Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-30 / 276. szám, szerda

Kultúra ÚJ SZŐ 2005. NOVEMBER 30. Január végéig látható Szurcsik József és Budahelyi Tibor kiállítása a Kortárs Magyar Galériában Emberfalak és ipari esztétika 8 RÖVIDEN Két költő a Vámbéryben Dunaszerdahely. Két frissen megjelent verskötettel ismerked­het meg a nagyközönség holnap 18 órai kezdettel a Vámbéry Iro­dalmi Kávéházban (Vállalkozók Háza, Kukučín utca 459.). Bettes István Makulátlan Fehér Barna című versgyűjteményét Grendel Lajos, Szászi Zoltán Távolban Föld címmel megjelent versesköte­tét pedig Mizser Attila méltatja. A Plectrum Könyvkiadó gondozá­sában megjelent könyveket rajtuk kívül Ardamica Zorán kiadóve­zető ajánlja az olvasók figyelmébe, (ú) Szarka Gyula a Kolibri Színházban Alku-bemutató bábosokkal A tömör fémszobrok a tiszta geometrikus formákkal napjaink világáról üzennek (Somogyi Tibor felvétele) ELŐZETES A Ghymes együttes frontembere, Szarka Gyula tavaly szólólemezt je­lentetett meg, amelynek bábos be­mutatója november elején volt a Kolibri Színházban (1061 Buda­pest, Jókai tér 10.). Az Alku címet viselő lemez rene­szánsz hangulatban idézi fel az örökérvényű, mindig aktuális nő-férfi kapcsolatot zenében és prózában. A hitvallas.hu internetes honlap méltatásában egyebek mel­lett a következők olvashatók: Szar­ka Gyula „szólólemezén Balassi Bálint előtt tiszteleg. A megzenésí­tett versek között a barokk korból származó szerelmeslevelek hallha­tók Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter előadásában. A levelek egyes szám első személyű előadásmódja KOZSÁR ZSUZSANNA A már előző évadban betervezett Egressy-kamaradarab, a Madách Imre életéről szóló Vesztett éden lesz az idei szezon első stúdió­előadása a Thália Színházban. A csúszás azonban szerencsésnek mondható: hiszen így a mű a Ka­zinczy Napok egyik éke lesz, azon­kívül idén éppen nyolcvan éve an­nak, hogy először játszották szlo­vák nyelven Madách Tragédiáját, éppen Kassán. „A darab arról szól, milyen pusz­tításra képes a szeretet, hogyan őrli fel az embert - árulta el lapunknak Beke Sándor rendező. - Az anya szeretete egyszerűen szétrobbantja a fiú házasságát és családi életét.” A három szereplőre épülő dráma hosszabb időszakot ölel fel Madách életéből, a feleségével, Fráter Er­zsébettel való megismerkedéstől az író haláláig tart, sőt egy jelenetben még azon is átível. A korrajz, a for­radalomnak és az azt követő terror­nak a megjelenítése csupán háttér­információ, a főtéma maga a csalá­di bomlás. A rendező szerint három nagy alakításra nyújt lehetőséget a mű, három majdnem egyenrangú szerepre. A színészek (Gál Tamás, Varga Lívia és Kövesdi Szabó Má­ria) szinte minden fellelhető irodal­mi és irodalomtörténeti háttér­lehetővé teszi a mélyre ható öne­lemzést, a lelkiállapot belülről való ábrázolását.” A lemez bemutatója időközben színházi darabbá formálódott a Kolibri Színház művészeinek se­gítségével. Az úgynevezett „fekete színház” bábtechnikával kelnek életre a lemezen hallható szerel­mes levelek. Az Alku december 3-i Kolibri­beli második bemutatóján Szarka Gyula (ének, lant, gitár) mellett Bognár Szilvia (ének), Körösi Ró­bert (harsonák), Nagy Szabolcs (billentyűs hangszerek) és Szarka Tamás (hegedű) adják elő a CD-n szereplő dalokat. A Szívós Károly rendezésében színpadra lépő bábművészek: Török