Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-06 / 281. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 6. Gazdaság és fogyasztók 9 A magyar politikai elit feláldozta a populizmus oltárán az EU közös pénzéhez való korai csatlakozás esélyét Euró helyett inkább népszerűség? Az euró magyarországi bevezetésének lehetősége egy repülőgép sebességével távolodik. A magyar kormányok bőkezűségére rendre bólintó parlament a közeljövőben készülhet a gazdasági szigorító csomag megvitatására. (Képarchívum) Budapest. A magyar kormány Brüsszelben leadott konvergenciajelentése szerint 2008-ra a költségvetési hiány az euróhoz való csatlakozáshoz megkövetelt szintre süllyedhet, így 2010-ben Magyarország bevezetheti a közös európai pénzt. Csak az a baj, hogy 2002 óta a költségvetési hiány mindig jóval nagyobb volt a tervezettnél, s ezért a kormánynak már senki sem hisz. GÁL ZSOLT 2002-ben választási év volt Magyarországon. Az Orbán-kormány választások előtti osztogatásának és a Medgyessy-kabinet választások utáni ígéret-teljesítésének (száznapos program) „köszönhetően” sikerült összehozni a rekordnak számító 1616 müliárd forintos államháztartási hiányt. Ez a nemzeti össztermék (GDP) 9,6%- ának felelt meg. Ennyivel haladták meg az állami kiadások a bevételeket. Az euróhoz való csatlakozás maastrichti kritériumainak egyike szerint az államháztartás hiánya nem érheti el a GDP 3%-át. Azt ugye nem nehéz kiszámolni, hogy 2002-ben ezt a határt a magyar költségvetés alaposan túllépte amolyan három a magyar igazság, egy a ráadás alapon. De ekkor még sokan bíztak benne, hogy 2006-ra sikerülhet a 3%-os léc alá kerülni. Ebben az esetben (figyelembe véve az árfolyam-mechanizmusban kötelezően eltöltendő kétéves időszakot) 2008-ban bevezethető lett volna az euró. A kormány azonban 2002 óta nem képes megálljt parancsolni a kiadásoknak. A kabinet minden évben ugyanazt játszotta el: megtervezte a költségvetést, majd a büdzsé valós hiánya minden évben nagyobb lett a vártnál, és persze jóval magasabb a bűvös 3%-nál. Jövőre újra választási év lesz. A kormány a jövő évi költségvetés tervezetében így folytatta a választók magához édesgetését. 2002-ben volt a közalkalmazotti 50%-os béremelés, majd jött a nyugdíjak emelése, a 13. havi nyugdíj és családi pótlék bevezetése, eközben szépen növekedett a kötelező minimálbér is. Most a kormányzati oldal szociálisan érzékeny képviselői még azt is megszavazták módosító indítványként, hogy a legrászorultabb családok ne évente egyszer, hanem kétszer kapjanak egyszeri, 5000 forintos támogatást, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pedig babakötvényt ígért minden újszülöttnek. A pénzben részesülő egyének szempontjából persze népszerű az állam osztogató kedve. Elvégre ki ne akarna magasabb fizetést, nyugdíjat, családi pótlékot, babakötvényt meg egyebeket. Csak az a baj, hogy közben senki sem nézi a magyar gazdaság teherbíró képességét. Az 50%-kal megemelt minimálbért a közalkalmazottak 800 ezres táborának kell kifizetni, a megemelt nyugdíj, meg annak a 13. havi része több mint 3 millió nyugdíjasnak jár. A populista osztozkodás közben keveseknek jut az eszébe, hogy a hatalmas összegek előteremtésére csak két mód van: vagy az adófizetőkből préselik ki a pénzt vagy az állam hitelt vesz fel és az államadósságot növeli. Jól hangzik, ha Veres János pénzügyminiszter azt mondja, hogy jövőre minden magyar állampolgárra átlagosan csaknem 90 000 forintnyi közkiadás jut, s ez ötezer forinttal több az ideinél. Az már kevésbé hangzana jól, hogy tízmilliószor ennyit kell elvenni az adófizetőktől, vagy újabb kölcsönökből előteremteni, pedig ez ugyanannak az éremnek a másik oldala. A magyar Országgyűlés végül 1531 müliárd forintos hiánnyal fogadta el a jövő évi költségvetés tervezetét, a kiadások újabb 10%-kal nőnek. A tervek szerint. Az