéptető pecsét mauritiusi, dátuma november 25. Számos horvát városban már csütörtökön este voltak tiltakozó megmozdulások Gotovina őrizetbe vétele miatt. A fővárosban, Zágrábban horvát zászlókkal felvonuló több száz tüntető - főként háborús veteránok és fiatalok - hazaárulónak bélyegezték a Hágával együttműködő Ivó Sanader miniszterelnököt, elítélték kormányát, és hangosan éltették a Kanári-szigeteken néhány órával korábban őrizetbe vett tábornokot. A zágrábi felvonulás a városközponton keresztül a kormányrezidenciáig megőrizte békés jeüegét, de itt a tüntetők áttörték a kordonokat, és összetűztek a rendőrséggel. Szerb politikusok és elemzők szerint Gotovina letartóztatása után Belgrádra és Banja Lukára még nagyobb nyomás nehezedik majd a nemzetközi közösség részéről a szerb háborús főbűnösök elfogása érdekében. Ezen a véleményen van Boris Tadics szerb elnök és Vük Draskovics szerbia-monte- negrói külügyminiszter is, akik - politikustársaiktól eltérően - gratuláltak Zágrábnak. Belgrádnak elsősorban Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt és Ratko Mladics hadseregtábornokot kellene felkutatnia és kiadnia. David Gjenero, Horvátország egyik legnevesebb politológusa szerint Gotovina tábornok őrizetbe vétele nem lesz különösebb hatással a horvát belpolitikára, szerinte a kisebb tüntetések eüenére sem keü számítani nagyobb tiltakozásokra. Úgy vélte, Carla Del Ponte hágai főügyész már hónapokkal korábban tudott Gotovina tartózkodási helyéről, és eüenőrizték mozgását. „Nyilvánvaló, hogy a főügyész-asszony attól a pillanattól tudott a tábornok hoüétéről, amikor bejelentette, hogy Horvátország kész együttműködni a Nemzetközi Törvényszékkel. Az már csupán technikai kérdés volt, hogy Gotovinát mikor vegyék őrizetbe, és mikor szállítsák Hágába.” (mti) Gotovina a spanyol rendőrség rabszállító kocsijában, csütörtökön este (TASR/AFP-felvétel)