Ágnes, Szí­vós Károly, Szívós Réka; drama­turg: Zalán Tibor, (ú, fidelio.hu) anyagot elolvastak, amely segíthe­tett a nagy drámaíró életének hite­lessé tételében. A Madáchot megje­lenítő Gál Tamás szerint a dráma­beli Madách jóval zárkózottabb, befelé fordulóbb karakter, mint amilyen ő, ezért igazából akkor fogja magát jól érezni Madách bőrében, ha már közönség előtt megy a darab. „Én másképp inté­zem el a magánéleti konfliktusai­mat. Madách ebben a darabban ide-oda csapódik a két nő között, akár egy labda.” Beke Sándor a dráma színrevite- lénél egyszerű díszletet használ, a filmes technikát pedig teljesen nél­külözi. „Ez egy dinamikus darab, filmes módon van megírva, ezért nincs szükség filmes eszközökre. A jelenetek csupán néhány percesek, az időugrások pedig jelentősek. Mintha egy, mondjuk, nyolcoldalas jelenetet a szerző két oldalra szűkí­tett volna, a többit pedig kivágta volna belőle.” A darab egyfelvonásos, ám elég hosszú, játékideje bő másfél óra. „Ez a kérdések drámája. Sem meg­oldott, sem megoldatlan csúcspont nincs a mű közepe táján, ahol két részre lehetne bontani az előadást. De a néző észre sem fogja venni az idő múlását, sőt rövidnek fogja érezni a darabot” - ígérte Beke Sándor. Két magyarországi alkotó, Szurcsik József Munkácsy- díjas festőművész, vala­mint Budahelyi Tibor Mun- kácsy-díjas érem- és szob­rászművész munkáiból rendeztek kiállítást az du- naszerdahelyi Kortárs Ma­gyar Galériában. A megnyi­tóra, melyen a Kodály Zol­tán Alapiskola gyermekkó­rusa közreműködött, szo­katlanul nagy számban jött el a közönség. TALLÓSI BÉLA A megnövekedett érdeklődés­hez bizonyára az új helyszín, a Vermes-villa is hozzájárult. Ez pe­dig biztató lehet a jövőre nézve: a kortárs művészet új otthona talán nagyobb vonzerővel hat majd a dunaszerdahelyi művészetked­velőkre. Budahelyi Tibor munkássága a Csiky Tibor-féle újgeometrikus tö­rekvésekből indul ki - tehát erősen konceptuális. Szurcsik Jó­zsef a 80-as évek grafikus generá­ciójának kiemelkedő tagja, aki csak később kezdett el festészettel foglalkozni, valamint plasztikus képeket is alkotni - művein domi­nánsan jelenik meg a figura. En­nek ellenére van közös vonás kettőjük művészete között. Ahogy N. Mészáros Júlia művészettörté­nész, a győri Városi Művészeti Mú­zeum igazgatója a megnyitón el­mondta, mindkettőjük a jelen kor­ral foglalkozik nagyon is sze­mélyes aspektusból, s mondaniva­lójukat emblematikussá tömörítve adják elő. Közös vonás továbbá, hogy - ami Budahelyinél termé­szetes - Szurcsik figurális művé­szetében is meghatározóak a mér­tani testek. Budahelyi Tibor az elmúlt hu­szonöt évben készült munkáiból - érmek, kisplasztikák, fémszob­rok, rajzok - mutat be válogatást Dunaszerdahelyen. Az ipari öko­lógia és a fémszobrászat össze­egyeztetésével ő az ipari esztétika magyarországi kiteljesítője és legrangosabb képviselője. A gyári formavilág figyelembevételével, nagyon szigorú formavilágban gondolkodva alkot, és a lángvá­gástól a különféle komputeres MTT-HÍR Különleges bemutatókkal, meg­újulva ünnepli alapításának 100. évfordulóját jövőre a Szépművé­szeti Múzeum. Az intézmény egy évet felölelő centenáriumi rendez­vénysorozata holnap kezdődik meg, és az elkövetkező tizenkét hó­napban egyebek mellett Tiziano, El Greco, Goya, Rembrandt, Picasso, Klimt és Van Gogh művei is látha­tók lesznek. Bozóki András kulturális