elmúlt években azonban a hiány rendre magasabb lett a vártnál. A kormány azonban hivatalból is optimista, legalábbis ezt tükrözi a brüsszeli Európai Bizottságnak nemrég átadott konvergenciajelentése. Ez afféle menetrend az euró bevezetésére, és ennek érdekében a költségvetési hiány csökkentésére is. A jelentés szerint a hiány 2008- ra a GDP 3%-a alá csökkenne, így 2010-ben bevezethető lenne az euró. Ehhez azonban - figyelembe véve az adócsökkentési program hatásait is - 1800 müliárd forinttal kellene visszafogni a közkiadásokat. Ezt a hirtelen és drasztikus megszorítást egy olyan kormány ígéri, amely eddig képtelen volt spórolni. Nem csoda, hogy a magyar és nemzetközi elemző szervezetek és pénzügyi tanácsadók többsége inkább 2012-2013 körüli euró-beve- zetést tart reálisnak. Az már komolyabb gond, hogy az ellenzéki Fidesz vezére, Orbán Viktor is egy Uyen dátumot emlegetett, mondván, nem kell mindenáron annyira sietni az euróövezetbe. Ha a politikai vezetés képviselőinek választani kell az osztogatás és eladósodás lehetősége vagy az euró bevezetése között, akkor úgy látszik hajlamosak az előbbit választani. Gyurcsány Ferenc persze azt mondja, hogy Magyarországnak egyszerre kell többet költenie autópályákra, nyugdíjakra, családtámogatásra, még akkor is, ha átmenetileg magasabb a hiány, az majd 2008-ra csökken az euró bevezetéséhez szükséges szintre, de ebben talán már ő sem hisz igazán. A költségvetési fegyelem helyreállítására nyüvánvalóan semmi esély a 2006-os országgyűlési választásokig. Ezek után viszont a hivatalba lépő magyar kormánynak - álljon az bármilyen pártokból is - fel kell hagynia az osztogató politikával. Főleg azért, mert ez a politika rossz. Az a kormány, amely jóval többet költ annál, mint ami bevétele van, s a külön- bözetet adósságokból pótolja, az a jövőt éli fel. A növekvő adóssághegyet ugyanis az utódoknak kell törleszteni. Nem azért kell spórolni, hogy megfeleljenek a brüsszeli bürokraták számainak, hanem mert hasznos az ország gazdaságának, ha a kormány spórol és minél hamarabb bevezeti az eurót. Ha a közös európai pénz magyar- országi bevezetése több évvel később következik be, mint a térség országaiban, akkor az komoly problémákat okozhat. Megrendülhet a gazdaságba fektetett bizalom, a forint jobban ki lehet téve a spekulatív jellegű tőkeáramlásoknak, a befektetők elkerülhetik az országot. Ezt mindenképpen el kellene kerülni. Mondjuk úgy, hogy az a bizonyos, minden állampolgára jutó 90 ezer forintnyi összeg nem növekedne. Ez talán nem lenne akkora tragédia. A növekvő adóssághegyet az utódoknak kell majd törleszteni. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Többet költöttünk vásárlásra Pozsony. Októberben 12%- kal több pénzt hagytunk a hazai üzletekben az elmúlt év azonos időszakához képest - derül ki az Eurostat legfrissebb elemzéséből. Ezzel bekerültünk az uniós élvonalba, hiszen bennünket csak Lettország és Litvánia előzött meg. Az előbbiben 21,6, az utóbbiban 16,4 százalékos bevétel-növekedést könyvelhettek el a kiskereskedők. (TASR) A Pendolino még nem jön hozzánk Prága. A cseh vasút által a múlt héten üzembe helyezett Pendolino szuperexpressz külföldi útjai egyelőre elmaradnak. Eredetüeg december közepére tervezték a bécsi és pozsonyi járatok beindítását, az osztrák és a szlovák hivatalok azonban egyelőre nem adták meg ehhez az engedélyt. A cseh vasutak képviselői viszont abban reménykednek, hogy legalább Szlovákia esetében sikerül betartaniuk az eredeti időpontot. A Pendolino átlagsebessége az első időben átlag 160 küométer lesz óránként. A 2,5 órás Prága- Brünn utazási idő a Pendolinoval fél órával csökken. (TASR) Százmilliók a vasúti teherforgalomra Pozsony. A vasúti teherforgalmat biztosító Cargo Slovakia Rt. az év első küenc hónapjában 750 millió koronát fordított gépparkjának és épületeinek a