minisz­ter a programokról tartott hétfői sajtótájékoztatón a múzeumi meg­újulás „éllovasának” nevezte az in­tézményt. Mint mondta, a Szép- művészeti itthon az elsők között lé­nyegült át nyitott „kult-hellyé”, be­került a világ múzeumainak „elitk­lubjába”, szimbólummá vált. Főszerepe van abban, hogy a mű­vészetkedvelők többé nem állnak meg Bécsnél, a-nemzetközi múze­esztergáláson keresztül a hagyo­mányos mechanikus kézi meg­munkálásig sokféle technikát al­kalmaz. „Nagyon érdekes, hogy e ridegnek tűnő, kemény fémanya­gok, furatok, csavarok és fémfor­gács alkalmazásával abszolút emberi érzelmekkel tud beszélni saját életének fontos dolgairól, olyan történésekről, amelyek mindenkivel megeshetnek vagy mindenkit érintenek” - mondta N. Mészáros Júlia. (A megmun­kálás során keletkezett fémfor­gács alkotóelemként nemcsak vi­zuális kiegészítő, hanem jelen­téshordozó egység, szimbólum is.) N. Mészáros Júlia tíz évvel ezelőtt a művész egy másik kiál­lítása kapcsán fogalmazta meg: „Budahelyi Tibor művészete pá­ratlan a maga nemében. Mun­kássága során a konstruktív kife­jezésmód, a fémek keménysége, az ipari technológia alkalmazása szigorú jelbeszédre, tárgyilagos előadásmódra, formai egyszerű­ségre és következetességre, u- gyanakkor lelki alkata, lírai érzé­kenysége az eleven valóság, az emberi sorskérdések iránti mély belső azonosulásra késztette. Al­kotásaiban mindezek össze­egyeztetésére, mértéktartó eti- kusságra törekedett. Innen ered műveinek szókimondó nyersesé­ge, őszintesége és ereje”. Igen, Budahelyi a fémmel - a fe­um-térképre Budapest is felkerült. A Szépművészeti Múzeum ünnepi évét Sólyom László köztársasági el­nök nyitja meg december első nap­ján, az alapítás 99. évfordulóján; ekkortól két új időszaki kiállítás lát­ható az intézményben. A Géniuszok és remekművek cí­mű sorozat első tárlata két Tiziano- alkotás köré épül. A bemutató fő­műve a Mária gyermekével, a kis Keresztelő Szent Jánossal és Szent Katalinnal című, 1530-ban készült kép, amely már meg is érkezett a londoni National Galleryből. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a rendszerváltás óta ez a legértéke­sebb, Magyarországra érkezett mű­tárgy, biztosítási értéke több mint nyolcmilliárd forint. Az alkotást a Tiziano és a velencei Madonna cí­mű kiállításon a Mária gyermeké­vel és Szent Pállal című fest­ménnyel kiegészítve mutatják be. lületkezelés különböző eljárásait alkalmazva, például a. rozsdásí- tást, a fényesre csiszolást - „szóki­mondó nyerseséggel, őszinteség­gel és erővel” tud szólni mai vüá- gunkról, arról, amelyben az ipar­nak, a gyáraknak, a gyári techno­lógiának, az ipari esztétikának na­gyon fontos szerepe van. Ennek bizonyítására nagyon jó példaként szolgálnak a Dunaszerdahelyen is látható nagyméretű tömör fém­szobrai, amelyek a tiszta geomet­rikus formákkal különféle tár­gyakra - fegyver, rakéta - emlé­keztető alkotások. „így van jelen műveiben mindaz, ami ott van a környezetünkben, s így tudnak munkái abszolút rímelni a mai vi­lággal: gondoljunk csak a űrtech­nikára, a folyamatos fegyverkezés­re és a háborúkra” - mondja a művészettörténész. Szurcsik József festményem „emberarcú falakat épít”, ame­lyekkel - N. Mészáros Júlia meg­ítélésében - emblematikus tö­mörségű, allegorikus-metafori­kus nyelven az örökös útkeresés­nek állít emléket, a belső értékek válságából való kiút