felújítására. A társaságnak jelenleg 800 mozdonya és 16 ezer vasúti kocsija van. Az év első küenc hónapjában eredetüeg 117 millió koronás veszteséggel számoltak, ez azonban elérte a 178,5 millió koronát. Jelenleg folyik a cég magánosítása, az új tulajdonost várhatóan a jövő év első negyedében ismerhetjük meg. (SITA) Többen vesznek fel jelzáloghiteit Pozsony. Szlovákia 10, jelzáloghitelezéssel is foglalkozó pénzintézete október végéig 63,808 milliárd koronányi üyen hitelt hagyott jóvá, összesen 73,4 ezer szerződést kötve az ügyfelekkel. A legnagyobb jelzálogbank az Általános Hitelbank (VÚB) volt, amely a piac 29,5%-át uralta. A Tatra banka 23,7, a Szlovák Takarékpénztár 15,3, az OTP pedig 10,06%-os részesedést ért el. (SITA) Lezárulóban a harc a repterekért Pozsony. A pozsonyi és a kassai repülőterek magánosítása fránt érdeklődő cégeknek tegnapig keüett benyújtaniuk az ajánlataikat. A repülőterek 66%-os részvénycsomagja iránt az osztrák TwoOne konzorcium mellett, a spanyol Abertis, a török TÁV és a német ISAP érdeklődik. A borítékok felbontása előtt azonban a privatizációs bizottság még megvizsgálta a magánosítás feltételeinek a megsértését a TwoOne konzorcium részéről. Ennek az egyik tagja ugyanis tulajdonjogüag is összefonódott egy, a privatizációban szintén érdekelt másik céggel. A Vinci Concessions konzorcium tagja az A-Way társaság, és ez ahhoz az osztrák Raiffeisen Zentralbankhoz tartozik, amelyik a favoritnak számító TwoOne konzorcium tagja. (TASR) Valuta MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta _____ Ár folyam EMU - euró 37,779 Lengyel zloty 9,799 Angol font 55,895 Magyar forint (100) 15,020 Cseh korona 1,308 Svéd korona 4,014 Dán korona 5,069 Szlovén tollár (100) 15,774 Japán jen (100) 26,642 Svájci frank 24,460 Kanadai dollár 27,821 USA-dollár 32,284 VETEL- ELADAS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,82-38,82 31,29-32,95 1,28-1,34 14,38-15,68 OTP Bank 36,83-38,75 31,25-32,99 1,28-1,34 14,47-15,58 Postabank 36,81-38,75 31,51-33,05 1,28-1,34 13,22-16,82 Szí. Takarékpénztár 36,83-38,72 31,22-32,86 1,27-1,34 14,35-15,70 Tatra banka 36,81-38,77 31,28-32,96 1,28-1,34 14,43-15,61 UniBanka 36,82-38,74 31,28-32,92 1,27-1,34 14,62-15,39 Általános Hitelbank 36,83-38,79 31,27-32,94 1,27-1,34 14,47-15,58 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2005. dec. 4-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,001,000,10 Privatbanka 1,15 1,251,351,50 0,20 OTP Bank 1,20 1,30 1,30 1,451,40 0,55 Istrobanka 1,20 1,30 1,30 1,501,55 0,50 Ľudová banka 1,00 1,201,201,30 0,40 UniBanka1,101,20 1,20 1,20 0,30 Poštová banka 1,00 1,101,201,30 0,10 Dexia banka 1,00 1,00 1,00 1,001,00 0,40 Tatra banka0,50 Slovenská sporiteĽňa 0,80-1,20 1,00-1,401,10-1,401,65 0,10 Všeobecná úverová banka 1,05 1,15 1,15 1,20 0,95 0,95 0,10 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2005. dec. 4-től) Bank 7 nap 1. hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,10-0,40 0,30-0,90 0,40-1,00 0,40-1,00 0,60-1,10 0,75-1,35 0,10 Privátbanka 0,60 1,00 1,40 1,60 1,800,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,55-1,05 0,85-1,50 1,00-1,55 1,50-1,80 1,40-1,70 1,75-2,05 0,10 OTP Bank 0,50 0,50 1,10-1,30 1,10-1,40 1,25-1,50 1,25-1,50 0,00-0,75 Istrobanka 0,50-0,70 0,80-1,10 1,25-1,55 1,20-1,50 1,20-1,50 1,20-1,50 0,15 Ľudová banka 0,45 0,80-1,30 0,80-1,30 1,00-1,50 1,00-1,50 1,10-1,60 0,20-0,70 UniBanka 0,70-0,80 0,90,-1,05 1,10-1,25 1,15-1,30 1,20-1,35 individuális 0,15 Dexia banka0,80-1,10 1,00-1,30 1,00-1,60 1,00-1,40 1,00-1,60 0,10 Tatra banka 0,30 1,00-1,20 1,20-1,40 1,30-1,50 1,30-1,500,30 Slovenská sporitelňa0,70-1,10 0,80-1,20 1,00-1,40 1,10-1,40 1,65 0,10-0,30 Všeobecná úverová banka0,75-1,40 0,90-1,45 0,95-1,55 0,90-1,55 1,75 0,10-1,00 Poštová banka 0,80 1,50-1,80 1,60-1,90 1,70-2,00 2,10-2,40 2,20-2,50 0,10-0,60