lehetőségét vagy lehetetlenségét keresi. Szur­csik József „falépítő” nyelve - vagyis képeinek formavilága - az archaikus építészeti elemeket (pl. piramis), emberalakokat, arcrész­leteket ötvöz. Olyan egyszerű nyelvet használ, amelyet minden­Az utóbbi képet, amelyet nemrégi­ben vásárolt meg egy magyar ma­gángyűjtő, a sajtótájékoztatón be­mutatták az újságíróknak. A másik nyitótárlat a Kép a kép­ben - Művész és közönség öt évszá­zad grafikusművészetében Burg- kmairtól Picassóig címet kapta, és többségében a múzeum saját grafi­kai gyűjteményéből válogat. Az ünnepi program keretében 2006. január 27-én El Greco, Veláz­quez, Goya - Öt évszázad spanyol festészetének remekművei címmel nyílik kiállítás. Március 17-től egy monumentá­lis tárlat látható: a Sigismundus - Rex Imperator - Művészet és kul­túra Luxemburgi Zsigmond korá­ban című bemutató több mint há­romszázötven műalkotást vonul­tat fel a világ mintegy száz múzeu­mából, könyvtárából, egyházi kincstárából. Rembrandt 400 címmel a festő ki megért. A finom kidolgozású forma- és színvüággal más és más atmoszférát gyúr bele a képeibe, amelyet azok képesek a környe­zetre kivetíteni, és érzelmi síkon megszólítani a nézőt. Szurcsik Jó­zsef festményfalait gyarlóságaink, butaságaink, féltékenységeink, a hatalomra törekvésünk, ilyen­olyan hibáink tégláiból rakja, hogy a felépült „emberház” az ezekből fakadó konfliktusainkra figyelmeztessen. „Azért ismétli, fejezi ki újra és újra képeivel, hogy túlságosan elidegenedünk egymástól, túlságosan bezárkó­zunk, mert úgy érzi, a mai világ abszolút rossz irányba halad - mondja N. Mészáros Júlia. - Azért festi képeit, hogy hangsúlyozza, álljunk meg, ne menjünk abba az irányba, ahol a lényegtelen dol­gok válnak lényegessé, és a pénz­központú gondolkodás irányítja mindennapjainkat. Annak a har­móniának a kiveszését félti, ame­lyet archaikus figuráival sejtet, s egy aranykorra volt jellemző. Ma­gunkkal kellene foglalkoznunk, ismételgetik a Szurcsik-festmé- nyek, mert ma is ugyanaz az em­ber, mint száz éve vagy korábban volt: tele van érzékekkel, tele van szellemi értékek és tudás iránti éhséggel. Ezt a képességünket, ezt az oldalunkat meg kell őriz­nünk ahhoz, hogy továbbra is em­berként tudjunk élni.” születésének évfordulója alkalmá­ból nyílik kiállítás június 30-án, túl­nyomórészt grafikai művekből. A Géniuszok és remekművek cí­mű sorozat további bemutatóira a firenzei Palazzo Pittiből egy to­vábbi Tiziano-képet várnak, a Szürke szemű férfi képmását, de a tárlatokon látható majd Picasso-, Cranach-, Caravaggio- és Klimt- alkotás is. A Szépművészeti Múzeum 100. születésnapján, 2006. december 1- jén Van Gogh művészetét bemuta­tó kiállítás nyílik. A tárlatra a világ legjelentősebb múzeumaiból köl­csönöz műveket az intézmény, amely addigra kívül-belül megújul. A homlokzat műemléki renoválása már elkezdődött. A 1,5 milliárd fo­rintos rekonstrukció során klimati- zálják az időszaki kiállítóterek nag) részét, korszerűsítik a vüágítást, éí mozgáskorlátozottak által is hasz nálható liftet építenek be. Kövesdi Szabó Mária és Gál Tamás (Ifi. Szaszák György felvétele) Dráma a szeretet bomlasztó erejéről Édentől a Tragédiáig Tiziano, El Greco, Goya, Rembrandt, Picasso, Klimt és Van Gogh művei is láthatók lesznek Centenáriumi év a Szépművészeti Múzeumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom